Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-25 / 147. szám

KEDD, 1991. JÚN. 25. DÉLMAGYARORSZÁG GAZDASÁG 3 Csepp a homoktengerben Nincs szomorúbb látvány, mint a nyári hőségben kókadozó, senyvedő paprika, paradicsom vagy épp bur­gonya. A hosszantartó aszály nyo­mán még a talajvíz szintje is alább­szállf, a gyümölcsfák sem egyköny­nyen találják meg lételemüket, a vizet. Öntözni kéne, tudja ezt minden földművelő. A homokhátságon nin­csenek folyók, öntözócsatornák, ezért minden apró lehetőséget meg kell ragadni, hogy legalább egy-két oázis teremtődjék ebben az alkalmi sivatagban. A legtöbb tanyán fúrott kutakra kötött szivattyúk duruzsol­nak, hogy legalább a veteményeskert üde zöldje vegye körül a házat. A semlyékek laposán kimélyített göd­rök jöhetnek még számításba víz­nyerő forrásként. Az utóbbit nagyban is kipróbáltak már jónéhány szövetkezetben. A rúzsai Népszabadság téeszben 1987­ben készült el az első talajvíztároló öntözótó, melyből ötven hektáron lehet bepótolni a szűkmarkú termé­szet mulasztását. Azóta mégegyet építettek, s a harmadik kialakítá­sához is hamarosan hozzálátnak. Elsősorban a burgonyatermesztés, vetőmagelőállítás biztonságát szolgálják ezek a beruházások. Ugyanitt készült el környékünk első automatizált, víztakarékos csepegtető öntözőtelepe. Ötven hektárnyi fiatal barackost hálóz be a nyolcvan kilométernyi, cseppeket FOTÓ: SCHMIDT ANDREA „izzadó" műanyagcsó. Egyetlen mélyfúrású kút elegendő vízzel látja el. Kéthete indították be a szivattyút, s azóta egyfolytában adagolja a percenként hatszáz liternyi „infúziót". Az Izraelben már bevált szerkezet legnagyobb ellensége a kapa. ezért érdemes a sorok gazolásakor arrébb pakolni, mivel egyetlen vágás kiiktatására szolgáló toldalék 46 forintba kerül. Enélkül sem lesz könnyű kiárulni az ide befektetett 8,5 millió forintot. Gínál mmmmtmmmtmmmmmimmimsm István fómezőgazdász szerint ebben a térségben létkérdés az öntözés. Amit tenni tudnak, az csepp a tengerben, messzi jár az öntözéses gazdálkodástól. A legértékesebb növénykultúrák megmentése, azok többlethozama mindenképp megéri a fáradozást. Az. alapelv a kevés vizet minél jobban beosztani, s ebben a csepegtető öntözés verhetetlen. T. SZ.I. Gazdasági fordulat? A helyzet jó, de nem reménytelen A világ termelése jövőre közel 3 százalékkal haladja meg a: ideit, ami a növekedési ütem megkétszere­ződését jelenti. Hogy mire alapoz/a a Valuta Alap a jelentés optimiz­musát? Nos, a legfontosabb ipari országokban egymástól időben eltérő konjunkturális folyamatok zajlanak. Az angolszász gazdaságok közeled­nek a recesszió végéhez, miközben Japan és Németország 1991-ben a korábbi években megszokottnál alacsonyabb, de a gazdasági környe­zethez képest mégiscsak jelentékeny növekedést tervezhet. És ez az. aszimetria az, ami az IMF szakértői szerint jelentősen mérsékelheti egy globális recesszió veszélyét. Egészen másként áll a fejlődő országok szénája. Az elemzés ebbe a kategóriába sorolja be többek között hazánk gazdaságát is, s mindenek­előtt arra számítanak a jelentést készítők, hogy a rendkívül eladóso­dott országokban meg is valósítják a ma még csak tervezett gazdasági reformokat. Ezt az ígéretet azonban ­Jacob Frenkel. az IMF kutatási igazgatója szerint - enyhén szólva fenntartással kell fogadni az eddigi teljesítmenyek alapján. Hogy mit ajánlanak a szakértők? A fejlett ipari országoknak azt, hogy kormányaik A Nemzetközi Valuta Alap, az IMF három évre szóló előrejelzése szerint a világgazdaság kilátásai biztatóak. Az idén várhatóan a; ipari orszagokban