Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-24 / 172. szám

SZERDA, 1991. JÚL. 24. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 Naprendszeren kívüli bolygó? Brit kutatóknak - feltételezésük szerint - olyan bolygót sikerült felfedezniük, amely egy Földünktói mintegy 30 ezer fényév távolságban lévó csillag körül kering. A Manchesteri Egyetem munkatársai a Nature című folyóirat legfrissebb számában arTÓI számolnak he, hogy most sikerült először kimutatni naprendszeren kívüli bolygó létezését. A tudósok a már 1985-ben felfedezett - 1829-10 jelű - pulzárt vizsgálva figyeltek fel a távoli planétára utaló jelekre. A neutroncsillagoknak vagy pulzároknak mindössze néhány kilométer az átmérőjük, ugyanakkor gyűszűnyi anyaguk egymillió tonnát is nyomhat. Óriási csillagrobbanás maradványairól van szó, amelyek nagyon gyors forgómozgást végeznek és rádiójeleket sugároznak. Hat hónaponként észrevehetően megváltoznak a rádiójelek. A kutatók véleménye szerint bár szó lehet szokaflan forgási kiegyensúlyozatlanságról is, valószínűbb, hogy napfogyatkozásra utalnak a jelek: láthatatlan bolygó árnyékolja le a neutroncsillagot. A kísérő égitest saját napjától olyan távolságban van, mint a Vénusz a mi Napunktól, sűlya viszont Földünkének hatszorosa. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a neutroncsillagnak további bolygói is vannak, (dpa) r r;:""rn"f» írvj'ir" Y"V'r'-i8a-'-':i''Trr+irii^rrTaviaii«<ür«iniwririiiiitiiii>MMMw n' Regdonok Szegeden isaie«a8Ke9B^we88a8M«stgt8a3gw888Mo»Mieaim>M tttntmummxmm A Jókai utca 6. szám alatti, nemrégiben felújított neobarokk lakóház indított a család nyomára. Véletlen és tudatos találkozások során jutottam eddigi ismereteim bővítményeihez. A régi szegedi Kegdonok az itteni városképben és életvitelben nemcsak formálisan, hanem tartalmában is maradandóan beleszóltak. Néha: itt-ott néhány epizóddal, máskor ismertebb szemelyekkel, családokkal teremtettek kapcsolatokat nemcsak családjaik, hanem a közjó javára is. A Regdonok a karlócai békekötés (1699) után, a 18. század első felében, a török megszállás alatt elnéptelenedett határőrvidékre, a Merev tábornok által kezdeményezett betelepítések során vándoroltak ide Elzász-Lotaringiából a Bánátba. A francia eredetű család itteni leszármazottjai innen szóródtak szét a környező déli országrészekbe: Zentára, Bajára és egyik águk Szegedre. Szeged város életében az Regdon, aki maradandó nyomot hagyott. Regdon István (1811-1880). Szén- és fakereskedó volt, az egykori Árpád utcában. Járta a külföldet, és egyik útja alkalmával Regensburgban látott folyami uszoda adta az ötletet, a szegedi Regdon-fürdő megalapításához. (Képünkön!) Onnan hozatott ácsokat, akik fürdőjét regensburgi mintára hamarosan fel is építették. A városnak ez volt az első szegedi folyami uszodája, kabinokkal körülvett két, hézagos lécfenekű és oldalú medencével, ahogy ma nevezik kosárral, amelyek egyike a kor szokásainak megfelelően női, a másik férfi kosár volt. Ma mindenütt, ahol még nem deszkázták le a kosarat, ez is koedukált. Pedig milyen káros a személyiség kialakulásra és kitárulkozásra. Ezekben az úszóházakban már akkor biztosították a folyamatos vízcserét, éppen a Tisza által. A több mint 70 éves fürdő, ahol generációk tanultak meg úszni, a farészek korhadása miatt elöregedett, és az 1940-es évek végén megszűnt üzemelni. Az előbb említett Regdon Istvánnak hat fia és négy lánya volt. Fiainak életútja szemléletes példája a 19. század második felében felgyorsult magyarországi polgárosodásifolyamatnak, s ezen belül az értelmiség számbeli és jobbára anyagi gyarapodásának. Mindegyik fiű gimnáziumot végzett, ami akkor jóval többet jelentett, mint napjainkban. Eközben apjuk kereskedésében is dolgoztak, ahol munkás hétköznapjaikban tanultak is latin, vagy német memoritert vagy grammatikát. Nagyobbrészt egyetemet is végeztek; s főként műszaki, jogi vagy orvosi pályára mentek. Közülük Regdon Lajos (1850-1907) Marcaliban volt községi főjegyző, és Berzsenyi Kornéliát (Berzsenyi Dániel egyik unokáját) vette feleségül a közeli Nikláról. Regdon István (1859-1918) építészmérnök legnagyobb vállalkozása az aradi vagongyár kivitelezése volt. Ennek a vállalkozásnak hasznából építtette fel saját tervei szerint a Jókai utcai családi házat, amely családjának több mint fél évszázadon keresztül archaizáló központja volt. A Gizella (ma Aradi vértanúk) térre néző fóhomlokzatú, nagy kiterjedésű házat (Jókai u. II.) a Szeged Nagyáruház melletti öröklakásos társasház építése előtt, 1983-1984-ben lebontották. A város több helyén állnak még általa kivitelezett épületek, így a Kazinczy utca és a Stefánia sarkán álló Müller-palota, a Madách utca 11. szám alatti épület, valamint a Jókai utca 6. szám alatti lakóépület, amelyet Károly öccse részére épített fel. Dr. Regdon Károly (1865-1934) orvos, akinek szakterülete a különösen Alföldön.népbetegségnek számított .jnorbus hungaricus" elleni küzdelem volt. A Csillagbörtönnek is volt orvosa, és háziorvosként hosszú éveken át kezelte a szegedi költófejedelmet. Juhász Gyulát. Regdon Gejza (1866-1924) mérnök, az Állami Építészeti Hivatal csanádi főmérnöke, aki elsődlegesen a megye úthálózatának fejlesztésében ért el elévülhetetlen érdemeket. Az egyik leánytestvér, Regdon Júliának (1862-1942) veje a későbbiekben Ottovay István (1877-1945) építészmérnök, a szegedi városkép egyik legnevesebb alakítója. A Regdonok következő (harmadik) szegedi generációjáról dr. Regdon István (1886-1946) építészmérnök (egyben jogász) azonos nevű apja örökébe lépett. Bár a Trianon utáni hanyatlás és az 1929. évi gazdasági világválság következtében beszűkültek az építkezési lehetőségek. Néhány szegedi épület azonban ma is őrzi munkásságát, mint a Szt. István téri Móricz-ház, majd a Juhász Gyula (korábban Fodor) utca 12/A. szám alatti épület, amit Sándor öccse számára épített. Gulácsy Máriával, a neves írónő, Gulácsy Irén húgával kötött házasságból származik Regdon Irén (Horváth Zoltánné) festómúvésznő, Rudnay-tanítvány, akinek fia Gulácsy-Horváth Zsolt képzőművész. Dr. Regdon Sándor (1887-1947) törvényszéki bíró, az első világháború alatt (akkor még ügyvédként) az első magyarországi távházasság jogi lebonyolítója. Felesége Székács Klára, a Székács József evangélikus püspökről és Székács Elemér kiváló búzanemesítőról ismert család tagja. Fiuk, dr. Regdon György (1915-) mérnök, az ötvenes évekbeli budapesti metróépítés egyik vezetője. A Batthyány téri állomás teljes egészében nevéhez fűződik. A Metró-építés 1953. évi leállítása után az 5. sz. Mélyépítő Vállalat fóépítésvezetójeként irányításával készült el 1954-ben az újszegedi Vigadó melletti 500 köbméteres víztorony, a háborús események folytán megrongálódott, Izabella (lehet, Izabella (1856-1931) főhercegnőről elnevezve) híd újjáépítése, a főgyűjtőcsatorna rekonstrukciója, a Tisza ártéri, röszkei vasbeton híd és több más műtárgy újraépítése. Számos más műszaki és műszaki fejlesztési módszert dolgozott ki városa fejlesztésére. A Regdon családnak jelenleg is élnek Szegeden 4., 5. és 6. generációs tagjai, köztük dr. Regdon Géza (1932-) gyógyszerész gyermekeivel és unokáival, valamint dr. Regdon Béla (1938-) orvos gyermekeivel. Ez a családjegyzék természetesen nem teljes. Mindenkit nem sorolhatunk fel, de minden leszármazott szíves jelzését szívesen veszem. BÁTYAI JENÓ FOTÓ: SOMOGYI KÁROEYNÉ Európai a Balkán kapujában Forró-fogadó A meleg fogadtatás inkább az elfogadott szóhasználathoz kapcsolódik a vendéglátás kategóriájában is, jóllehet ez esetben mégiscsak Forró-fogadóról, valamint kempingről, s egészében véve egy igen színvonalas vendéglátó komplexumról kell, hogy szó essék Szeged határában, a röszkei átkelő közelségében. A magyarázat igen egyszerű: Forró István vendéglátóipari vállalkozásában született meg az 1988-óta üzemelő étterem és panzió mellett a látható igényekre alapozó, s azt féligmeddig megelőző bővítésként a háromcsillagos kemping, továbbá a komfortos panzió elhelyezést biztosító szobák és az üdülőházak sora. Túlzásnak tűnhetnék az „Utunk Európába " visszatérő