Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-20 / 169. szám
Pihenőnapok A felpörgetett munkatempó, a halmozódó feszültségek nyár derekára nagyon sok emberben érlelik meg a pihenés vágyát. Aztán, amikor szabadságra szabadul a napi taposómalomból, nemigen tud mit kezdeni az idejével. Különösen az, akinek nyaralásra már nem futja, s itthon marad. Ha a szervezetében felhalmozódott fizikai fáradtság készteti is hosszú alvásokra, pár napos tengés-lengésre, egy idő után felerősödik benne az otthoni, kiskerti munka kényszere. Nem bírja a „lábát lógázni" abban a tudatban, hogy míg ó pihen, a kamra meszelésre vár, a szőnyegpadlót ki kellene takarítani végre géppel, a kertben ezernyi teendő várja. Megy hát és csinálja. Azaz, a szabadsága idején dolgozik. Rávághatnánk, hogy helytelenül teszi - ám ez, mint minden általánosítás hamiskás. Mert a lakásban, a birtokon végzett munka lehet valóban fárasztó, ám ha más jellegű, mint az egész évben megszokott, ismétlődő tevékenység lehet kikapcsoló is. A szellemi munkát végzőknek nem árt egy kis fizikai terhelés, s igaz az is, hogy a fizikai munkásnak pihentető lehet a szellemi tevékenység. De nem a túl sok fizikai munka! A sza badság ne azt szolgálja, hogy akkor aztán mindent igyekezzenek elvégezni, ami évközben elmaradt! Aki itthon kénytelen tölteni szabadnapjait, az is gondoljon arra, hogy ki kell szabadulni a megszokott környezetéből és a lakás, a ház, a kert körüli munkákból. Idót kell szánni arra is, hogy valóban pihenjenek: elmenjenek strandra, sétálni, barátokhoz, moziba, szabadtérire, kirándulni a közeli erdőkbe. A szabadság idejére betervezett házimunkák, „hiánypótlások" nem szoríthatják teljesen háttérbe a pihentető, illetve a közös családi programokat. A gyerekek igénylik - ha a kamaszodok már nem is nagyon mondják -, hogy a szülők legalább a szabadságuk idején foglalkozzanak velük. Legyen ez a nagy közös beszélgetések, a közös programok ideje. De ne legyen a szabadság a szabadosság ideje, a mértéktelenségé, a gátlástalanságé. A túlzott napozás éppúgy megárthat, mint az. ha nap mint nap kedvenc ételeikkel tömik degeszre magukat vagy alkoholizálnak. A mérték nem ismerése, a könnyelműség visszaüthet, s könnyen elronthatja az egész szabadságot. - Pedig annak éppen az lenne az értelme, hogy kikapcsoljon, pihentessen, a következő munkás időszakra feltöltsön bennünket. Ám ezt csak akkor érhetjük el, ha mindennek tudatában vagyunk, s okosan megszervezzük a család nyaralását. Ami persze akkor igazi, ha elutazhatunk valahová, s nem visszük magunkkal a napi gondokat és tennivalókat. Mostanában azonban sajnos sokan nem tehetik ezt: de nekik is fontos a pihenés, a családdal töltött idő. Semmiféle aktuális házimunka kedvéért ne feledkezzenek meg erről! Függöny helyett roló Garzonlakásokban, vagy ahol leválasztással alakítanak ki lakrészt, ott általában meg kell elégedni egy főzőfülkével. Ez a szükségmegoldás kis helyre zsúfolja össze mindazt, ami a főzéshez, étkezéshez szükséges. ám néha bepillantást enged mosatlan edények halmazára, és más rendetlenségre is. Ilyenkor a háziasszony szeretné a fózófülke által nyújtón „csendéletet" elrejteni az idegen tekintetek elől. Ehhez a legjobb segítséget egy házilag is elkészíthető roletta nyújtja, mert a függönymegoldás kevésbé alkalmas erre. Mivel ilyen alkalmatosság nem vásárolható, barkácsoljunk magunk. Először azt határozzuk el, hogy egy darabból kívánjuk-e , vagy pedig két részből álljon. Elkészítési módja mindkét esetben azonos. A lakástextilboltban kapható rolóvászonból olyat válasszunk, ami színben, múltában illik a környezethez: cz leba egyszínű, csíkos, virágos stb. Az