Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-25 / 173. szám

DÉLMAQYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1991. JÚL. 25., 81. ÉVF. 173. SZÁM. ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Fortélyos félelem igazgat A Nyugat is vétkes abban, hogy most emberáldozatokat követel a jugoszláviai válság - A kovász mellé a kenyérbe is belesütötték a szocializmust - Bár igaz az is, ha a távolban születtek meg a művek, olykor egyáltalán nem vagy csak óvatosan csordogáló, titkos ereken juthattak vissza Erdélybe - Lesz-e fóruma olyan művészeknek, akik képesek erős vagy szunnyadó emberi szépségvágyakat éltetni. Örményország csatlakozik Örményország kész csatlakozni a megújított szovjet szövetségi rendszerhez - jelentette be szerdán hajnalban Mihail Gorbacsov. A szovjet elnök az éjszaka azoknak a köztársaságoknak a vezetőivel tárgyalt, amelyek a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban megállapodtak abban, hogy kidolgozzák az új szövetségi rendszert szabályozó szerződést. Örményország vezetője akkor nem volt jelen, de Levon Ter-Petroszján elnök most az éjjel részt vett a Moszkvához továbbra is hű köztársaságok képviselőinek a tanácskozásán. Gorbacsov jelezte, hogy az örmény nép a többi csatlakozó nemzettel egyenrangú lesz a megújított szövetségen belül. Az örmény elnök nem nyilatkozott a sajtónak. A tanácskozás befejeztével elutazott Novo-Ogaijovóból. (AFF) Diplomáciai kapcsolatok Dél-Afrikával Neil van Heerden, a Dél-afrikai Köztársaság Külügyminisztériumának főigazgatója, aki kedd este érkezett Budapestre, szerdán a Külügyminisztériumban Somogyi Ferenc államtitkárral jegyzőkönyvet írt alá a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok létesítéséről. A dél-afrikai vendég délelőtt találkozott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel is. Somogyi Ferenc államtitkár a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta: ez az aláírás kétéves tárgyalások eredA Tanjug jugoszláv hírügynökség tegnapi bulgáriai jelentése szerint Radoszlav Szekulics, a jugoszláv vámhivatal igazgatója azt nyilatkozta a szófiai Duma című napilap belgrádi tudósítójának, hogy idén, január végén Várna kikötőjén át magyar fegyverek jutottak Jugoszláviába. A lap címoldalán megjelent közleményben a Jugoszláv Szövetségi Vámhivatal illetékese azt állította, hogy január 29-én magyar géppisztolyokkal megrakott nyolc nagy konténert rakodtak a Lipa nevű jugoszláv hajóra, amelynek gazdája a horvátországi Mali Losnjj tulajdonát képező hajóstársaság. A rakomány úticéljaként állítólag Abu-Dzabit tüntették fel, de ehelyett február 2-áról 3-ára virradó éjszaka a horvátországi Fiumében rakták ki. Az egyes jugoszláv tagköztársaságokba irányuló fegyverszállításokban való esetleges bolgár részvétel zavart okozott Szófiában, és az erre utaló jelentéseket nemcsak a bolgár kormány és a védelmi minisztérium cáfolta, hanem több exportcég is. A bolgár kormány egyébként nemrég embargót rendelt el a Jugoszláviába irányuló fegyverkereskedelemre. A Tanjug jelentése szerint a bulgáriai tömegtájékoztatás Szekulics kijelentését a „Jugoszláviában folyamatosan szított bolgárellenes kampánnyal" hozta összefüggésbe. Fközben, a tegnapi nap folyamán a jugoszláv parlament egyhangúlag elfogadott békefelhívásban szállt síkra az országot átfogó válság békés és demokratikus megoldásáért. A parlament ülésén Rudimir Loncar szövetségi külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Jugoszlávia az egyetlen veszélyes európai válsággóc, amely kedvezőtlenül befolyásolja a kontinens politikai stabilitását. A testületnek a jővő héten kell döntenie arról a tervezetről, amelyet Ante Markovié kormánya terjesztett elő a három hónapos átmeneti időszakra vonatkozóan. A tervezet egyebek között hangsúlyozza, hogy