Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-19 / 142. szám

SZERDA, 1991. JÚN. 19. DÉLMAGYARORSZÁG GAZDASÁG 3 A betegekért Környezeti adósságok Sivatagban a homokot? A nyugati kocsi már nem fedezet Startolgatunk A legtöbb általánosítás hamis. így ai én előzetes feltételezésem is megdőlt, amint a buksi zöldség-gyümölcs kereskedő üzletfilozófiáját meghallgattam. Gondoltam, zöldségtermelő v ideken zöldséget eladni annyi, mint a sivatagban a homokra vevőt találni. Somodi Sándorné ráadásul nem is helybéli. Kistelekről naponta jár át közel két évtizede. A nyugdíjáig hátra levő pár évben már nem is kíván ezen változtatni. Eszerint megélt és arra számít, ezután is megél munkájából. Beszélgetésünk közben bejött egy idős bácsi cseresznyéért, egy hölgy paradicsomot, paprikát kért. A babakocsis hölgy szinte mindenből tett a szatyrába, a levesbe való tésztát is itt választotta. Háromszázötven forintot hagyott ott. - Nézze, itt is vannak orvosok, lisztviselők, akik nem bajlódnak a kerttel. Elsősorban a primőr a kelendő. - Bakson termelnek primőrt, mégis öntől veszik? - Az árutermelő nem bajlódik a méricskéléssel, az áruját elviszi v alamelyik nagybani piacra. - Nem lenne egyszerűbb lakúhelyén. Kisteleken kereskedni? Ott is vannak orvosok, meg tisztv iselők. - Amikor kezdtem, ott akartam kiváltani az ipart, de azt mondták, zöldségesből már van elég. Bakson szívesen fogadtak. - Honnan szerzi az árúját? - Délután jövök Szegedre, a nagybanira. Ma onnan, máskor máshonnan, ahol olcsóbb, s nagyobb a választék. Odahaza van kertem, benne fólia. Ami megterem alatta azt is a baksiak eszik meg. Természetesen helyi ajánlatokat is kapok, most is kínáltak paprikát. Ez is egy szakma, az árutermelőnek és a negyed kiló paradicsomot vásárlónak egyaránt szüksége van a kereskedőre. Ha tisztességgel dolgozik, évekig kint lehet a cégtáblája, egy és ugyanazon a helyen. T. Sz. I. Ajándékokat is várnak Gyógyító eszközök a Vöröskereszttől Mindenkit érhet baleset. S aki már saját bőrén tapasztalta, milyen plusz gondokat okoz ilyenkor csak egy egyszerű botnak vagy mankónak a hiánya is, bizonyára elismeréssel fogadja a Vöröskereszt városi vezetőségének ötletét és okos kezdeményezését. Mivel egy-egy rehabilitációs eszköz beszerzése gyakran fél esztendőt is igénybe vesz, a Vöröskereszt úgy döntött: a betegek mielőbbi mozgásképessége érdekében vállalja egyes, testtel közvetlenül nem érintkező gyógyászati eszközök ingyenes kölcsönzését. Egyben kérik Szeged lakóit, hogy akinek fölöslegessé vált mankója, botja, netán járószéke. tolókocsija porosodik otthon, ajánlja föl ajándékként a jótékonysági szervezetnek, lehetőleg megtisztított állapotban. A későbbiekben a karbantartásról a Vöröskereszt gondoskodik. Amennyiben megfelelő számú felajánlás érkezik irodájukba - Szent Mihály u. 1„ telefon: 13-740 augusztustól vagy szeptembertől elkezdik térítésmentes kölcsönző tevékenységüket. Bízva a hajdani sorstársak segítőkészségében, ősztől sok mozgásában korlátozott ember életét könnyíti meg a Vöröskereszt új fölajánlása. CH. Á. Közeledik július l-je. a START-Hitel palvázatok benyújtásának kezdete, a konstrukció kórul azonban alig tisztább a levegő, mint néhány hettel e/előtt. Körülbelül egy honapja, az Ipartestületek Országos Szövetségének közvetítésével váltak ismertté a feltételek, s a tálalás - mint utóbb kiderült - kissé rózsaszínűre sikeredett. Ez jobb, kedvezőbb, egyszerűbb, mint a korábbi hitelcsomagok, a nagy hírverés közepette azonban nem készült elegendő nyomtatv ány. Szegedre legalabbis nem jutott az első napokban. Később megérkezett, s azóta - tegnap délelőttig - közel ötszázán vásároltak a 190 forintos nyomtatv ány csomagból. Ki mire startol Szegeden. Csongrád megyében? Gumigyártás, fagylaltozó, ABC-áruház, pékség, autósbolt, utazási iroda, sörbár, fogorvosi rendelő, panzió, kavicskotrás és homokbányászat, sörfőzde, szeszfőzde szerepel a felsorolásban. Meglepően sok a kereskedő, a vendéglátós és a panziós. Igazi iparos jó, ha tíz akad a v ásárlók között, de tevékenységüket ők is jobbára a kereskedelem felé szeretnék bővíteni. Meglehetősen