Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

>F VRO 1 A 2 KÖRKÉP MAQYARORSZAQ HÉTFŐ, 1991. JÚL. 1, Várat magára a külpolitikai uborkaszezon, s ennek hatása Magyarországon is érezhető. Elég, ha valaki halárátkelőink valamelyikén akar ki- vagy belépni, illetve nyaralni óhajt megszokott tengerparti üdülőhelyén Jugoszláviában. Nincs uborkaszezon a gazdaságpolitikában sem: az elmúlt héten KGST-temetés volt, és hírek szerint Magy arország már nagy on közel áll az Európai Közösséggel kötendő társulási szerződés aláírásához. (Heti lidércálom) Bombatámadás Ljubljana repülőterei és közútjai ellen. Levegő-föld rakétákat lőnek ki egy, a magyar határtól 6-7 kilométerre fekvő ismeretlen szlovén célpont ellen. Majd száz halott, köztük polgári áldozatok is: a jugoszláv légierő gépei hazaigyekvő török és bolgár vendégmunkások autóoszlopát bombázzák: Ausztria, Olaszország és Magyarország Szlovéniával határos átkelőhelyei kivétel nélkül lezárva, s ha nem így lenne, akkor is átjárhatatlanok volnának, lévén a szlovén és jugoszláv fegyveres erők között ádáz harcok dúlnak azok birtoklásáért. Csütörtökön a magyar Külügyminisztérium sürgős tájékoztatást kér a jugoszláv szövetségi kormánytól. Mindez 1991 huszonhatodik hetében, ötvenkét évre és két hónapra a nagy világégés kezdetétől. Európában ennyi ideje nem volt nemzetek vagy nemzeti államra törekvő népek között háború. A hétvégén egyébként úgy tűnt, a szlovén függetlenség kikiáltása miatti feszültség nem növi ki magát polgárháborúvá. Az EK-államok háromtagú kü Idöttségének azonban csak annyit sikerült elérnie Belgrádban, hogy a szövetségi haderő túzszünctet hirdetett - ultimátummal egybekötve. Ha három hónapra Szlovénia (és Horvátország!) fel nem függeszti függetlenségi nyilatkozatát, a tűzszUneti felhívás mit sem ér majd. A hét utolsó napján ez a legújabb kori lidérces álom ott tartott, hogy Szlovénia parlamentje egyértelműen visszautasított minden visszavonást, és pszehológiai hadviselésnek nevezte az ultimátumot. (Mis ez a Közös) Ahonnan távolodik Jugoszlávia, oda látszik közeledni Magyarország. Csütörtökön délelőtt az Európai Közösség brüsszeli központjában megkezdődött a Közös Piac és Magyarország társulási szerződéséről folytatott megbeszélések hatodik fordulója. A tárgyalások előtt Jacques Delors, a közösségek bizottságának elnöke reálisnak nevezte azt a magyar igényt, hogy a társulás 1992. január elsejére lépjen életbe. A még megoldandó problémák között szerepel azonban a textilkereskedelem, a munkaerő szabad mozgása, a mezőgazdasági kereskedelem (amellyel kapcsolatban a közösség régóta ígéri javaslatainak benyújtását), illetve különböző pénzügyi kérdések. Amennyiben a megállapodás megszületik, a magyarországi optimizmust nemcsak Kupa Mihály pénzügyminiszter fogja képviselni: az Európai Közösségek tagországai készek lennének garanciákat nyújtani a forint mihamarabbi konvertibilitásának elérésére. (Bevégeztetett) Született az „imperialista, és a béketábor számára elfogadhatatlanul demokráciaellenes Marshall-terv" ellensúlyozására, de egyúttal mintájára is. Kinek mennyi haszna volt belőle, azt a jövő történészeinek feladata lesz kideríteni: negyvenhatodik tanácsülésén aláírták a KGST felszámolására vonatkozó dokumentumot. A mindössze negyedórásra sikeredett záróülésen minden kommentár és jegyzék nélkül „született meg a vég". A három Európán kívüli volt KGST-tagországgal lényegében szünetel a magyar kereskedés. Vietnam ugyanis majdnem 300, Kuba mintegy 150, Mongólia pedig 30-40 millió rubellel tartozik nekünk. Adósságaik a korábbi magyar kormány- és kereskedelmi hitelekből duzzadtak fel, s ez a kintlevőség egyhamar aligha lesz behajtható (Drága mulatság) Silov hát visszajött. Úgy nyilatkozott, tárgyalni, sót megegyezni jött a Déli Hadsereg hátrahagyott épületei ügyében. Ehelyett azonban a hét eleji első tárgyalásról úgy állt fel, hogy emelte a tétet: huszonöt milliárd forintról százmilliárdra, vagyis a szovjet fél elképzelései szerint most már ennyit kellene fizetnie Magyarországnak a laktanya-ingatlanokért. Szerdin aztán annak rendje és módja szerint meg is szakadtak a tárgyalások, hiszen a szovjetek nemcsak hogy a kömyezetrongálási károkat nem mérették fel saját szakértőikkel, hanem az MTI jelentése szerint jogászokat sem hoztak az alkudozásra. Hogy ezen a héten, vagy valamikor a közeljövőben újrakezdődnek-e a megbeszélések, nem tudni. Silov mindenesetre tárgyalásai végeztével kijelentette, nem valószínű, hogy június 30-a után még visszatér Magyarországra. (Gení előtt) Közeledik a genfi nemzetiségügyi találkozó. Tudja ezt a román kormány is, legalábbis ez derül ki Adrián Nastase külügyminiszter javaslatából: hozzanak létre egy olyan dokumentumot, amely a nemzeti kisebbségekkel szembeni politikai viselkedés normáit szögezné le, aztán pedig tekintsék az ügyet megoldottnak. Hétvégi levelében, melyet a Helsinki-bizottsághoz intézett, az amerikai Christopher Dodd demokrata szenátor másként vélekedik: a legsúlyosabban Románia sérti meg a kisebbségi jogokat, ezért a konferenciának főbb vonalaiban ezzel a problémával kell foglalkoznia. Romániában gyarapodnak az antiszemita, magyarellenes, fasiszta csoportok, kiadványok - írta a szenátor. Az amerikai (egyébként demokrata többségű) szenátus Dodd szerint akkor kezdett el foglalkozni a romániai kisebbségjogi helyzetnek, mint fő témának a felvetésével, amikor a Vatra Romancasca politikai alakulatának, a Románok Egységpártjának egyik képviselője nyilatkozatban szorgalmazta egy numerus clausus bevezetését, vagyis olyan kvóta megállapítását, mely a közigazgatásban, a gazdaságban és a hírközlésben korlátozná a vezető beosztásban lévő zsidók számát. PANEK JÓZSEF » • Eagleburger Jugoszláviáról I awrence Eagleburger, az amerikai külügyminiszter első helyettese Szombaton nyitva hagyta a lehetőséget, hogy egy önálló Szlovénia és Horvátország végül nemzetközi elismerést kapjon. A diplomata, aki korábban belgrádi nagykövet volt, a CNN tv-nek adott nyilatkozatában kijelentette: Bush elnök. Baker külügyminiszter nem mondta, hogy „soha" nem ismernék el az önálló köztársaságokat. A vezető amerikai politikusok a múlt héten határozottan a jugoszláv egység fenntartása, a központi kormány mellett szálltak síkra, és Baker ismételten leszögezte, hogy nem ismernék el az önállósult köztársaságokat. Eagleburger kijelentése az amerikai álláspont módosulására utal, különösen annak tükrében, hogy hangoztatta: Washington nem támogatja Jugoszlávia „kommunista kormányát", hanem újfajta államszövetség felállítását helyeselné. Besszmertnih az egységről A Szovjetunió abban érdekelt, hogy Jugoszlávia egységes állam maradjon - mondta