Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-16 / 165. szám

DÉLMAQYARORSZÁG KEDD, 1991. JÚL. 16., 81. ÉVF. 165. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT A hetek a nyolcadikért Elképzelhető még valamifajta különadó kivetése azoknak, akiknek a nagy nyári forgalomból külön hasznuk származik - Ma Magyarországon - kis túlzással - csak adócsalással lehet meggazdagodni - A játékosság, a lazaság és oldottság mögött... kemény munka áll: s ez garantálja, hogy egyre tovább és tovább fogunk fejlődni Megkezdődött a hetek találkozója A hét vezető ipari ország állam- és kormányfői, valamint a Közös Piac küldöttsége tegnap délután megkezdték háromnapos csúcstalálkozójukat Londonban, a 17-et a „Hetes csúcsok" sorában. Az első napon főleg a csúcs politikai nyilatkozatával foglalkoztak, amelyet kedden fogadnak majd el. A nyilatkozat várhatóan hitet tesz a demokrácia mellett, támogatja az ENSZ szerepének erősítését, s valószínűleg szó lesz benne a jugoszláv helyzetről, Irak további rendszabályozásáról és a nemzetközi fegyverkereskedelem korlátozásáról. A csúcs kedden és szerdán foglalkozik a legizgalmasabb témákkal: a Szovjetunió megsegítésével, a világgazdaság helyzetével és a szabadkereskedelem helyreállításával, a GATT-tárgyalisok újraindításával. Franciaország, Németország és Olaszország nagylelkűséget sürget a Szovjetunió iránt, az amerikai, a brit, a japán és a kanadai kormány azonban előre jelezte, hogy elégedetlen a szovjet reformtervekkel. - Ez nem a bianco csekkek kiállításának ideje mondta Bush elnök. A Hetek szerdán találkoznak Mihail Gorbacsovval Londonban. Az amerikai elnök nyomást gyakorol majd a Közös Piacra a piacmegnyitás és a GATT-forduló újraindítása érdekében - ebben brit támogatásra is számíthat -, de új javaslatok nem várhatók e téren. Londoni értékelések szerint Gorbacsov és a Hetek találkozóján a Nem jutott megegyezésre tegnap Pozsonyban Magyarország és Cseh-Szlovákia küldöttsége a bős-nagymarosi vízerőmű-rendszer kérdéseiről foly tatott kormányközi tárgyaláson. A tanácskozás után tartott sajtóértekezleten a magyar küldöttség vezetője, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter mégsem nevezte sikertelennek a megbeszéléseket, mert, mint mondta, mindkét fél új javaslatot terjesztett elő. A kiadott közös közlemény értelmében a csehszlovák delegáció javasolta: hozzanak létre hármas bizottságot - Cseh-Szlovákia, Magyarország és az Európai Közösségek képviselőinek részvételével -, amely megvizsgálná a július 31-éig benyújtott megoldási variánsokat. A két ország koncepciója továbbra is gyökeresen eltér abban, hogy felépítsék vagy elhagyják a bősi vízerőmüvet. Londonban tegnap megkezdődött a hét legfejlettebb ország vezetőinek csúcstalálkozója. A részvevők: Bush amerikai és Mitterrand francia elnök, Kohl német kancellár, valamint Major brit, Takasi japán, Andreotti olasz és Mulroney kanadai miniszterelnök. A hét főszereplő mellett valószínűleg főszerepet kap Gorbacsov szovjet elnök is, akinek személyében első ízben jelenik meg szovjet vezető hasonló összejövetelen. nyében. A határozott állásfoglalás azért keltett meglepetést nemcsak a romániai mérsékelt ellenzéki, hanem nacionalista körökben is, mivel Doru-Viorel Ursu belügyminiszter csupán néhány hónappal ezelőtt tüntette ki a legobjektívebb lapot megillető díszoklevéllel a Romania Marét. A mostani elhatárolódásra az adott okot, hogy a lap főszerkesztője, Corneliu Vadim Tudor nemrégiben uszító beszédet mondott, amelyben az egyik legjelesebb romániai ellenzékiről, Doina Corneáról egyebek között azt mondta, hogy „ketrecbe zárva kellene mutogatni az állatkertben", hiszen minden jogállamban