szóhasználat mellett éppen a Balkán kapujában európai színvonalról, egyáltalában a nyugati igényeknek valósan megfelelő vendéglátásról, ugyanakkor az árakban még a hazai árak jó középszintjének megfelelő vendéglátást emlegetni, ha azt vesszük: a Forró fogadó és kemping Röszke határában, a mostanában igencsak borzolt Jugoszlávia közelségében an. Mégis dicséretet érdemlő és a visszatérő, akárcsak néhány napra útközbeni vendégként pihenőnapokra betérő nyugati vándorok elismerését joggaLkivívó pihenő- és nyugvó-étkező helyről van szó. Őszintén mondhatjuk - különösen az átlagos, vagy az alatti, határmenti. gót útszéli állapotokat tudva - a nevelő célzatú és elérhető árú vendéglátó egység mielőbb népszerűségnek örvend, a környékbeli lakosság megnyugvására is. Anélkül, hogy részletes árlistát tennénk közre: még az általunk keletinek nevezett (olykor éppen északi) turisták számára sem megfizethetetlen a kemping, de még a mosdós faház, netán a motelszoba sem. A most melegítőkonyhával, úszómedencével, áramcsatlakozóval, horgásztóval ellátott, de tenisz- és minigolfpályával kiegészítendő négy és fél hektáros kemping , a frissen átadott fogadó-komplexum valósan európai színvonalat képvisel. Tanúsítja nem egy (a talán hivatalos lehetőségnél korábban érkezett) holland, nyugatnémet (vagy inkább csak össznémet) vendég, aki saját költségén ottthoni reklámozást vállalt, olyannyira elégedett volt a helyi szolgáltatásokkal. A vendéglátó vállalkozó, a nagyapai földön őshonos Forró István, az ugyancsak vendéglátós vénájú szülőkkel valójában a hetvenes évek első felétől készült arra, az egykori kicsinyke boltban álmodozva, a röszkei útkanyarulatban ilyesféle magánvállalkozást láthasson. Sok idő, türelem, vendégszeretet és gazdálkodói észjárás, továbbá a tavaly még létezett idegenforgalmi alap hárommilliós kamatmentes kölcsönösszege is kellett hozzá, hogy kedden avató, avagy hivatalos nyitó ünnepséget tarthassanak. Valójaban a fogadó és kemping a kiválóan megválasztott, képzett, idegen nyelveket beszélő személyzettel együtt túlmutat egy mégoly remek vállalkozás köznapi létén is. Ha már a szabadkai hitelbank képviselőjétől kezdve idegenforgalmi szakemberek színe-java is részelt a megnyitón, kétség kevés férhet hozzá. Tust reá a Nagy Imre vezette pa/ar cigányzenekartól. B I' MMMMNMNSIIIIWMMM63MMWMIMMMMIR8S Kevesebb külföldi látogatott Magyarországra Az elsó féévben 12,7 millió külföldi látogatott Magyarországra, s ez 12 százalékkal kevesebb az elmúlt év első feléhez képest. Míg a nyugati országokból növekedett a vendégek száma, addig a kelet-európai országok többségéből, valamint a tengerentúlról kevesebben látogattak Magyarországra - közölték a KSH-ban a Távirati Iroda kérdésére. Ausztriából 2,28 millióan jöttek, ami 4 százalékos növekedés. Németországból 905 ezren látogattak Magyarországra (plusz 23 százalék), Olaszországból 150 ezren (plusz 2 százalék), Franciaországból pedig 59 ezren (plusz 30 százalék). Jugoszláviából 2,206 millióan. Romániából 2,856 millióan érkeztek. Előbbi 38, utóbbi 10 százalékos csökkenés. Lengyelországból 1,312 millióan, Bulgáriából 203 ezren jöttek, s ez 16, illetve 46 százalékos visszaesés. A Szovjetunióból 26 százalékkal csökkent a hazánkba érkezők száma. Csehszlovákiából 1,5 millióan keresték fel Magyarországot, ami viszont 20 százalékos növekedés. Az Egyesült Államokból 71 ezren látogattak Magyarországra, 15 százalékkal kevesebben, mint az elmúlt év elsó felében, Japánból pedig 12 ezren érkeztek, ami 31 százalékos csökkenés. Az első fél évben 5,6 millió magyar állampolgár utazott külföldre, ez 1 százalékkal kevesebb 1990 első hat hónapjához képest. A kiutazók fele az osztrák határ? szakaszon hagyta el az országot, s ez 27 százalékos növekedés. A jugoszláv hatászakaszon mintegy 600 ezren léptek ki, ami 49, a szovjeten pedig 110 ezren, ami 83 százalékos növekedés. A román határszakaszon 306 ezren utaztak ki, s ez 55 százalékos visszaesés, míg a csehszlovákon majdnem 1,7 millióan, ami pedig 27 százalékos csökkenés. (MTIi