Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-29 / 176. szám

4 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. JÚL. 29. A PROMPT COOP KFT. KEDVES VÁSÁRLÓI FIGYELMÉBE AJÁNLJA, hogy vízóraszaküzletében július 29-étől újra beszerezhetők a kiváló minőségű - 1/2" KSS típusú Schinzel hidegvízmérők, - 1/2" UNICO típusú Schinzel mclcgvízmérők, - 34" MNR típusú Schinzel hidegvízniérók, - NA 25-től ipari hideg- és melegvízmérők, - boyler-olvadóbetétek, feszmérők és egyéb kazánházi műszerek. - GF 30-as kéményes konvektorok csak 10 195 Ft-ért. LrdcUódru. Szeged. Londoni kit 22. Statiszták a Szeged környékiek ? Mezsgyén a megyén A volt szegedi járás, vagy ennél valamivel bővebb kört rajzolva a megy eszékhely vonzáskörzete képviselői sajátos helyzetbe kerülnek a megyei közgyűlésen. Jelenlétük hovatovább csak statiszta szerepkörre korlátozódik. Erről az állapotról, a városkörnyéki nézőpontról és a lehetséges megoldásról váltunk szót egyikükkel. Balogh Ferenc bordányi polgármester, a megyei közgyűlés képviselője és a közgazdasági bizottság tagja bízvást a körzet településeinek közös problémáit érzékelteti. - - ' ' - Láthatóvá vált, hogy a megyei önkormányzat és a Szeged környék települései érdekeiktől diktálva egyre felhősebb viszonyba kerülnek. Miből következik ez? - Az új önkormányzatok megalakulásával, Szeged mellett Hódmezővásárhely megyei jogával és a megyei önkormányzat megformálódásával kissé kusza helyzet jött létre. Mindhárom ellát ugyanis megyei feladatokat, de igazából nem összehangoltan és szerintem ennek elsősorban mi, a városkörnyéki, volt járási települések látjuk kárát. Tulajdonképpen az oktatási, egészségügyi ellátásunk döntően Szegedre tevődik, de e területre semmi ráhatásunk nincs. Magyarán, a környék megyei közgyűlési képviselői sorrarendre a tiszántúli városok és bolygótelepüléseik sorsáról döntsenek. Miközben nekünk, engedtessék meg, a saját sorsunk a szegedi önkormányzathoz kapcsolódva fontosabbnak látszik. Különben Szentesen már meg is kaptuk a kellő útmutatást, hogy alakítsuk meg a Szeged megyét. - Tehát az északi érdekszféra amolyan kuruckodóknak tartja a Szeged környéki képviselőket ? - Számos jel és megnyilatkozás erre vall. Sajnos az az érzésem, de nyugodtan fogalmazhatnék többes számban is környékbeli képviselőtársaimat beleértve, hogy a megyei önkormányzat nem érzi át a gondunkat. Félreértés ne essék, nem személyes indíttatást akarnék fölróni. A hatásköri törvény megjelenésével mondhatnám kiürült a megye, feladata szinte nem maradt, hatósági jogköre ügyszólván semmi. így egy intézményirányító önkormányzattá vált: 53 fős megyei közgyűlés irányít 30-40 megyei fenntartású, illetve tulajdonú intézményt. Hozzáteszem: öt alelnökkel, hat szakbizottsággal és mintegy hatvan fős kiválóan képzett apparátussal. - Amely szakapparátus tapasztalatánál fogva is sokat segíthet a helyi önkormányzatoknak. Kapnak-e tőlük támpontokat az új törvényekben, végrahajtási bizonytalanságokban ? - Említettem, hogy a megyei vezetés valójában nem érzékeli szerintem a gondjainkat. Nem egy esetben jogsértőnek, vagy később finomítva jogilag aggályosnak minősíti a javaslatainkat, akkor is, ha ellentmond a pénzügyminisztériumi állásfoglalásnak ez a