Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08 / 133. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. JÚN. 8. Mit jelent a szó: régió? Ezt kérdeztük a nemrégiben Szegeden megrendezett regionalitás tudományos konferencia néhány résztvevőjétől. Mészáros Rezső (JATE): „Valamilyen terület, valamiféle relativitás, tartalommal megtölthető egység. Világméretben például Dél-KeletÁzsia, Dél-Kelet-Európa is régió, de az országon belül ilyen például a Dél-Alföld, ám régiónak nevezhetjük egy adott város perifériáját is. Tulajdonképpen a régió olyan térbeli elkülönülés, mely valamilyen szempontból figyelmet érdemel. A tér optimális felosztásának, a világ fejlődésének alapkérdése a regionalitás. Ha történeti szempontból nézzük a fogalom tartalmát, akkor például a magyar históriában már a honfoglalás óta ismerjük, hiszen egy-egy törzs más-más területet foglalt el. A Szent István-i megyerendszer pedig adminisztratív, területi rendszer. A régiók a magyar történelemben politika-földrajzi szempontból jöttek létre, változását drasztikus határmódosítások (például török megszállás, Trianon) okozták. A politikai, országvezetói szemléletben mindig volt régiókban való gondolkodás, s ez megfelel az európai szemléletnek." Virdgli Rudolf (a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetője): „Közigazgatási szerepkört betöltő, a természetes gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat biztosító szabad pálya a régió." Hajdú Zoltán (MTA regionális kutató központ, Pécs): „A regionalizmus fogalmához a térmennyiség, a felszabdalt közigazgatási tér problémája kapcsolódik. A stratégiai megközelítési mód szerint a régió a központi állami szint alatti első szint. melynek nagysága, világátlaga - 224 ország adatainak összevetése alapján - 60-120 ezer négyzetkilométer. A magyar közigazgatás régió fogalma a megye feletti szint - nem felel meg a nemzetközi felfogásnak. Újra kell gondolni a megye szerepét, az ellentmondásokat hordozó, kompromisszumos önkormányzati törvényt." Pdlné Kovács Ilona (MTA regionális kutató központ, Pécs): .Jh régió a hatalom egyik megjelenési formája. A regionalizmus bonyolítja az állam és az önkormányzatok közötti hatalommegtartást." Tóth József (MTA regionális kutató központ, Pécs): „A régió olyan struktúra, amelyet az jellemez, hogy hasonló természeti adottságokon olyan társadalmi közeg él, mely hasonló módon gazdálkodik. Az infrastrukturális hálózatok összeszervezik a régiót." Ú. I. Az Alföld Magyarország A szegedi tudományegyetem gazdaságföldrajzi tanszéke erjesztője, elismert bázisa a hazai regionális kutatásoknak. A tanszék professzorát, Mészáros Rezsőt az egyik legkevésbé fejlesztett régió, az Alföld esélyeiről kérdeztük. - A kívülálló szómára ügy tűnik: a rendszerváltás után reneszánszát éli a regionalitás kérdéskörének megvitatása - a köztudatba való plánlálás szándékával. F. témához korábban mi volt a hatalom viszonya ? - A szakma aktívan az '50-es évektől foglalkozik a területigazgatás, gazdaságföldrajzi tervezés kérdéseivel. A hatalom ezt bizonyos szempontból figyelembe vette: a kijelölt régiók Dél- és Észak-Magyarország, Nyugat- és Dél-Dunántúl, központi körzet - külön szerepeltek az országos fejlesztési koncepciókban, törvényekben. Ám ezek az egységek a valóságban nem működhettek, mert a centrálisán irányított gazdaság, a központosított közigazgatás gátolta a régiók fejlődését. Csak a piacgazdaság, mely igyekszik magát optimális térben elhelyezni, lehet az optimális régiófejlődés ösztönzője. A hatalom szempontjából alapkérdés, hogy eldöntes: mit akar a településeknél nagyobb területi egységekkel. Például Németországban komoly regionális tervezés van. olyan feladatokra koncentrálva, melyeket az önkormányzat egyedül nem tud ellátni. Ilyen a környezetvédelem, a tömegkommunikációs rendszerek és az infrastruktúra fejlesztése, vagy az energiarendszer, a közegészségügy megszervezése. - Az új kurzus átalakította az államigazgatást: létrehozta a köztársasági megbízotti hivatalokat tulajdonképpen a korábban meghatározott régiók alapján. Ez az egység erősíti-e a regionális szemléletet vagy mesterséges akadályként gátolja a piac által gerjeszjett természetes kapcsolatokat? - A jelenlegi politikai, kormányzati, törvényhozó szemléletből hiányzik a területi politika. Ebből következően a köztársasági megbízotti hivatalok kényszerülnek szembekerülni bizonyos területi problémákkal, melyeket pem tudnak megoldani, mert eszközrendszerük erre