Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-04 / 129. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. JÚN. 4. A dinoszauruszok részleges kárpótlása Ha a tények talán nem is, de a jog bizonyosan ertelmezés kérdése, következésképp valamilyen szempontból igaza van Torgyán Józsefnek, amikor azt állítja: a reprivatizációt vagyis a dolgok eredeti visszaállítását kivéve minden más megoldás - a teljes vagy a részleges kárpótlás - csakis felemás lehet, s újabb és újabb alkotmányossági aggályokat ébreszt. A tények: a veszteségek. A lista változó nagyságú - az FKgP politikai térképének megfelelően: az antallista rövidebb, a Torgyán-féle „minJent vissza" hosszabb. Oktondinak tartja egyik a másikat, mert nem számol az ország tehcrbíróképességével, a mai gazdasági helyzettel és a többivel; s fordítva, bár itt a megfogalmazás keméhyebb: a nemzeti vagyon elárverezésével vádol, vagy csak egyszerűen hazaárulónak bélyegez. Értékpapírral, kevés egyházi ingatlannal akar engesztelni az egyik; harcosan, földfoglalással, a párton belüli ellenfeleken, majd a szomszédokon felülkerekedni: a sérelmekért határrevízióval revansot v enni a másik S ezen - egyelőre szerencsére csak a frakciók közötti - határmenti villongások s a sürgetőnek kikiáltott társadalmi kényszer zseniális terminust hívott életre: a részleges kárpótlást. Nem tudni még, a véletlenben - hogy éppen most, a keresztény kormánykoalíció s a Parlament jóvoltából látta meg a napvilágot - mennyi a szükségszerűség; de a történelem (hogy e magasabb léplek alatt keressünk példákat) felkínálta már többször is: a 150 éves török uralomért részlegesen kárpótoltak a Habsburgok a történelmi határok visszaadásával; s, hogy a dinasztia eltűnt Európa színpadáról, Magyarország alföldi és dunántúli részlege két évtizedre szabad lett; amikor pedig részlegesen ugyan, de végre a népé lett minden hatalom, akkor... - a példák sorát a messzi múltból egészen a mai napig hozhatnánk. A múltba megy vissza Torgyán József is - időhatárai elég tágasak: u fold vonatkozásában 1947 a mérvadó: a szatócsüzletek, patikák, házak, műhelyek, üzemek esetében a régi birtokjog. Rendezőelve a tulajdon, annak is jellegzetesen kisgazda típusa. Megátalkodott antikapitalistaként talán a '49-es állapotokat követelné az iparban, s mellé a világi nagv birtokok visszaállítását. Veszedelmesek az időutazások. Előfordulhat, hogy a kisgazdapárt egyszer még a dinoszauruszokkal kényszerül tárgyalóasztalhoz ülni, akik a Föld első urai voltak. Ó J Tiszta lappal... i«imu«raiintmMitii „Nekünk Torgyán kell! Tegnapi számunkban összeállítást közöltünk az FKgP vezetőinek feddhetetlenségi vizsgálatáról, amelynek során bizonyos kételyek merültek föl Torgyán József társelnökkel kapcsolatban. Szerettük volna megkérdezni az úgvról a helyi kisgazda vezetőket is, de vasárnap délután nem tudtuk elérni egyiküket sem. Hétfőn megkeresett bennünket Molnár Róbert megyei sajtófőnök, akinek véleményét ezúton tesszük közzé. - Nagyon szomorú dolog az, hogy a kisgazdapárton belül is hajsza indult meg olyan politikusok ellen, akik a nép. és a párttagság bizalmát élvezik - Ön szerint Torgyán József is ide tartozik? - Leginkább ó tartozik ide! A Kis Újság, amely köztudottan nem a kisgazdapárt lapja, hanem egy kommunista kft., az Art Press lapja, mar az országgyűlési választások előtt tüzérségi össztüzet indított ellene. (Ennek főszerkesztője