így járnának el a hozzá hasonlókkal. A belügyminisztériumi közlemény mindenekelőtt azt klifogásolja, hogy Corneliu Vadim Tudor szavai „nyilvánvaló politikai töltetet hordoznak", márpedig a belügyminisztérium „tevékenységét távol kívánja tartani mindenfajta politikai megnyilvánulástól." A Romániában folytatódó antivártnál jobb lesz a hangulat annak nyomán, hogy feltételezhető az új szovjet-amerikai START-megállapodás véglegesítése Bush és Gorbacsov előzetes londoni megbeszélésén. Bush amerikai elnök azonban tegnap délutáni londoni nyilatkozatával kissé lehűtötte a reményeket, melyek szerint kedden, vagy szerdán, a Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel tervezett találkozóján biztosan véglegesítik a stratégiai fegyvercsökkentési megállapodást és kijelölik a moszkvai szovjet-amerikai csúcs időpontját, valószínűleg e hónap végére vagy augusztus elejére. A Romania Mare-botrány A román belügyminisztérium elhatárolja magát a Romania Mare című hetilapban megjelenő egyes szélsőséges írásoktól - szögezi le a testület hétfőn kiadott közlemészemita kampány arra késztette Moses Rosen főrabbit, a Romániában élő alig pár ezres zsidó közösség vezetőjét, hogy ismét hallassa szavát. Az 1941. évi zsidó pogrom tragikus emlékezetű városában, Iasiban megjelenő ellenzéki beállítottságú, Opinia Studenteasca című diáklapnak adott interjújában, Moses Rosan azzal vádolta a hatóságokat, hogy egyszerűen félnek a sajnálatos módon erőre kapott szélsőjobboldali erőkkel szembeszállni. A főrabbi szerint mind Ion Iliescu államfőt, mind Petre Román miniszterelnököt megfélemlítették. A zsidó hitközség vezetője ismét szólt a Romania Mare és az Európa című hetilapokban megjelenő, nyíltan antiszemita hangvételű írásokról, majd hozzátette: jóllehet mind az elnöki hivatal, mind a végrehajtás legfelsőbb szerve szavakban több alkalommal is elítélte a nacionalizmust és az antiszemitizmus jelenségét, ezek a nyilatkozatok soha sem lépték túl az általánosságok szintjét. (MTI) Bosznia-Hercegovina tiltakozik Bosznia-Hercegovina elnöksége a jugoszláv néphadsereg segítségét kérte, hogy helyreállíthassák a rendet a köztársaság területén - jelentette be Stepan Klujics bosznia-hercegovinai alelnök Rijekában tartott sajtóértekezleten. Elmondta, hogy a hatóságok már nem mindenütt urai a helyzetnek a köztársaságban, ahová nagy létszámú terroristaalakulatok szivárognak be. Közölte, hogy amennyiben a hadsereg segítsége egy héten belül nem hozná meg a kívánt eredményt, akkor mozgósítják a területvédelmet, majd önkéntesekből álló osztagokat szerveznek a rend helyreállítására. Mint mondta, Bosznia-Hercegovinában nyugtalanság kíséri a hadsereg mozgósítási intézkedéseit. A köztársaság elnöksége vasárnap este kiadott szarajevói állásfoglalásban határozottan elítélte a Bosznia-Hercegovina felosztásáról szőtt zágrábi és belgrádi terveket. Példátlannak nevezték Franjo Tudjman horvát elnöknek azt a bejelentését, mely szerint a jugoszláviai válság megoldásának legjobb módja Bosznia-Hercegovina egy részének felosztása lenne Horvátország és Szerbia között. A bosznia-hercegovinai elnökség állásfoglalása szerint a köztársaság sorsát nem Franjo Tudjman horvát és Szlobodan Milosevics szerb elnöknek, hanem a köztársaság lakosainak kell eldönteniük. Mit szabad a téren? H

