Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-08 / 106. szám

2 Körkép 1991. május 8., szerda (Folyatatás az I. oldalról) gyítás elszemélytelenedése, az orvosok iránti bizalom hiánya. Talán - a jövő ígérete - a szabad orvosválasztás segít az évtizedek alatt „sikerrel" elrontott kapcsolaton. s a bizalom, a gyógyítóba vetett hit újra visszatér, ha a beteg attól kérhet és remélhet gyógyítást, akire tudása és embersége miatt felnéz és hisz neki. A többi között e bizalmon alapuló kapcsolaton múlik az is, hogy elmondható-e a rákos betegnek a valódi diagnózis? Változik tán ebben is a világ mifelénk. s a betegágy mellett is szakítanak az évtizedek alatt szokássá lett titkolózással, kegyesnek mondott hazugsággal. Hiszen amellett, hogy mindenkinek joga van megtudni sorsának várhaló alakulását, a beteg együttműködését az orvos nem nélkülözheti. A felvilgosítás. a figyelemfelkeltés a Rák Liga céljai között hangsúllyal szerepel. Azokban, akik szegedi bemutatatkozásukat megtisztelték, talán nem félelem, hanem az embertől telhető legnagyobb elővigyázatosság elhatározása született. (kalocsai) A kötelező biztosításról Várhatóan 5-6 biztosító intézet foglalkozik majd a kötelező szerződéses gépjárműbiztosítások megkötésével - értesült az MTI a Magyar Biztosítók Szövetségénél. A szerződések megkötése várhatóan csak a hónap végén kezdődik meg, de a szövetség reményei szerint a több mint 2 millió szerződést június végéig meg lehet majd kötni. Postások, alkalmi ügynökök, egyetemisták viszik majd házhoz a szerződés-ajánlatokat. A járműtulajdonosoknak negyedévi összeget kell előre befizetni. Lehetőség lesz ugyanakkor átutalási betétszámláról is fizetni a kötelező biztosítást. A befizetést igazoló betétlapot amelyet július l-jétől a forgalmi engedélyben kell tartani - valamennyi biztosító önállóan, cégnevét feltüntetve készíti el. AZ MSZP A HATPÁRTI TÁRGYALÁSOKRÓL A lényeg:konszenzus és nyilvánosság A Parlament baloldali, ellenzéki pártja, a Magyar Szocialista Párt fontosnak tartja a vidéket. Ezt hangsúlyozta Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján, mellyel kétnapos Csongrád megyei programját zárta. Mégsem a pártvezető itteni tapasztalatainak összegzése, s nem is az idei május elsejei rendezvényekről mondott véleménye érdemel figyelmet, hanem az, hogy - mint a hatpárti tárgyalásokon az MSZP delegációjának tagja - Szegeden hozta nyilvánosságra azt a levelet, melyben a szocialisták rögzítik a parlamenti pártok egyeztető tárgyalásának funkcióját is tárgyát. Javaslataikat a szocialisták tegnap adták át a másik öt pártnak és a köztársaság elnökének. A szocialista párt elnöksége úgy döntött, hogy saját javaslatait nyilvánosságra hozza. E gesztussal jelezni kívánja, hogy e hatpárti tárgyalásoknak csak a nyilvánosság előtt van értelme. Nem elsősorban taktikai okokból, hanem azért, mert az embereknek tudniuk kell, mi történik a hatalom szféráiban. Az MSZP - előzetes ódzkodása ellenére - részt kíván venni ezen a tárgyalássorozaton, mert a jelenlegi kormányzat ciklusidejét meghaladó időszakra dőlhetnek el lényeges gazdasági és társadalmi kérdések, ezért elengedhetélen, hogy konszenzus (egyetértés) alapján szülessenek döntések. Továbbá - folytatta az állásfoglalás ismertetését Szekeres Imre a feszültségek oly mértékig növekedhetnek, hogy ellenőrizhetetlen, a demokráciát is veszélyeztető társadalmi mozgások jöhetnek létre. Ez a veszélyforrás alátámasztja érvelésüket: a válság kezelésének, a gazdaság átalakításának módja nem lehet más. mint a konszenzuson alapuló egyeztetés. Mit kell elvégezni e tárgyalássorozaton a szocialisták szerint? Közösen meghatározni, hogy politikai és gazdasági kérdésekben a hat párt mit és milyen megoldásokat tart elfogadhatónak, ezek érvényre juttatása hogyan lehetséges. Tehát ez a tárgyaidssorozat, illetve megegyezés nem közjogi funkciót tölt be. Erre utal az a szocialista javaslat is. hogy a záró megállapodást a pártok elnökei írják alá, s vállaljanak nyilvános kötelezettséget, hogy annak szervezetükben, illetve parlamenti frakciójukban érvényt szereznek. Bevásárlás! Isztambulba: május 12-16-áig 4800 Ft + 40 DEM. Bécsbe: május 17-én 750 Ft+ 20 ATS. Triesztbe: május 16-18-áig 1900 Ft. Olcsó görög