Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-22 / 145. szám

SZOMBAT, 1991. JÚN. 22. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 Hétfőn indul a jegyzés Részvény - spekuláció nélkül mKtMSMniiHiiiíMNaNiMiMtM Hétfőtől, június 24-élől lehet jegy ezni a Budapest Bank Részvénytársaság első nyilvános kibocsátású lakossági részvényét. A pénzintézet legalább 150 millió forintot szeretne ily módon bevonni, vagyis minimum 15 ezer darab, 10 ezer forint névértékű „papírt" óhajt értékesíteni. A kibocsátási összegben nincs semmi rendkívüli, a nagyobbak legutóbb például a Kontrax - ennek többszörösét is könnyedén összeszedték, annál érdekesebb azonban a kibocsátási árfolyam. .4 részvények eladási ára egyenlő a névértékkel, vagyis tízezer forinttal. Ilyen még nem volt. az eddigi eladási árfolyamok többnyire 200-500 százalék között váltakoztak. A belföldi magánszemélyek által vásárolható részvény abban is különbözik az eddig ismert hasonlóktól - IBUSZ, FOTEX, MÜSZI -, hogy tőzsdei bevezetését egyelőre nem tervezik. Ez azt jelenti, hogy árfolyamnyereségre a közeljövőben nem számíthatnak a vásárlók, mint ahogy az IBUSZ-nál. a FOTEX-nél - később egyre csökkenő mértékben - ez. megmutatkozott. A részvény fajtája: bemutatóra szóló kamatozó szelvény. Ami egyértelműen megkülönbözteti az átlagos kamatozó értékpapíroktól az az. hogy egyebek mellett tulajdonosi jogot is megtestesít. Egészen pontosan: a bank közgyűlésén minden száz részvény egy szavazatra jogosít, s ezt a részvényesek közös képviselő útján is gyakorolhatják. A részvényekre minimumkamatot garantalnak, ennek mértéke pedig a 9 hónapos kincstárjegy hozamának 80 százaléka, de legkevesebb a névérték 10 százaléka. Erre jön meg a bank nyereséges vagy kevésbé eredményes működésétől függő osztalék. A részvény jegyzésének időszaka 1991. június 24-étől 1992. április 10-éig tart. természetesen a Társaság a korábbi zárás jogát fenntartja magának, ha elfogy a tervezett értékű részvény. „Aluljegyzés esetén a jegyzés lezárását követő 15 napon belül a részvényre befizetett összegeket a Társaság teljes egészében, kamatmentesen visszafizeti". (Ez így nem túl csábító ajánlat, hiszen elméletben akár az is elófordulat, hogy közel 10 hónapig egyetlen forintnyi hozadékot sem kap befektetni kívánt tőkéje után a részvényjegyző.) Túljegyzés esetén - a szabályok értelmében - az alaptőke 10 százalékáig lehet elmenni kamatozó részvényeknél, ami a Budapest Bank Rt.-nél 658,5 millió forintot jelent. Ha ezt a törvényi maximumot is túljegyezné a lakosság, a zárást követő három napon belül nyilvános sorsoláson döntenek arról, kinek a jegyzését fogadja el a Társaság. A vevők egyébként osztalékra, kamatra a vásárlás napjától kezdődően, időarányosan jogosultak. KOVÁCS ANDRÁS Szerződés a Feszty-körkép restaurátoraival Lassan másfél éve annak, hogy a Feszty-körkép helyreállítására alapítvány született, s hogy a kuratórium úgy döntött, lengyel restaurátorokra bízza a rekonstrukciót. A fiiszard Wojrpuicl) és Stanislaw Filippiak által vezetett csoport néhány évvel ezelőtt hozta rendbe a Raclawicei-körképet. mely hason I iT"aMapótban'VfftTT "ifimt a századfordulón készült és időközben erősen megrongálódott Feszty-körkép. A szándéknyilatkozat óta a a közép-európai országok is áttértek a dollárelszámolásra s az új rendszer sajnos a szerződéskötés időpontját jócskán kitolta. A