az átmeneti időszakban szünetelteni kell mindenféle fegyveres összetűzést, fel kell függeszteni az összes egyoldalú döntés érvényesítését, és az ország jövőjével foglalkozó tárgyalásoknak legkésőbb augusztus l-jével meg kell kezdődniük. ísasss^íssssísss; menye, és most érett meg rá az idő. Magyarország a diplomáciai kapcsolatok felvételével méltányolja azokat az alkotmányos változásokat, amelyek az utóbbi időben a Dél-afrikai Köztársaságban bekövetkeztek. Neil van Heerden hangsúlyozta, hogy Dél-Afrika szintén méltányolja a Magyarországon bekövetkezett változásokat, és a kapcsolatok felvételének gazdasági vonatkozásait emelte ki. Reményét fejezte ki, hogy ez megkönnyíti mindkét ország üzletembereinek beruházásait. A magyar államtitkár e lépés politikai hátterét is méltatta, és hozzátette, hogy Dél-Afrikában jelenleg körülbelül 10 ezer magyar él, akikkel ezáltal könnyebbé válik a kapcsolattartás. Mint mondta, Magyarország nemcsak a környező országokban élő magyarok helyzetét, hanem a távol élőkét is figyelemmel kíséri, és ezt igen fontosnak tartja. Egy kérdésre válaszolva Somogyi Ferenc megerősítette, hogy hamarosan kinevezik a nagyköveteket, de pontos időpontot még nem kívánt megnevezni. (MTI) Attaséi látogatás Mitar Zagorac ezredes, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, saját kérésére, szerdán a Honvédelmi Minisztériumban találkozott Bíró József vezérőrnaggyal, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének első helyettesével - tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát Galambos Béla alezredes, a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya helyettes vezetője. A találkozóra azért került sor, mert a magyar honvédelmi vezetés tudomására jutott, hogy július 19-én a délelőtti órákban a jugoszláv néphadsereg két repülőgépe rövid időre a jugoszláv-magyar határszakasz mentén repülést hajtott végre, melyet jeleztek a jugoszláv illetékesek felé. Az attasé elmondta, hogy a jugoszláv néphadsereg vezérkara elismeri, hogy múlt hét pénteken, a jugoszláv és magyar határszakasz mentén történtek katonai repülések, amelyek kiképzési jellegűek voltak, és ennek során elérték a magyar határszakaszt. A jugoszláv néphadsereg vezetése ezúttal kér elnézést attaséjuk útján - a történtekért, és ígéretet tett arra, hogy a jövőben jobban kézben tartják a kiképzési jellegű repüléseket, amelyek félreértésekre adhatnak okot. Külön köszönetüket fejezték ki a magyar katonai vezetésnek azért, hogy az esetet jelezték feléjük, és nem foganatosítottak olyan rendszabályokat, amelyeknek súlyosabb következményei lettek volna. A találkozó során Zagorac ezredes kifejtette, hogy a jövőben mindent megtesznek a hasonló esetek elkerülése érdekében. (MTI) Személyes ajánlat A szlovák belügyminisztérium anyakönyvi szakelőadója - az Új Szó című pozsonyi magyar nyelvű lap szerdai számában megjelent nyilatkozatában - azt ajánlja a szlovákiai magyar szülőknek, hogy az összes nem-szlovák keresztnevet szlovák helyesírással írassák be az anyakönyvbe és a hivatalos iratokba. Az Új Szó azért fordult a belügyi illetékeshez, mert a kérdéssel kapcsolatban nagyfokú a jogi tisztázatlanság, és sok olvasó szóvá tette: nem hajlandóak magyar helyesírás szerint anyakönyvezni az újszülöttek nevét. A belügyi tisztségviselő közölte, hogy készül az új anyakönyvi törvény tervezete, de addig is azt tanácsolja, hogy - amikor az lehetséges - a szlovák helyesírást alkalmazzák a magyar nevekre is. így például a „Csaba" szónál írjanak „Caba"-t, a C betűn a szlovák lágyító jelet alkalmazva. Ugyanígy a .János" szóban az S betű fölött tüntessék föl a szlovák lágyító jelet, mert különben a szlovák helyesírás szerint az Sz-nek ejtendő. Az Új Szó a hivatalos személy nyilatkozatához fűzött saját megjegyzésében