Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-14 / 138. szám

/n ! « I GA) DELMAGYARORSZAG PÉNTEK, 1991. JÚN. 14., 81. EVE 138. SZÁM. ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ARA: 7,40 FT Az utolsó mohikán Viktor Silov tábornok, a szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka, ígéretéhez híven, utolsóként távozik - A kormány is, a szakszervezet is játszott a tűzzel, de kiderült, egyikük sem Mucius Scaevola - Az önkormányzat jogi bizottsága támogatja, hogy lapunk használhassa Szeged címerét Fogadás a Parlamentben Az esemény, amellyel hazánk füg­getlenné válik, a Szovjetunió számára is óriási presztizsnyereséget hoz a világpolitikában - jelentette ki Antall József miniszterelnök csü­törtökön a Parlamentben, amikor fogadta Viktor Silov altábornagyot, a kivonuló Déli Hadseregcsoport parancsnokát. A miniszterelnök biztosította Silov altábornagyot arról, hogy a kormány, illetve az Ország­gyűlés mindent el fog követni, hogy kegyelettel ápoljuk a szovjet hősi halottak sírjait, mint ahogy mi is reméljük, hogy a magyar katonák sírjait továbbra is megőrzik a Szovjetunióban. Antall József kifejezte reményét, hogy a szovjet parlament miha­marabb válaszol a magyar Ország­gyűlésnek arra a kérésre, hogy az 1956-os magyarországi forradalmat és szabadságharcot, annak megí­télését ugyanúgy vegye revízió alá, mint az 1968-as csehszlovákiai bevonulást. Silov altábornagy válaszában megerősítette, hogy június 19-ére befejeződik a szovjet csapatkivonás, s ezzel a szovjet fél teljes mértékben eleget tesz a kormányközi egyez­ményben foglaltaknak. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a pénzü­gyi elszámolás kérdésében még nem sikerült megegyezni, mindazonáltal bízik abban, hogy a június 30-i határidőig megoldódik a kérdés. A délelőtti órákban Silov altábornagyot fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök is. (MTI) iSSSSÍÍ^ Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága tovább enyhítette a Kuvait megszállása miatt elrendelt Irak-ellenes szankciókat és harmincegy ország számára lehetővé tette a befagyasztott iraki kintlevőségek kifizetését. A döntésse l az ENSZ elő kívánja segíteni, hogy Bagdad létfontosságú cikkeket, gyógyszert és élelmiszert vásároljon. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia egyébként határozottan elutasította a szankciók eny hítését addig, míg Irakban Szaddam Húszéin van hatalmon. Nicaraguában közel egy évi szünet után ismét fegy veres akcióba léplek a kontrák: mintegy 150 állig felfegy verkezett gerilla megszállt egy északi városkát. George Bush amerikai elnök múlt heti kérésének ellentmondva Jichak Samir izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael folytatja a zsidó települések építését a megszállt területeken. Jeszenszky Géza magy ar és Krzvsztof Skubiszewski lengyel külügy miniszter tegnap délelőtt Varsóban aláírta a két ország közötti vízummentes utasforgalomról szóló új egyezményt. Az egyezmény szerint ezután a korábbi harminc nap helyett kilencven napig tartózkodhatnak vízum nélkül a magyar turisták Lengyelországban. Jelcin győzött A csütörtök délutánig össze­számlált szavazatok alapján mind egyértelműbb, hogy Borisz Jelcin kapta a voksok több mint felét ­jelentette be a központi választási bizottság elnöke. Vlagyimir Kazakov közölte: nem végleges adatok szerint Oroszország választópolgárainak több mint 70 százaléka vett részt a szavazáson. Az oroszországi politikai hangulat szempontjából mindig is meghatá­rozó Moszkvában - kerületenként eltérően - 60 és 72 százalék körül alakult a részvétel. A Jelcinre leadott szavazatok száma 66 és 82,8 százalék között mozgott, vagyis a parlamenti elnök mindenütt megszerezte a megválasztásához szükséges biztos többséget. A szovjet hírügynökség közlése szerint Jelcin a nagy ipari közpon­tokban a szavazatok 60-70 száza­lékát kapta, szűkebb pátriájában. Szverdlovszkban pedig 90 száza­lékos