Pártay Tivadar, felelős szerkesztője Ómotnár Miklós.) Kérdezem én milyen kisgazda az, aki a választások előtt pár nappal „Torgyán-dosszié" néven a iegalattomosabb hazugságokkal traktálja itt a közvéleményt? - Ön szerint kinek áll érdekében, hogy Torgyán Józsefet lejárassák, és vajon miért ? - Azoknak a kisgazdáknak, akik a múlt rendszerben is vezetők voltak, s akiket Torgyán József felelőssé tesz azért, hogy a rendszerváltás elmaradt. Sajnos, ugyanazok az emberek dirigálnak a minisztériumokban is, a vállalatok élén is, akik az előző rendszemek a kegyeltjei voltak. - A kisgazdák tagságában és vezetésében azért vannak olvanok is. Apparatcsik helyett: köztisztviselő Egymásra utalva Könyvek és ballagok akik nem értenek egyet Torgyán doktorral. - Persze! A kisgazdapártban is vannak ellentétek. Beférkőztek a pártba olyan emberek, akik életükben nem voltak kisgazdák. Sajnálatos dolog, hogy a megyei vezetőnkről is, aki most képviselő, kiderült, hogy korábban VB-tag volt a Csongrádi Városi Tanácsnál. Torgyán miért ktsgazdább mas kisgazdáknál'' - Attól, hogy a parasztság erdekei mellett síkra száll, és kiáll a kisgazdapárt eredeti programja mellett, amely a reprivatizációt tartja a legfontosabbnak Mit szól Ön ahhoz: veié kapcsolatban most felmerült a gyanú, hogy együttműködött volna a korábbi titkosszolgálattal'' - Merem azt mondani, hogy neki a legbiztosabb és legtisztább a múltja a kisgazdapárt frakciójában. A vezetés kamarillapolitikájának a célja, hogy őt lejárassák, a tagok előtt besározzák. Ezek az emberek félnek a június 29-ei Nagyválasztmánytól, mert ott fölényes Torgyán-győzelem fog születni, hacsak valamityen aljas rágalommal nem csinálnak valamit. -Kikre gondol ön konkrétan? - Elsősorban Oláh Sándorra, Ómolnár Miklósra és a köréjük csoportosult emberekre. Nekik a következő Nagyválasztmányon távozniuk kell a párt vezetéséből és parlamenti frakciójából. Üljenek át a függetlenek közé! - És ha kiderülne, hogy a gyanú mégsem alaptalan? - Az kizárt dolog! Az teljesen kizárt! Nekünk Torgyán Józsfet meg kell védenünk, mert ó az az ember, aki kiáll az érdekeink mellett. —— Ismét egy szó. mely a rendszerváltás után új életre kel: tisztviselő. Az államigazgatás különböző polcain dolgozók félelmeit oldaná, bizonytalan helyzetét rendezné a közszolgálati törvény, mely múlt év szeptembere óta járja a jogalkotás útvesztőit. A hetvenvalahány szakaszból álló törvénytervezetet több mint háromszáz módosítás formálta át némi túlzással - a felismerhetetlenségig, ezért jegyezték szorgalmasan Szilágyiné Farkas Katalin, a belügy minisztérium közszolgálati főosztálya megbízott vezetőjének szavait a tegnapi tanácskozáson a megye önkormányzati képviselői, a hivatalok alkalmazottai. A közszolgálati törvény persze nemcsak nekik, hanem nekünk, állampolgároknak is fontos, hiszen végre nyugalmat teremthetne azokban a hivatalokban, ,ahol ügyeinket intézik. - Mi a következménye, hogy a polgármesteri hivatalokat jórészt a közszolgálati törvén\ elfogadása előtt átszervezik' - Saját szervezetének és személyzetének kialakítása az önkormánvzat feladata. Ez természetesen a szokásosnál nagyobb személyi mozgással jár, ezért támadhat olyan képzet, hogy azért bizonytalan az apparátusban dolgozók helyzete, mert még nincs kész a közszolgálati törvény. Az államigazgatásban dolgozók helyzetét azonban 1973 óta jogszabály rendezi, s ez érvényben van