a szó esik a Szegedi Szabadtéri Játékokról, az első kifogások egyike a tér. Azaz a néző-tér, mely a másik teret, a dómét elcsúfítja. A hatalmas „térbosszantó" (ahogy Székely László díszlettervező hívja az efféle elemeket) egész éven át bosszantja a városlakókat és az arrajáró idegent egyaránt. A rozsdásodó, rothadó vas- és fakolosszus elveszi a tér élvezetét. A szépészeti szemponton meg az évenkénti felújítás költségén túl azonban egy sor más problémát is fölvet ez a lelátó. Nemrég Simándy József mesélte büszkén, hogy a 60-as években, mikor itt Bánk bánt énekelt, 7000 ember láttahallgatta egyszerre. Ma meg a Játékok vezetői panaszkodnak, hogy alig lehet olyan darabot találni, amely akár csak 2-3 estére megtölti ezt a nagy színházat. így aztán meg van kötve a kezük, alig néhány darab közül választhatnak, alig lehet valami újat kitalálni. Persze, ki volt ez találva, hogy ugyanis a szegedi szabadtéri népszínház, ahol a széles tömegek juthatnak a kultúrához. Ezért a műsorpolitika sem jelentett különösebb problémát, hiszen ugyanazt a 6-8 magyar klasszikust ismételgették két-három évente. S mivel a külföldieken kívül a közönségbázist az egész ország jelentette, mindig akadt elegendő ember, aki meg akarta nézni a Tragédiát, a Bánkot, a Hunyadit vagy épp a János vitézt. A közönség pedig elsősorban Dóm térre jött, csak másodrészt színházba. Elsődleges élménye a szegedi kirándulás, netán a délutáni halászlé, az impozáns templom, a gigantikus méret volt - de nem a színház. Megnézte a darabot, mellesleg mintegy. Nem tagadom, hogy ennek a fajta kultúrmissziónak lehetett valami értelme, de az sem vitatható, hogy mára az elveszett. Elmondják a jegyirodában: egyre kevesebb csoport jön, a vállalaté-szakszervezeti rendelések pedig teljesen megszűntek. Az érdeklődés azonban nem esett vissza jelentősen, mert átrétegződés ment végbe: egyre több az egyéni jegyvásárló. A népszínházi eszme a mostani árszínvonal mellett egyébként pézügyileg is tarthatatlan. Az olcsóbb előadásokra 70-270, a drágábbakra 100-500 forint egy jegy. Ha ehhez hozzáveszünk egy vonatjegyet („szabadtérti" kedvezménnyel), meg azt, hogy az ember ritkán megy egyedül színházba, a szünetben esetleg iszik egy kortyot, könnyű kiszámítani a végösszeget. Négyjegyű szám és legalább kettessel kezdődik. Márpedig ez ma nem jelent mindenki számára elérhető szórakozási formát. Akit nem csapatostul hoznak, hanem maga vált jegyet, az jobban meggondolja, mit akar nézni, s érzékenyebb lesz a színvonalra is. Ami a nézőteret illeti, elmondták a megoldást százszor: kellene egy kisebb, kábé háromezres, szétszedhető lelátó. Kevesebb darabot kellene játszani több előadásban, kisebb lenne a díszlet-, és jelmezköltség; no meg a kockázat.hogy netán valami megbukik. A

' m nemcsak a régi lelátó avult el, hanem a régi koncepció is. Nemcsak a nézőtérhez kell új konstrukció, hanem a színpadra is. Mit jelent az új perspektíva? Mit kellene játszani? S kikre kell számítani? Ki lesz az új publikum, aki majd jegyet vált? Esetleg próbáljunk meg újra hangosítás nélkül játszani, mint a 30-as években? S az örök dilemma: mi illik a Dóm elé? A Macskák igen? Arra mindenesetre könnyedén el lehet adni több mint 30 ezer jegyet, a legborsosabb fajtából. Mióta Nikolényi István a vezető (hol igazgató, hol művészeti vezető, miegymás), különösen az operajátszásban keresi az új utat. Egy sor olyan művet hozott ide, amit sohasem játszottak még e téren: A varázsfuvola, Tosca, Rigoletto vagy az operett, A mosoly országa. Egyik sem vált be igazán, de mindnek voltak érdekes tanulságai. A legnagyobb sikere a Turandotnak meg a Don Carlosnak volt, de gyanítom, ebben nagyobb szerepük volt a nagyszerű külföldi vendégszólistáknak, mint a művek „idevaló" grandiózus jellegének. A drámairodalom az utóbbi időben háttérbe szorult, helyette viszont jelentős szerepet vállalt a Játékok (más szabadtéri játszóhelyek mellett) a rockoperák, musicalek bemutatásában. Ma úgy tűnik, ez egy vállalható új hagyomány, amelyre nagy a közönségigény, kár volna hát kihasználaltlanul hagyni. S akkor még csak a Dóm téren vagyunk. A színházi pályázaton egész sor ötlet merült föl, hogyan lehetne gazdagítani a nyári kínálatot, milyen rendezvényekkel lehetne a szabadtéri játékokat igazi Fesztivállá fejleszteni. Ebben az időben a kőszínház is üres, lehetne ott operafesztivál, színházi találkozó, utcai színházat játszhatnánk, dzseszkoncertek kellenének, stb. Az idén amatőr színházi találkozó lesz augusztus elején, amely egy másik színházi világ s egy új közönségréteg bekapcsolásával kecsegtet. S

