Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-16 / 165. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAQYARORSZÁQ KEDD, 1991. JÚL. 16. A Liga a szakszervezeti törvényről A Liga a szakszervezetekre vonatkozó most elfogadott törvényekből adódó feladatok megvitatására a jövő hétre egyeztető megbeszélést javasol az egykori szakszervezeti kerekasztal-tagoknak. Elvileg tehát hat szakszervezeti szövetség ülhetne le tanácskozni, mert a hetediket, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetséget nem hívnák meg vezetőjének a Nemzeti Ellenzéki Keresztalban vállalt tisztázatlan szereplése miatt Minderről Forgách Pál, a Liga elnöke, Óry Csaba alelnök, Kalmár Béla ügyvivő, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke tájékoztatta hétfőn az Újságírókat A vendégek elmondták: a román hadseregben is folyik az átszervezés, ezért tapasztalatokat gyűjtenek a Magyar Honvédségnél történt technikai fejlesztések, szervezeti és személyi átalakítások körülményeiről. Hangsúlyozták: a komplex átalakítási folyamatban kiemelt figyelmet szándékoznak fordítani a humánus szempontokra, csakúgy, mint a korszerű harcászati technikára, a kiképzésre és személyi feltételek megteremtésére. A román delegáció tagjai hétfőn a hódmezővásárhelyi Bercsényi Miklós laktanyával ismerkedtek Borszéki Tivadar ezredes, hadtestparancsnok-helyettes és Csorba Mihály ezredes, dandárparancsnok kíséretében. Kedden egy védelmi jellegű éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlatot tekintettek meg a tatárszentgyörgyi lőtéren. (MTI) Kifejtették: az elfogadott törvények megteremtik az esélyegyenlőség, a szakszervezeti mozgalomba is rendszerváltást hozó szabad választások feltételeit, megszüntetik az MSZOSZ monopolhelyzetét. A Liga és a Munkástanácsok Országos Szövetsége nem törekedett privilégiumokra e törvények kapcsán, sem arra, hogy a dolgozóktól elvegyék a szakszervezeti vagyont. Éppen fordítva, azt kívánták elérni, hogy a vagyont ténylegesen a tagság használja, hasznosítsa a bürokrácia helyett. A javasolt megbeszélésen tisztázni kívánják, hogy ki vegyen részt a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet, a VIKSZ munkájában. A törvényben meghatározott állandó tagokon - a Liga, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az MSZOSZ - kívül még nem eldöntött ugyanis, hogy melyik szövetség legyen a negyedik partner. A sajtótájékoztatón Liga- és MOSZ-vezetők rámutattak: nem biztos, hogy az egykori szakszervezeti kerekasztal hét szövetsége a legmegfelelőbb képviseletet jelenti az egész szakszervezeti tagságnak, a szakszervezeti választásokat követően új képviseleti formák, szövetségek is létrejöhetnek. A VIKSZ-nél tehát nem volt célszerű a jelenlegi hetes felosztáshoz ragaszkodni. A tagok meghatározásánál vezérelvként az szolgált, hogy két régi és két új szakszervezeti szövetség intézze konszenzussal, ideiglenesen a vagyoni kérdéseket, teremtse meg a választások anyagi feltételeit. (MTI) Német közvéleménykutatás Magyarok az élen A németek - éjjenek akár az egykori NDK, akár a volt NSZK területén - egyöntetűen Magyarországot látnák legszívesebben a Közös Piac új tagjaként a kelet-európai országok közül. Az offenbachi Mahrplan Intézet június folyamán háromezer német állampolgárt kérdezett meg három volt szocialista ország és az EK viszonyával kapcsolatos véleményéről. Román katonai küldöttség Hódmezővásárhelyen Az eddigi kapcsolatok alapján létrejött katonai találkozások segítik a híd kiépítését a magyar és a román hadseregek között, a találkozások jövőbeni rendszeressé tételéhez azonban szükséges, hogy a határmenti egységek is jobb együttműködésre törekedjenek - hangoztatták a román hadsereg magas rangú képviselői: Constantin Degeratu ezredes es Mircea Catarig alezredes hétfőn Hódmezővásárhelyen, ahol a Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárnál tettek látogatást. Kétnapos program keretében ismerkedtek a dandár életével, a laktanya tavaly korszerűsített technikai felszerelésével és videón keresztül a Magyar Honvédségnél alkalmazott korszerű harci gyakorlatokkal. A régi tartományokban (az egykori Nyugat-Németországban) élő németek 47,9 százaléka, az új tartományokban, a volt NDK-ban pedig a megkérdezettek 46,6 százaléka válaszolta azt, hogy először Magyarországnak kellene felkínálni a közös piaci belépés lehetőségét. Csehszlovákiát és Lengyelországot lényegesen kevesebben támogatják ebben az ügyben, s érdekes, hogy a két ország megítélése igen eltérő a nyugati és a keleti országrészben. Lengyelország közös piaci tagságát például a nyugati tartományokban a megkérdezetteknek átlagosan 27,1 százaléka, Keleten azonban csak 10,2 százaléka támogatná, a keletberliniek körében pedig a lengyelek még ennél is kevesebb szimpátiát élveznek, mindössze 5,5 százaléknyit. (Igaz viszont, hogy például Hessenben vagy RajnavidékPfalzban 40 százaléknyian támogatják őket.) Csehszlovákia rokonszenvindexe ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat: a csehszlovákokat jobban szeretik az egykori NDK-ban (39,3 százalékos támogatottság), mint Nyugaton (16,7 százalék). A csehszlovákok legtöbb támogatója (43-45 százalék) Szászország, Mecklenburg és Brandenburg tartományokban van, ahol még a magyaroknál is jobban kedvelik őket. A legkevesebb híve Prágának Baden-Württembergben van (12,4 százalék), ahol a válaszadók 62 százaléka mondta azt, hogy a három ország közül elsőként Magyarországot látná legszívesebben a Közös Piac tagjainak sorában. Figyelemre méltó adat, hogy mindhárom ország felvételét a Közös Piacba a németeknek csupán 2 százaléka helyeselné. (DPA) Lapunkból tudta meg Válaszra várva A Szeged-Orosháza-Feketics háromszögben, melyet akár dél-közép-európai Bermudának is nevezhetnénk, az utóbbi időben két embernek veszett nyoma: egyikük, Farkas Helga július 4-én, csütörtökön tűnt el, s azóta semmi hírünk róla. Hasonló sorsra jutott a szegedi Csókási György szabadúszó fotográfus is, aki többek között reklámmenedzseléssel is foglalkozott. Ót a jugoszláv-magyar határ túloldalán a hadsereg (vagy a szövetségi belügyminisztérium?) tagjai ejtették foglyul. Erről a jugoszláv szervek július 11-én, csü törtökön értesítették külügyminisztériumunkat. Farkas Helga sorsáról a rendőrség, Csókási György hollétéről pedig belgrádi magyar nagykövetségünk nem tudott mit mondani. A magyar jog nem ismert az emberrablás fogalmát, ezért a Farkas-ügyben inkább zsarolásról beszélnek a bűnüldözők. A jugoszláv törvények szerint a „katonai objektumokat, és csapatmozgásokat fényképező" Csókásit, ha akarják, kémkedésért is felelősségre vonhatják a belgrádi katonai bíróságon. Két szegedi polgár nyomtalanul eltűnt (hiszen Csókásiról konzulátusunkon csak annyit tudnak péntek óta, hogy Belgrádba szállították) felkutatásuk bűnügyi, politikai - s a sajtó részéről - etikai kérdéseket vet fel. A rendőrség, a jugoszláv hatóságok képviselői hallgatnak. A bünügyrő! az újságírók inkább csak fecsegnek, hiszen, ha nincs hír, abból is azt lehet csinálni: a „semmiből" is szenzáció kovácsolható. A rendőrök - félek, a közzétett tényéknél ők sem tudnak többet - pedig attól tartanak, Helga a szenzáció áldozatává válhat. Csókási György esetében azonban a sajtó talán valójában segíthet. Élettársa tizedik emeleti lakása előtt most ugyanúgy egymásnak adják a kilincset az újságírók, mint korábban a Farkas család résnyire nyitott kapuja előtt. Csókási György élettársa éppen olyan zaklatott, mint Helga szülei. Ó mégis készséggel nyit ajtót, betessékel a panellakás három gyermekkel tarkított hétköznapi kulisszái közé: - Én megmondtam, hogy ne menjen... A romániai forradalom idején jobban féltettem. Mit mondhatna még? Hogy gyermekeik gondja köti le? Hogy