kuratórium vezetői a lengyelekkel csak többszöri tárgyalás után tudtak megegyezni. IVgiil is megszületett a szerződés, mely az 50-52 hónapos munka és a restauráláshoz szükséges anyagok, eszközök ellenértékét 2,7 millió dollárban állapítja meg. A felek a pénz ütemezésében is megállapodlak: az 1995 október 31-i határidővel befejeződő helyreállító munka költségvetése évente átlagosan 550-750 ezer forint körül mozog. A körképen előreláthatólag egy időben általában 20-25 restaurátor dolgozik majd. A szállást, a team tagjainak egyéb kiadásait az Ars Antiqua lengyel cég fedezi.-A szerződő felek legtöbbét az elszámolásról és az előlegről vitatkoztak, a niagyar félnek végül is úgy tűnik, sikerült biztosítékokat beépíteni a szerződésbe. A munka a tervek szerint szeptemberben kezdődik és remélhetőleg a kitűzött határidőre fejeződik be. A Nemzeti Történelmi Emlékpark a feszty-körkép felállításával valószínűleg felértékelődik a látogatók szeméhen. A századforduló attraktív alkotását minden magyarnak les/ alkalma megnézi, s reméljük a hely gazdái olyan rendezvén) eket szerveznek, engednek majd be a park területére, ami e kishazában élő magyarok javát szolgálja úgy szellemi. mint financiális értelemben. P. E. Az Útinform jelenti Az E75-ös főúton, a lemezgyári és a Fonógyári úti kereszteződések között burkolatcsere és a jelzőlámpák összehangolása miatt kell a járművezetőknek 40 kilométeres sebességkorlátozásra és sávlezárásokra számítaniuk. Az algyői Tisza-híd Hódmezővásárhely felőli oldalán hétfőtől szigetelési munkák kezdődnek, ezért sebességkorlátozást rendelnek el az ártéri hídon, s a félpályás útlezárás miatt jelzóórök irányítják a forgalmat. A 47-es uton, a Shell-kút és az algyői bekötőút között padkat építenek ki gépekkel, így alkalomszerűen sávlezárásokkal találkoznak majd a járművezetők, de csak napközben. Tiszasziget és a jugoszláv határ között szélesítik és megerősítik a leendő, új határátkelőhöz vezető utat, melyen 40 kilométeres sebességkorlátozásra. munkagépek zavaró hatására kell számítani. A kritika kritikája Egyetértünk Marok Tamással abban, hogy elsősorban a tenor, de a drámai szoprán szerepkör is erősítésre szorul. Sajnos a kiemelkedő tenortehetségek hiánya miatt, nemcsak Szegeden, nemcsak Budapesten, de világszerte álmatlan éjszakái vannak az operaigazgatóknak. Részben értünk egyet a játszott operák színpadi megvalósításának totális megkérdőjelezésével, egy markáns rendező-egyéniség hiányával. Bár már itt meg kell jegyeznünk, hogy a világ számos ismert operaházában lecsengett a rendezői önkény időszaka. Nem tudunk egyetérteni azonban semmiképp a városunkban nemcsak Márok Tamás által képviselt nézettel, amely feltétlenül avantgarde. meghökkentő rendezői kísérletekben lát ja a szegedi operai színvonal emelésének egyetlen és fő eszközét. Komplikáltabb és rejtelmesebb az opera műfaja annál, semhogy a színpadi megvalósítás mikéntjét pusztán az úgynevezett korszerűség látványos, tolakodó jelenlétével vagy hiányával lehetne magyarázni. Vannak idők, amikor a műfajt a forradalmi újítások, és vannak idők, amikor az értékes hagyományőrzés él teti. Ha az űj zenei vezetés úgy érzi, hogy mentenie kell az operát, a közönséget, a látogatottságot, nyugodt lelkiismerettel dönthetett a hagyományos stílus mellett. Az irányítás előrelátását jelenti, hogy időben indította el a társulatot egy