eredményt könyvelhetett el. Hasonlóan jól szerepelt a volt autonóm köztársaságokban, 50 százalékos többséggel MMMNMIMIMNMtoMMMMMS88S98MM6MMMM Jelcin mellett két másik reformer politikus is győzedelmeskedett: Gai­riil Popov biztosan szerezte meg Moszkva, míg Anatolij Szobcsak Leningrád főpolgármesteri székét. Leningrád ismét Szentpétervár lesz Az eddigi adatok szerint Lening­rád lakóinak többsége a szerdai elnökválasztással egyidőben tartott népszavazáson úgy döntött, hogy a város kapja vissza régi nevét: hívják ismét Szentpétervárnak. A város ezt a nevet 1703-ban alapítójától. Nagy Péter cártól kapta. Ha a hivatalos adatok megerősítik ezt az eredményt, az komoly erkölcsi vereséget jelent az SZKP számára. A kommunista párt aktivistái heves kampányt folytattak a Leningrád elnevezés megtartása érdekében. A 22 választókörzetből eddig 13-ban váltak ismertté az adatok. Ez utóbbi 13-ban - két kerület kivé­telével - a régi névre szavazók ará­nya meghaladta az 50 százalékot. A bérleti díj nem emelhető önkényesen Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nem tartja kielégítőnek az előprivatizáció eddigi ered­ményeit. Az utóbbi hetekben már 10-15 üzletet értékesít a Vagyon­ügynökség, de az eladásra kijelölt, körülbelül 10 ezer üzlet alig 10 százalékának készült még csak el a vagyonértékelése, s eddig mindössze 186 boltot értékesítettek. Idén még 2500 üzlet eladását tervezik, ám a minisztérium ezt kevésnek találja, s szorgalmazza az ütem gyorsítását ­mondta Schagrin Tamás, a minisz­térium helyettes államtitkára csü­törtöki sajtótájékoztatóján. A minisztérium jónak látná, ha kikiáltási áron kaphatnák meg az üz­leteket azok a bérlők, illetve szerződéses üzletvezetők, akik már legalább 5 éve dolgoznak helyben. Az államtitkár-helyettes szerint egyébként a kikiáltási árakat is célszerű lenne reálisabb szintre szorítani. Sokan félnek a több helyütt beharangozott díjemelési törekvé­sektől. Néhol tízszeres emelést is kilátásba helyeznek. Fontos tudni, hogy a bérbeadó önkényesen nem emelheti a bérleti díjakat. Vitás esetben, csak a bírósági döntés mérvadó. A kereskedelmi vállalko­zások iránti bizalmat jelzi, hogy egy év alatt 74 százalékkal növekedett a magánkereskedések száma, ma már 73 ezer kiskereskedő tevékenykedik az országban. Külföldi cégek is érdeklődnek a magyarországi kereskedelmi lehetőségek iránt: eddig körülbelül 1700 vállalkozásba együttesen 12 milliárd forint értékű tőkét fektettek be. (MTI) Antall a kisgazdáknál Antall József miniszterelnök pénteken délután tájékoztatót tart a Független Kisgazdapárt megyei vezetőinek a kormányzat kárpótlással kapcsolatos elképzeléseiről. Cseh Sándor alelnök azt is kifej­tette, hogy bár hálásak a miniszterel­nöknek, aki lehetővé tette, hogy a Parlament június 24-i ülésére tűzzék a törvényjavaslat újbóli megtár­gyalását. értékelik a szándékot, ugyanakkor megítélésük szerint az előkészítésre rendkívül rövid az idő. Ezenkívül az alelnök hangsúlyozta, hogy nemcsak az Alkotmánybíróság által kifogásolt részeket kellene újratárgyalni. A sajtókonferencián azt is bejelentették, hogy a június végén tartandó nagyválasztmányi ü­lésig Oláh Sándor lemondott főtitkár posztját ideiglenesen ifj. Bélafi Antal látja el. mmmi^mmwMmmfMmfsmmmMmmmm Salzburgban már jól bevált Salzburgban már jól bevált szokás, hogy a kereskedők, vendéglő­tulajdonosok, éves forgalmuk egy százalékát befizetik különböző nagy horderejű rendezvények támo­gatására. Az ottaniak gyorsan megértették, csakis az ó érdekükben született döntésről van szó, hiszen a turistákat vonzó események egyértelműen fellendítik a helyi kereskedelmet és vendéglátást is. így aztán a salzburgi játékok meg­rendezése nem okoz akkora gondot az osztrákoknak, mint Szegeden a nyári szabadtéri előadások színpadra állítása.' Lapunk szeretne, ha kicsiben is, de példát mutatni, amit természetesen nem kötelező követni. A Délma­gyarország Kft-ről azonban