a belgrádi és az újvidéki tévé adásait nézi, hátha elhangzik a szeretett férfi neve? Hogy még reménykedik? Három gyermekük - a legidősebb talán ötéves lehet - mintha nem tudna semmiről. A fekete kölyökkutya úgy nyúlik el a szoba közepén, mint egy hónappal azelőtt. Tegnap délelőtt Csókási György sógora érdeklődött szerkesztőségünkben: mit tudunk? Ó a. Délmagyarországból értesült az elkeserítő hírről. - Hívja fel a nagykövetséget -javasoltuk - mi sem tehetünk mást. Svraka István, a belgrádi nagykövetség második embere ma sem tud többet, mint tegnap, vagy tegnapelőtt: Csókási György valahol Belgrádban lehet. Miért tartják fogva? Mit láthatott fényképezőgépe objektívén át? Politikai botrányt sejtünk, s mi mást tehetnénk, bizakodunk. Az utóbbi időben többszáz fotóriporter készített hasonló felvételeket. Miért pont Csókási Györgyöt fogták le? És végül, de nem utolsósorban: Farkas Helgával vajon mi történt? Válaszra várva reménykedünk Ú VARGA IVÁN memmmtmt Az ideiglenesség mértéke Kényszerszabadságon a „közkatona" A bulldogképű szivarozó öregúr, Winston Churchill élete alkonyán beismerte: pályafutása során a legnagyobb politikai baklövést Tito támogatásával követte el. A többi, jugoszláviai fasisztaellenes alakulat rovására. A történelem kulisszatitkairól közben föllebbentettek néhány fátylat - például az „oxfordi ötök" ténykedéséről. Kim Philby és társai meghamisítottak minden balkáni jelentést Joszip Broz javára, tulajdonképpen Sztálint szolgálva. Az angol és amerikai döntések mögött a befolyásos kémcsoport állt... Mostanában derült ki, az angol titkos kommunisták beszervezőjének, „oktatójának" és irányítójának a neve. Maly Tivadarról van szó. A magyar nemzetiségű kémfőnök 1916-ban esett orosz hadifogságba, tábori papként... Fölesküdött Sztálinra, óriási szolgálatai ellenére a köszönet a szokásos ólomgolyó volt. A tisztogatásoknak esett áldozatul. A háború utáni Jugoszlávia népeinek sorsát az öt ember és a hatodik hihetetlen mertékben befolyásolta. A lefojtott, most gazdasági „háttérrel" is jelentkező délszláv népek nacionalizmusa (nem szükséges okvetlenül pejoratív értelmet tulajdonítani e szónak...) egymásnak feszítette a szerbeket, szlovéneket és horvátokat. A magyarok - legyen vajdasági (bánsági, bácskai), szerémségi, baranyai avagy muraközi az érintett - katonaköteles és tartalékos rétege válaszút elé érkezett. Aki megvárja a behívót, könnyűszerrel olyan „ügy" áldozatává válhat, melyhez semmi köze. Olyan fiatalemberrel beszélgetek a továbbiakban, aki szabadságot vett ki, és családjával ideiglenesen befogadó barátokhoz költözött, Szegedre. Nevét nem óhajtja nyomtatva látni. - Hányan vagytok hasonló helyzetben? - Sokan. Nem tudom fölmérni: mi bejelentkeztünk a barátainknál, s a szabadságom idejére elkaptunk egy szobát. Majd meglátjuk, miként alakulnak az események odaáL - Jogi státusodat miként fogalmaznád meg? - Magyar nemzetiségű jugoszláv állampolgár vagyok, aki kényszerszabadságát tölti az anyaországban, baráti, óvó meghívásnak téve eleget. -Meddig? - Amíg odahaza el nem hallgatnak a fegyverek. S haza nem térnek a tartalékból behívottak. - A szabadkai állapotokról: mit észleltél a városban? - A feszültség kitapintható, a tévé és rádió előtt követjük az eseményeket. Mi, magyarok belecsöppentünk a félelembe. Legalábbis az én nemzedékem. - A közhangulat érzékeltetésére tudsz-e példával szolgálni? - Tudjuk, minden magyar érzékeli, hogy a szerb-horvát ellentét próbakövét jelentik a szlovéniai események. Ez az előjáték. Bár annyiban maradna... A szerbek szeremének bennünket belerángatni, a maguk oldalán, a kiszámíthatatlan kavarodásba. - Konkrétumot kérnék... - A horvátországi szerb rendfenntartó erők szabadkai javarészt vállalati - gépkocsikkal vannak ellátva. Úton-útfélen hangsúlyozzák: ók bácskaiakSzabadka. a maga 70 ezerre tehető magyar lakosával, a