Az igaz. hogy abban a jogszabályban például rtem. szerepel a felmondással együtt járó úgynevezett anyagi végkielégítés. A törvényalkotók szándéka Kenni mit jelent majd a szó. köztisztviselő? - Azzal, hogy államigazgatási dolgozó vagy hivatalnok helyett köztisztviselőről beszélünk, azt akarjuk kifejezni, hogy a régitől eltérő típusú hivatalnoki kar kialakítására gondolunk. Olyanra. melynek tagjai élethivatásuknak, a közösség szolgálatának tekintik, hogy legjobb szakmai tudásukat ezen a pályán kamatoztassák. Ehhez olyan etikai beállítottság, viselkedés társulna, amely magabiztossá teszi a köztisztviselőt, mert tudja, mit kell és mit nem szabad tennie. Tehát oly módon védi ez a készülő törvény a köztisztviselőket, hogy tisztázza körülöttük a viszonyokat. - Milyen eszközökkel érik el, hog\ köztiszteletben álló és vonzóqta'lya legyen a közigazgatásban dolgozni? - Nem lehet cél egy új kiváltságos kasztot létrehozni. Fontos viszont, hogy minden más munkavállalói kategóriától eltérjen közhivatalnoknak lenni. Azt mondjuk: „többet várunk tőled, de többre, főleg nagyobb biztonságra és kiszámítható, így biztos előmenetelre számíthatsz ezen a pályán". Az anyagi megbecsülés - bár az ország teherbíróképességétól függ, de - jobb lesz. mint jelenleg. A lényeg azonban az, hogy ez a jogszabály megpróbál garanciát teremteni arra. hogy a köztisztviselő munkájának megítélése ne a főnök szubjektív véleményétől függjön, hogy ne legyen kényszeríthető törvénysértő vagy etikátlan magatartásra. - A hivatalokban tartanak a politikai jellegű retorziótól. A volt tanácsapparátus tagjai tiszta lappal indulhatnak '.' ' - A törvénytervezet már bevezetőjében a politikamentes közigazgatás megteremtését tűzi ki célul. A minősítés rendszere csakis a köztisztviseló szakmai ismereteit, jártasságát, elemzőkészségét, ítélőképességét, pontosságát vizsgálja, de a politikai jellegű utalástól tartózkodik. A törvény álláspontja: aki e jogszabály hatályba lépésekor államigazgatási alkalmazott, az köztisztviselővé válik. A törvény magától értetődőnek tartja a folyamatosságot. ÖT Látlelet Az elmúlt hét péntekét a szabadkai Ivo Lola Ribar Általános Iskola nyolcadikosai számára az ilyenkor megszokott, hagyományos ballagási ünnepségen túl, az avatta eseménnyé, hogy dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének alelnöke átadta Kocsis Mihály iskolaigazgatónak a magyar könyvbarátok, •kiadók és -terjesztők ajándékát, egy 1362 címszót tartalmazó, legnagyobbrészt gyermek és ifjúsági szépirodalmi művekből álló kiskönyvtárat. Az ünnepségen az iskola tanulói és több száz szülő mellett jelen volt Őszi István, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövete, Tóth Pál Péter, a budapesti Magyarságkutató Intézet igazgatója, v alamint a magyarországi könyvkiadók és könyvterjesztők több képviselője. Megtisztelte jelenlétével az ünnepséget dr. Djordje Nadrljanski tartományi oktatási miniszter és helyettese, dr. Szám Attila. - Tudatában vagyunk annak, hogy miként Magyarországon nem lehet a magyarság kárára nemzetiségi politikát csinálni, ügy itt sem lehet a szláv népek kárára. De annak is tudatában kell lennünk, hogy egymásra vagyunk utalva - jelentette ki Szűrös Mátyás, kifejezve abbéli reményét, hogy ezt a könyvajándékot a jószomszédi szándék gesztusaként fogják majd fel, mint ahogy Magyarországon is így tekintenék, ha a magyarországi délszláv