Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-14 / 138. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAQYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. JÚN. 14. Sztrájk helyett megállapodás „A bunkó meglóbálása is elég volt!" A történtek kronológiája röviden a következő. A MSZOSZ legfontosabb l követeléseit - 9 pontba foglalva május elején juttatta el a kormányfőhöz, mert 11 hónapja, az Érdekegyeztető Tanács létrehozása óta nem történt semmi. Antall József háromsoros válaszlevelében nagyrabecsülését és tárgyalási szándékát fejezte ki, semmi többet. Ezen felháborodva az MSZOSZ 170 fős szövetségi tanácsa elhatározta, figyelmeztető sztrájkkal hívja föl a kormány figyelmét, hogy „eddig és ne tovább". ..betelt a pohár." Követeléseiket az ismert 6 pontba rögzítették. „Tisztességes válasz" most sem érkezett. A kormány, a taxisblokád után másodszor is az utolsó előtti pillanatig várt. de most beadta a derekát. Az emberek többségét megdöbbentette, a szakszervezetek világoskék zászlaja alá tömörítette ez a magatartás. Az országos sztrájk lehetősége kézzelfogható valósággá vált. Az utolsó előtti pillanatban, kedden este a Magyar Rádió esti hírműsorából értesült az országos sztrájkbizottság, hogy a kormány tárgyalni, akar. Herezog László helyettes államtitkár a teljhatalmú képviselője. A meglepő körülmények ellenére az MSZOSZ kész volt a tárgyalásra. Szerdái) hatórás, kemény, tárgyszerű v iia után megszü letett a megállapodás. A paktum első pontja rögzíti, hogy a kormány vállalja: egy hónapon belül a privatizációs és a dolgozói tulajdonszerzésről szóló stratégiáját kidolgozza, és az Érdekegyeztető Tanács elé terjeszti; garantálja, hogy a privatizációs eljárásban a munkavállalók jóléti és szociális jogai nem csorbulnak. A szakszervezetek A Magyar Szakszervezetek Országos Szovetsege figyelmeztető sztrájkra hívott, a kormány az utolsó előtti pillanatban megegyezést kínait.Mi zajlott a színfalak mőgott, milyen út vezetett a megállapodásig. hogy an értékelhetők az események? E kérdésekre Bársony András, a nyomdászok szakszervezetének főtitkára, az országos sztrájkbizottság és a kormány képviselőivel tárgyaló küldöttség tagja válaszolt tegnap nem túl népes hallgatóság előtt - a Szakszervezetek Csongrád Megyei Szövetségének székházában. Fft II • / a /\ Tuz-jatek BALOGH TAMÁS Szinte tapintható, érezhető volt a kormány és a szakszervezetek tárgyalásai során, hogy az utolsó pillanatban megegyeznek. X így elmarad az a sztrájk, amely mindkét fél számára alapos kockázatokat jelentett volna. Úgy tűnt tehát, mindkét fél játszott egy kicsit a tűzzel, de a karjukat már nem merték beletenni, hátha kiderül róluk, hogy egyikük sem Mucius Scaevola... A kormány számára abban rejlett a kockázat, hogy ha egységbe forrnak a szabad, s kevésbé szabad szakszervezetek a sztrájk során, tovább csökkenhet a kormány amúgy is kétséges presztízse. A szakszervezetisek számára pedig abban rejlett a csata nagy kockázata: ha vérszegényre sikeredne az országosan egységesre, nagyszabásúra tervezett erődemonstrációjuk, az újabb lendületet adna azoknak a - nem lebecsülhető befolyású - hatalmi erőknek, akik az egypártrendszer gazdag tapasztalatait felhasználva, formális, azaz szolgaszerepre szeretnék kárhoztatni az érdekvédelmi képviseleteket. Nagy kérdés persze az is, kiknek az érdekeit képviselik ezek a szervezetek. Vezetőik többsége a pártállami szakszervezet iskoláit járta, s nem