sikerül túljutnia konjunkturális hullámvölgyön. A világgazdasági növekedés minősége azonban azon múlik, hogy a kelet-közép-európai régió és főként a Szovjetunió mennyire lesz képes integrálódni a piacgazdaságba. A nemzetközi gazdasag másik kulcskérdésé, hogy az ipari és fejlődő országok kepesek lesznek-e szem előtt tartani az árstabilitást. Az máris bizonyos, hogy a rózsaszínre festett képen akad néhány szürke folt is: a volt szocialista országok. és jegybankjaik kötelezzék el magukat egy alacsonyabb kamat mellett, hiszen ma nem az aktív pénzpolitika időszakát éljük. Az IMF szakértői nem hisznek a világméretű tőkeszűkéről szóló ny ilatkozatoknak, Németországnak ezért erős fiskális intézkedéseket javasolnak. Csak ez segítheti az immár egységes Nemet­országot az alacsonyobb kamatok­hoz. A kelet-európai térségek orszá­gaiban olyan intézkedésekre \ an szü kség, amelyek a régi. csődbe jutott tervgazdaságok valódi megreformá­lását szolgálják: a kormányok köte­lessége, hogy a megfelelő keretfel­tételeket kialakítsák. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ez a folyamat még több évig is eltarthat. A térség országainak gazdaságai az IMF szerint az évtized végére legfeljebb az 1989-es szint elérésére számíthatnak. Miközben a kelet­európai országok jó része már jelen­tős utat tett meg a piacgazdaság felé, többek között a Valuta Alap pénz­ügyi támogatásával, addig a szovjet gazdaság katasztrofális helyzete továbbra is meghatározó súllyal esik latba a térségben. Éppen ezért az IMF szerkezetátalakítási program­jának egyik legfőbb eleme, hogy a közép-kelet-európai országok gaz­daságát lekapcsolja a Szovjetunió sorsáról, hiszen a hatalmas kele­ti ország szabadesése magával ránthatná egész Kelet-Európát. A hely zet hát jó, de legalabbis néni reménytelen. R G. százalék Megy-e a világ elébb ? 5-/Í 2.9 ipari országok Kelet-Európa világ termelés 0 1990 H 1991 M 1992 Frissítő A Iriss gyümölcsök, zöldségfélék és virágok legnagyobb felvevő piaca Nyugat-Európa. Az éves import értéke jelenleg meghaladja a 20 mil­liárd dollárt. Napjainkban egyre töb­bet beszélünk a magyar mezőgazda­ság piacváltási kényszeréről, eny­hébb vagy mérsékeltebb formában épp e termékkörtől várják sokan az áttörést. Az álmodozáson túl az első gyakorlati lépést jelentheti a létreho­zandó Magyar Kertészeti Kül­kereskedelmi Alapítvány, amely piacismerettel és technológiák átadásával kívánja támogatni a kistermelőket. Ugyanis hazánkban e cikkek nagyobb részét ma is az egyéni gazdálkodók termelik, s reális esélyük lehet arra, hogy e segítséggel helytálljanak az ottani kíméletlen verseny körülményei között is. Az alapítvány vállalkozásaiba be­vont személyeket új növényfajták szaporítóanyagaival, termesztési tud­nivalókkal látják el, hűtési, valamint csomagolási technológiákat honosíta­nak meg a körükben, s megszervezik a termék elszállítását. E kísérleti üze­mek a környezetükben lévő, ér­deklődő kistermelőkkel termelő­exportáló társulásokat hozhatnak létre. Az indulók kockázatát csökken­tené, ha bedolgozóként töltenék le a tanulóidót, s fokozatosan jutnának el a teljes kockázatviselést jelentő partnerségig. A friss termékek ex­portja sokkal kockázatosabb, mint a feldolgozottaké, de az elérhető haszon is magasabb. A másutt már bevált tegnelési, csomagolási és értékesítési szisztéma alkalmazásával megcélzott elsőrendű fontosságú piacok: Németország, Franciaország és az Egyesült Király­ság. A második lépcső országai: Svájc, a Benelux államok és Svéd­ország. Talán akad még keresni­valónk Dániában, Norvégiában, Finnországban, Olaszországban, az USA-ban és Kanadában is. A kezdeti piacfelmérés és számí­tógépes elemzés szerint a spárga, a málna, a zöldbab, a cseresznye, a meggy, az őszibarack és nektarin, valamint a hüvelyes borsó értékesít­hető leginkább. Emellett a dinnyétől a gombáig még vagy két tucat növény számításba jöhet. A sikeres fellépés alapfeltétele, hogy ne a dömpingidőszakokra essenek a kiszállítások, hanem a kínálatban jelenleg meglévő szünetekre. E modell Chile mezőgazdaságában már bizonyított, másfél évtizede műkö­dik. A húszmilliárd dolláros „teríteti asztalon" eleinte csak morzsákat csíphetünk el, de ez sem lebecsü­lendő teljesítmény. A kamatok nem nőnek az égig... KOVÁCS ANDRÁS A z elmúlt években ugyancsak hiányoltuk már az olyan bejelentéseket, . amilyennel a Postabank állt elő az elmúlt hét végén. A pénzintézet június I-jétól 2 százalékkal csökkentette a vállalkozóknak és 3 százalékkal az úgynevezett VOSZ-klub tagjainak nyújtott rövid lejáratú hitelek kamatát. A hír sokféleképpen kommentálható, s talán legegyszerűbben úgy, hogy reklámfogás vagy rövid, átmeneti időszakra szóló csökkentés, azután ismét megy minden a régi módon tovább. (A kamatoknál ez monoton növekedést jelent.) Pozitív hozzáállású értelmezés szerint a csökkentést a gazdasági folyamatokban tetten érhető biztató változások indokolhatják, s ezt alátámasztja az is, hogy a közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank mérsékelte a rövid lejáratú bankközi hitelek kamatát. Mindez egészen jól beleillik abba az elképzelésbe - s ezt pénzügyminiszterünk is megerősítette már jónéhányszor -. hogy idén esetleg nem lesz nagyobb az inflációs árnövekedés, mint az 1990. évi volt. Egy másik megközelítés szerint oly sok mindennek csökkent az ára mostanában - autó, hús, könyv és még nagyon hosszan lehetne sorolni hogy miért ne mérséklődhetne a hitel ára is, tehát a kamat. Ennek valamelyest ellentmond az a tény, hogy a bankszférán kívüli árcsökkenések a túlkínálattal, illetve a fizetőképes kereslet szűkülésével vannak összefüggésben, a hitelre, illetve a kamatra más feltételek érvényesek. Magyarországra bizonyos szempontból még mindig a hitelszűke a jellemző még akkor is, ha ez nem olyan erőteljes, mint fél-, egy évvel ezelőtt. Ma már gyakrabban előfordul, hogy egy-egy kedvezményesebb kamatozású, vállalkozóknak szánt nagyobb hitelcsomag el sem fogy, ami természetesen nem feltétlenül a magas árnak, sokkal inkább az egyre szigorodó hitelgaranciáknak köszönhető. A „hitel ára a kamat" - tétel érdemes még néhány mondatra. A hosszú lejáratú lakáshitelek felezés utáni maradéka 1992. január l-jétől piaci kamatozásúvá válik. Az év eleji számolgatásoknál a szakemberek szinte egyöntetűen hangoztatták, hogy akkorra - '92 januárjára - valahol 40 százalék körül lesz a kamat, ezzel indít majd az OTP is. A több milliárd forintnyi tehermentesítésekre befizetett összeg, a sok százezer­néha óriási erőfeszítések árán - megszüntetett lakáshitel-számla többek között azt is jelezte; ilyen áron már nem kérjük a hitelt. E lképzelhető, hogy jövőre talán mégis olcsóbb lesz a pénz, kisebb lesz a hitelkamat? Ezt ma még nagyon nehéz megmondani, mindenesetre a kamatcsökkentési bejelentés egy nagyon hosszú, kedvezőtlen tendencia megváltozásának első biztató jeleként is értékelhető. Erre annál is inkább szükségünk van, mert ez egyúttal pozitív várakozást is jelent. Inflációügyben - és hitelkamat-ügyben ­pedig a pozitív várakozás sokszor több százalékot is jelenthet mínuszba - vagyis a kedvező irányba. Bruttó 32 százalék A Tőzsdetanács