olyan énekes-színház irányába, ahol az énekeseken, az énekesi pro dukciókon, a zenei megvalósításon van a hangsúly és a rendező netn tolakszik az énekesi produkciók elé, nem egy esetben tálán éppen a zenei és vokális bizonytalanságok elrejtésére. (Korszerű rendezői ötlet: bizonytalan Manrico esetén a Stretta utolsó taktusaiban - közeleg a magas C - ismeretlen felségjelű F-I5-ös harcigépek lézerbombakkal (vakító világítási és mennydörgési effektusok) támadják Castellor várát. Gyenge kórus esetén ajánlatos a légelha rítás tüzét pár taktussal elóbb indítani.) Felmerül a kérdés: megengedhetővé az, hogy a mindenáron való modernkedés ürügyén, a darab mondanivalóját meghamisítva, kísérleti tereppé váljon az operaelőadás. Félreértéseket elkerülve, mi is a meggondolt előrehaladás hívei vagvunk. tudomásul kell azonban A június 2-i Bohemélet előadásával befejeződött operai évadról a Délmagyarországhan már május 24-én megjelent értekelő írás megállapításaival kapcsolatban szeretnénk véleményünket magunk is kifejteni, mivel számos kérdésben eltérő nézetet kepviselünk s ezért fontosnak tartjuk, hogy a hűséges operalátogatő és újságolvaso más felfogas is megismerhessen. Egyetértünk a produkciók zenei színvonalának értékelésével és magunk is örömmel nyugtáztuk, hogy a vezetés a Fricsay-Vaszy-Rubányi-Pál korszak tradícióit követi azzal, hogy a város fiatal tehetségeinek lehetőséget ad a fellépésre. A fiatalok az idei évadban igazolták, hogy nem méltatlanok a bizalomra. Elsősorban Busa Tamás. Frankó Tünde és Réti Attila teljesítményeire gondolunk. Osztatlanul örülünk annak is, hogy kedves, megszokott énekeseink mellett számos jő nevű vendégnek is tapsolhattunk. A teljesség igénye nélkül emeljük ki Gulyás Dénes és Airizer Csaha nevét. venni, hogy az avanlgarde előadások csupán rendkívül kisszámú érdeklődőre számíthatnak és sokszor ez a kívülről olcsónak tűnő „modern színpadi megvalósítás" elviselhetetlen any agi terhet ró az adott színházra. Magunk feltétel nélkül támogatva a megfontolt korszerűsítési törekvéseket, nem alulértékelve a retegigényt, nem túlértékelve az operát kedvelök ..tömegízlését", óvjuk a vezetést a nyugaton „tornacipős operáknak" nevezett rendezői mutatványoktól. Ha választanunk kell egy zeneileg, énekteljesíttnényileg magas színvonalú, hagyományos színpadi megvalósításban színre kerülő előadás és egy, a rendező által önkényesen átértelmezett. térben-idóben áthelyezett librettó. a folyamatos tornagyakorlatoktól nehéz légzéssel küszködő énekesek hangi vergődései között, mi az előbbire és nem az utóbbira szavazunk, Nem vitás, hogy számos rendezői ötlet arathat zajos tetszést, kelthet feltűnést, botrányt, honapokig tartó sajtohábonil, kesöbb kispolgári prüdérianak diagnosztizált elutasítást. Nem hisszük, hogy ez a választandó ul. Nem értünk egyet azzal, hogy a kritikus egyértelműen elmarasztalja a műsorpolitikai is. Mi. az operamúfaj szerelmesei még sokáig nem fogunk fanyalogni, ha a legismertebb szerzők legismertebb művei színvonalas előadásával ..szúrjak ki szemünket", hiszen ezekben a remekművekben végtelen vitalitás van. Ez nem zárja azt ki, hogy szívesen tapsolunk egy egy elfeledett, értékes dalmű újrafelfedezésének, mint ahogy azt azelőtt is lettük, ha ehhez a szükséges művészi és anyagi feltételek adottak. Nem lebecsülendő gond a repertoár összeállításában, hogy olyan da rabok