intézmények vagy szervezetek Jugoszláviából hasonló ajándékot kapnának SZÖLLÓSY VÁGÓ LÁSZLÓ. SZABADKA Bérekről, bérfékekről A szakszervezetekkel tárgyal a kormány A privatizációs kérdésekben egymáshoz közeli álláspontot foglalt el a kormány és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének tárgyaló delegációja tegnap a Munkaügyi Minisztériumban megkezdett megbeszélésen. A bérfékek oldását, a minimálbérek emelését viszont a kormány még korainak tartotta, és csak augusztus végére ígérte ezügyben az esetleges tárgyalásokat. A kormánydelegációt Kiss Gyula munkaügyi miniszter, az MSZOS£ küldöttségét pedig Nagv Sándor elnök vezette. A kora délután megkezdett tanácskozás közben Schamschula György, a minisztérium államtitkára, valamint Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője tájékoztatta a sajtót. Bálint Attila rámutatott: a dolgozók többségéhez nem jut el az áremelések szociális ellensúlyozása, ezért elengedhetetlennek tartják a bérfékek általuk kért oldását. Nem tartják elfogadhatónak e kérdés augusztus végi tárgyalását. Alapvető igény ük a szociális törvény előkészítésének meggyorsítása is. A kormány nevében Schamschula György kifejtette, hogy a gazdaság jelenlegi eredmenyei alapján még nem tudják megígérni a bérfékek oldását. A szakszervezetek hiába helyeznek kilátásba sztrájkokat, a kormányt akkor is bizonyos keretek kötik. Egyetértettek viszont a tárgyalás során az MSZOSZ-szel abban, hogy a privatizációs bevételek egy részét munkahelyteremtésre, és a foglalkoztatási lehetőségek javítására kell fordítani. Ennek törvényi szabályozását is kezdeményezik majd. Javítani kívánják továbbá a szakszervezetek tájékoztatortsígát a privatizációs lépésekről - kormányzati és munkahelyi szinten egyaránt. A rendszeres konzultatív kapcsolat is elképzelhető az Állami Vagyonügynökség felügyelő bizottsága és a szakszervezetek között. Rendelettervezetet terjesztenek elő továbbá arra is, hogy a vállalati privatizáció során kik és mikor kötelesek a dolgozók képviselőinek információt adni a privatizáció menetéről. A sajtótájékoztatóig a delegációk véleményt cseréltek az átfogó szociális csomagtervről s a bérek 0,5 százalékát jelentő munkanélküli járulék fizetési terheinek ellensúlyozásáról is. (MTI) Kárpótlás 1938-1945 Sokáig úgy véltem: amilyen - csökkenő mértékű - frusztrációt jelent a magyar társadalom számára Trianon, mindazon teher, ami a románok vállát nyomja, az idő múlásával pehelykönnyüvé válik. Ha figyelmesen követnék a magyar hadvezetés, a politikai pártok 1989. decemberi vagy legutóbbi megnyilvánulásait, illetve a közemberek segítőkészségét - egyszerű elemzéssel arra a következtetésre jutnának, hogy a falra rajzolt ördög nem más. mint félelmeik árnyéka. Ez a megállapítás különösen a Vatra Romaneasca nevet viselő csoportosulásra érvényes - a nacionalizmus ..élcsapata" naponta újabb s újabb, az európai normákat figyelmen kívül hagyó óhajokkal bombázza a közvéleményt, ugyanis elsősorban népszerűséghajhászásra törekszik, amellett, hogy hivatkozási alapot teremt a valóságtól elrugaszkodó politikai vezetés számára. Legutóbbi óhajuk, miszerint a magyar kormány egyoldalúan nyilvánítsa ki: nem tart igényt a történelmi Erdély területére, ezen vonulatba sorolható. Akár az erdélyi magyarsággal szemben megfogalmazott igényük, mely szerint állandó hűségnyilatkozatok közepette éljék mindennapjaikat. A marosvásárhelyi