alkalmatlan. A régió minden, csak nem jogi kategória! Az adminisztratív, a korábbi megyerendszerrel meghatározható régiók azért váltak látszatra objektív egységekké, mert nagyon erős volt ez a területi rendszer, s a gazdaság - nem lévén más lehetőség - ebbe kényszerült. Most minden folyamat arra utal, hogy misfajta területi méretek - városok és környezetük - alkotnak valóságos régiókat. - El azt jelenti, hogy nincs értelme a hasonló adottságú térségek kisebb egységeinek együttesen fellépni vélt vagy valós érdekeikért? Például a: Alföldnek, mely az elmúlt 40 évben kimaradt a fejlesztésekből - A területi politika kialakítása szempontjából az Alföld-szemléletet kell erősíteni. Ennek oka nem csak az elmúlt évtizedekben tapasztalható elhanyagoltság (melynek oka a mezőgazdaságnak - az iparral szembeni - lebecsülése), hanem az a ma tapasztalható tény is, hogy a főváros és a Nyugat-Dunántúl alkalmasabb a tőke és az új dolgok befogadására. Ha ezen - közös fellépéssel nem változtatunk, az Alföld Magyarország perifériája lesz. - A kutató milyen szempontokat ajánl a politikusok figyelmébe? - Leginkább azt. hogy az ország nem homogén. A differenciálódás nem a pártok területi elhelyezkedéséből adódik, hanem történeti fejlődés eredménye, mely a gazdaság, az életkörülmények eltérésben nyilvánul meg. Fontos, hogy ennek pontos megjelenését a döntéshozók ismerjék, ugyanis a piacgazdaság és az életkörülmények területi nivellálódása ellentétes. Nem tagadni, hanem kezelni kell a tényt: nem csak ágazati, hanem területi válságok is léteznek. Erre ma Észak-Magyarország a példa, de félő, más területek is erre a sorsra jutnak. - Milyen ma az Alföld helyzete? - Nem túl kedvező, de vannak kitörést pontjai. A fejlődés alapja az ország legnagyobb kincse, a termőföld és a hasznosítására itt felhalmozott tudás, a vállalkozókedv; a városok és az ott koncentrálódó szellemi kapacitás. A térségen belül azonban vannak kü lönbségek. A differenciálódást tovább növeli például a településvezetői képességekben már most megnyilvánuló különbség. Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megye, és Szolnok megye déli része, azaz a Dél-Alföld a leginkább fejlődésre alkalmas terület, mert politika-földrajzi helyzete, külső környezete jó: olyan nemzetközi út vezet itt, mely Ázsiától Nyugat-Európáig összeköttetést ad, a több országhatár találkozása azért dinamizálja a régiót, mert vonzza a külföldi érdeklődést. Szeged - mely a kereskedelmi központ, a konferenciaváros címre egyaránt pályázhat generáló szerepe óriási lehetne... - ...ha ezt nem csak fölismernék, hanem tennének is érte. Ön szerint mi hiányzik ahhoz, hogy az Alföld, s ennek déli része megfelelő módon érvényesíthesse érdekeit? - A legszembetűnőbb pótolnivaló: a Dél-Alföldról szóló több nyelvű ismertető anyag, amely nem csak az idegenforgalmi nevezetességeket mutatja be, hanem a gazdaság jellemzőiről, a befektetési lehetőségekről, az itteni adottságokról is szólna. Szerintem a térség nem használja ki az itt élő kutatók külföldi kapcsolatait. Nagyon hiányzik a külföldi információs rendszerekhez való kapcsolódás. Szükség lenne a közösen felismert érdekek közös képviseletére, a települések, a megyék szövetségeinek közös fellépésére, a jó értelemben vett lobbizásra. L'JSZASZI ILONA Szűrös Mátyás Opusztaszeren Kerítésen kívül és belül „Mi azt szeretnénk, ha Ópusztaszer és a történelmi emlékpark Ugye összekapcsolódna" - hangsúlyozta tegnap délután egy felszólaló, azon a falugyűlésen, melyre az önkományzat vezetői a megye és az Országos Emlékbizottság elöljáróit is meghívták. A közmeghallgatásnak egyetlen napirendi pontja volt: a Délterv Vállalat által kidolgozott falurendezési terv felülvizsgálata. A tervezet ismertetését követő hozzászólásokból kiderült: a lakók szeretnék tudni, milyen szerepet szán falujuknak a megye a honfoglalás ezerszázadik évfordulója és a világkiállítás kapcsán, s milyen lehetőségeket remélhetnek a Feszty-körkép helyreállítása után. Vagyis, mennyire egyeznek, vagy különböznek az emlékpark kerítésén belül és az azon kívül tevékenykedők érdekei. Szűrös Mátyás, az emlékbizottság elnöke megnyugtatta a jelenlévőket: Ópusztaszernek óriási jövője van, hiszen, ha a park országos jelentőségű objektummá válik, az a falunak idegenforgalmi, vállalkozói, munkaadói lehetőségeket kínál. „Az attrakció még eztán, a Feszry-körkép felállítása után következik" - mondta az elnök, majd tájékoztatta a falugyűlés résztvevőit: A körkép restaurálásához