kevés azon munkavállaló száma, akik kikérik maguknak azt. hogy a valaha az MSZMP KB-n3k is oszlopos tagja, Nagy Sándor legyen a rendszerváltás utáni dolgozói törekvések szószólója. Az sem jelentéktelen réteg, amelynek az a véleménye, ne azt nézzük, ki volt a kommunisták szekértolója, s ki nem, hanem azt vizsgáljuk, elóréviszi-e közös ügyünket, amit mond, vagy sem. Közös vágyunk pedig az lenne, hogy az ország kilábaljon a többirányűan súlyos válságából. A kormány legfőbb vezetői lépten-nyomon azt bizonygatják, egyre jobb a helyzetünk, milliók, akiknek életkörülményei napról napra rosszabbak, kételkednek ezen híradások igazságában. A szakszervezetek egyfelől munkahelyek teremtéséért küzdenek, a kormány azonban nemcsak ebben késlekedik, nemcsak az igazán átfogó szociális program hiányzik, hanem másik oldalról a radikális változásokat hozó, a jelenleginél is nagyobb mértékű, de átmeneti munkanélküliség fölvállalása is. Valójában tehát arról van szó: jóllehet a szakszervezetek által fölvetettek igen súlyos gondok, megoldásuk feltétlenül szükséges, ám ezek együttesen sem kényszerítik a legsúlyosabb problémák átfogó, gyökeres megoldására a kormányt. Ömlik viszont végeláthatatlanul a szóáradat a III/III labirintusairól. Tragikus példájaként a tehetetlen, döntésképtelen problémakezelésnek. Tűzijáték helyett, csak játszanak a tűzzel. sikere, hogy a kormány egyetértett munkahelyek teremtesére kell azzal, a privatizációs bevételek fordítani. Az energiaár-emelés meghatározott hányadát (az kompenzációjára a kormány által MSZOSZ szerint 15 százalék) űj javasolt 2.1 milliárd helyett a szakszervezetek 5 milliárd forintot tartanak indokoltnak, elsősorban a családi pótlék emelésének formájában. A szakszervezet érte el, hogy a kormány sürgősséggel a Parlament elé terjeszti az önhibájukon kívül elbocsátott dolgozók kőtelező végkielégítésére vonatkozó törvénymódosító javaslatol. A jelenlegi bérszabályozás korlátain lazítanak, a kérdés áttekintése augusztusban várható. A kormány vállalta, hogy június 21-éig visszaállítja az évi egyszeri utazási kedvezményt. A 72 tagszervezetet tömörítő MSZOSZ nem kezelte politikai ügyként a demonstrációt, mégis, a parlamenti pártok reagálása, a kormány álláspontjának változása komoly politikai tanulságokkal szolgál. A hét magyarországi szakszervezet is megmérettetett: az MSZOSZ leihívásához való viszonyulás alapján mindenki eldöntheti, mely érdekvédelmi szövetség képviseli a többséget, tükrözi a társadalom hangulatát. Bársony András azt hangsúlyozta, hogy az akció nem a tárgyaló delegációk, vagy a szakszervezeti vezetők sikere, hanem azoké, akik vállalták a felhíváshoz való csatlakozás kockázatát. „A bunkó meglóbálása most elég volt. mert a kormány számára is egyértelművé vált, az embereket nem lehet saját érdekeik ellen fordítani." A sztrájk figyelmeztető és nyomatékosító eszköz, azt mutatja, hogy ha nem veszik komolyan a munkavállalókat, az országban - ha két órára is megállhat az élet. ÚJSZASZI ILONA Csúszik a Start-hitel Szó sincs a pénzek összemosásáról, sőt még végleges döntés sem született arról, hogy ki kezelje a Start-hitelhez kapcsolódó garancia alapot. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVFA) szívesen részt vett volna a hiteltájékoztató megjelentetésében, illetve felajánlotta, hogy egy esetleges újabb megjelenést finanszíroz, ám erre az IPOSZ nem tart igényt, ezért a konstrukcióból egyelőre az MVFA kivonul. Az alapítvány azt tervezte, hogy mintegy 1,3-1,5 milliárd forintos garancia alapot hoz létre. Ennek forrását részben a német kormány által nyújtott szénsegélyből befolyt bevételek, részben az alapítvány saját pénzeszközei adnák. A konstrukcióból egyelőre nem lesz semmi - mondotta Slosár Gábor -, az alapítvány végül is ősszel külön garancia alapot hoz létre saját pénzeszközeiből Mint ismeretes, a garancia alap szolgálna a felvett hitelek egy részének fedezetéül, abban az esetben, ha a Start-hitelt igénybe vevő kezdő vállalkozó nem rendelkezik elegendő fedezettel. Az eredeti tervek szerint a Start-hitel iránti kérelmeket július l-jétől nyújthatják be az igénylók a bankoknál, ez azonban várhatóan most 3-4 héttel csúszik, mert a kormány még nem döntött, hogy ki kezelje a Pénzügyminisztérium által létrehozandó, alapítványi formában működő garancia alapot (MTIi Magyar-német alapszerződés Németország és Magyarorszag az év végéig meg szeretné kötni alapszerződését. Kohl kancellár pedig a következő hónapok valamelyikében - feltehetően szeptemberben - Magyarországra látogat. Ezt közölte magyar újságírókkal Kónya Imre. az MDF országgyűlési frakciójának vezetője, miután Helmut Kohl német kormányfő csütörtökön hivatalában fogadta az MDF-frakció Bonnban tartózkodó küldöttségét. Az MDF országgyűlési frakciójának küldöttsége a hét eleje óta .tartózkodott Németországban, először Berlinben, majd Bonnban folytatott eszmecseréket kormánypárti és ellenzéki politikusokkal. Megszűnik a SZER magyar adása? A George Bush elnök által ki küldött bizottság azt ajánlja, hogy szüntessék meg a Szabad Európa Rádió Magyarországra, Csehszlovákiára és Lengyelországra irányuló adásait, mert már nincsen szükség rájuk A testület azt a megbízást kapta, hogy mérje fel a külföldre irányuló amerikai tájékoztatás helyzetét és tegyen ajánlásokat a hatékonyabb munkára. A tervek szerint a SZER-i. a Szovjetunióba sugárzó Szabadság Rádiót, az Amerika Hangja rádiót és a kormány tájékoztatási hivatalának tv-adásart egyetlen hivatal irányítana. A bizottság ajánlása szerint hamarosan megszűnne a SZER magyar, csehszlovák, lengyel adása, és korlátoznák a jelenleg 44 nyelven sugározó Amerika Hangja tevékenységét is. (MTI) Eltűnt kincsek nyomában Az amerikai katonák csak tapogatózva tudtak előrehaladni a koromsotét Tauem-alagútban. A zseblámpák imbolygó fényében egyszer csak vasúti vagonok körvonalai rajzolódtak ki. Amikor a katonák feltépték a leplombált ajtókat, elállt a lélegzetük: az 52 kocsiból 29 kincsekkel - aranyórákkal, aranyrudakkal, gyémántokkal, éremgyűjteményekkel, ezüsttálakkal, bútorokkal, egyébbel - volt telezsúfolva. 1945. május 16-át írtak, a Bild am Sonntag című német hetilapban felelevenített eset Ausztriában történt, néhány nappal Németország feltétel nélküli kapitulációját követően. Az Alpok gyomrában elrejtett szerelvény kincseinek eredetéről hamar fellebbent a titok: a 'vagonokba részben azokat az értéktárgyakat zsúfolták be, amelyeket a nácik magyar zsidóktól venek el, mielőtt elindultak volna a haláltáborokba. De voltak tárgyak kirabolt magyar múzeumokból, a „lelet" harmadik része olyan tehetős magyaroktól származott, akik az előrenyomuló szovjet csapatok elől külföldre igyekeztek menteni kincseiket. A szerelvényt az amerikaiak Salzburgba irányították, majd a rakományt egy szigorúan őrzött raktárba cipelték át. Az arany- és ezüsthegy nagy részét az amerikaiak egyszerűen ellopták. A hadseregnek évtizedeken át sikerült titokban tartani a botrányt: a vizsgálatokat szabotálták, majd levették a napirendről, egy árva szó sem kerü It nyilvánosságra. Az első gyanús jelzésekre Kenneth Alford bankár és amatőr történész bukkant a washingtoni nemzeti levéltárban. „Ez ÍZ amerikai történelem egyik szégyenletes fejezete" - mondja Alford, aki könyvet készül írni az esetről. 