kongresszus közvetve válaszolt az állandósuló provokációra: az erdélyi magyarság naponta képes lesz bizonyítani a hűségét az esélyegyenlőséghez az alkotmányos alapokon végbemenő demokratikus átalakuláshoz egyszóval a rendszerváltáshoz: nem adhatja a nevét viszont a régi rendszert átmenteni próbálkozók kísérleteihez A Vatra (tűzhely) körül üldögélők - az erdélyi sajtó naponta bizonyítja - viszont a kondukátor korszerűsített módszereit hasmálják a feszültség parazsának állandó szítására magyarok és románok között. Mit lehel válaszolni a kormányunkat ért legújabb kihívásra? Semmit. A helsinki záróokmány betűjét, szövegét nem idézhetik, ismételhetik naponta a magyar végrehajtó hatalom képviselői. A Vatra kísérletei mögött más húzódik meg: a szellemiesített, átjárható európai határoktól való félelem. S ez növeli a hátukon Trianon terhét - ahogy a magyarság oldja a békediktátum okozja frusztrációt, bízva a nyugati módszerek és tapasztalatok keleti honosításában, visszavonhatatlanságában, úgy próbál a Vatra minél több robbanótöltetet csempészni e folyamatba. Ami bizonyos: egy idő után lassan elérjük azt a pontot - nemzetközi és belföldi hitelük e torzszüleményhez méltó lesz. A történelem fintora: a figyelmen kívül hagyás. PATAKI SÁNDOR Nem kell ujabb kérvén) t beadniuk azoknak, akik eddig már jelezték: kárpótlást kérnek 1938 és 1945 között elszenvedett hátrányaik miatt: az ó nyugdíjemelésüket a Kárpótlási Hivatal automatikusan intézi. (Korábban már beszámoltunk arról a kormányrendeletről, mely szerint nyugdíjkiegészítést kapnak mindazok, akiket ezekben az években faji vagy nemzetiségi hovatartozásuk, illetőleg a nácizmussal szembeni magatartásuk miatt deportáltak, vagy egyéb hátrány ért.) Tütős Sándor, a Kárpótlási Hivatal elnöke az MTI érdeklődésére elmondta. a rendelet hatály ba lépése hivatalos közzététele - után még 30 napig jelentkezhetnek azok, akik korábban nem adtak be kérelmet. Az üldöztetés tényét elsősorban az érintettek érdekvédelmi, társadalmi szervezetei igazolhatják, de egyedi esetekben két tanú bizonyságtételét is elfogadják. A kárpótlás most 1990. április l-jei - visszamenőleges - hatályú nyugdíjemelést jelent, azaz a munkában állókra nem vonatkozik. Későbbi nyugállományba vonulásukkor azonban ők is automatikusan részesülnek e nyugdíjkiegészítésben. (MTI) Az utolsó ezer Technikailag akár néhány nap múlva is befejeződhetne a szovjet csapatok kivonása hazánkból, hiszen már kevesebb mint ezren tartózkodnak Magyarországon, s korábban havonta 7-8 ezer szovjet állampolgár hagyta el az országot, ráadásul már valamennyi harci technikai eszközüket elvitték. Az MTI kérdésére Keleti György, a HM szóvivője elmondta, hogy technikailag valóban megoldható lenne a csapatkivonás gyors befejezése, de 31 objektumcsoportot, köztük a mátyásföldi parancsnoki bázísr még nem adták át a szov jetek, így őrzésükről is ók gondoskodnak Azt is közölte, hogy a közeljövőben újabb, remélhetőleg már utolsó fordulóra ülnek össze az anyagi, pénzügyi elszámolással foglalkozó magyar és szovjet illetékesek Budapesten, hogy kialakítsák a csapatkivonás végső anyagi mérlegét. Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha nem sikerül megállapodni a még vitás kérdésekről. Keleti György leszögezte: az alapmegállapodásnak megfelelően június 30-ig mindenféleképpen az utolsó szovjet katonának is el kell hagynia Magyarországot.