Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-04 / 129. szám

KEDD, 1991. JÚN. 4. DÉLMAGYARORSZÁG GAZDASÁG 3 Túl a kétszázötvenedik jelentkezőn „Információ első kézből" Meglehetősen régen szerepelt utoljára lapunkban a kereskedelmi év márciusában alakult meg egy het emblémája, s ez idő alatt sokat léptek előre a szervezők. Tobb mint 400 európai, távol-keleti, illetve tengerentúli cég. kamara és kereskedelmi centrum kapta meg az ajánlatot. Az elmúlt hetekben regiónkban tárgyaló külföldi üzletemberek is élénken érdeklődtek a workshop, a kereskedelmi hét iránt. Nemrégiben Dél-Franciaországban jártak a szerkesztőség vezetői s a helyi kamara négyezer példányban megjelenő üzleti lapjában népszerűsítették a kezdemenyezést. A hazai cégek közül Rács, Békés és Csongrád megyéből 250 vállalat, gyár, szövetkezet, kft. és egyéb gazdálkodó jelentkezett előzetesen a kereskedelmi hétre, s kíván kapcsolatot teremteni ilyen módon külföldi partnerekkel. Kialakult a kereskedelmi hét programja, ezt a végleges jelent" kezésekkel együtt a napokban postázzák az érintett dél-alföldi cégeknek. Július 9-én ..Információ első kézből" címmel plenáris előadások lesznek, pergő ritmusban. 30-40 perces időtartammal a PM. az MNB, a Kamara és a Vagyonügynökség vezető szakembereinek részvételével. Minden előadást félórás kötetlen beszélgetés követ. Szerdán és csütörtökön workshop, üzletemberek találkozójának színhelye lesz a Forrás Gyógyszálló. A megbeszéléseket koordinációs iroda, számítógépes adatbázis, angol, német, francia és olasz nyelvű tolmácsok segítik. Pénteken délelőtt gazdasági, pénzügyi és jogi tanácsadással folytatódik, illetve zárul a kereskedelmi hét. A szervezéssel párhuzamosan készül egy reprezentatív bemutatkozó kiadvány is, háromezer példányban, négy idegen nyelven, a régió kereskedelmi, gazdasági KERESKEDELMI HET SZEGED, 199E JÚUL'S K-N. kínálatával, a külföldi érdeklődók, illetve a magyar résztvevők számára. A kiadvány a kereskedelmi hét után tovább bővíthető, s az a későbbiekben kereskedelmi lés gazdasági tárgyalások információs alapjául szolgálhat, kamarai, illetve önkormányzati felhasználással. * A közérdekű információk után, folytatva hagyományainkat, ezúttal is bemutatunk egy vállalkozást a kereskedelmi hét résztvevői közül. A PC Box Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az elmúlt gazdasági munkaközösségből. Novemberben már svájci-magyar vegyes vállalat, 1,5 millió forintos alaptőkével, egyharmados külföldi részesedéssel. Jelenlegi vagyonuk 3,5 millió forint, s ezzel a szakmában az igazán kicsik közé tartoznak. Február elején nyitották meg számítástechnikai szaküzletüket a volt megyei tanács épületének háta mögött, melynek profilját hamarosan fénymásolókkal, távközlés-technikai eszközökkel bővítik. Pontosan úgy. mint a nagyok, azzal a különbséggel, hogy a főcsapás iránya változatlanul a számítástechnika marad. Nemcsak kereskednek, saját szervizhálózatot is kiépítettek, a gépek árában az üzembehelyezés és a 12 hónap teljes garancia is benne foglaltatik. Egyéb, szolgáltatásként végzett javításaik nem korlátozódnak csupán a kártyák cseréjére, ha szükséges, áramköri szintre is lemennek. Óriási a