Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-29 / 176. szám

I HÉTFŐ, 1991. JÚL. 29. Csatolt községeink (1.) Nagy-Szeged vagy önállósodás? Algyői, Gyálarétet, Kiskundorozsmát, Szőregei és Tápét 1973-ban közigazgatásilag Szegedhez csatolták. Bár a döntés az öt falu múltjának vizsgálatával is igazoltnak tűnt, bebizonyosodott, hogy a városrésszé minősítés jelentős törést hozott történelmükben. A fölerősödő - s nem kis mértékben érzelmi alapon nyugvó önállósodási törekvések újra napirendre tűzték a városhoz való viszony kérdését, s bár a megalkotott önkormányzati törvény növelte a csatolt községek mozgásterét, az itt lakó 25 ezer ember számára úgy tűnik, nem a paragrafusokban megfogalmazottak jelentik a megoldást. mmutmmmtxtmmmtaísmemimiimmtm^im DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 iasv Ki mit hárít a Városházán? Susányi Tamás, a KSH munkatarsa régóta foglalkozik e témával, a közelmúltban jelent meg részletes elenuő tanulmánya „A Szegedhez csatolt községek fejlődése" címmel, Először a múltról kérdeztük. - Oklevelek már a 11-12. században említést tesznek Szeged s más települések mellett Gyó (Algyó), Dorosma, Szóreg és Tápé településekről, s figyelemre méltó, hogy bár a török uralom alatti elnéptelenedés őket is érintette, 1717-ben már Győt és Tápét - Csongrád vármegye további hat településével együtt lakottként tüntetik fel. Szeged környékének fejlődésében lényeges, máig ható motívum a puszták betelepülésével kibontakozó specializált mezőgazdasági termelés. A város határából egyre nagyobb területeket hasznosítottak bérletek formájában: 1852-ben 10 ezer katasztrális holdat, 1910-ben már közel 40 ezret, s 1932-ben pedig majd 50 ezret, a város tulajdonát képező földterület mintegy háromnegyedét művelték így. A terület ellátószerepe különösen a trianoni határok létrejöttével vált meghatározóvá, s az így kialakuló kapcsolatrendszer voltaképp Szeged mai vonzáskörzetét körvonalazta. - Milyen formában jelentek meg ezek a kapcsolatok? - A pusztákon kialakított bérleti rendszer túlfejlődése következtében századunk 20-as éveire a terület a fejlődésnek induló városi ipar munkaerőpiacává s egyben a Szeged melletti községek népességgyarapodásának forrásává vált. A Szegeden munkát találó s a tanyákról elköltöző emberek ugyanis városi lakás hiányában a környező községekben telepedtek le. A város és a közeli községek erőteljes kapcsolatát jelzi, hogy 1939-ben Kiskundorozsmáról közel ezer fő, Szóregról nyolcszáz. Tápéról hatszáz és Algyőról megközelítőleg száz fő járt Szegedre rendszeresen vagy időszakosan dolgozni. c m Gyálarét, a mai jugoszláviai Gyála egykori külterületéből 1924-ben alakult község városhoz kötődése a település lakóhelyfunkciója következtében egyértelmű. - Melyek voltak az egyesítés közvetlen előzményei? - A kapcsolat - Szeged gazdasági fejlődéséhez köthetóen - a '60-as években teljesedett ki. A korábban is erőteljesen kötődő községek mellett a kőolaj föltárása következtében Algyő kapcsolódása is szorosabb lett. Az olajbányászat termelési feltételeit - intézményi háttér, munkaerő stb. elsősorban a nagyváros biztosíthatta. A népesség területi koncentrálódása a korábbi időszakokét is felülmúlta. Miközben a csatolt községekben 17 százalékkal nőtt a lakosok száma, addig a megye többi községében több mint tízszázalékos fogyás történt. Az agglomeráciában az öt község növekedési üteme különböző időpontoktól kezdve a szegedit is fölülmúlta. - Ez q-megnövekedett számú népesség munkahelyét tekintve már Szegedhez kötődön? - A foglalkoztatást alapvetően szegedi vállalatok biztosították. Az egyesítés előtt a csatolt községek aktív keresőinek átlagosan fele, mintegy 7500 fő dolgozott a városban. Ugyanekkor a helyi ipartelepek valamivel több mint 3000 embernek biztosítottak munkát, vonzásukat Szegedre, illetve a környező községekre is kiterjesztve. Az agglomeráció kialakulása a munkaerő mintkét irányú mozgásán túl a közös kommunális hálózatok létrejöttében, a jó