szükséges anyagi támogatást a kormain garantálja. A helyreállítást lengyel restaurátorok végzik majd, akikkel az emlékbizottság záros határ időn belül megegyezik és a munkálatok elkezdődhetnek. Szabó G. László, a bizottság titkára a feltett kérdésekre elmondta: eddig csak az emlékpark területén belüli ötven hektárra készítettek rendezési tervet, melyeket úgy vélik, ki kell bővíteni, s az önkormányzattal mindenképp együtt kell gondolkodniuk, akkor is ha lesz. világkiállítás, akkor Is ha nem. Lehmann István a megyei önkormányzat képviseletében tett ígéretet, hogy a most elkészült községi rendezési tervet „térségfejlesztési" tervvé alakítják át s a közös koncepció kidolgozásához azonnal hozzálátnak. A falugyűlés végén Kecskeméti János polgármester indítványozta, hogy az Országos Emlékbizottság következő ülését Ópusztaszeren tartsa. pl Tebenned bíztunk eleitől fogva... „Nad Tatrou sa blyska, hromy divó bijú " Miká Jenő püspök űr nyilvánvalóan nem Tőkés László-alkat. A csehszlovákiai református magyarok lelki gondozását fölvállaló és ellátó főpap bőséges tapasztalattal rendelkezhet a pártállam heródesi kegyeit illetően. Bizonyára keserű döntésekkel, néma nemmel fölérő csöndes igenekkel övezett az ő Golgotája. Valószínűleg kénytelen volt méricskélni és átrendezni a Tízparancsolat egyértelmű rendjét, lelkiismerete terhére. Föltételezem, híveit, a Rákócziak. Lorántffyak, Thökölyek örökségét ápolókat mentesítette e kényszertől, óva a nagyobb megrázkódtatásoktól a mai napig életképesnek bizonyult közösséget. Elkerülhette, hogy Balassi Menyhért áruitatásaiba essék. Tudhatta: a helytartók és kiskirályok előtt nem kötelező szellemi hullákkal megtölteni a szakadékot. Különben azon menetelnek át új idők templomínak karzatára, a hangzavarkeltés titkos tervével. ...Avagy magunk mentjük át őket. Rögzül félelelmből, a párás szemű, lejáratott hatalom lesütött pillantásait kéznyújtásnak minősítve. Átfestett változatainak, elsősorban a türelmetlen és érzéketlen nacionalizmusnak tág teret engedve. Mely sok esetben az önfeladás jeleként is értelmezhető. Bár nem annak szántuk - rögvest béteszik lábukat a templomajtóba. s a kisajátítás apró cövekét nagy kalapácsokkal próbálják törvényesíteni. Mindezen gondolatsort svájci protestáns barátom figyelmeztető üzenete szülte. Miért hallgattok? kérdezi, mióta a négykötetes Bibó Istvánt kiadták, s vigyázó szemüket nem veszik le jeleinkről, s a szellem és a gyakorlati segítségnyújtás számtalan változatát kipróbálták, állíthatom, jogos a földrészen áthidaló kérdőjel. Miért hallgattok? - amikor Mikó Jenő püspök külön óhajára a felvidéki református testvérek részére nyomtatott énekeskönyv első lapjára a magyar himnusz helyett a szlovák himnusz került... A kisebbségi pecsovicsok és mamelukok ma már nem bújhatnak rendeletek, telefonvonalak és cenzúrahivatalok mögé; föl kell erősíteni a lehető legtisztább, közös kórust, mely az önkéntes, új keletű gályarabokkal érzékelteti: a lánc elrozsdásodott, mindenki szeme láttára meg kell tenni azt a bizonyos, egyértelmű mozdulatot. Tudjuk, nem rendelkezik bárki Tőkés László tudatosságával, eltökéltségével és áldozatkészségével... a hívők viszont elvárják, számon kérik a követendő példa tudomásulvételét. A szlovák himnusz első sora Nad Tatrou sa blyska, hromy divó bijú - magyarítva így hangzik: A Tótra fölött villámlik, a mennykövek vadul csapkodnak... A sorsközösségben testvérnép épp olyan becsben tartja a maga nemzeti imáját, mint a földkerekség bármely nációja. A magunk során nem hisszük, hogy képtelenek fölfogni az érem másik oldalának üzenetét. Mely hosszabb távon önbecsülésük záloga is lehet A zsoltárok mindenike különben egy-egy himnusz. Az anyanyelvé is. A felvidéki Szenczi Molnár Albert óta. PATAKI SÁMDOR A MóraJtalmi Áfész zákányszéki zöldséggyümölcs felvásárló telepe a zöldség-gyümölcs felvásárlását június 10-én megkezdi A Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat értesíti kedves vásárlóit és leendő vásárlóit, hogy 1991. június 3-án, 9 órakor, a Dr. Boross József utcai kereskedőházban újabb gabonaipari szakboltot nyit. Elsősorban: UNIKORN, diabetikus és egyéb gabonaipari termékeket árusítunk. VIGYÁZZ RAM! TISZTELT PARTNEREINK! GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGÜKET MI TOVÁBBRA IS ÁTVÁLLALJUK. A gépjármű kötelező felelősségbiztosítás 1991. július l-jétől érvényes szerződéseinek kötését megbízottaink és egységeink végzik. BIZTOS KÖTÉS! jUMHUNGARIA FSBIZTOSÍTÓ RT