kerüljenek előadásra, melyekre a társulatnak hangilag is alkalmas tagjai vannak. Ezt általaban sikerült a vezetésnek megoldani, bár ismét leszögezzük, hogy tisztában vagyunk azzal. hogy a tenor és drámai szoprán szólamban erősítésre van szükség. A vezetés szemére veti, hibaként könyveli el a kritika a rendszeres téli külföldi út elmaradását. Az írás azt sugallja, ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a jelenlegi vezetés a szegedi operát vészesen provinciálissá tette. E gondolatsor igazságával és logikájával nem érthetünk egyet. Aki csak egy kicsit is ismert a külföldi közönség igényeit, annak tudomásul kell vennie, hogy az állandó színházzal, operával nem rendelkező városlakó lehetőleg mindig új arcokat, új társulatot kíván látni, és új hangokat kíván hallani. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a piacon nem rosszabb, de jóval olcsóbb társulatok versengenek az impresszáriók kegyeiért, nem látjuk bizonyítottnak a szerződés elmaradasa és a jelenlegi vezetés tevékenysége közötti oki kapcsolatot. Ha pedig a szegedi opera színvonalával volt a baj. amely miatt a további meghívás elmaradt (mi nem így gondoljuk), úgy ez nem az új. hanem az előző vezetés hibájának róható fel. A leírtakkal ellentétben, belföldi és külföldi operaelőadások aktív látogatóiként örömmel konstatáljuk, hogy a szegedi operatársulat méltó képviselője az ors/ág zenekultúrájának, jelentós tényezője a zenei életnek. Megállapításunkat igazolja a Szegeden járt külföldi öperakedvehík véleménye és a s'/egédi előadások telt házas látogatottsága is. Végül szeretnénk azt. ha a helyi kritikát a tényekhez való ragaszkodás, a tényleges lehetőségek, vagy a lehetőségek hiányának korrekt figyelembevétele, a tárgy ilagosság és lóképpen a színház szeretete ve/erelné. Ez nem jelentheti a hiányosságok elhallgatását, eltussolásat. de véleményünk s/erint a legnegatívabb ítéletet is lehet oly formában közölni, hogy azt ne lehessen szűk csoportérdeket képviselő, kívülről irányított, mindenáron változást követelő hangként ertelme/ni. OlKVHARATOK EGYfcSl LÉTÉ miimtínmitnmimímmmsiam^mii^vssmst BMWMMNMWnMMMWMMWWMMttiWÍIMfltHU^ Morzsák a Bibliából Fontos Sándor emlékkiállítása ..TEBENNED BÍZTUNK ELEITOL FOGVA. I RAM, TÉGED TARTOTTUNK HAJLÉKUNKNAK." (90. zsoltár) Szenczi Molnár Albert 1607-ben megjelent zsoltár fordításaiból a 150 zsoltár közül a 90. gyökerezett legmélyebbre a magyarországi reformáció népének lelkébe és ennek szavaival, magasztosan szárnyaló dallamával vallja hitét a magyar református ember szerte a világon. Ezért lett alapgondolatává és alapigéjévé a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozójának Junius 21-30-a között a világ mintegy negyven országiban lévő. közel 3500 gyülekezetbe tömörült magyar reformátusság képviselőit várják a hazai gyülekezetek Istenben vetett bizodalmunk, hűnbánatunk és Jézus Krisztusban nyert reménységünk együtt megvallására és átélésére. Mit fejez ki ez a zsoltár minden olvasójának, nemcsak a magyar reformátusoknak? Nem sajátítjuk ki, ami mindenkinek adatott. Legelőször egy vallomás. A meggyőződés vagy meggyőződni vágyás őszinte, mély kifejezését: „öröktől fogva és mindörökké TE VAGY Isten" (Zsoltárok kve 90:2) Benne és általa értjük és valljuk minden létező és létezés értelmét, élete lehetőségét, kereteit, védelmét, megtartását, mert megtapasztalhattuk: ZUram. te voltál hajlékunk nemzedékről-nemzedékre" (I. vers). A vele való kapcsolatban van értelme tehát az életnek, és a kapcsolat nent szakad meg vele akkor sem. amikor „Te visszatéríted a halandót a porba". Innen eredhetett az a népi bölcsesség, amit református többségű vidékeken ma is hallhatunk: Isten nélkül még valahogy meg lehet élni, de meghalni nem. Ott mindenki találkozik vele a kapuban. (3. vers) A mindenhatóság, örökkévalóság és a mi időkorlátaink közöttiségünk értelmet meghaladó elfogadása tükröződik abban a vallomásban: ., Ezer esztendő a te szemed előtt olyan, mint a tegnapi nap. amely elmúlt..." (4. vers). Második kifejezés a bűnbánat. Felelősséget érezni, hamisságot elismerni, szégyellni a szent és igaz Isten ismeretében lehet igazán. Az O egészen mássága fényében megnémul a maga helyett mindig mást vádoló ember és elismeri annak jogosságát is. ha haragja megemésztés felindultsaga elrettent (7-8. v ). Ismer bennünket az Isten. Mindenek leplezetlenek előtte és mezítelenek; neki kell majd számot adnunk. A bűnbánatot nem lehet Isten előtt kihagyni, megkerülni, bár mindenki nagyon szeretné annak leszámolása nélkül kéréseit előtárni. Kérések, vágyak és remények példáját is adja elénk ez. a zsoltár. Először így: „Taníts minket, úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk." (12. vers). A tanítás, a bölcs szívhez juttatas. az élet mérlegelése által azokra az újszövetségi fogalmakra vezetnek bennünket. antik Jézus Krisztus és a Szentlélek által a mieink. „Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon" (13. vers). Válaszolt erre az Isten Jézus Krisztus eljöttében és a Szentlélek kitöltésében. Érte kérhetjük ezt is: „Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben." (14. vers). Legfontosabb, amikor nem a magunk elképzeléseinek végrehajtását kérjük, hanem az O akaratát velünk: „Hadd lássák művedet szolgáidon és dicsőségedet azok fiain". Legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jókedve mirajtunk; és kezünk munkáját tedd állandóvá nekünk!" (16-17. vers). Egyéni és közösségi, vallási és nemzeti életünk számára nagy áldás forrása a 90. zsoltár, ha átéljük őszinte szívvel. Ezt a zsoltárt énekelték őseink nemzeti himnuszként Kölcsey Himnuszának megszületése előtt, ennek éneklésével őrzik magyarságukat, hitüket határainkon túl élő véreink. Megrendítő lesz ezt együtt énekelni ma Debrecenben a Nagyerdei Stadionban 30-40 ezer embernek. 200 leikésztől venni az Úri Szent Vacsorát. Közvetíti a TV2 17-18 óra 35 ig. PAPP LAS/LO REFORMÁTUS LELKÉSZ A nemrég elhunyt Fontos Sándor festőművész alkotásaiból látható kiállítás mától a múzeumban. Egy hosszú életpálya keresztmetszete e tárlat. A pedagóguspályáról a festészetre átváltó művész 1952 óta állított ki rendszeresen. Vinkler László tanítványénak vallotta magát s az alföldi barackosok szerelmesének. A mostani emlékkiállításon a művész korai és legutolsó alkotásait is láthatják a festészet kedvelői. Szuromi Pál, a kiállítás rendezője így ír Fontos Sándor művészetéről: „Alkotói pályája lényegében három periódust ölel fel. Kezdetben az alföldi táj konstruktív, szerkezetes átírása foglalkoztatta. Később oldottabb, líraibb lett előadása. A kemény, földszagú drámák helyett az áttetszóbb fényittasabb látomások felé fordult " A kiállítás a múzeum főépületének első emeleti kiállítótermében várja a látogatókat.