Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

Turisták a farmon Petróleumlámpa és búbos kemence Különösen az iparilag fejlett országokban, a nagyvárosban élők körében dívik manapság a falusi turizmus divatja. Hogy ez ügyben hogyan araszolgatunk NyugatEurópa felé? A Szeged Touristtól kapott tájékoztatás szerint Domaszék. Ásotthalom, Rüzsa, Ópusztaszer térségében számos tanya várja az üdülni, kikapcsolódni vágyókat. A romantikus, petróleumlámpás, búbos kemencés épületek ajtajai éppúgy tárva vannak a vendégek előtt, mint néhány luxussal berendezett parasztházé. Persze az árak ennek megfelelően változnak is: 750-2300 forintot kérnek egy éjszakáért a tulajdonosok. Ha belegondolunk, hogy ezért a pénzért 8-10 ember is lakhat ott. talán egy magyarnak se olyan riasztók ezek az összegek. Bár tudomásul kell vennünk: a tiszta levegőt, a csendet, a romantikát fizeti meg ott az ember. Mártélyi tanyaüdülést is kínál az idegenforgalmi hivatal a vízparttól 8 percre lévő farmon, ahol állatokat is tart a gazda. A vendégek maguk is bekapcsolódhatnak a munkába, ami különösen a gyerekek számára jelenthet felejthetetlen élményt. Május 31-étől szeptember 30-éig, hét éjszakás turnusokban fogadják a vendégeket a négyszemélyes félkomfortos épületben. Két szobában, a jól fölszerelt konyhában és a ház körüli kertben, a végtelen szabad természetben érezheti otthon magát a turista. Teljes panzióval turnusonként 5180 (gyermekek 3600), ellátás nélkül 1560 forintért. Tudomásunk szerint a meghirdetett tanyák nagy részét már lefoglalták a kü lföldiek, zömmel német családok. A Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetségének (1056 Budapest, Belgrád rakpart 24.) katalógusában találhatók még olcsó, magyarok számára is megfizethető tanyák, falusi házak címei. Sőt: Szeged környéki tanyák tulajdonosai, akik szívesen adnának szállást a természetes életmód híveinek, meghirdethetik ott is kiadó épületeiket. Közeli községek vállalkozó szellemű lakói is fölismerhetnék a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket, miként tette ezt Fábiánsebestyén polgármestere, amikor érdeklődött a Szeged Touristnál a föltételek felől. A hivatalvezető válasza felelet mindazoknak, akiknek fejében szintén megfordult ez az ötlet. „Ha úgy érzik, hogy a vendéglátás környezeti, táji föltételei, a vendéglátás komfortja, a vendéggel foglalkozni tudó és ráérő szabad munkaerő van a faluban, szívesen nyújtunk segítséget. A; európaifalusi vendéglátás tapasztalatai azt mutatják, hogy a turizmusnak ez a formája a vállalkozó típusú, jövedelmét saját környezetének fejlesztésébe, szépítésébe fektető kisgazdaságok körzetében virágzott föl." CH.Á. Tanyatábor gyerekeknek Ezen a nyáron szerveznek először tanyatábort Pusztamérgesen. A Dakó-féle tanyában (I. kerület 20.) a Gyermekek Táborozásáért Alapítvány kezdeményezte ezt a kedvezményes nyári programot, természetesen azzal a céllal, hogy a városi gyerekeket közelebb vigyék a természethez, módjuk, lehetőségük legyen megismerni a tanyai életet. Önálló és edzett általános és középiskolásokat várnak elsősorban, de családok jelentkezését is elfogadják. Hetenkénti turnusban egyszerre 20 személyt tud fogadni a kétszobás ház. Úgymond élő tanyában rendezik meg a tábort, ahol háziállatokat, kecskét, libát, disznót, aprójószágot nevelnek, ahol karnyújtásnyira a szóló, a gyümölcsös. Igazi alföldi mikroklíma fogadja az ide látogatókat. A nomád táborélet során részük lehet homokviharban, csavaroghatnak a közeli gyönyörű mérgesi erdőben. Rúzsai pedagógus házaspáré, Balla Gusztávé és feleségéé a tanya, akik immár évek óta foglalkoznak a falusi turizmus szervezésével. Minden kötöttséget nélkülöz a tanyatábor, a csoportokon múlik, hogyan akarják ezt az egy hetet eltölteni. A házigazdák azonban mindenben segítségükre lesznek. Akinek kedve van kipróbálni a tanyai életformát, megteheti Pusztamérgesen július 30-ától augusztus 6-áig. Részvételi díj: 385 Ft/főfiap. Az alapítvány címe: Gyermekek Táborozásáért Alapítvány, 1138 Budapest, Párkány u. 24. Tel.: 173-20-33. Erdőkerülő Ha valaki szereti a nyugalmas, madárdalos vidéket és szívesen barangol sík terepen, erdei utakon, keresse fel a rúzsai pihenőerdót. Régtől fogva komforttal várja a Defag öthektáros, közcélra kijelölt erdei területe a kirándulókat, ám a kiépített sátorhelyek - a helyi iskolában igényelhető sátrak - és a pb-gázzal működtetett hat zuhanyozó, esőbeállók, távhívásos telefonállomás, közvilágítás, ivóvízcsapok mind a helyi önkormányzatot, korábban volt tanácsot dicsérik. Természetes dolog, ha a helybéliek a természetbarát turistákat, a környezetet óvó kirándulókat látnak szívesen. A vegyes fafajtákból álló, kilátóként használható magaslesekkel ellátott alföldi erdő a kiépített kerapingrészen időről időre gyermekcsoportokat fogad, ám nincs akadálya, hogy a tágas területen sátrat üssön bárki, városi kiránduló és igénybe vegye az egészségügyi létesítményeket. Különösebb anyagi megterhelést a túra aligha jelent, hiszen még a pb-gázos vízmelegítő használatáért is csupán önköltségi árat kér a helyi önkormányzat (illetve a gamesz). Egyéni sátorozok, családok a sátorverésról előzetesen szóljanak a Defag ásotthalmi kirendeltségvezetójének, mivel a terület gazdája a vállalat (telefon: 81-578). Egyéb kérdésekben a rúzsai önkormányzati hivatalnál (telefon: 85-011) készséggel adnak felvilágosítást, példaként a turizmus szolgálatába álló, lovaglást is kínáló tanyákról. B~R Tavaly novemberben, az első életmód magazin megjelenésekor azt Ígértük: olyan cikkeket kínálunk ezeken az oldalakon, amelyek hozzásegítik az olvasót a belső harmóniához, egészsége megőrzéséhez. Most, hogy a havi egyszeri 4 oldalas megjelenés helyett kétszer két oldalon jelentkezik ez az összeállítás, szintén hűek maradunk eredeti szándékunkhoz: továbbra is példatárát nyújtjuk annak, miként élhet az ember békében a természettel, embertársaival - és nem utolsósorban - önmagával. Ezúttal a Szeged kórnyéki tanyai turizmus lehetőségeit, szépségeit mutatjuk be, és szólunk a családtervezésről, a fogamzásgátlás ősi és mai - természetes és mesterséges - módszereiről. Magyarország = puszta Külföldiek - romantikakeresőben ..Enyhe telünk van" - mondta fotós kollégám, amikor előálltam az ötlettel: szét kellene nézni, van-e egyáltalán tanyai turizmus itt Szeged környékén. Május közepén ritka az ilyen vendégtaszító időjárás, mi mégis elindultunk szerencsét próbálni a csongrádi tanyavilágba. Puhatolózásunk eredményeként Pusztaszeren, dr. Szántó Gellért állatorvos házában kötöttünk ki, ahol a feleség fogadott bennünket, szíves szóval és szőlő levével. Balaton helyett Pusztaszer - Vagy nyolc éve olvastam, hogy osztrák mintára hazánkban is megpróbálkoznak az utazási irodák a tanyai turizmussal - meséli vendéglátónk az előzményeket. - Gondoltunk egyet a férjemmel, rendbehoztuk a tanyánkat, kicsempéztettük a fürdőszobát, bojlert vásároltunk, fölszereltük a konyhát és jelentkeztünk a Szeged Touristnál. Az első vendég 1983-ban érkezett a Szántó-tanyára. Egy kölni járásbírót és tanár feleségét a híres puszta-romantika csalta Magyarországra, ám irányt tévesztettek: a Balaton környékén csak zajt és zsúfoltságot találtak. Addig-addig nyomoztak az idegenforgalmi irodákban, míg nem ajánlották nekik az alföldi tanyavilág csöndjét. Elfogadták. És nem csalódtak: levelük szerint gyönyörű, pihentető két hetet töltöttek Szántóéknál. - Azóta 70 család, mintegy 650 ember fordult meg nálunk - mondja vendéglátónk, s térül-fordul: hol egy kancsó házi készítésű borral, egy köteg levéllel, hol meg egy díszes emlékkönyvvel tér vissza. Biotojás a farmon Lapozgatom a vendégek listáját: Nürnberg. München, Augsburg zömmel értelmiségi lakóit vonzotta eddig ez a vidék - és persze a civilizációtól, zajtól, ipartól, közlekedéstől mentes, természetes életforma. - Vannak visszatérő látogatóink is - mondja a háziasszony. - A holland mérnök-tanár házaspárral rendszeresen levelezünk, és