J Felemás cipőben Már most és a jövőben még inkább majdnem minden divatirány érvényesül a lábbeliviseletben. A sarok és orrformák sokfélesége jellemzi a férfi és női cipődivatot. A tinédzsercipők a legheterogénebbek. Nekik készülnek a hegyes és kerek orrú, a légies és bakancsszerű, a sivatagi meg az edzőcipők. Mindezeket virággal, gyöngyfüzérekkel, hímzésekkel díszítik. Egy részüket eleve így gyártják a cipógyárak, de sokszor maguk a tulajdonosok ékesítik fél szandáljukat, bocskoraikat, estélyi cipellőiket. Ezt az ötletet átvették a felnőttek is. Számukra a bizsuipar kitalálta a cipőklipszet, a könnyen felcsatolható, feltűzhető virágot, masnit. * A gyárak a fiatal lányoknak ódivatú nagymamacipőket, fűzős, bokapántos szandálokat, pánt nélküli papucsokat, csatos, gombos, vastag és vékony talpú, terepjáró sportcipőket, pillekönnyű surranókat kínálnak. Ami a konzervatívabb, kissé idősebb korosztályt illeti, nekik elegáns, kényelmes fazonokat terveztek - borsos áron. Sarokés orrformában sokféle a szélsőség legfeljebb a nagyon magas sarok nem divat már. Az idősebbek igénye nem is annyira a szép forma, mint a kényelem és az olcsóság (lenne). De rájuk, a kis pénzű, fájós lábú öregekre alig gondolnak a gyárak. Férfiaknak, fiúknak egyaránt készül hegyes és tompa orrú cipő fűzős és papucs fazonban. Kedvelik a cowboy-cipőket, a kissé magasított sarokkal és tűzésekkel díszített modelleket. De a legsikeresebbek itt is az edzőcipők. A gyerekcipók egyre jobban hasonlítanak a felnőtt viseletekhez. Jellemző a sokféle színű bőrből készült gyemiekszandál és félcipő. Nem lehet közömbös a cipők színe sem a divatban. Most is megtalálható a hagyományos fekete, a fehér, a barna, a bézs. Gyerekeknek, kislányoknak piros lábbelit ajánlanak. Az elmúlt évek pasztellszínei helyett újabban az élénk, feltűnő színek dominálnak: a vörös, a zöld. a sárga és árnyalatai. Nem ritka, hogy egy-egy cipőhöz hat-, nyolcféle színű bórt is felhasználnak. (Nálunk még nem, de Nyugaton már hordják a felemás színű cipőket - az egyik lábon kék, a másikon piros, vagy fekete-sárga összeállításban. Mindegy milyen színek, csak jól elüssenek egymástól.) Jobban érvényesül a lábbeliken a bór egyedi jellege, látszanak a bőr felületi hibái, különbségei. Ami azt jelenti, hogy a bőrök nincsenek vastag festék- vagy lakkréteggel fedve. K. M. iss^m^xífi^mísssmttmi&ts^mm^mximuí^ erős vászonra 30-40 centiméterenként 25 centi széles bújtatókat varrunk a saját anyagából, és ide keskeny léceket húzunk be, mégpedig úgy, hogy kétoldalt l-l centire kiálljanak. Ezekbe a kiálló végekbe lyukat fúrunk és zsinórt fűzünk keresztül rajta. Most az egész rolettát egy 3x3 cm vastag lécre erősítjük hátulról, a főzőfülke teljes szélességében. (Kárpitosszög jól megfelel erre a célra.) A felső lécet kankás facsavarokkal látjuk el 5-10 centiméterenként, s a lécvégekbe fűzött zsinórt a karikákon úgy vezetjük át, hogy egyenletes húzással a rolettát fel tudjuk emelni. A kész rolettát csapokba helyezett csavarokkal erősítjük a főzőfülke elé. Amikor felhúzzuk, a zsinórt a falba erősített két kampóra tekerjük. Kuncogó família Novak úr panaszkodik: - A lányom zongorázik, a fiam dobol, a feleségem kiabál. - És te mit csinálsz? - Tűröm. A nagymama állatkerti sétára viszi az unokáit. A madárháznál megmutatja nekik a gólyákat, s hozzáteszi: - Tudjátok, ezek hozzák a kisbabákat. Pistike oldalba böki hatéves kishúgát: - Szerinted világosítsuk fel az öreglányt arról, hogy nem így van, vagy tegyünk úgy, mintha elhinnénk? A holtfáradt családfő hét végi balatoni víkendre viszi a famíliáját. Egyszercsak azt hallja a kocsi rádiójából, hogy óvatos vezetésre