legjelentősebb központunk. Nyilvánvaló az elgondolás: szeretnék meggyűlöltctni a horvátokkal a magyarokat. - S ti hallgattatok? - Kellemes meglepetésünkre Ágoston Andrásék, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége közleményben hívta fel a figyelmet az összeugratási kísérletre. Jó tudni, hogy a politikusaink is tisztán lámák. Ez nem a mi ügyünk - mármint a délszlávok harca. - Mi a ti ügyetek? - Higgadtak és mérsékeltek vagyunk. A ránk jellemző tolerancia bőszíti a szélsőségeseket. Az információs háború, ami a fegyverek forgatásával párhuzamosan folyik, nem befolyásolja értékítéletünket. Tisztán látjuk: a Milosevics-vezette Szerbia rossz lóra - a kommunizmus átmentésére tett. Még uralmon vannak, s állandóan azt hangoztatják, érzékeltetik, változó formában, hogy a szerb nép veszélyeztetve van a létében. Ez a manipuláció mozgósító jellegű... A mi ügyünk: nyugalom, béke, építés. Kivárunk. - Mennyire vagytok „jugoszlávok"? - Magyarok maradtunk. A hatvanas, hetvenes években a „jugoszláv" fogalom olyannyira csábító volt, hogy sokan lemorzsolódtak. Gyermekeik tévén végül - nem jugoszlávok, hanem szerbek lettek... A többség, az olyan kétkezűek, mint mi, őrizzük apáink, anyáink nyelvét, hagyományait. - Ki tud arról, hoggy ideiglenesen átjöttetek Magyarországra? - Szabadka-szerte nyílt titok ez a jelenség. Itt nem jelentkezünk be, nem tartjuk magunkat menekülteknek, a szabadság „lejárta" után vissza szeretnénk térni szülőföldü nkre. Elárulom: akinek rokona, ismerőse, befogadója van Magyarországon, így cselekedett. Sokan vagyunk. Beszélgetésünk alatt barátom gyermeke elaludt a díványon. Az anya betakarta gyermekét. Az apa mesélt. Ez egy család. Nem menekültek - „kényszerszabadságon" vannak... PATAKI SÁNDOR Aszfaltmarás, kátyúzás Szerény útfelújítások Szegeden és a megyében A kövezetlen utcák lakói, ahol a kocsiút gyorsan fölázik, ott aligha értékelik a város útfelújítási munkálatait érdeme szerint, és bizonyára nem tudnak igazán örülni annak sem, hogy nem volt még esztendő, amelyikben ilyen gyorsan haladtak volna az építők, a karbantartók, mint idén. Ha lenne a városnak több pénze, mint ahogy nincs, kétszer annyit végezhetnének a tervezettnél. Ám a 26 milliós, ún. burkolatfenntartási keret négyezer négyzetméter útfelület megóvására elég, jobbára a főbb, tömegközlekedést szolgálókra költik, tudtuk meg a polgármesteri hivatal műszaki irodáján. Szerény lehetőségekhez mért technológiát alkalmaznak a kivitelezők, aszfaltmarisos felületkezelést végeznek a hódmezővásárhelyi KÉV szegedi építésvezetőségének munkásai. Tulajdonképpen legyalulják, maratják az elhasználódott legfelső réteget, helyébe terítik az újat. S ahogyan évek óta teszik, idén is kátyúznak , ahol nagyon muszáj. Már végeztek a Napos út, a Földmíves, a Bercsényi, a Földváry, a Pálfy, a Régiposta utcában. Megszépült és elviselhetőbb lett az autósok számára a Thököly út és a Derkovits fasor egy része. Azért nem az egész, mert jövőre csatornázás kezdődik. Algyőn a Géza FOTÓ: GYENES KÁLMÁN utca kapott új burkolatot. Újszeged legforgalmasabb útján, a Fő fasorban a következő hetekben kezdik az aszfaltozást. A Szegedi Közúti Igazgatósághoz tartozó utakon is csak a romlási folyamat lassítására van mód. A 47-es útra, valamint az algyői hídra 90-90 milliót költöttek, a tavalyi költségeket is számítva, illetve költenek, hiszen a híd elkészültét szeptemberre ígérik. Az 55-ös számú utat. Mórahalom előtt, két kilométer hosszan kiszélesítik, így hat méter helyett hét méteres lesz, de újabb aszfaltréteggel is bevonják. Tervezik az 5-ös főút Fonógyári úti és Dorozsmai úti csomópontjaiban elhelyezett lámpák összehangolását, ha igaz, augusztus közepére az is kész. A közúti igazgatóság mindössze 5 kilométernyi útra tud záróréteget rakatni a megyében, azokra a szakaszokra, amelyekre a legszükségesebb. M. E.