közlekedési kapcsolatokban, a települések részleges vagy teljes egybeépülésében is megnyilvánult. Ezen eredmények alapján a településkutatók is a Szegedhez csatolást támogatták. (Folytatjuk.) KOVÁCS ANDRÁS A bumeráng Óvatos becslések szerint a pártállam politikai törpéi és még mindig gazdasági „óriásai" az elmúlt héttel bezárólag mintegy 3 (három) milliárd dollár értékben csúsztattak ki az országból valutát. Nem holmi szolidaritási alapokra, „testvéri" kapcsolatok ápolására szánták ezt az összeget. Saját számlájukat gyarapítják vele. Valószínűleg úgy gondolják: elődeik „szolgálatát" és a rendszerváltás izgalmait is beleszámítva, megdolgoztak ezért a pénzért. Melynek kamatai csodálatosan nyugatias hangzású káefték törzstőkéjeként rövidesen „repatriálnak", ha jól sejtjük ügybuzgalmukat. Tulajdonosi jogokkal ruházván föl a belső uszítás nagymestereivé előlépő, az ellenzéki csuhát ügyesen forgató urakat. A manapság nagysándori jelzőt kiérdemlő jelenség nagy dobásaira előbb-utóbb fény derül. A szakszervezeti vagyon részbeni eladása a Frohburg Union Pénzügyi Rt.-nek (melynek alaptőkéje 10 millió Ft, s tudomásunk szerint három ingatlanért 260 milliós váltót adott; a fáma azonban 15-16 ingatlan áruba bocsátásáról szól!) e sorozat szerves része. Az MSZOSZ „visszavásárolhatja" ugyan a szakszervezeti tagság közös értékeit - ugyanolyan joggal viszont eladhatja harmadik félnek is... A rekordgyorsaságú üzletkötések, bejegyzések stb. a szakszervezeti vagyonról szóló országgyűlési döntés előtt születtek; a törvényhozók határozata értelmében a négy szakszervezeti szövetség a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet révén határozhat a közös örökség sorsáról. Az adásvételi szerződéseket aláíró Nagy Sándor és az „üzletet" kifundáló nyakkendős társai politikusi pontossággal dobtak el egy kelevéznek gondolt harci eszközt, amiről már most látható, hogy finoman kidolgozott bumeráng. Alapjában véve arról van szó. hogy az MSZOSZ a másik három szakszervezeti szövetséget, annak tagságát kitúrja a több évtized alatt összegyűjtött vagyonból. A tévé kamerái előtt a kezét tördelő Vezér mérföldes panaszait egy alkalommal végighallgattam; az volt az érzésem, a nagysándori reflexeket koreográfusok komponálták, tőlünk idegen partitúrára. Ez most beigazolódott. Ugyanaz a „munkáskéz" írta alá az adásvételi szerződéseket, útjára bocsátván az immár kiszámíthatatlan ívű kelevéz-bumerángot. Egy egész ország szakszervezeti tagsága kapkodhatja a fejét, hogy az arra megéretteket találja telibe a számítógépes kódot viselő harci eszköz. PATAKI SÁNDOR A csütörtöki közgyűlésen a konzervatív frakció bevezette a „napirend előtti felszólalás" Parlamentben már bevált divatját. A frakció vezetője, Koha Róbert 8 kérdést intézett a polgármesterhez. A Délmagyarország tudósításából a kérdések lényegét megismerhették a város polgárai, s azt is megtudhatták, hogy a képviselők szótöbbséggel nem fogadták el a polgármester válaszait. Ezúttal a kérdésekre adott válaszokat is olvashatják; csak annyiban térek el a jegyzőkönyv szavaitól, amit az élő és az írott szó közötti stilisztikai különbségek megkövetelnek. Kérem, döntsék el a választópolgárok maguk, csakugyan elfogadhatatlanok-e a válaszaim, avagy a kérdésfeltevők valójában nem a válaszokat akarták, hanem valami mást. - 4 polgármester az irodavezetők kinevezésénél figyelembe vette-e a minősítő bizottságok véleményezését? - A közgyűlés határozatot hozott minősítő bizottságok létrehozására, az irodavezetői pályázatok véleményezésére. A bizottságok ténylegesen működtek, meghallgatták a jelölteket és pontrendszerrel minősítették őket. Ezt figyelembe véve, saját tapasztalatom és legjobb tudásom alapján döntöttem a kinevezésekről, illetve ideiglenes megbízásokról. Miután a polgármesteri hivatal munkájáért elsősorban én vagyok a felelős, ezért értelemszerűen nekem kell dönteni személyi kérdésekben. A munkáltatói jog gyakorlását a polgármester részére az önkormányzati törvény is