szoftverválasztékuk, de saját fejlesztésű programokat is kínálnak. Marsi Zoltán menedzser nem is titkolja, hogy a nagyok hagyta piaci résekbe szeretnének benyomulni, s ott megerősödni. Tavaly 33 millió forintos forgalmuk volt, erre az évre már 40-et szeretnének. A kis méretnek további előnye, hogy nem kötelezik el magukai egy-egy menő cégnek, az újdonságok közül azonban rugalmasabban válogathatnak. KA. Pénzcsatorna a város peremére A város költségvetésében a közgyűlés korábban 20 millió forintot tett félre a 14 képviselői fórum részére: kisebb beruházásokra, fenntartási munkálatokra, az infrastruktúra bővítésére. A szenátorok legutóbbi ülésükön a területtel és a lélekszámmal arányosan osztották szét az összeget az egyes fórumok között. 1. Belváros 3 150 000 Ft 2. Felsőváros, Tarjan 2 430 000 Ft 3. Újszeged 3 4S0 000 Ft 4. Béketelep, Öreg-Rókus 1 730 000 Ft 5. Móraváros 990 000 Ft 6. Alsóváros 1 400 000 Ft 7. Ságváritelep 610 000 Ft 8. S/entmihály telek 570 000 Ft 9. Hattyastelep 400 000 Ft 10. Gyálarét 260 000 Ft 11. Északi városrész 1 570 000 Ft 12. Északi v árosrész, L j-Rokus 700 000 Ft 13. Új-Rókus 900 000 Ft 14. Petőfitelep, Baktó 1 810 000 Ft A felosztásból látszik; Szentmihálytelek, Hattyastelep és Gyálarét részesedése nem éri el a korábban garantált minimális 600 ezer forintot, pedig egyes helyeken már meg is rendelték a szükséges munkákat a 600 ezer forint terhére. Esetükre a pénzügyi ellenőrző bizottság keres megoldást. A városi útalapba szánt 6 millió forintot a fórumok pénzétől külön kezelik - ez a biztosíték arra, hogy a csatolt községekre és a városperemre is jut belőle - az alábbi módon: 1. Belváros 460 000 Ft 2. Felsőváros, Tarján 240 000 Ft 3. Újszeged 960 000 Ft 4. Béketelep, Öreg-Rókus 350 000 Ft 5. Móraváros 270 000 Ft 6. Alsóv áros 350 000 Ft 7. Ságváritelep 190 000 Ft 8. Szentmihálytelek 190 000 Ft 9. Hattyastelep 130 000 Ft 10. Gyálarét 90 000 Ft 11. Északi városrész 180 000 Ft 12. Északi v árosrész, Új-Rókus 110 000 Ft 13. Új-Rókus 120 000 Ft 14. Petőfitelep, Bakto 580 000 Ft 15. Szőreg 520 000 Ft 16. Kiskundorozsma 560 000 Ft 17. Algyő 390 000 Ft 18. Tápé 310 000 Ft Az összegek felhasználásáról a fórumok és területek szabadon döntenek. mmxmmmsfimmismi&m Kávé a szemétdombon FOTÓ: GYKNES KÁLMÁN JPJ^r^JWT^W Méghozzá több ezer üvegben. Hogy ki rakta le az ópusztaszeri szemétlerakóhelyen'.' Egyelőre senki sem tudja, és senki sem érti, miért éppen ide hozták a megromlott ÁGA és Melange fantázia nevű kávésüvegeket kartonszámra. Az azonnal oldódúnak „becézett" őrölt por gusztustalanul beleragadt a tégelyekbe. Csak gyanítani lehet, csomagolási, vagy raktározási hiba okozhatta, hogy már az üvegekben oldódott a kávé. A kávépor odaveszett, de az üvegek talán megmenthetőek lettek volna. Vagy olyan gazdagok vagyunk. hogy néhány ezer tégely nem számít? Es arra sem gondoltak a „döglött" kávé szállítói, hogy ezek az üvegek sohasem bomlanak el? Hogy nem ez a módja annak, hogy megszabaduljanak a selejttől. Ha engedélyt kérnek a helyi önkormányzattól. ésszerűbb megoldással tűntethetik el a megromlott árut. A szemétlerakóhely mögött térségben ugyanis van egy nagy gödör, ami elnyelhette volna az üvegek