kérik az autósokat; mert az autópályán a forgalommal szemben halad egy ámokfutó, A robogó autós felháborodik: •Mi az, hogy egy?! Mind ügy halad! Mindennapra más illat? A virágillatú parfüm örök divat, de meglehetősen drága is. Hiszen az alapanyaghoz csak borsos áron lehet hozzájutni. A világhíres bolgár rózsaolaj egy kilóját 700 kiló rózsasziromból állítják elő. S egy kiló olaj értéke 300 ezer forint. Ugyanennyi virág szükséges egy kiló jázminolaj nyeréséhez is; ez az egyetlen virágillat, amelyet mesterséges úton nem tudnak előállítani. Ezért virágzanak Szicíliában és Dél-Franciaországban a hatalmas jázminligetek. A prowence-i Grasse városkából évente egymillió kiló jázminvirágot küldenek a parfümgyárakba. E városban, úgy tartja a fáma, már a 14. században elkezdték az illatos vizek gyártását. Korábban ugyanis bőrcserzéssel, kesztyűkészítéssel foglalkoztak a környékbeliek. S a cserzóanyagok kellemetlen bűzt árasztottak. Az egyik mester megunta a rossz szagot és virágszirmokból illatosítószert desztillált. Társai is kedvet kaptak az új foglalatossághoz, s abbahagyva a bőrcserzést, virágot ültettek, parfümöt pároltak. Azóta Grasse a francia illatszergyártás központja. S noha a franciák is importálják az alapanyagokat, illatszereik meghódították a világot. A francia kölni, parfüm fogalom lett, a hazánkban is kapható Dior, Nina Ricci. Rochas, Lanvin, Weil. Givenchy, Balenciaga kompozíciók diszkrét vagy romantikus, bódító vagy egzotikus, édes vagy fanyar illataikkal. Aki nyugaton betéved egy illatszerboltba, kapkodhatja a fejét a csodálatos üvegekbe, dobozokba csomagolt illatszerek láttán. A „parfum-világhatalmak" évről évre új kompozíciókkal jelennek meg, versenyben a női szívek, és pénztárcák megnyeréséért. De csaknem valamennyi hódító illatnak megkomponálták férfiaknak ajánlott változatát: a Mr. Dior, a Monsieur Givenchy, a Rochas, a Brut, hogy csak a legismertebbeket említsük. Néhány éve Ted Lapidus kalaptetővel zárt, lapos üvegbe csomagolt Vu parfümje hódította meg a világot. Majd jött az intenzív, tartós illatú amerikai kölni, a Revlon Charlie és a Yves St. Laurent márkájú Ópium divatja. A könnyű, tünékeny kölniket felváltották a tartós, mély, határozott illatok. Ám ezek valóban csak alkalmakra, estére vakík. Nappalra könnyű, friss kölni használatát írja elő az illem. Nem való illatfelhőben megjelenni a munkahelyen, hiszen az erős illat zavarhat másokat, elveheti az étvágyat, olykor még szédülést, hányingert is okozhat. Rég megdőlt az egy nő. egy illat elve. bár az idősebbek még kitartanak kedvelt kölnijük mellett. A fiatalok akár naponta is váltogatják illatszerüket, hangulatukhoz, az időjáráshoz, a programhoz igazodva KÁDÁR •ÍM íííS íj ili- ífi t fi Tetük és nagymenők Nap mint nap tanúi vagyunk autósok üldözóversenyeinek. Gépkocsik cikáznak a gyalogosok között, s gyalogosok rohangásznak gépkocsik között. Kerüljük most a véleménynyilvánítást arról, hogy ki és miért éppen ezt a lehetőséget ragadja meg egyéniségének, másságának látványos bizonygatására. Beszéljünk arról a legfőbb mozgató rugóról, ami ezek mögött áll: az időről, illetve az időnyereségről. Ugyanis majd minden tülekedő arra hivatkozik, hogy siet, hogy késésben van. hogy nem ér rá, hogy neki drága az ideje. Nézzük meg, hogy hol, mely körülmények között milyen nyereségeket lehet így elkönyvelni. Sok-sok évvel ezelőtt (még autópálya sem vo|t) külföldi példa nyomán kísérletet végeztek. Budapestről két autót indítottak a Balatonra. Az egyiknek a szabályokat betartva kellett megtennie az utat. A másik - a balesetek elkerülésének kötelezettsége mellett - valamennyi szabályt, így természetesén