utal arra, hogy megítélése szerint az állampolgárok számára nem lehet kötelező érvényű a belügyi tárca belső intézkedése. Noviszádi Libanon Beszélgetés a félelemről és a nyelvhasználati törvényről - Az imént bemutattalak néhány munkatársunknak, akik még nem találkoztak veled, s a tragikus az, hogy hivatalosan szólva azt kellett volna mondanom: ez az úr a noviszádi magyar napilap szuboticai szerkesztőségének vezetője. - Nem akarok nagy szavakat használni, de amikor tegnap esle meghallottam a hírt, sokkos állapotba kerültem. Ha érzelmek nélkül értékelem a törvényt, akkor azt kell mondanom: ez visszalépés, mert sem a nemzetiségek érdekeinek, sem az egyetemes emberi szabadságjogoknak nem felel meg, s ezért eltávolítja országunkat Európától. Úgy tapasztaltam, hogy a vajdaságban élőknek is ez a véleménye. - Különös helyzetben vagytok ti, kollégák Olvashatjuk, láthatjuk, hallhatjuk, hogy a vajdasági autonómia már a hírek kommentálásában is miként roppan össze a nagyszerb akarat lánctalpai alatt. Nemrég például azt adta hírül egy szegedi riportban az újvidéki televízió, hogy ide nem érkeznek menekültek, hiszen a táborokban nem találni jugoszláviai magyarokat. Csakhogy a menekültek egyelőre a rokonoknál, ismerősöknél húzzák meg magukat zsebükben turistaútlevéllel - Láttam én is ezt a riportot, s tudom, hogy mi az igazság. Valóban a kivárásra építenek az idemenekülő vajdasági fiatalemberek, bízva abban, hogy rövidesen végetér ez a szörnyű polgárháború, s nem kell Baranyában vagy másutt magyarokra fogni a fegyvert a néphadsereg egyenruhájában. - Ma biztosan sokan értetlenül fogadják a jugoszláviai híreket, hiszen a hetvenes évek elején a titoi kirakatban egy nyugati országot láttunk, kiegyensúlyozott és jómódú emberekkel. - Ma meg a félelem jellemez minket. A nyolcvanas évek végétói napról napra nő a feszültség, a szorongás. Koszovóval Kisimre Ferenc a jugoszláviai polgárháború füstcsíkjai alól érkezett Szegedre, a néptáncgálára, mint a Szabadkai Népkör Művelődési Egyesület elnöke. Neve nem lehet ismeretlen lapunk olvasói előtt, hiszen egy esztendeje rövid sorozatát közöltük skandináviai útiélményeiről. A szerb törvényhozás nyelvhasználatügyben hozott dilettáns döntéséről városunkban értesüli s ahogy irodámban ülve kérdezgetem, szomorúan látom, hogy kollégánk a könnyeivel küszködik. kezdődött, s mindenki tévedett, aki helyi problémát vélt fölfedezni abban a válságban. Koszovó jelezte, hogy a nemzetek önrendelkezése milyen fontos kérdés, és ezt nem szabad a szőnyeg alá söpörni. Mára a teljes libanizálódás állapotába kerültünk, mert a koszovói típusú problémakör több helyi konfliktussal termelődött újjá - Te világlátott ember vagy, évekig dolgoztál ÉszakEurópában. Ha a tapasztalataidat összeveted a jugoszláviai helyzettel, mit szűrhetsz le tanulságul? - Azt, hogy ez a nyelvhasználati törvény nem szolgálja a megoldást, és éppen most a legrosszabb lépés a szerb parlament részéről. Finnországban hivatalos nyelv a svéd és Svédországban is mindenféle szabadságjog megilleti a finneket. Nem kisebbségekről, hanem nemzetekről beszélnek ott. Tévéjük, rádiójuk va>. újságokat adnak ki, mindkét országban természetes a kétnyelvűség. Hogy Jugoszlávia idejutott, a vezető politikusok határtalan önzésének köszönhető. Ezt a konfliktust nem a népek akarták, hanem a személyi ambíciók robbantották ki. Mindazok, akik szembenállnak a nemzetek laza államszövetségének koncepciójával, végülis a válságot mélyítik. - Főszerkesztőtöknek fölmondott a szerb kormány. Csorba Zoltánt, a harmincnégy évesen kollégái által megválasztott újságírót koncepciós perrel távolították el a Magyar Szó éléről. Te mire számíthatsz? - Mindannyiónkban van félelem. Amit biztosan tudok, hogy Csorba Zoli leváltása után is igyekeztünk pártok és nézetek fölött álló lapot csinálni. A szabadkai szerkesztőség kulcsszerepe tagadhatatlan, hiszen a mi környékünkön olvassák a legtöbbe