ezreit. Ehelyett ott „díszelegnek" a színes címkék a szemétkupac tetején. A Melange kávé forgalmazója a TSZKER, az AGA-por ajánló feliratából nem derült ki. kinek ajánljuk szíves figyelmébe a történteket. GOMBOS ERZSÉBET Lavírozás Sári Géza zákányszéki tanyáját nem volt könnyű megközelíteni. A birtokot egy homoktenger határolja, amit bevetettek ugyan kukoricával, de a szél a magával ragadott porral, homokszemcsékkel leborotválta. A mélyebben fekvő dűlőúton összegyűlt 20-30 centis száraz hontok még ebben az esős időben sem tudott átázni. Aki személykocsival közelít, jobb, ha kerülő utat választ. Most látszik csak igazán, mennyire hiányoznak a táblásítás áldozatául esett fasorok, bokrok, melyek útját állhatnák a szél garázdálkodásának. A tanya körüli parcella határán megtorpantak az elemek, jól döntött a gazda, amikor „kerítésnek" rozsot vetett. A kipalántázott növények megúszták e próbatételt. A gazdálkodás rizikója azonban ennél makacsabb. Csak a józan ész, az előrelátás adhat némi védelmet. A szárazság okozott legtöbb gondot az utóbbi időben. Nem véletlen, hogy három csőkutat fúratott, nagy teljesítményű szivattyút állított be. A kertészkedés víz nélkül nem megy. Ránézésre megállapítható az itteni filozófia: Kis területről minél több értéket kihozni, s ehhez minden feltételt biztosítani. Fóliasátor is akad szép számmal, alattuk szépen díszlik a szamóca. Két-háromszor már meg is szedték, s amint a gazda mondja, a piacon vitték mint a cukrot. - Ekkora tétellel csak a Bosnyákra szabad menni. Szegedre csak a szabadföldivel. Ott még a 200 forintos epret is elkapkodták. Igaz, nem volt erős a felhozatal. Domaszéki, röszkei termelók árulták a közelemben a répát, ók uralták a terepet. Nem panaszkodhattak a forgalomra. A káposzta, karalábé, tavaszi krumpli szintén jóval kecsegtet. Úgy tűnik, csak az a biztos pénz, amit a piacon az ember kezébe számolnak. - Nem lehet mindent a nagybanin eladni. -. Korábban disznót is hizlaltam, alig tudtam tőlük szabadulni. A tej, a baromfi se kapós, s hallani, hogy a gabonával is gondok vannak. Nincs piac, s a felvásárló, feldolgozó cégek nagy része fizetni sem tud. Ezen mi. termelók nem tudunk változtatni, a saját érdekünkben úgy lavírozunk, hogy ne menjünk tönkre. - Nem mindenki képes erre. - Aki egy dologra szakosodott, nehezen mozdul. A család karalábét, szamócát, krumplit, paradicsomot, többféle paprikát, karfiolt termel. Valamelyik majdcsak bejön. így most nem vagyok rákényszerülve, hogy malacokat állítsak be. Majd, ha érdemes lesz. Pedig épp most lenne saját takarmányom, az egyik téesztól visszakért feketeföldön gabonát termelek. Ha tartósan nem kell, akkor nem vetek be minden talpalatnyi földet. Fölváltva pihentetem. Amíg alkalmazkodni tudok, nem lehet baj. A kertészkedés a legalkalmasabb erre. Az állattenyésztés is velejárója a kisgazdaságoknak, persze csak azt szabad tartani, amire lesz vevő. Szerintem a gabona és az ipari növények termesztése nagyüzemi méreteket kíván. T. Sz. I Az NGKM támogatja a vállalkozókat A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma támogatja a vállalkozók külgazdasági törekvéseit, elősegíti a kis- és középvállalkozók termékeinek