vélemény. Példa egyébként a legutóbbi közgyűlés pénzmaradvány fölötti vitája. Nos, ezzel párhuzamosan nem akarom tagadni: alkalmanként fordulhatunk segítségért. Fölajánlották például a jegyzők klubjában való részvétel lehetőségét, ahol a friss jogszabályok értelmezésére és a felmerülő problémák megválaszolására szakemberek állnak rendelkezésre a megyei apparátusból. - A korábban elhangzottak arra engednek következtetni: a mi értelmezésünkben városkörnyékiek örök kisebbségben maradnak. Miközben össze kellene barátkoztatniuk a régió érdekeit az immáron többször emlegetett és kellően képzavaros „ megyei szemüveggel". - Régi szlogen, hogy a megyében képviselőként ülve megyei érdekeket szolgálunk és nem úgymond a fatornyos falucskánkat. Én azonban csak ügy tudom képviselni a bordányi embereket, hogy a lakosság igényeinek megfelelően vegyek részt döntésekben és a városkörnyékkel együtt az ő ellátásuk biztosításán munkálkodjak. Azért is fontos ezt kiemelnem, mert a megyei irányítású egészségügyi és szociális intézmények közül a közelségben nemigen találni, vagyis az ellátásuk, szolgáltatásaik túlnyomóan és döntően errefelé nem hatnak. - Viszont a szentesi térség ilyen irányú fejlesztése a korábbi tanácsi rendszerben komoly sérelmeket szenvedett. Nem tartja célravezetőnek, ha most ezt kompenzálják ? - A sérelmeket elismerem a megyei tanácsi korszakból. Viszont a legutóbbi közgyűlés napirendjekor sem feledkezhettünk volna el arról: a 300 millió forintos pénzmaradvány túlnyomó részét, mintegy 80 százalékát az a térség kapta meg. Mindezek után még a felosztható csekély maradványt is arrafelé irányították volna, intézményi feladatokra. S mindez a költségvetésben biztosított működési összegen túl van. Ez pénzmaradvány, de nem mindegy, milyen. Tanácsi örökség ugyanis, ennek egy része úgy keletkezett, hogy a településeknek nem adták oda, illetve néhány városon kívül a kisebb települések kimaradtak a részesedésből. Nem gondoljuk, hogy a megyének ismét valami újraelosztó funkciót kellene gyakorolnia. A pénzmaradványnál egyszeri alkalomról lenne szó. - Végülis a pénzmaradvány fölötti vita csak az érdekellentétek és a városkörnyék mezsgyére szorulásának példája. Mi lehetne a problémák lényegi megoldása ? - A végleges megoldást az önkormányzati törvény majdani módosítása hozhatja. Sokak szerint ez legkésőbb a választási ciklus befejezéséig megtörténik, s a megyei önkormányzat szerepe vagy erősödik, vagy megszűnik. Személy szerint a megerősítést érzem jónak, ha a megyei önkormányzatnak tényleges feladat jutna. Addig is, míg ez bekövetkezhet, sürgetőnek tartanám a megyei vezetők és Szeged önkormányzatának vezetői érdemi, érdekegyeztető megbeszélését, amelyen, ha ez nem sértő, részt vehetnének a Szeged környéki települések önkormányzati vezetői is. Közel egy év telt el a választások óta, de ilyesmire nem volt fogékony senki. BECSEI PÉTER Pitricsomban Jártak már Pitricsomban? Vagy ahogyan fotós kollégám meg jómagam, azon is csodálkoznak, hogy létezik egyáltalán ilyen nevű helység. A szót ismertük, de hogy ezt azonosítsuk pár házzal, néhány hold földdel, ahhoz az a terepjárás kellett, amelyet legutóbb az ópusztaszeri határban tettünk. Megpróbálom navigálni olvasóinkat. Az