tudni kell, eddig a lapkiadáson kívül kereskedelmi tevékenységet nem végzett. Szerényen, de próbálkozni akarunk azért, hogy a július 13- jobban érezzék magukat. Előzetesen 14-diki 24 órás futáson a Móra az önkormányzat hozzájárulásával a Ferenc Múzeum előtt a szegediek és Klauzál téren standot állítottunk fel, a városunkba látogató turisták minél ahol a különböző - elnevezésünk FOTÓ: GYENES KÁLMÁN szerint - ultramaratoni souvenirek szinte nagykereskedelmi áron kaphatók. A minimális árrésből származó bevételt pedig teljes egé­szében a szegedi polgárok szórakoz­tatására fordítjuk július 13-14-dikén. Mit is kínálunk? A színvonal érdekében a világ legjobb ultrama­ratonistáit hívtuk meg a Tisza­partjára, ez külföldön már önma­gában is tízezreket vonz a pálya környékére. Mivel Magyarországon az ultramaratoni szakágat most kezdi megismerni a közönség, éppen ezért mi nemcsak a futásra invitáljuk a város lakóit és a turistákat, hanem olyan szórakozási lehetőséget biztosítunk, mely ritkaság a városban. Július 13-án délelőtt elsősorban a gyerekeket várjuk a Móra parkba, ahol a bábaelőadástól, a gördeszkaversenyig minde n lesz. Délután és másnap délelőtt pedig nonstop műsort rendezünk, melyre természetesen nem szedünk belépőt. (A részletes programot a ké­sőbbiekben közöljük.) Ezenkívül a helyszínről mind a két nap folya­matosan jelentkezik a Danubius Rádió, s ezáltal az egész ország tudomást szerezhet arról, hogy Szegedet - többek között a nyár közepén - miér t is érdemes felkeresni. mammmmMm. Sztrájk helyett megállapodás 2 Hány millió magyar ? 2 Duna-szimpózium a Tisza-parton 3 Ki fizeti a tűzoltót? 4 Kongresszusra készülnek a testnevelők 5 „ Hittérítőkre" vár a mezőgazdaság 6 Hirdetés, szolgáltatás 7-10 Tv- és rádióműsor 11 Fradika 12 Szombati magazinunkban - Belányi György-verset - és egy sajátos, salzburgi útirajzot közlünk, - a természetes életmódról és orvoslásról olvashatnak írásokat. Címer és juss A címeradás fénykora a XI-XV. század - Szeged címere későbbi: a sast formázó jelkép 1469-ben tűnik fel előszór a hivatalos iratokon, s 1489-től, midőn az oppidum a civitas. vagyis a szabad királyi város rangjára emelkedik, s Budával azonos jogokat nyer, rendszeressé válik használata. A ma ismert változat III. Károly adománya - a császár 1719-ben helyezte vissza Szegedet 1504-ben elveszített jogaiba. A tradíciót életben tartotta a jog folytonossága a kiegyezést követő polgári fordulat után is, megmaradt az önkormányzati közigazgatás és törvényhatóság évtizedeiben is (a pecsétek a városi címert formázták), de úgyszólván megsemmisült a kommunizmus újabb inter­mezzójában. Úgy lenne helyénvaló ma is. ha a Magyar Köztársaság állami címerét csupán a központi és a dekoncentrált intézmények használnák, a városok pedig (köztük a Város: Szeged) éppen az ön­kormányzatiság eszméjének kife­jezésére a maguk jelképeit. A 1949-es. diszkontinuitást hangsúlyozó fordulat a zűrzavar korál hozta: porceláncsészéken, étlapokon, borosüvegek címkéin jelent meg a bárány és a sas. Mert mi a címer? Dekoráció, amelynek hajlamosak vagyunk tekinteni, avagy valamely mélyebb tartalommal még mindig a város egész közösségét reprezentálja? Kinek van rá jussa? A Délmagyarország címer­használati kérelme olymértékű zavart keltett a városatyák körében, hogy a jogi bizottság nagy tekintélyű szakértőket. Blazovich László levél­tárigazgatót és Ruszoly József jogprofesszort hívta meg tegnapi tanácskozására, hogy témaismertető előadással segítse álláspontja kialakításában. /) képviselői véleményekből: a Délmagyar­országot a ténytisztelet jellemzi, cikkei a városról szólnak; s a város nem azonos vezetésével, a címer­használat nem jelent politikai elkötelezettséget, a lapnak alkal­masint kötelessége a bírálat. Az eredmény egy igenlő szellem­ben fogalmazott javaslat, amely a közgyűlés hiteles pecsétjére vár. ÓDOR JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents