Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

HÉTFŐ, 1991. JÚL. 1. DÉLMAGYARORSZÁG A KIVONULÁS 3 Független Magyarország Konzervatív emigráció FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ - Magyar szemmel milyen Ausztrália világpolitikai látószöge? Az ország a Nyugathoz, vagy inkább Dél-Kelet-Ázsióhoz tartozik? - Ausztrália kettős kötődésű, de alapvetően angolszász ország. Tagja a Brit Nemzetközösségnek, Angliához való viszonya speciális: Ausztrália államfője az angol királynő, s ha ó valami érdekeset csinál, az természetesen megjelenik a sajtóban is. A királynőt a helyszínen a főkormányzó képviseli. Egy másik szempont az Egyesült-Államokkal rokonilja: Ausztrália ugyancsak független államok szabad társulása, amelyek valamivel nagyobb önállóságot élveznek, mint az amerikaiak. Önálló kormányaik vannak, külön ünneplik a királynő születésnapját, és saját költségvetéssel dolgoznak, de természetesen is itt vannak úgynevezett közös ügyek: kül-, pénz- és katonapolitika. Földrajzi elhelyezkedése folytán azonban Ausztrália mégiscsak dél-kelet-ázsiai ország. Gazdasági és külpolitikai horizontját tekintélyes terjedelemben Japán foglalja el; Új-Zéland már-már társországnak számít az ausztrál köztudatban; Pápua Új-Guinea pedig közelsége okán foglal helyet a fontosabb országok sorában. Újabban jelentós gazdasági kapcsolatokat épített ki a kis tigrisekkel: a Koreai Köztársasággal, Thaifölddel, Szingapúrral, Tajvannal és Hongkonggal. Egyik legnagyobb partnere volt a Szovjetunió - bár reméljük, a múlt idő átmeneti; Ausztráliának ugyanis komoly problémákat okoz a szovjet fizetésképtelenség, csakúgy, mint Magyarország számára. A nagy mennyiségben odaszállított ausztrál nyersanyagot, gyapjút, marhahúst, búzát a szovjet kormány egyelőre képtelen ellentétele/ni. Mindezzel összefüggésben a politikai élet folyamatai azt jelzik, a nemcsak területét, de gazdasági erejét tekintve is hatalmas ország ebben a térségben vezető szerepel kíván vinni, s az Angliával való kapcsolatok rohamosan gyengülnek. - A; Európából, esetleg Magyarországról érkező hírek tehát nem cimoldalasak? - Meg kell mondanom, a kontinentális Európa csak a látványos eseményeknek, vagy az erőszaknak köszönhetően kerül be a híradóba és az újságokba. Jugoszlávia például előkelő helyet vívott ki magának, jó ideje a kiemelt helyen szerepel. Magyarország az átmenet időszakában szintén jelentékeny érdeklődésnek örvendett - ennek utánanéztem az archivált sajtótermékekben -. mára az érdeklődés lanyhult. Bár utóbb néhány napig ismét ránk figyeltek: a szovjet csapatkivonás apropóján nagykövetségünkön sajtókonferenciát tartottunk s ekkor a nagy csatornákon láthattak bennünket, ám könnyen lehet, hogy ezután újra hónapokig tartó csend következik. Hz nem feltétlenül rossz, azt is jelentheti, nálunk rendben mennek a dolgok. - A világnak majd' minden országa nevezetes erről, de Ausztráliában nagyon is jelentős számban élnek magyarok. Követségünk keresi-e velük a kapcsolatot? - Diplomáciai küldetésünk mellett az óhaza és az emigráció közötti kapcsolatok szervezőinek is tekintjük magunkat. Tudott dolog, a kommunista rendszer időszakában a magyar állam különösen rossz viszonyban állt világszerte a nemzeti emigrációkkal. Elhanyagolta őket, de nem egy esetben szándékosan, előre kitervelten szított viszályt a különböző csoportok között, tovább A hét végen villámlátogatást tett S/egeden dr. Pordány László, hazánk ausztráliai és új-zélandi nagykövete. Otthonában kértük ru\id beszélgetesre. mélyítve ezzel egyébkent is meglévő megosztottságukat. Nem fellétlenül a magyar kormányok hibája volt ez, hiszen alig volt önálló külpolitikai mozgásterük. Nem lehet elhallgatni azonban azt sem. hogy a Némethkabinet alatt ez a beteges hozzáállás, ez a görcsös merevség már bizonyos mértékig oldódott; emellett - diplomatáinak köszönhetően - a szakmai munkában nem kellett a nulláról indulnom. Nem így az emigráció tekintetében. - Kik telték meg az első lépést? - Öt nappal október 23-a elölt erkeztunk Ausztráliába, s olyan ünnepet szerveztünk canberrai nagykövetségünkön, hogy ezer mérföldekről érkeztek a magyarok, akik korábban az épületnek még a közelébe sem jöttek, nemhogy a lábukat betették volna, de most itt voltak, csillogó szemmel, fölfokozott várakozással, remélve valami újat, mást, mint ann eddig volt, s mindezt a Magyar Köztársaság első nagykövetétől is. Amikor először találkoztunk, zakómra aranyból készült szentkoronajelvényt tűztek, de ez nem személyemnek szólt, hiszen nem is ismertek, hanem az új politikának. Azóta is sokan meglátogatnak, úgyszólván naponta keresik velünk a kapcsolatot a legtávolabbi helyekről is. S ez fontos, mert Ausztráliában számarányuknál - hatvanezren lehetnek nagyobb súlyuk, jelentőségük van a magyaroknak: közöttük jóval magasabb a diplomások és értelmiségiek részaránya, mint az óhazában. - Azt hiszem, nevezhetjük jellemzőnek, hogy az emigráció mindig az aktuális magyar politikai rendszer ellenéhen szervezte meg önmagát. Ez a helyzet megváltozott. Érezliető-e az ottani magyarok át rétegződése? Milyen politikai /tártakat favorizálnak? - A különböző pártokat természetesen ismerik, de az itthoni belpolitikai tagolódásnak megfelelő átrendezésről nem lehet beszélni. A pártpolitikától egyébként is tartózkodunk odakint, de... nos. ha megkérdezte megmondom: az emigráció döntő többsége az MDF-fel szimpatizál. Természetesen nem fenntartások nélkül. Kemény bírálatokat is kapunk, amelyek az én megítélésem szerint több esetben is jogosak. Gyűléseiken bizony sokszor alaposan megdolgoztatnak, amikor meg kell magyaráznom a kormány egyes lépéseit, de ez nem azt jelenti, hogy ne állnának alapvetően mellettünk. - Ez gazdasági segítséget is jelent? - Igen. De nem az államot vagy a minisztériumokat segélyezik, hanem a különbö2Ó trrvil - elsősorban kulturális - és egyházi szervezeteket; politikaiakat viszont nem. Szegeden például a Juhász Gyula Alapítványt, amely erdélyi diákok pályafutását segíti a felsőoktatásban. Ma már bátrabban támogatnak, mert bíznak abban, hogy a címzettekhez meg is érkezik a küldemény. A segélyeknél jóval nagyobb jelentősége van a beruházási kedv látható növekedésének. Tetózésél az expo idejére jósolnám, tudniillik ennek rendkívüli látványossága igazi vonzerőt jelentene - az olyan szólamok, mint szabadság, demokrácia, piacgazdaság, a lókét nem győzik meg. És ezt Ausztrália és Új-Zéland vezető politikusai is értésemre adták. ÓDOR JÓZSEF mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Nagy Imrének utcája lett Ünnepség Vásárhelyen Örömünnep volt vasárnap országszerte a szovjet csapatok kivonulása alkalmából. A templomokban istentiszteleteket tartottak, megszólaltatták a harangokat. A méltóságteljes megemlékezések, ünnepi nagygyűlések mellett vidám juniálisokat rendeztek, zeneszóval, tűzijátékokkal köszöntötték a függetlenség napját. Budapesten a város több pontján tartottak különböző zenés rendezvényeket. Az óbudai Hajógyáriszigeten már harmadik napjához érkezett a monstre rockfesztivál, a „Búcsúzzunk szépen Iván". A Tabánban nemzetközi „jazz-rock jamboree-t" rendeztek, amelyen egy szám erejéig Frank Zappa is fellépett (a legendás rockzenész Demszky Gábor főpolgármester szombati fogadásán is résztveit a Táncsics sétahajón). A várnegyed is több kulturális eseménynek adott otthont, többek között a különböző népi táncokat bemutató műsornak a Szent György téren, a reneszánsz zenét és táncokat bemutató együtteseknek a Kapisztrán téren és „Az illúzió makacs" című „műfesztiválnak". A Margit-szigeten a „Szüni-Dödó játéksorozat nyitóbulija", fúvós és niazsorett parádé volt. A belvárosban játszott a Budapesti Fesztiválzenekar, az Új Zenei Stúdió és dixiefesztivál is volt. A Váci utcában pedig „Kapualj-Performmance-t" rendeztek. Magyarország soha nem nyugodott bele abba, hogy idegen megszállás rabja legyen, hogy tőle idegen társadalmi, politikai, gazdasági szokások uralkodjanak a nemzeten. Az elmúlt évtizedekben háromszor próbálta meg visszaszerezni függetlenségét. 