végül: minden szándék próbája, a pénz Az, hogy a Fesztivál a városnak hímevet meg rangot jelent, egyre kevésbé hatja meg a kulturális kormányzatot és a városi önkormányzatot, melyek jelenleg a fő támogatók. A „város haszna" ugyanis nem náluk jelentkezik, hanem a lassan teljesen magánkézbe kerülő vendéglátóiparban: szállodáknál, éttermeknél, vendéglőknél. Annak a technikáját kellene kidolgozni, hogy ebből a profitból valamennyi visszacsorogjon oda, ahol forrása van: a Fesztivál költségvetésébe. Az önkormányzat most alapítványt hozott létre a nézőtér cseréjére és a régi zsinagóga felújítására. A befizetések ennél a formánál önkéntesek, s nekem kétségeim vannak, hányan fogják megérteni, miért érdemes nekik erre a célra áldozni. Elképzelhető még valamifajta különadó kivetése azokra, akiknek a nagy nyári forgalomból külön hasznuk származik. A közterülethasználati díjak alapos emelésére azonban a vendéglátóhelyek többsége úgy reagált, hogy nem nyitotta ki kerthelyiségét; sőt azzal fenyegetőznek, hogy a Játékok idején ki se nyitnak, sztrájkolni fognak. Nem feszegetem, kinek van inkább igaza ebben a vitában, a tanulság világos: kényes az ügy, óvatosan kell hozzányúlni. MÁROK TAMÁS • ' I i m |ii ffiXf ig Válaszra várva Jl Szerény útfelújítások Felvételi pontszámok .....J Kincskereső táborban...3 Magán-mennyország 4 Gabona-albérlet 4 Amerikai nyelviskola ....5 Rózsi azt mondta, dögölj meg .5 A nagy futás utóiratai ....6 Hirdetés 8-9 Szolgáltatás 10 Tévé- és rádióműsor .....11 Hőség 12 A Szuper DM tombola nyertesei 12 Miért ne ítélnék? Veszélyes forduló, amikor a járógépes magyar középosztály kezébe kerül egy nagy gondolat. „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!" - hallom ebben az elszámolást váró, néha leszámoláshangulatú, ám végül is mindent elkenő, szétpacsmagoló kilencvenegyes esztendőben. Amelyikben a krisztusi felszólításnak inkább csak az első fele van használatban. Ne ítélj, így szokták mondani és nem a másikra, hanem magukra gondolva, tényleg nem ítélnek. 'Szabadsüllyedés' az önfölmentés teljes gondtalanságával, a végig nem gondolt gondolat („cogitus interruptus") lenyugtató erejével. Szinte látom az agylebenyeket, ahogy a világ minden dolgát a legkényelmesebb gondolati öbölbe terelik, csakhogy ne kelljen lenézi a szakadékba, látni a tetteinket, s beismerni róluk, hogy milyenek. Ha ezt meglépjük, még akár elviselhetetlenné is válhat a létezés. És csupa vakaródzás az élet. Sebhelyes agyvelő, forradásos lélek, csapkodhatja az ember a karján, a combján az erinnüszöket... És szomjazik a változásra, de mekkora az esély, hogy az sikerüljön? Potyára sátrad a torok. Nem olyan rossz ezt átlátni, és az ítélet szabadesésére bízni magunkat. A mester rabbi - aki nem békét ígért, hanem kardokat hozott -, miért hívna fel a ne ítélj szellemi viszonylagosságára? Pardon, Isten báránya nem birka. Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek? Ez a mondat ítéletre szólít fel. Arra, hogy keressek meg mindent az életben. amit elítélek a világban, és a kardokat fordítsam ellenük. Szellemi küzdelem, amire mégis rámehet az élet. ZELEI MIKLÓS