külpiaci értékesítését az ehhez szükséges piackutató és marketing munkával, az értékesítési lehetőségek felmérésével - ez a lényege annak a megállapodásnak, amelyet hétfőn írt alá Kádár Béla külgazdasági miniszter és Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke. A megállapodás értelmeben a minisztérium segíti az IPOSZ-t a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, a szövetség pedig bővíti a magánvállalkozóknak nyújtott szolgáltatásait, hogy külkereskedelmi munkájuk színvonalát emelhessék. Az együttműködő felek kölcsönösen tájékoztatják egymást külgazdasági elképzeléseikről, s közös akciókat, szakmai találkozókat, nemzetközi kiállításokat rendeznek, illetve támogatnak, elsősorban olyanokat, amelyek segítik a külföldi tőke beáramlását. (MTI) Egyelőre az angol becsüsök titka Eladó a szegedi Centrum is jw>4i>0MBDnDn>DBMirirgiiwnnBiinnnBnTMiirffirBnn"niMgn»nnflnnflnnt<ltiiiiww>nt|fflw it(i"n-rrrrm"-nn-iin rn-Tinnnr n"nn"ir n-iuTT-g Ha lassan is, de mégis elindult az előprivatizációs kormányprogram. Szerte az országban mostanság verik dobra a kisebb üzleteket. Igazi nagy falat egyelőre alig akadt. Ezért is figyelemre méltó a hír, hogy a Centrum áruházi lánc is magankézhe kerül hamarosan. Ránali Antalt, a szegedi Centrum áruház igazgatójat arról kérdeztük, mi lesz a Tisza Lajos körúti üzlet sorsa? a legfontosabb, hogy üzletpolitikánkban sokkal inkább a város lakói felé igyekszünk fordulni, hiszen nekünk a szegedi törzsvásárlók a legfontosabbak. - Ebből arra következtetek, végleg bedugult a bevásárlóturizmus. - Valóban. Azért haszna is volt, nem csak kényelmetlen oldala a jugoszláv bevásárlóturizmusnak. Mi például nem tudtuk volna tavaly harmincmillióért felújítani az áruházat, ha nincs jugó roham. A turisták eltűntek, a korszerűbb áruház viszont itt maradt. - A külföldi befektetők természetesen hasznot remélnek egyegy vállalkozásból. A hazai kereslet azonban enyhén szólva sem reménytkeltő. - A kereskedelemben mindenki tisztában van azzal, hogy egyelőre nem lehet gyors forgalom növekedésre számítani. Ezt a, reméljük, pár esztendőt valahogy át kell vészelni. Nem is nagyon kelnek el az árúk, csak engedménnyel. Éppen itt az ideje, hogy nálunk is meghonosodjon egy keményebb áralku a termelők és a kereskedők között. De ez egy piaci versenyben teljesen természetes. Ezt a külföldi befektetők talán még nálunk is jobban tudják. R.G. - A hír igaz. Az országban lévő harmincöt áruházból tizenegy kisebb üzletet felkínált a központ a dolgozóknak. A maradék huszonnégyet pedig részvénytársasággá alakítjuk. - A szegedi áruház melyik kategóriába soroltatott? - Természetesen az utóbbiba. Hatvan külföldi nagykereskedelmi cégnek küldtük el azt a levelet, amelyben felkínáljuk az rt-ben való részvételt. - Milyen a külföldi tőke érdeklődése? - Meglehetősen nagy. Francia, japán, amerikai és ausztráliai üzletemberek jelezték eddig, szívesen részt vennének a Centrum privatizálásában. Az áruházi lánc értékbecslését angol szakemberek már el is végezték. - Mennyit ér a Centrum? - Ez egyelőre maradjon üzleti titok. Október végén, november elején minden eldől. - Miiész az új áruházi lánc neve? - Marad Centrum, de várhatóan