az előírt sebességkorlátozásokat is figyelmen kívül hagyhatta. A tapasztalat megegyezett a külföldiekkel: a két kocsi között, ilyen szakaszon minimális, mindössze tízperces eltérés mutatkozott. Az egyik vezető viszont la lassúbb) kipihenten és félig fogyasztott tankkal ért céljához. A másik, sok-sok áutóstársának bosszúságot okozva, számos veszélyes kockázatot vállalva, durva előzések és sebességtúllépések árán, holtfáradtan és üres tankkal ért ugyanoda. Tíz perccel korábban. Ugyanilyen tapasztalatokat ki-ki maga is szerezhetett. Hányszor érünk utói vasúti átjáróban egy korábban melegebb éghajlatra kívánt, bennünket bosszantó, kockázatos előzés során fékezésre, lehúzódásra kényszerítő eszetlen útitársat? Persze az sem árt, ha néha mi is hátranézünk Ilyenkor keserű csalódások is érhetnek, például az, hogy a nagy fáradság árán megelőzött jármű a következő konvojnál utólér, vagy valamelyik stoptáblánál ott van a nyakunkon. Fel kell tennünk a kérdést: vajon érdemes volt-e mindenáron eléje kerülnünk? Tudni kell, hogy ezek a tülekedések igen nagy összpontosítást igényelnek, s bizony sok energiát szednek ki belőlünk. Egy közlekedési szakember, találóan az akkumulátorhoz hasonlította az autóst. Azzal a különbséggel, hogy az ember minden reggel bizonyos feltöltöttségi állapottal indul, de napközben az energiát anélkül fogyasztja, hogy pótolná azt. Ha túl nagy a fogyasztás, az akku idő előtt kimerülhet. Akkor pedig nagy baj van! Az előbb elmondottak másképp érvényesek a helyi forgalomban. Az „akkumulátor" ott még hamarabb kimerül, tehát még inkább csínján kell bánni az igénybevételével. Az autósnak is jól jöhetne az időnyereség - ha a tülekedési taktikát csak egyedül alkalmazná. Amennyiben azonban többen is ezt teszik, akkor a dezertálási-kooperálási stratégiával állunk szemben. Ha ugyanis mindenki kooperál, tehát alkalmazkodik: az utak áteresztő képessége jóval nagyobb, mintha egyes izgágák, azaz dezertáiók egyéni előnyszerzés érdekében a többséget folyton lassításra kényszerítik. A; egyik dezertáló (a tülekedő, a szabályoknak fittyet hányó) a közelben lassítja a másik hasonló viselkedésű társa közlekedését is, az pedig az övét. Emiatt a jobb autóval rendelkező, bizonyos felsőbbrendűségi érzésekkel megáldott nagymenő nemcsak a lenézett, gyámoltalanoknak, nyusziknak tartott többségen áll bosszút, hanem saját „kaszt-társain" is. Azok pedig őrajta. Hasonló felfogású, ismeretlen, soha nem látott társa leszi meg neki ugyanazt a szívességet, amivel ó kínálja a többséget. Vajha belátnák, hogy együttműködve mennyivel gyorsabban és nyugodtabban jutnának ők is - és mi is, a többség célhoz! A dezertálás - a közlekedésben mindenkinek kárt okoz. Itt ugyanis csak vélt ellenségek vannak. IRK FERENC Praktika A „ méregkezelt" szúnyogokat idén sajnos nemigen riasztják el az üzletekben kapható ellenszerek. Az alattomos kis rovarok csípéseikkel alaposan kidekorálnak időnként bennünket. Az égető, viszkető érzést nem tanácsos vakarással enyhíteni. Jobb szolgálatot tehet ha a gyógyszertárakban kapható fehér rázókeverékkel ( Solutio Zinci Ayuosa - val) kenjük be a csípért vagy régi népi gyógymódokhoz folyamodunk. Nagyanyáink szúnyogcsípés elleni leghatékonyabb szerét könnyű elkészíteni: kevéske vízben oldott szódabikarbóna. Ha sok a csípés célszerű az egész testet átmosni vele, vagyis legjobb szódabikarbónái vízben megfürödni. Hasonlóan egyszerű módszer az ecetes- vizes ruhás borogatás, ami hűsít és megszünteti a viszkető érzést Ugyancsak hűsít viszketést enyhít a mattol azzal is bedörzsölhetjük a csípés helyét jS. . -r mi*1 • rflr.i nt' -iiinrr i, - r-**-Hl ,i n-1 'HT- 'V * ' * .'Ú