vasárnap, Prágába érkezése után Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter. Besszmertnih tagja annak a szovjet küldöttségnek, amely Gennagyij Janajev alelnök vezetésével utazott a csehszlovák fővárosba, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének hétfői, utolsó ülésén. Hírek szerint belpolitikai megfontolások játszottak szerepet abban, hogy a szovjet delegációt Janajev, nem pedig Mihail Gorbacsov elnök vezeti. Besszmertnihet a jugoszláviai helyzetről kérdezték az újságírók. A szovjet külügyminiszter szerint Jugoszlávia széthullása negatív hatással lenne nemcsak Dél-Európára, hanem az egész kontinensre nézve. Besszmertnih úgy vélte: mindenki abban érdekelt, hogy a jugoszláviai válság békés és demokratikus eszközökkel oldódjék meg. A jugoszlávoknak saját maguknak kell megtalálni annak módját, miként őrizhetik meg egységüket - mondta a szovjet külügyek irányítója. Határhelyzet Enyhült a Németország nyugati felén működő magyar külképviseletekre nehezedő nyomás szombaton, miután kihirdették, hogy a vízumkényszer alá esó külföldiek elsősorban törökök - a határon is megvehetik a beutazási engedélyt. Ezek után azonban nyugati határátkelőhelyeink kerültek ostrom alá, miután a szabadságra hazautazó törökök ezrei Jugoszlávia helyett a Magyarország - Románia - Bulgária útvonalat választották. A szokásos napi 50-60 vízummal &mmmmmmwfm$mmm>x*. » II szemben szombaton 6 ezret adtak ki, s mintegy 90 ezer utas lépte át a határt. Vasárnap újabb forgalmi rekordokat jegyeztek határállomásainkon, de a jelentések hangsúlyozzák, hogy a hosszú - helyenként 6-10 órás - várakozás ellenére atrocitások nélkül telt a nap. Magyarország és Szlovénia között nincs határforgalom - legalábbis legálisan, mert az illegális átlépők száma megugrott. A magyar utasok száma a többi határszakaszon is minimális volt. Befejeződött a világtalálkozó Istentisztelettel zárult a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója Zánkán, az egykori úttörővárosban, amely az 1. Magyar Református Ifjúsági Világtalálkozónak is színtere volt Ötvenhárom éves szünet után rendezhettek újra világtalálkozót a magyar reformátusok június 21—30-a között. A tíz napig tartó eseménysorozaton mintegy százezer református vett részt a világ negyven országából. Érkeztek hazánkba kisebbségi sorban élő magyar reformátusok Erdélyből, Szlovákiából, Jugoszláviából és Kárpátaljáról -, valamint diaszpórákban élő hívők NyugatErópából és a tengerentúlról. A találkozó legrangosabb eseményei Budapesten és Debrecenben zajlottak, de Kecskemét, Pápa, Cegléd és Sárospatak is otthont adott összejöveteleknek. A fővárosi megnyitón Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet, a debreceni ünnepi istentiszteleten pedig - ahol 200 palástos lelkész osztott úrvacsorát - Antall József miniszterelnök és Tőkés László püspök köszöntötte a résztvevőket. A világtalálkozó talán legjelentősebb eseménye a Magyar Reformátusok Világszövetségének megalakulása volt. A világtalálkozón többek között tudományos szimpóziumokat, egyházzenészek találkozóját, öregdiák és presbiter összejövetelt, református ifjúsági és cserkész találkozót is rendeztek. (MTI) A Horvát Szövetség elnökének levele Dr. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke, dr. Antall József a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, dr. Szabad György a Magyar Országgyűlés elnöke Tisztelt Uraim! A magyarországi horvátok nevében kérem önöket, hogy ítéljék el a jugoszláv katonai agressziót Szlovéniában és Horvátországban. Kérem ezt Önöktől mint magyar állampolgár, valamint a Magyarországi Horvát Szövetség elnöki tisztemben. Tudom, hogy az agresszor - a Jugoszláv Néphadsereg - nem számol az áldozatok számával, nem vesz figyelembe érdekeitől eltérőt, azt, ami a népek, köztük a horvát nép elidegeníthetetlen és demokratikus joga. Önök, hazám vezetői pedig hűvös mértéktartásukról tesznek tanúbizonyságot, megfeledkezvén a baráti jobb nyújtásáról, a közvetlen szomszéd megsegítéséről, azokról, akikkel egy és közös történelmet írtunk. Az igazságos értékítélet meghozatalához tartozik még az is, hogy nem hagyható figyelmen kívül a vajdasági magyar kisebbség érdeke sem. Azonban egyetlen kisebbség sem lehet soha senki számára olyan eszköz, amit politikai gyakorlatában - önös és kétes érdekeinek megfelelően - manipulálhat, illetve zsarolási célra használhat fel. Mégis, esetünkben az Önök segítségnyújtása példaértékű és követendő lehetne mások számára is. A horvát és a szlovén nép, vele az országaikban együtt élő nemzetiségek, köztük a magyar kisebbség ügye, közös akarata nem hagyható figyelmen kívül. Megítélésem szerint a Magyar Köztársaságnak, eddigi gyakorlatához hűen, szorgalmaznia és támogatnia kellene a népek demokratikus akaratát, törekvéseit és elidegeníthetetlen jogait. A késlekedés és a tétlenség reflexei megölhetik a megszületett két demokráciát, ha azokat a világ demokratikus államai nem ismerik el és nem támogatják. Bízom józan ítélőképességükben, állásfoglalásuk újabb átértékelésében. Tisztelettel: Frankovícs György a Horváth Szövetség elnöke Pécs, 1991. június 29. (OS) Torgyánt az elnöki székbe emelték A nagyválasztmány ülésének első szakasza után a küldöttek megkezdték a szavazást. Az előcsarnokban tartózkodó újságírókat Nagy Ferenc József, a párt országos elnöke tájékoztatta arról, hogy elhagyja a tanácskozás helyszínét, jelöltségétói visszalép és a továbbiakban nem kíván együttműködni Torgyán Józseffel. Véleménye szerint a párt társelnöke az elmúlt hetekben - amíg az Országgyűlés fontos törvényeket fogadott el - az országot járva manipulálta a kisgazda tömegeket, könnyű népszerűséget szerezve a társadalmi és a gazdasági nehézségek állandó felemlegetésével. Nagy Ferenc József erősen sérelmezte azt is, hogy Torgyán József a vidéki pártrendezvényeken, gyűléseken gátlástalanul támadta a párt vezetőit és személy szerint az elnököt. Párttagságáról, képviselői mandátumáról nem mond le, de erkölcsi fenntartásai miatt a nagyválasztmányi ülésen nem vesz részt - mondta végezetül, majd operatőrök és fotósok hadától kísérve elhagyta a Testnevelési Egyetem épületét. Távozóban még hozzátette „A fiskálisok győztek a parasztok felett, és ezt nagyon sajnálom". Ómolnár Miklós, a párt fófitkárhelyettese szóvivő arról tájékoztatta az MTI jelenlevő munkatársát, hogy Nagy Ferenc Józseffel együtt az FKgP parlamenti képviselőinek többsége is elhagyta a tanácskozást. Az elnöki tisztségre egyedül jelölt Torgyán József a leadott szavazatok 68 százalékát kapta meg, s ezzel a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke lett. A szavazás más tisztségekre vonatkozó eredményéről egyelőre semmilyen