országútról Hantházánál balra kanyarodtunk és egy hajdani katonai gyakorlótéren, ahol ma réti sasok tanyáznak, értük el Pitricsomot. Semmi különleges: akác- és nyárfákkal körülvett tanyabokor, és a házaktól nem messze egy több mint tíz éve megszűnt iskola. Itt álltunk meg. A lakóházzá csendesedett épület gazdája. Szabó Antal, zetorját bütyköli. O még tanúja volt annak a múltnak, amikor a környékbeli gyerekek a Bozó-féle kocsmában tanulták a betűvetést, de olyan sokan zsúfolódtak össze, hogy ezt a szülők már nem nézhették tétlenül. Addig-addig jártak a falubeli hivatal nyakára, míg megépülhetett ez az iskola. Ötvenkilencet írtak akkoriban. Minden gyerek hozott egy oszlopot, így hordták össze a kerítést. Beszélge'ópartneremnek sok keserves emléke kötődik ehhez a helyszínhez. Első felesége itt tanított, de a házasságuk tönkrement. Hogyne érteném, nem szívesen hozza szóba a hajdan volt napokat. Hogy mitől csonka a bal keze? Az is régi ügy, de ennek történetét már megosztja velem. Kézigránát roncsolta szét az ujjait még gyerekkorában. Béke volt már, de a háború az itthagyott, fel nem robbant bombáival, játékszemek vélt gránátjaival tovább szedte áldozatait. Hiába akart Tóni bácsi géplakatos lenni, a megmaradt hat ujjával a műszaki pálya vágyálom maradt. Kénytelen-kelletlen ment kereskedelmi iskolába, más lehetősége nem lévén, íróasztal mellett töltötte el az életét. És csak most, hogy nyugdíjas, élhet igazán szenvedélyének. Végre kedvére szerelhet naphosszat. Azt mondja, alig várta, hogy eljöjjön ez az idő. — FOTÓ: G YENES KÁLMÁN Mórahalmi körkép Olcsó szálláshelyeket kínál kirándulóknak, nyaralóknak a Mórahalmi Körkép című városi kiadványban a Móra Ferenc Általános Iskola a sportcsarnok vendégszobáiban. Ismertetik a fontosabb városi intézmények nyitva tartását, szolgáltatásait, a piaci információs rendszer működését. Csemai Ilona műszaki ügyintéző cikkében az épülő kerékpárütról kéri a lakosság véleményét, a városgondnok Dobó József pedig a városlakók, illetve az önkormányzat környezetvédő (vagy -hanyagoló) tevékenységéről ír. A gyerekeknek a legkedvesebb nyári olvasmányukhoz kapcsolódó rajzpályázatot hirdet a könyvtár, a felnőtteknek pedig könyvet ajánl. Új parókia épül Rúzsán A felszentelt rúzsai új templomot három évvel követve a kistelepülés központjában a légi parókia és a templom mellett plébániaépület készül. Van ugyan e pillanatban is parókia, amely Sulik János tisztelendő lakásául, illetve egyúttal iroda céljára szolgál, ám maga az épület egyre romló állapotú, mivel nem kapott annak idején biztos alapot. Nem véletlen tehát, hogy ezekben a hetekben, éppen az alapozásra, a biztos betontalapzatra és vasbeton lábazatra különösen nagy figyelmet fordítanak. Sulik János plébános részt vállal kisebb segítséggel. jelenlétével a Csanádi Mihály vállalkozó, magánkisiparos kivitelezésében készülő munkában. A parókia fokozatosan épül majd, az anyagi eszközöktől függő tempóban, de bizonnyal több évet átfogva. Ugyancsak rúzsai hír, hogy sikerűit beszerezni a tervezett elektromos orgonát a templomba, a helyi önkormányzat ötvenezer forintos támogatásával. valamint a katolikus egyházközség ötvenháromezer forintjából, beleértve e költségbe a hívek adományait is. B.P.