már három nyarukat töltötték a tanyán. Kezembe kerül az International Travel News, egy kanadai utazási űjság, amelyben - mivel a szülők odavalósiak - pusztaszeri élményeiről számol be a holland család. Ilyen szépeket olvasok a „farmhause"-ban töltött hetekről: itt üde. zöld fű között, szabadon szaladgálnak a tyúkok. A gyerekek, mintha csak mindig húsvét lenne, maguk keresgélik és szedik össze a rejtőzködő tojásokat. Gyönyörű, aranysárga belsejű biotojásokat reggelizik itt a vendég Bíbic, gólya - lencsevégen Furdal a kíváncsiság, mennék már én is, ki a tanyára, madárdalt és tyúkkárálást hallgatni. No és megnézném én azt a kölni családot is, amelyiknek álmai netovábbja, hogy itt töltse a májust a Szeged környéki pusztán. Szedelőzködünk. Beülünk a kocsiba és a fák szegélyezte, kanyargós, homokos úton eljutunk a zöldben rejtőzködő kis tanyához. A léckerítés előtt D felségjelű 240-es Mercedes, mögötte jól megtermett farkaskutya. Jöttünkre magukat kellető macskák bújnak elő a bozótból. Herr Brentet és családját a reggeli konyhai teendők közepette zavarjuk meg. - Mar túl vagyunk a teggelm - mondja a kolnt hivatalnok. - És mivel töltik a nap hátralevő részét.'- kérdezem. - Beszélgetünk, pihenünk, elvégre üdülünk... - Én az önök helyében idefele jövet inkább megálltam volna Bajorországban... Megéri itt tölteniük a szabadságot? provokálom a vendéget. Szinte megütközve néz rám. - Magyarország számunkra azonos a pusztával, ezért utaztunk ide, és nagyon jól érezzük magunkat. - Nem hiányzik az otthon megszokott kényelem, a komfort, a telefon ? - Jaj, csak ne is emlegesse! Otthon egy postaközpontban dolgozunk. - nevet össze a feleségével. A háziasszony sajnálkozik, hogy vendégei nem kóstolhatják meg a kert termését. A később érkezőket már paradicsomi gazdagság fogadja: maguk szedhetik az érett gyümölcsöt a fákról, a zöldségeket a konyhakertből. Brent úréknak sajnos egyelőre csak orgonavirág jutott... Igaz, azt mondják, számukra ennél is nagyobb élmény, ha őzeket, fácánt, bíbicet, gémet vagy gólyát kapnak lencsevégre. Csak a WC ragyogjon! A felnőttek a szokásos, napi szemlélődéshez készülődnek, körbeülik a teraszon a nagy asztalt, kislányuk a macskákat megzavarva veszi célba a borospince melletti hintát. Mi elbúcsúzunk, és átkocsizunk Szántóék másik, jelenleg még vendégekre váró tanyájába. Lipegetünk az esőáztatta fűben, kerülgetjük a sárgálló szegfűgombákat. - Ide is németek érkeznek nemsokára. Nézze meg, hogy ragyog minden! Van, aki csak arra kér, ha megérkeznek, a WC-t mutassam meg. Ha az ragyog és illatos - teljes a bizalom. Magyarországnak sajnos rossz a híre ez ügyben a nyugati világban... Ügyelek arTa, hogy a csapokon a vízcsepp nyoma se látszódjék meg. de az se mindegy, hogy veti meg az ember az ágyat. - Úgy látom, orvosfeleségből igazi vendéglátó szakemberré képezte ki itt magát. - Gondoskodom én más egyébről is: mindenkit vendégül látok egyszer egy jó magyaros vacsorával. Gulyással, sülttel kínálom a vendégeimet, egyszer meg palacsintát vagy fánkot sütök nekik. Hadd vigyék jó hírünket a világban... Sót, ha igénylik, bemutatom nekik egy nap alatt Pestet. Magyaroknak ez is drága? Körbejárjuk a tanyaépületeket, a gondozott kertet. A baromfiudvar fölbolydul jöttünkre: rikácsolva kérik a tyúkok aznapi járandóságukat. A frissen meszelt ól még üres, de hamarosan megérkeznek lakói is. - A disznó büdös, bárányokat költöztetek ide a héten, azokat a gyerekek is jobban szeretik. - Hazai vendégeket nem küld a Szeged Tourist? - kérdezem a háziasszonyt, gondolva saját, városba rekedt gyerekeinkre is. - Két éve magyarok nem jelentkeztek. Sok a pénztárcájuknak a napi 1400 forint szezonban, de a 800 is szezon előtt. Még ha ezért 8 ember lakhat is itt. És hogy őszinte legyek, én sem rajongok értük: óriási fölfordulást hagynak maguk után. Nem győzi az ember összeszedni utánuk a csikket, a törött poharakat... Nem becsülik meg a rendet, a tisztaságot, talán a természetet sem. CHIKÁN ÁGNES