tartalmazza. - Milyen alapon delegált bizonyos embereket a polgármester az önkormányzati érdekeltségi! gazdasági társaságokba? - Ezek száma egyre szaporodik. Alapvető szempont meggyőződésem szerint a szakértelem, ezért minden alkalommal gondosan mérlegeltem, hogy van-e a képviselők és a hivatali apparátus dolgozói közül megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező személy, aki jelölhető. Nincs olyan szabály, hogy ez a kijelölés közgyűlési hatáskör lenne, ezért a polgármester általános hatáskörébe tartozik. - Az elmúlt ülésen miért nem köszöntötte a karzatra bevonuló litván parlamenti küldöttséget? - Elsősorban az ülés felelős vezetésére koncentrálok, szerencsére azonban volt olyan figyelmes képviselőnk, aki fölhívta helyettem a figyelmet a karzatra megérkező litván képviselők belépésére. - 4 képviselők mi okból kapják utolsó pillanatban kézhez a testületi ülések írásos anyagát? - Az anyagokat korábban az osztályok, jelenleg az irodák készítik el, terjesztik bizottságokhoz, majd korábban a szervezési osztály, jelenleg a jegyzői iroda önkormányzati csoportja készíti el és küldi ki a képviselőknek. Ezen munkát a megbízott jegyző irányítja, mint az apparátus feje, illetve szakmai vezetője. Az esetleges kifogásokra ő bizonyosan válaszolni tud. HangKár lenne érte... Szóval üres lesz a Szőke Tiszának még a helye is, nemcsak terasza, bárja. Ekkor kaptuk a hírt: Iglódi Ferenc személyében akadt ember a Szőke Tisza Kft-ben, aki - ó történetesen kereskedelmi igazgatóként - azt vallja, igenis meg kell nyitni a hajót, vissza kell tartani a városban, a Tiszán, ami a „városé, a folyói". A múltról nem kérdeztük, ez a kft. belső ügye, inkább az augusztus elsején kezdődd jövőről tudakozódtunk. A következő napokban lázas munkához látnak, hiszen a szélnek eresztett személyzetet pótolni kell. lemezlovast is keresnek, feltöltik a/ Vasárnap délután 4 óra tájban kereste fel szerkesztőségünket Szeged polgármestere, dr. Lippai Pál. A szokatlan látogatás oka pénteki városházi tudósításunk, amely „Belső elhárítás a Városházán?" címmel jelent meg. Erre kívánt reflektálni a polgármester úr. Szerkesztőségünk természetesen szívesen ad helyt a csütörtöki viharos közgyűlés utóhangjainak is. A témával egyébként ma este a v árosi telev ízió adása is foglalkozik. A beszélgetés résztvevői dr. Lippai Pál polgármester, Koha Róbert és Básthv Gábor képviselők. Következzék hát a városházi kérdés-felelet. súlyoznom kell azonban, hogy nem a polgármester feladata az előterjesztések kidolgozása és postázása. - Ki hatalmazta fel Tűhegyi József alpolgármestert, hogy a dániai Krüger céggel opciós okiratot írjon alá, s így jelentős előnyökhöz juttassa másokkal szemben a majdani 10 milliárdos szennyvíztisztító beruházásnál? - A Krüger cég nálunk járt, megbízásomból az alpolgármester tárgyalt velük. A csatornarendszer felújítására és szennyvíztisztítómű megépítésére már régóta szükség van, azonban egyáltalán nincs rá pénz. A cég látogatást szervezett székhelyén, és megbíztam a részvételre és tárgyalások folytatására az alpolgármestert, aki az Ativizig és a Környezetvédelmi Felügyelőség képviselőivel vett részt. Nem felel meg a valóságnak, hogy más cég is jelentkezett volna, de ha a képviselőknek ilyen tudomása van, közöljék velem, ne éljenek vissza magáninformációikkal. Minden alapot nélkülöz az a felvetés, hogy „eladtuk magunkat egy 10 milliárdos üzletben"! A versenyeztetésre vonatkozó felvetésre pedig azt válaszolom, hogy versenyeztetni megfelelő beruházási terv és pénzügyi fedezet megléte esetén lehet csak konkrét ajánlatokat. Informálódás, előzetes tárgyalás nem versenyeztethető. Mielőtt azonban bármilyen szerződés aláírásra kerülne, a szakbizottság, illetve a közgyűlés meg fogja tárgyalni, amennyiben ez a lakosság érdekeit is érinti. - Miért nem emelték a többi hivatalnokhoz hasonlóan a meghízott jegyzőfizetését is? - A közgyűlés véleményem szerint jogsértő határozatot hozott a jegyző megbízásával kapcsolatban. Erre