kiegészül a külföldi vevő nevével is. - A szegedi vásárló mit érez majd a privatizációból? - Reméljük, szemmel látható lesz a változás. Elsősorban a vásárlási kultúrát szeretnénk mágasabb szintre emelni: például vonalkódos pénztárgépekkel, légkondicionálással és természetesen jobb árukínálattal. De Magyarázzuk a beázásokat Védtelen tetők, hivatalos szegénység Családok sokasága szenved a folyamatosan rácsorgó esővíztől, hőiétől. Futkosnak fűhöz-fához, többnyire hiába. Hogy miért, arra szolgáljon magyarázatul ezúttal az IKV illetékeseinek véleménye. A tömegével beázó lapostetós házakat eleve rosszul tervezték. A típushibák előbb-utóbb jelentkeztek, csak a szerencsések úszták meg a beázást. Hiányzott a megfelelő fényvédelem, elfáradtak a tetőt burkoló anyagok, nem bírták az épületmozgásokat, és a szigetelés már nem szigetelt... Előfordult többek között az előző írásunkban példaként idézett Csongrádi sugárúti ház esetében is -, hogy a karbantartási munkák során maguk a kivitelezők rongálták tovább a tetőt! Az építés idején érvényes szabványok megengedték a lejlésmentes tetők tervezését, és a lefolyókat a házon belülre vitték. Aztán megsüllyedt az épület, a vízelvezető rendszer pedig egészen másképp működött, mint kellett volna. Az is a bajok közé számított, hogy némelyek följártak a tetőre, antennaszerelési és egyéb ürügyekkel. Az érzékeny szerkezetet ez is megviselte, ami bizonyos esetekben nem is csoda, hiszen megtörtént, hogy a túlsúlyos parabolaantenna egyszerűen kilyukasztotta a tetőt. A hetvenes évek végén épült házak időtállóságát ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolta, hogy tervezésük idején nem gondoltak a megfelelő fényvédelemre. A felső szigetelőrétegek kiégtek és összezsugorodtak, valamint összeszáradtak. Erre jött télen a fagy, ami ugyancsak „megmozgatta" a tetőszerkezetet. A szigetelésre egyébként sem alkalmas, úgynevezett „cellás" anyag kamráiban összegyűlt a befolyt víz, és tartósította a tetőben a kártékony nedvességet. A Becsei utcában épületfizikai mozgás következtében egyszerűen kettészakadt a tető. természetesen ott is áznak a lakók. Mit tehet a bérlakások kezelője, az IKV? Egy tízszintes ház tetejének felújítása most körülbelül kétmillió forintba kerül. Tavaly karbantartásra még 10—11 milliót tudtak fordítani, idén már csak 8-9 milliót. Ez mindössze négy épületre elég! Idén az újszegedi garzonház és három ötszintes épület (Becsei utca 3.. Kereszttöltés utca 10.. és Gáspár Zoltán utca 8.) kerülhet sorra. Hogy a többivel mi lesz? Erre nincs válasz. Az előbbi lista rövidségéből sajnos az következik, hogy sok helyen még tovább kell tűrni azt, ami tűrhetetlen. A már többször idézett Csongrádi sugárúti épület legfrisebb értesüléseink szerint újra és folyamatosan ázik. Esetükben még bonyolítja a dolgok állását, hogy az IKV-nak huzakodnia kellett a karbantartást végző Csomiéppel. amely végre elismerte a hibát, és ígéretet tett a javításra. Azok a lakók, akiket kár ért. folytathatják a huzavonát a kivitelezővel - ha van még hozzá energiájuk és idegrendszerük. Akad köztük, aki már fizikai és idegi tartalékuinak végén jár. pedig csak egyet szeretne: száraz lakásban élni. NY. P.