információt nem hoztak a küldöttek tudomására. A hosszúra nyúlt szavazatszámlálás alatt a nagyválasztmány a párt parlamenti frakciójának munkáját értékelte, s ennek során érzelmektől túlfűtött hangulatú felszólalások bírálták az elfogadott kárpótlási törvényt. Többen felvetették a koalícióból való kilépés lehetőségét, illetve szükségességét is. (MTI) A Délmagyarország 1991. május 9-i számában olvashattuk „Fizessen a Pofosz!" címmel Pollik György úr különös javaslatát. Ötlete meghökkentő: a Széchenyi téri szovjet emlékművek lebontásának költségeit fizesse a Pofosz és az FKgP Indítványán enyhén szólva megütköztünk. Talán nem tudja Pollák úr, hogy az illendőség úgy kívánja: ki-ki csak a maga bukszájában kotorásszon? Ha valaki arra vetemedne, hogy más erszényéhez nyúl, annak ráütnek a kezére. Jó lenne, ha illetéktelen személyek nem próbálnának gazdálkodni mások „jószágával"! Igaz is! Naivitás ilyet kívánni azoktól, akik a tulajdont sohase tisztelték. Azoktól, akik saját népükkel szemben idegen hadsereget hívtak az országba, hogy szuronyaikra támaszkodva tulajdonrablókká, orgazdákká váljanak. Cikkében Pollák úr kitér area, mennyivel jobb lenne a lebontás költségeit „közbiztonságra, köztisztaságra, iskolára, óvodára" költeni. Érdekes! O és elvbarátai csak most ilyen takarékosak? Amikor fölépítették ezeket a bálványokat (országszerte hányat!) nem sajnálták rá a pénzt? Hát a sok propagandára, brosúrára, drapériára és az ü. n. „internacionalista kö(eVisszautasítás lezettségeinkre" elpazarolt milliók és milliárdok nem bántották lelki békéjüket? A nagy szocialista pazarlások után, amelyekre ők és a velük azonosan gondolkodók nagy buzgón rábólogattak, már nincs erkölcsi alapjuk kifogásokat emelni. Olvashattuk, hogy Pollák úr kiváló matematikus. Meglehet. Ám az is biztos, hogy ez alkalommal nem jól számolt. Cikkével nem tudott hatni ránk. Háromszáznál több szegedi kisgazda, és hatszáznál több szegedi Pofosz-tag üzeni neki: Köszönjük javaslatát, de tanácsaiból nem kérünk! A Független Kisgazdapárt szegcdi szervezete A Pofosz szegedi szervezete Pollák György matematikus a fentebb írtakat viszautasítja, mert - kérdésünkre elmondta félreértették. - Nem azt javasoltam, hogy a Pofosz vagy a FKgP fizesse az emlékművek lebontásának költségét. Álláspontom: indftsanak gyűjtést erre a célra. A Délmagyarorszagban közzétett javaslatomra ötven állampolgár reagált: negyvenheten egyetértettek velem, egy személy kiegészítette, s csak kettő utasította el azt. Ezeket az észrevételeket eljuttattam az önkormányzathoz, a dokumentumot a megbízott jegyző vette át mondta. - Jelenleg - ha akarják, ha nem - a város lakói állják a költségeket. Tehát éppen a fentebb említett két szervezet az, amelyik más pénztárcájában kotorászik, így ók tartják ébren a régi állampárti szokást: „a lakosság pénzével úgy rendelkezünk, ahogy akarunk". - Azt pedig nem tartom elfogadhatónak, hogy politikai hovatartozásomat a Pofosz vagy a Független Kisgazdapárt minősítse... - A június 30-ai ünnepséggel - ha valóban méltóságteljes lesz - egyetértek. Bár számomra nem az ünnepség mint jelkép a fontos, lényegesebb a tartalom: az ország függetlenné válása. Szomorú, hogy ezt az alkalmat a pártok nem tartják arra megfelelőnek, hogy együtt ünnepeljenek - az ország érdekében való ténykedésüket így is demonstrálva. "ÜT