jogszerű döntést, mint a fizetésemelés. alapozni nem lehet. A köztársasági megbízott a Belügyminisztériumhoz fordult, és ha mégis jogszerűnek ítélnék a jegyző megbízását, annak időpontjára visszantwwmiimiiM MRIII nmmmmmmummum Tudtuk, láttuk, hogy harmadik hete zárva van hétköznapokon, csak a het végeken fogad vendégeket pár órára. Pedig kár érte - Szegednek jellegzetessége, a vízpartnak elmaradhatatlan eleme. Azt is hallottuk, talán elvontatják Szolnokra. árukészletet. Csütörtökön szeretnének nyitni, mégpedig a mólósörözót reggel 10-kor - ezt este kilencig látogathatják a vendégek. Közvetlenül ezután nvit a diszkóbár menóleg megkapja a fizetésemelést. Ezt egyébként az érintettel és a konzervatív frakcióba tartozó alpolgármestemóvel megbeszéltem. A pontos tájékoztatáshoz hozzátartozik, hogy a közgyűlést követő napon, pénteken kaptam kézhez a köztársasági megbízott átiratát, melyben megállapítja, hogy valóban törvénysértő volt a jegyzővel kapcsolatban a közgyűlési határozat. - Mi az oka annak, hogy a helyi egyéni országgyűlési képviselők még mindig nem kaptak irodát Szegeden? - Valóban kértek, de az ideiglens bizottság a megbízott jegyző véleménye alapján úgy látta, hogy az iroda használatával az infrastruktúra használata is együtt jár, ami a hivatal költségvetését terheli. Nem barátságtalan gesztus tehát a képviselőkkel szemben, ha megvárjuk, hogy az űj szervezeti felállásban milyen hivatalokat hozzunk be a Városházára, és amennyiben marad hely, úgy átalánydíj fizetése mellett biztosítunk képviselői irodát. - Kik döntötték el, hogy a Crvena Zvezda soron következő kupamérkőzését a Tisza-parti stadionban játszhatja? - Engem a sporttanácsnok értesített, hogy a Szeged SC-hez érkeznek a jugoszláv vezetők. Felhívtam figyelmét, hogy még tárgyalásra is csak akkor kerülhet sor, ha a rendőrség és határőrség illetékesei részt vesznek. Az előzetes megbeszélésen megállapodás nem született, a rádió és tévé megalapozatlanul tájékoztatott. Az olvasók további tájékoztatására megjegyzem, hogy a rendőrség városi parancsnokhelyettese közölte, hogy az Országos Rendőr-fókapitányság a szükséges segítséget biztosítja, és ennek alapján a Szeged SC vezetése tárgyalhat a kupamérkőzés megrendezéséről. * Ezek voltak tehát a kérdések és azokra adott válaszaim. A fönti valakiknek nyilvánvalóan fontos kérdések megválaszolása után kerülhetett csak sor a polgármester érdemi beszámolójára. Annak ellenére, hogy a 8 kérdés körüli vitában hatásköri túllépéssel, diktatórikus vezetői stílussal, a képviselők egyéni, illetve a közgyűlés kollektív sérelmeinek okozásával próbáltak megvádolni, beszámolómat végül a 38 jelenlévőből 36-an elfogadták, és délután 4 órakor a szegedi közgyűlés végre érdemi kérdésekkel kezdett foglalkozni. DR. LIPPAI PAL. POLGÁRMESTER mammítimmmiiyi ->,- - t - „ a és a szabadtéri teraszdiszkó előbbi hajnali négyig, utóbbi éjjel kettőig kínálja szolgáltatásait, belépőjegy nélkül. Az időjárástól és a látogatottságtól függően szeptember végéig tartanák nyitva a hajót a hét minden napján, de ha lehet, akár októberben is ott maradnak a vízen. Jövőre pedig már most szövögetik a terveket, mert bíznak benne, hogy a szegediek visszaszoknak a hatóra, a vendégek pedig talán elfelejtik a háromhetes pauzat M8BOWaBDBUBOBg8WUIIBnD»OBBOn83aBnDaB;MCCDBBn88^gW88a888ta883S8e8a88S39ae8Seg^83S8ee? Kutya egy ido FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Én mondtam ennek a nagyon okos gazdinak, hogy a múlt vasárnap meg kellett volna venni azt a szép fehér Skodát, egyáltalán nem is kért sokat érte az a csinos fiatalasszony. Most már persze hiába keressük, pedig olyan joszagú volt a hátsó ülés. Ebben a pocsék esőben az is bolond aki autópiacra jar, s ez ahbol is látszik, hogy csak egyedül én kísértem el a gazdámat. O könnyen van, neki legalább védi valami a bozontját, de az én bundám csatakos lesz. mire hazaérünk. Kocsi nélkül, mert ahogv elnézem, ma itt nem csinálunk jo vásárt. Újra nyit a Szőke Tisza