n a lapot. Mit tehetünk? Igyekszünk úgy dolgozni, mint eddig. Bár a kisebbségi sajtó eddig sem volt könnyű helyzetben. - A horvát és a szlovén függetlenség kikiáltásakor ,döbbenhettünk rá, milyen fáziskésésben van a müveit világ. A nyugati reakciókból kiderült ugyanis, hogy elvakította őket az évtizedekig fényesre vikszolt jugoszláv kirakat. - így van. Ezt a fáziskésést leplezi le, hogy néhány nap múltán már egészen megváltoztak a nyugati nyilatkozatok. A fáziskésés oka, hogy a nyugati világ rosszul ismerte a jugoszláviai belső helyzetet. Azóta sokkal jobban ügyelnek a hírek önálló beszerzésére, ám ez nem változtat a tényen: a Nyugat is vétkes abban, hogy most emberáldozatokat követel a jugoszláviai válság. DUJSZTUS IMRE .. Porlódi „Polip" 2 „Nem akarunk változást!" 2 Déli határhelyzet 2 Nadrágszíj-próba 3 Csak csalással? - 3 Az égetőtől a koporsóig 3 Kapcsolatok ..„..„.4 Hol él az erdélyi író? 5 Visszaszerezni a hírnevet „...„6 Röpke vágy egy luxuscikkre...7 Hirdetés .8-9 Szolgáltatás 10 Tévé-, rádióműsor 11 Zöld a piros „12 Búzagaliba Gyermekkoromban odahaza meg kellett csókolni a földre leesett kenyérszeletet. A hatalmas, illatos vekni megszegése is külön szertartás volt: a pengével leheletfinom keresztet rajzoltunk a kenyér aljára, s csak utána szelhettünk belőle a nagykéssel. A kenyér az életet, a jólétet, a biztonságot jelentette az apró gyermeknek is. Azután jött egy másik éra, amikor azt szerették volna elhitetni velünk, hogy jól élünk. A napi betevőnek mesterségesen alacsonyan tartották az árát, a kukák pedig hétfőnként megteltek száradt veknikkel. A kovász mellé a kenyérbe is belesütötték a szocializmust. A politika ugyanis átitatott mindent. És most itt a búzaháború: valóságos barikádokkal, valóságos félelmekkel. Egyik oldalon az egyre jobban szegényedő vásárló, akinek azt is meg kell gondolnia, hány zsömlét vehet reggelire, a másikon pedig több millió tonna eladhatatlan búza. Ki érti ezt? Klasszikus túltermelési válság - gondolhatnánk. Vagy mégsem? Nehéz megemészteni, hogy a 40-50 forintos kenyér árából miért nem tudnak kijönni azolc, akik aratják, sütik, forgalmazzák. Gyanítom, a mostani búzavitának is a fogyasztó látja majd kárát. A vásárlóknak ugyanis nincs hathatós érdekvédelmük, pártjuk, szakszervezetük. A vásárlók egyszerűen kiszolgáltatottak. Kénytelenek csendben eltűrni, hogy búzaügyben egymást revolverezzék pártok, termelók, kormánytisztviselők A támogatásra kiharcolt milliárdokat viszont végül a kenyeret (is) vásárló állampolgárok fizetik majd meg. Nem azon vitatkozom, hogy kell-e segítenie a kormánynak a gabona túltermelés miatt veszteségbe sodródott vállalatokon. Az azonban már rossz érzéseket kelt bennem, ahogyan a termelők is fenyegetőzni igyekeznek ha nem kapnak újabb támogatást, jövőre kevesebb búzát vetnek. Nem öngól ez ? Hiszen éppen az lenne a cél, hogy annyit vessenek, amennyit el is lehet adni Racionális gazdasági érvek mentén lehetne csak előbbre jutni, nem pedig politikai alkuknak, pártharcoknak alárendelni a jövő évi kenyerünket. S időben feltenni a kérdést: szabad-e támogatni valamit, aminek a termelési költségei jóval meghaladják a világpiacon elérhető legmagasabb árat? Nem értem ezt az egész búzavitát. Valamikor a kézi kasza korában már az aratáskor rendre vágták a búzát. Idelenn, a barázdák szélén, mindig is tudta a termelő, hogy szigorú gazdasági rend jelenthet csak mindnyájunk számára garanciát, nem pedig politikai megfontolások és szólamok Bort, búzát, békességet kívánt egykor a paraszt. Az első kettőből már megéltünk több túltermelési válságot is. Jó lenne egyszer már békességből és józanságból is... RAFAJ GÁBOR