1947-re az aranyvonat kincseinek már csak a töredéke maradt meg. 376 kilónyi aranygyűrűt és más aranyékszert b eolvasztottak. A maradékot New Yorkban elárverezték, a bevételt a náci terror túlélőit gondozó egyik szervezetnek utalták át. Csupán egyvalaki próbálta megakadályozni a fosztogatást: Evelyn Tukker, a bécsi amerikai műtárgy- és emlékműigazgatóság alkalmazottja, amiért is kirúgták állásából. Evelyn Tukker elbocsátása után galériát nyitott Floridában, de hamarosan - nem tudni, miért - kénytelen volt bezárni Azóta ar amerikai nőnek nyoma veszett.-(MTI) Hogyan alakul Magyarország népességének száma és összetétele a következő két évtizedben? Erre a kérdésre keresték a választék a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének szakemberei. Az előzetes számítások eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. A kutatók a tavalyi népszámlálás adataiból indultak ki, feltételezve, hogy sem a születési kedvben, sem az elhalálozási gyakoriságban nem lesznek komolyabb változások az elkövetkezendő két évtizedben. Azaz 100 nőnek átlagban továbbra is 180 gyermeke fog születni, s a fiúk 65, a leányok 74 életévre számíthatnak születésükkor. A várható népességet ezzel az egyszerűsített feltétellel számították tovább 2010-ig. Hazánk népességének száma az 1990-es népszámlálás szerint 10 millió 375 ezer volt. ezen belül a nők száma 405 ezerrel volt több mint a férfiaké. A számítás szerint a népesség számának csökkenése tovább folytatódik: 1995-ig 108, 2000-ig 175, 2010-ig 363 ezerrel leszünk kevesebben, mint most. így könnyen tíz milliónál is kevesebben lehetünk az ezredforduló utáni évtized végére. A születések száma várhatóan hullámzóan alakul majd. A következő években lépnek szülőképes korba azok az anyák, akik a '70-es években születtek, s számuk nagyobb, mint a megelőző korosztályé. Emiatt, ha a szülési gyakoriéig nem csökken, akkor Hány millió magyar? ebben az évtizedben a születések számának növekedése várható. Az ezredforduló után azonban viszszaeshet az évenként születő gyermekek száma, miután azok a nők fognak szülni, akik a 80-as években születtek és látszámuk alacsony. Számítások szerint tovább idősödik a népesség, azaz nő az átlagos életkor. A 90-es években emelkedik a munkaképes korúak aránya, s tovább növekszik a nyugdíjasok száma is. Kevesebben lesznek viszont a 0-14 évesek Az általános iskolába járó korosztályok létszáma a '90-es években meredeken csökkeni fog. 1998-ban várhatóan 20 százalékkal járnak majd kevesebben általános iskolába. mint ma. A középiskolások száma 1994-ig még magas lesz, de azután az ezredfordulóig több mint 30 százalékkal esik vissza. A számítások tehát azt mutatják, hogy a magyar népesség fogyása a következő 20 évben tovább folytatódik A demográfiai hullámzások pedig várhatóan gyors változásokat és ezzel együtt komoly feszültségeket okozhatnak az oktatás, a foglalkoztatás és a nyugdíjellátás területén. R. G. Népesség (el)fogyás 160./ 130. 100. ezer 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004'2006 2008 2010 * halálozás 0 élveszületés