1945-ben és 1956-ban nenwsikerült, csak mostanra érte el tárgyalásokkaL-békés. úton, bpgy az,, országban sem jogi, sem más értelemben nem tartózkodnak idegen csapatok. Lezárult a szovjet hadsereg magyarországi állomásoztatásának története, s nemcsak azt értük el, hogy kivonult egy hadsereg, hanem azt is, hogy nem jött helyette másik mondta Antall József miniszterelnök vasárnap Somlóvásárhelyen, a Somló környéki MDF szervezetek által rendezett juniálison. Esztergomban hálaadó szentmisét mutatott be Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek. A hálaadó mise és megemlékezés után a Széchenyi téren vidám népünnepélyt tartottak zenekarok, táncegyüttesek, előadóművészek szereplésével. Galyatetőn, a Kodály kápolnában tartottak ünnepi megemlékezést, ahol Für Lajos honvédelmi miniszter mondott beszédet, megemlítve többek közt azt is, hogy 1541 óta, amikor a török elfoglalta Buda várát, most állt helyre állami szuverenitásunk, nemzeti függetlenségünk. Szombathelyen az egykori huszárezred laktanyájában, a volt szovjet katonai támaszponton tartottak megemlékezést. Az Apáczai Csere János Alapítvány kuratóriumának felkérésére Szabad György, az Országgyűlés' elnöke helyezte el az oktatási központ harangtomyának alapkövét, majd beszédet mondott. Mondandójában Széchenyit is idézte: „Azt akarjuk, hogy szabadság és tulajdon jusson a népnek". Szécsényben. a Kereszténydemokrata Néppárt Nógrád megyei szervezete rendezett szabadulás napi ünnepséget. A nagygyűlés szónoka. Surján László népjóléti miniszter, a KDNP elnöke arról szólt, hogy a harangzúgás a nándorfehérvári diadal óta a könyörgés és a hálaadás jele, s ebben az országban most, amikor visszanyerte szuverenitását, megszűnt a KGST és megszűnőben a Varsói Szerződés katonai szervezete - a harangszó mindkét jelzése helyénvaló. Magyarország, a magy ar gazdaság határozottan jó irányba halad Európa s a fejlett piacgazdasági viszonyok megteremtése felé, az ország sokkal sikeresebben alkalmazkodik az új viszonyokhoz, mint azt bárki feltételezte volna - jelentette ki Kupa Mihály pénzügyminiszter vasárnap Egerben, a Kereszténydemokrata Néppárt Heves megyei szervezetének ünnepi nagygyűlésén, amelyet a szabadság napja alkalmából rendeztek. A Vas megyei Nemesmedvesen megkondult az az eredeti harang, amelyik 1945-ben a háború végét jelezte. * Gyertyák égtek a kopjafánál, harangok zúgása mellett gyülekeztek az emberek tegnap este hét óra tájban, a dómban bemutatott püspöki mise után az Aradi vértanúk terén. Szegeden. A nemzeti színű, címeres. néhol kerek lyukkal címerhtanyos zászlók alatt énekelte a tömeg a Szózatot, majd dr. Fejér Dénes mondott ünnepi beszédet a vízlépcső tetejéről: Szegedi Polgárok! Megszűnt az idegen elnyomás, befejeződött az ideiglenesnek hazudott, de öröknek gondolt szovjet megszállás. (Az egybegyűltek hangosan éljeneztek, a szónokot többször szakította félbe taps.) Elmentek azok, akik jövetelükkör nem ismerték a jogot, nem volt tőlük biztonságban senki és semmi: vagyon, család, élet, de mégis akadtak velük együttműködni kész bérencek - hazaárulók. (Pfúj disznók, pfúj! Bíróság elé velük! hangzottak a kemény közbekiáltások.) Ma a korábbihoz hasonló hadjárat folyik a nemzeti azonosságtudatunk ellen - a múlt hatalmasai kozmopoliták kezére játszották a sajtót, a rádiót és a tévét. De ma már nincs itt a szovjet hadsereg, ma új harc kezdődik ellenük, a kozmopolitizmus és a vele szövetséges bolsevizmus ellen a megtartó nemzeti eszme erejével. Dr. Bratinka József szavai arra utaltak: a mai nap - történelem; olyan korszakhatár, amely után soha nem érkezik katonacsizmás hatalom magyar földre. S remélhetőleg, mondotta, ez a nap új korszakot nyit a szovjet történelemben is, a hazánkat Záhonynál elhagyó katonavonatok rohamsisakot és kalasnyikovot szorongató fiatalemberei számára is. (A felhevültebbje nehezen bírta, hogy nem kapott szót. Az ország kiárusítása ellen tiltakoztak: „Mentek a tankok, jönnek a bankok", a választási ígéretek betartását követelték.) Kováts József '56-ban mártírhalált halt forradalmár emléktábláját a JATE természettudományi kara, az egykori piarista gimnázium épületének falán leplezték le, majd a tömeg a Boszorkányszigeten gyújtott máglyához vonult. Dr. Pordány László ausztráliai és új-zélandi nagykövet a nemzeti szuverenitás értékéről beszélt: Magyarország adott szavának ezentúl súlya lesz, s hazánkat komolyan veszik a nemzetközi tárgyalásokon, hiszen nem függvénye már semmilyen hatalomnak. Karácsonyi Mihály, az SZKV egykori munkástanácsának elnöke vörösre festett sarló-kalapácsot hajított a Tiszába. (Rossz felé, jegyezték meg többen, mert a szerbek majd kihalásszák. Vagy Thürnrerék, tették hozzá mások.) Pezsgóbontás és beszélgetés után, sötétedéskor indultak haza az ünneplők „Nagy csalódást okoz nekem ez a pillanat. Nagy Imre volt az a magyar politikus, aki szózalával fölébresztette a világol, és most csak ilyen kevesen vagyunk" - ezt Fónav Jenő. a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke mondta szombaton délelőtt Hódmezővásárhelyen, ahol fölavatták az egykori miniszterelnök emléktábláját. Mintegy kétszáz ember jelent meg délelőtt tíz órakor a Bagolyvár étterem előtt, amelynek falán az emléktáblát elhelyezték. A városi önkormányzat döntése értelmében ezentúl az utca is az egykori kormányfő nevét fogja viselni. A domborművet Nánay István szobrászművész készítette. A Pofosz elnöke avatóbeszédében arról beszélt, hogy a forradalom 35. évfordulójának évében a társadalom közönnyel emlékezik az eseményekre. Arra kérte a jelenlevőket, hogy vigyék el ezt az emelkedett pillanatot város-, megye- és országszerte. ., Ezt az embert mi megváltónak éreztük, de az árulás bitóra juttatta. Ma pedig, rehabilitációja után, sírja a JOl-es parcellában behorpadt, ápolatlan, míg Kádár János és társai a Kerepesi temetőben márványkeretben nyugszanak. Vásárhelynek tiszelet. hogy először gondolt rá, s az országban elsőként nevezett el róla utcát. (Budapesten Nagy Imréről teret neveztek el. M. T.) A; igazság bár győzött, de a rendszerváltás keveset mutat belőle " hangoztatta Beszéde után Nagy Imre lánya. Nagy Erzsébet leplezte le az emléktáblát, melyen a portré alatt ez olvasható: „Nagy Imre utca". A családtagokon kívül virágokat helyezett el Györgyi István és Obersovszky Gyula, a Történelmi Igazságtétel Bizottság, Rapcsák András polgármester a városi önkormányzat részéről, valamint a helyi MSZP és MDF helyi szervezetének képviselői. * Az ünnepség után rövid interjút kértünk Fónav Jenő161. - Magyarországon ma nincsenek politikai foglyok, '56 hőseit rehabilitálták. A Önök szervezetének célkitűzései megvalósultak. Ezek után van még értelme a működésüknek? - Sajnos nem értük el a céljainkat! A magyar Parlament működésének elsó napján kihirdette '56 átértékelését. A forradalomra hivatkozva sok olyan ember bekerült a Parlamentbe, aki aztán hamar elfelejtett mindent. A valóság ez. Mi új Magyarországot akartunk és akarunk változatlanul. A kárpótlást nem egészen így gondoltuk. A Kádárrendszer az első napon magához hívta azokat az embereket, akik a forradalom alatt elbújtak, és kárpótolta őket. Százezrekkel kárpótolta. A mi új rendszerünk erre még nem tudott gondolni. - Mi az. ami '56 célkitűzései közül megvalósult? - Megvalósult a többpártrendszer: az Országgyűlésben valóban több párt képviselői ülnek. Ezek a pártok azonban nem mutatják meg tisztán és világosan a saját útjukat, még kevésbé azt az utat, amire a választások előtt hivatkoztak. Ezért nekünk még nagyon sok kötelességünk van. Elsősorban felvilágosítani, másodsorban megtisztítani a tiszta embereket a salaktól. - Ezt hogy képzelik? - Úgy, hogy félre kell állítani azokat az embereket, akiknek vér tapad a kezéhez, akik bűnt követtek el annak idején. Egyre inkább felelősségre keli vonni azokat, akik bűnt követtek el az elmúlt negyven év alatt. - Milyen felelősségrevonásra gondol? - Világosan megmondtuk: elég a/, ha megismeri nevüket a világ fs félreállnak. Az lenne a legjobb, ha önként állnának félre. Van még bőven feladatunk, s amíg ezt nem végeztük el, addig nem is osztunk föl. El kell még mondanom, hogy az elmúlt három napban a kelet-európai államok hasonló szövetségeivel együtt Pesten olyan határozatot adtunk ki, amely, gondolom, a világ minden részén feltűnést fog kelteni. Mi ez? A nácizmust elítélte már a világ. ítélje el a kommunizmust is! MAROK TAMVS