sok támadás érte a hitelkonstrukció megjelenése után az IPOSZ-t, s ez kisebb-nagyobb hullámokban még ma is tart. A testület a hónap elején úgy döntött, hogy június 20-ig az írott és az elektronikus sajtóban válaszol ezekre a támadásokra. Addig is leszögezi: „A; ipartestületek által terjesztett - és jelenleg is kapható - START-Hitel című kiadványban az igénylés feltételei továbbra is érvényesek." Egyelőre nincs döntés arról, ki kezelje a garanciaalapot, erről jelenleg is tárgyalnak a bankok. A konstrukcióban részt vevő pénzintézetek közül - ellentétben az eredeti tájékoztatóval - kimarad az Ipari Fejlesztési Bank Rt. és a Merkantil Bank Rt. Az érintettekkel egyeztetett hitelkérelem-kitöltési útmutató leszögezi, hogy a START-Hitel csak egyszer vehető igénybe, s kizárólag főfoglalkozásban gyakorolt vállalkozói tevékenység alapján pályázható meg. A kölcsön folyósítása a benyújtott számlák elszámolása után kezdődik. A hitel a tervezett tevékenység részfinanszírozását szolgálja, ahol a pályázó az összköltség 30 százalékát saját forrásból köteles előteremteni. Újdonság, hogy kivételes esetekben - elsősorban a befejezés előtt álló beruházásoknál a hitelösszeg alsó határa alacsonyabb lehet a korábban megjelölt 500 ezer forintnál. A kölcsön fedezeteként felajánlható biztosítékok körében kizárólag tartósan értékálló „dolgok" szerepelhetnek, úgymint: nem lakott ingatlan, ház, üdülő, értékpapír. (Érdekes, hogy a nagy értékű nyugati autók már nem fértek be a felsorolásba, úgy tűnik, ezen a piacon is minden bizonytalan.) Eljutottunk a biztosítékig, a fedezetig, amelyen eddig is oly sokszor megbicsaklottak már az egymás után érkező hitelcsomagok. A START-ot, elnevezéséhez hűen, az új, vagy maximum hároméves vállalkozások kaphatják, ezek azonban legtöbbször még nem olyan tőkeerősek, hogy könnyedén letennék a kért biztosítékokat. A bankokat annyiban meg lehet érteni, hogy vissza akarják kapni a pénzüket, s szívesebben teszik a már meglevő tőke mellé az újabb pénzt. A hitel iránt óriási az érdeklődés ezt bizony ítja a közel félezer eladott ny omtatványcsomag -, a kérelem kitöltése azonban nagy próbatétel elé állítja a váltakozókat. Szakirány ú egyetemi végzettség nélkül reménytelen eredményesen túljutni a sokoldalas kérdőíven. Az IPOSZ nem segíthet, ami érthető is, hiszen egy - esetleg sok - sikertelen pályázat erősen rontaná presztízsét. A bankoknak pedig az elbírálás, és nem a kitöltés a feladatuk. Az egyre-másra nyíló, vállalkozást segítő irodák ezt felvállalhatnák, a tapasztalatok azonban egy előre nem biztatóak. Az Agrober az elmúlt hét csütörtökén adta fel hirdetését, célzottan a START-Hitelre, mindeddig azonban csak érdeklődőjük volt, konkrét megbízásuk - tegnap délelőttig nem akadt. Ez részben érthető is, hiszen az első körben a szükséges nyomtatványok, igazolások beszerzése önmagában hosszú időt vesz igénybe, és csak ezután következhet a hitelkérelem kitöltésére adott megbízás. A tapasztalatok nagyon vegyesek, akad, aki pontosan tudja a hitelfeltételeket, sokan azonban reménytelenül messze járnak a valóságtól. Van, aki egyenesen a személyi kölcsönnel téveszti össze, ahol valóban néhány napon belül pénzhez juthatott az ügyfél, másoknak - s igazán ez a jellemző - a szükséges fedezettel gyűlik meg a bajuk. A START-Hitelból az elbírálási határidők miatt leghamarabb szeptemberben lehet először pénz, még akkor is, ha a bankok idejében megegyeznek, és július l-jétől már fogadják a beny újtott pályázatokat. A megmérettetés hosszú forró nyara csak ezután következik. KOVÁCS ANDR \S Gamma-kamerával kutatják a megbetegedés okát Az orvostudomány, a gyógyítás területén Magyarországon érdemes a diagnosztikára koncentrálnunk, hiszen a beteg gyors, beható vizsgálata - a problémamegállapítás - kórházi ágyakat, pénzt és időt takaríthat meg. Az izotópos vizsgálattal - melynek lényege, hogy a szervezetbe az emberre veszélytelen izotópokat injekcióznak - rövid idő alatt megállapítható mindaz, ami az emberi szem számára egyébként rejtett maradna. Az izotópokra érzékeny gamma-kamerával, a számítástechnikának köszönhetően, az orvos „belelát" a megbetegedett szervezetbe. Mivel az így kapott eredmények digitális jelekké alakíthatóak át, a kapott információk - az alapadatállomány - további feldolgozása számítógépeken történhet. Ezért, amióta a Szegedi Orvostudományi FOTÓ: SCHVIIDT ANDREA Egyetem Belgyógy ászati Klinikája meliett az új klinikán is kialakítottak egy izotópdiagnosztikai labort, a két részleg közötti adatátvitel megoldására szükségessé vált a számítógépes rendszerek összeköttetésének megoldása. E feladatra a közelmúltban az Optotrans Kft. szakemberei vállalkoztak egy mindentudó, úgynevezett optikai kábelrendszer kiépítésével. A klinikák költségvetési keretéből kigazdálkodott fejlesztést a napokba, a német Humboldt-alapítvány révén Szegedre érkező Dec csúcs-számítógépek is indokolttá tették. A két izotóplabort összekötő optikai kábel a jelenleg legmodernebb informatikai rendszerek alapelemét képezi. A SZOTE vállalkozása ezért, mondhatni, úttörő jellegű. VARGA iw <i -inr i Tn-winii«t»r •••marim IIUÍIIÍHIIP—iririniniii'n mniimni 11 Köztudott, hogy gazdaságpolitikánk több évtizedes cikcakkjai húszmilliárdos dolláradósággal terhelik mai és holnapi létünket. Létezik egy másik „hitelezőnk" is, a természet, amely ha nem is hangos szóval, de apróbb-nagyobb jelekkel tudtunkra adja: adósai vagyunk. A Környezetvédelmi és Településfe jlesztési Minisztériumban készüli tanulmány, mely a Biotechnológia és Környezetvédelem című lapban jelent meg. számszerű adatokkal is szolgai. A csaknem fél évszázada kialakult, hazánk adottságaitói idegen, a nyersanyag- és energiaigényes nehézipar elsődlegességét hangsúlyozó gazdaságpolitika, párosulva az általában alacsony színvonalú technológiával, az ökológiai egyensúly megbomlásához vezetett. Az állam ötletszerű, hiányos környezetpolitikája számottevően nem korlátozta a környezetszennyezést. A természetet ingyenesen kizsarolható termelési tényezőként kezelte. Az eocénprogram, a bős-nagymarosi vízierómű látványos példája annak a beruházási gyakorlatnak, mely a várható gazdasági előnyök mellett figyelmen kívül hagyta a sokszor jóvátehetetlen, s anyagiakban nehezen kifejezhető környezeti károkat. A helyzetet rontotta a hiánygazdaságban a hatalmi szférába beépült termelői lobbyk érdekérvényesítő képessége. Fontosságuk tudatosításával többek között a környezetvédelem ügyét is sikerült háttérbe szorítaniuk. Az új gazdálkodási struktúra kialakulásának időszakában a környezetvédelemnek ma is szerények a lehetőségei. Az ilyen célú beruházások nem érik el a hazai össztermék 1 százalékát, szemben a fejlett országokra jellemző 2-3 százalékkal. A szabályozást szolgáló eszközök, alapok és támogatások a GDP I ezrelékét teszik ki. A bírságokra épülő környezetvédelmi gyakorlat ritkán ér célt. A vállalat számára kevesebbe kerül, mint a szennyezést okozó technológia megváltoztatása. A megelőzés elvének megfelelő intézkedések nem halogathatok a tényleges károk bekövetkeztéig. Hazánk közepesen szennyezettnek minősíthető, egyes térségek terhelése azonban elérte a kritikus szintet. A romlás összehangolt és következetes munkával az ezredfordulóra megállítható. Erre szorítanak az európai integrációba kapcsolódásunk fontos elemei, a nemzetközi környezetvédelmi együttműködésben vállalt kötelezettségeink is. A feladatrendszer programjai a költségvetés, a gazdálkodók és az önkormányzatok közös tehervállalását igénylik. A rövid távon is érzékelhető változásokhoz 15-20 milliárd forintot kell befektetni, melynek negyede-harmada lehet közpénz. A legfontosabb teendők a levegő és ivóvízkészleteink védelme, a hulladékszegény technológiák bevezetése, a másodlagos nyersanyaghasznosítás ösztönzése, s a veszélyes hulladékok maradéktalan ártalmatlanítása, a növény- és állatvilág, erdőink megóvása, a talajok védelme. Szerteágazó és terjedelmes problémakör. de kikerülhetetlen. A környezetvédelmi és gazdasági követelmények között nincs feloldhatatlan ellentmondás, hisz a környezetvédelem veszteséget, károkat nem tűrő gazdálkodás. Hosszú még az. út, hogy ez az igaznak tűnő elv befészkelje magát a mindennapok gyakorlatába TÓTH SZELES ISTV ÁN