engedélyével már a jövő hónap elején megjelenhet a Budapesti Értéktőzsdén a Postabank egy évvel ezelőtt kibocsátott I. számú kötvénye. A gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek által egyaránt megvásárolható értékpapír 12 százalékos garantált alapkamatát minden évben kiegészítik a rész­vénytársaság közgyűlésén jóváha­gyott osztalékkal. Ez a pénzintézet eredményes működésétől függő hozadék 1990. év mérlege alapján 20 százalék. A kötvénytulajdonosok tehát 12+20. azaz 32 százalékos bruttó kamatot söpörhetnek pénz­tárcájukba egy év után. Ez még a 20 százalékos forrásadó levonása után is tiszteletet parancsoló hozadék s mint ilyen, a legmagasabb a hivatalos ma­gyar pénzpiacon. A hivatalos jelző nem minden ok nélkül hangsú­lyozandó, a valóságban - például árfolyamgaranciás kötvényügy­leteknél - ennél magasabb hozamra is akadt már példa. K. A. íítfíiíífíí^^^ Szegedi Paprika Rt. Fűszer a gazdaságban - Elsődleges célunk a külföldi tőke bevonása. A hús és étel­konzervjeink iránti igény nyugaton megnövekedett. A kínálatbővítéshez, fejlesztéshez pénz kell. Ugyanakkor a szárítmány és őrleménygyártás technikai és technológiai fejlesztése, a csomagoláskorszerűsítés is időszerűvé vált. Szeretnénk a hitelek egy részének kiváltásával stabilabbá tenni pénzügyi helyzetünket. Úgy látjuk, a több mint 1300 dolgozó további értelmes, hatékony foglal­koztatása is megkívánja ezt a lépést - Miként fog mindez lezajlani7 - Az Állami Vagyonügynökség két lépésben hagyta jóvá az áta­lakulást. Elsején a belföldi rt. jön létre, melyben az állam mellett az önkormányzatok az általunk használt belterületi földek révén rész­tulajdonossá válnak. Ezzel egy­időben zártkörű versenytárgyalást hirdetünk meg a külföldi tőkések számára. A feltételeket a vállalat és az ÁVÜ együttesen határozza meg. Lényeges kitétel, hogy a külföldi tulajdonhányadnak nincs felső határa, de a szegedi paprikának, mint A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat napjai meg vannak számlálva. Az ok szerencsére nem csőd, hanem szervezeti változás, július elsejétől Szegedi Paprika RL néven részvénytársasággá alakul. A neves cég a paprikaőrleményen kívül konzerveket, ételízesítőket s más, por alakú termékeket gyárt. Ennek a széles cikklistának is köszönhető, hogy gazdálkodása a hazai viszonyok között rendezettnek, megalapozottnak tekinthető. Az önként vállalt lépés indítékairól Nagyi István igazgatóhelyettest kérdeztem. hungaricumnak a védelmét alap­szabályban kell rögzíteni. A pályá­zati feltételekben az imént vázolt célok és az eddigi profil megtartása szerepel, kiegészítve a nyugati export bővítésének, az öt nagy fűszerpaprika-vásárló ország kiemelt kezelésének igényével. - Az érdeklődés ? - Vevői körünkhői. külföldi pénz­intézetektől kaptunk már szándék­nyilatkozatokat. Megnevezni korai lenne még őket. - Mit ér a gyár? - A belföldi rt. I milliárdos alaptőkével jön létre, a felhalmozott vagyonunkat 700 millióra értékelték, így a részvényeket a névérték 170 százalékán bocsátjuk ki. - Vállalati dolgozókból lehet-e tulajdonos? - Engedélyt kaptunk 150 millió forintnyi alkalmazotti részvény értékesítésre. Induláskor a kedvez­mény ötvenszázalékos. Az úgy­nevezett dolgozói részvényeket csak a külföldi tőke bevonását követően adhatjuk ki. E két részvényfajtából mindenki jegyezhet. - Mit tartana az rt.-vé alakulás sikerének? - Minimum 30 százalékos külföldi tőkebevonást. A kedvezőbb adózási feltételek mellett legalább ekkora összeg kell a célul tűzött feladatok megvalósítására. T. SZ.I

Next

/
Thumbnails
Contents