és jugoszláv apartmanok. Érd.: Victor Kft. Klauzál tér 5. Telefon: 21-964. A tárgyalás egyik témája lehetne a gazdaság átalakítása, a másik a demokratikus intézményrendszer védelme és megerősítése (például a munkavállalók jogait biztosftó érdekegyeztető mechanizmus biztosítása, az önkormányzatok működőképességének megteremtése, az SZDSZ-MDF paktum következményeinek felülvizsgálata, az Alkotmányellenes szélsőséges erők elleni fellépés). A harmadik témakör a közös múlt közmegegyezésen alapuló rendezése (kiemelten a Justicia-terv és minden hasonló elgondolás elvetése, az elmúlt évtizedek folyamatainak tudományos igényű feldolgozása). Lényeges formai követelménynek tartják a szocialisták, hogy bár a hat parlamenti párt között folynak a tárgyalások, de a gazdasági és szociális kérdések megvitatásakor, továbbá a munkavállalókat érintő témák terítékre kerülésekor e küldöttségeket kiegészítsék a munkavállalók és a munkáltatók képviselőivel. Az állásfoglalások és döntések a konszenzus elve alapján, legkisebb közös többszörös megkeresése révén" születhetnek. A követendő munkamódszer az lehet, hogy a szakbizottságok a kormány írásos javaslatait vitatják meg. a megállapodás tervezetét az aláírás előtt a pártok - saját belső eljárási rendjük alapján jóváhagyatják testületeikkel. A zárótárgyalás elnökének a pártok a köztársaság elnökét kérhetnék föl, a főbizottsági, tehát politikai jellegű ülések pedig - a szocialisták szerint - a teljes nyilvánosság előtt történjenek. Az MSZP álláspontja: június 30-ig be kell fejeződnie a tárgyalássorozatnak. Kérdésekre válaszolva az MSZP alelnöke elmondta, hogy a koalíciós pártoktól függ: lesz-c, s ha igen, mennyire sikeres a hatpárti egyeztető tárgyalás. Ha a kormánykoalíció az eddigi történések alapján úgy dönt, hogy az ország érdekében be kell vonnia az ellenzéket az érdemi döntéshozatalba. akkor lesz értelme és eredménye a tárgyalásoknak. Az eredménytelen megbeszélés negatív következménye lenne, hogy végképp lejáratódna a politikai intézményrendszer. (újszászi) PUSZTULÓ SZIGET AZ ISZLÁM TENGERBEN - A Közel-Kelet etnikai térképe rendkívül színes - szinte megszámlálhatatlan sokaságban élnek itt a különböző csoportok. A kurd szerencsétlen történelmű, muzulmánná lett indoeurópai nép az iszlám tengerben. Kurdisztán Törökország Irak és Irán találkozásánál. körülbelül 500 ezer négyzetkilométert foglal magába, területe csekélyebb mértékben átnyúlik Szíriába és a Szovjetunióba is. A kurdok feudális állama viszonylagos önállóságot élvezett a XVIII. század elejéig 1639-ben az oszmán törökök és a perzsák megegyeztek Kurdisztán felosztásában: a határ körülbelül ott húzódott, ahol ma Irak és Irán között. - Mikor jelentek meg a kurdok Európa és a világpolitika horizontján ? - A kurd probléma az I. világháború végén került a nemzetközi érdeklődés homlokterébe. Törökország a központi hatalmak oldalán harcolt, területét az 1920-as sevres-i békében az antant feldarabolta, s a kurdok számára biztosította az államalkotás jogát (a kurd nacionalizmus és a kurd nemzeti párt már a világháborút megelőző években zászlót bontott). A Kemal Atatürk-vezette török nacionalisták elutasították a diktált békét - a felszabadító háborújukat követő lausanne-i békében már szó sem esett a kurdokról, leendő államuk jogi alapja megszűnt. S ez a leglényegesebb különbség a kurd és a palesztin sors között: utóbbi nép számára nemzetközileg is érvényes szerződés, 1947-ben kelt ENSZ-határozat osztja Palesztinát zsidó és arab államra. - Javultak-e a kurdok lehetőségei á legújabbkori történelemben? - Ez az időszak sorozatos felkelésekből állt. A kurdok végigsöpörtek Irakon, Törökországon és Iránon is. Törökországban ezeket iszonyú keményen verték le. Kemal Atatürk szétszórta és turkizálta őket, kijelentve, hogy a kurd nép nem létezik, ők valójában hegyi törökök. Mindezek ellenére itt él a legjelentősebb létszámú kurd A kurd tragédia Irakot az USA állítólag visszabombázta az ipari forradalom előtti állapotok közé, de Szaddám Huszeinnek még maradt annyi ereje és technikája, hogy a síita és a kurd felkelést véresen leverje. A diktátor körül tömörült a hadsereg és a szunnita kisebbség; a katonák a menekülő kurdokat észak felé szorították, földjüket felperzselték. Nagy Lászlót, a Közel-Kelet és az arab történelem szakértőjét a kurd nép zivataros múltjáról s lehetséges jövőjéről kérdeztük. népesség, a becsült 20-25 millióból 8-10 millió. Iránban hasonló sors várt rájuk. 1942-ben a perzsa állam szovjet és angol megszállás alá került. A világháború végén a szovjetek késleltették a kivonulást, védőernyőjük alatt baloldali azeri autonóm állam alakult - és ebből kivált egy kurd népköztársaság. Irán ekkor engedményeket tett a Szovjetuniónak: megígérte, hogy kommunistákat vesz be kormányába, s a szovjetekkel közös olajipari vegyes vállalatot hoz létre stb. A Szovjetunió kivonult (a perzsák viszont nem állták a szavukat), s ez az iráni területen létrejött két kis állam sorsát végleg megpecsételte: angol nyomásra a teheráni kormány felszámolta azokat - Barzáni kurd törzsfőnök a Szovjetunióba ment, ahol tiszteletbeli tábornok lett. Hogy a birodalom népei között kurdok is vannak, arról egy 180l-es cári okirat tesz említést először. Az októberi forradalom után, 1923-tól autonóm körzetben éltek, hat teljes évig. A '30-as években szétszórták őket, egy részüket Közép-Ázsiába telepítették. Az autonóm körzetben még 60-70 ezren éltek - az 1959-es népszámlálás ugyanott már csupán 1500 kurdot regisztrált. Összlétszámuk a Szovjetunióban körülbelül 100 ezer. A kurdok tevékeny részt vállaltak az 1958-as iraki forradalomból. Ebben az országban helyzetük átmenetileg javult. - Felmerülhet a kérdés, miért éppen Irak küzd ilyen látványosan a kurd kérdéssel, míg a többi érintett államban, elsősorban Törökországban sírt csend honol. - kak volt az egyetlen, amely kísérletet tett a kurd probléma megoldására. Az 1958-as alkotmány kimondja, hogy Irakban két nép van. a kurdok és az arabok. Bonyolult belső harcok után azonban, amelybe a kurdok is belekeveredtek, 1959-ben e folyamat megállt. 1961-ben pedig a két nép között kitört a háború, a harcok 1970-ig tartottak. Ekkor sikerült megegyezni: a kurdok széles körű autonómiát kaptak saját büdzsével, nyelvhasználattal; minisztereket küldhettek a kormányba, s közülük került ki az állam alelnöke. A szerződést egyébként a bagdadi központi kormány részéről 1970-ben Szaddám Húszéin írta alá. A térségben egyik ország sem biztosított ilyen jogokat kurdoknak, akik a megtapasztalt önállóság visszaszerzéséért harcolnak. - A nagyhatalmak torlaszolták s torlaszolják-e el ma is a kurdok útját az önálló államig, vagy valami más is? - A kurd nép, a kurd nemzeti mozgalom mélységesen megosztott. Ez az oka annak, hogy egy-egy ország a történelem folyamán mindig, egészen a legutóbbi időkig sikeresen felhasználhatta különböző csoportjaikat egymás ellen, s a szomszédos államok ellen is. Tipikus a képlet: ígéretek fejében a kurdokkal valaki ellen, vagy mindenki a kurdok ellen: a '30-as években Törökország, Afganisztán, Irak és Irán a diplomáciatörténetben példátlan szerződést kötöttek - nem külső, hanem belső ellenség, a kurdok ellenében léptek fel. Később a khomeinizmus az iszlám egység nevében valósággal irtotta őket - ekkor Irak állította ideig-óráig sikeresen maga mellé a kurdokat, akiket aztán végül is becsapott. Az amerikai-iraki háborúban az USA túlbiztatta a kurdokat - mint a magyarokat '56-ban. - Turgut Özal ötlete az enklávé felállításáról nagy karriert futott be. - Anglia karolta fel, de az enklávé kifejezést villámgyorsan biztonsági zónára cserélte. A dolog ugyanis itt már nagyon veszélyessé válhat. Az ENSZ alapokmányában benne van, hogy kizárólag belső ügyekbe a világszervezet nem avatkozhat be. Könnyen precedenst teremthet. S azután: beavatkozna a Szovjetunióban Litvánia miatt, Kínában Tibet ürügyén? - A béketárgyalásokon - ha lesznek ilyenek - felborulhat-e a közel-keleti egyensúly? - Az átfogó rendezésbe beletartozhat a kurd probléma megoldása is - de semmiképpen nem képezheti tárgyalások alapját az önálló kurd állam, ugyanis ez érintené Törökország és Irán területét is, s jelen pillanatban mindkettő az USA szövetségese. A megoldás - amire a kurd és az iraki demokratikus erők is utalnak - az iraki rendszer megváltoztatása lehetne, a visszatérés az 1970-es alapokhoz. Törökországban és Iránban ennek felmérhetetlen hatásával számolhatunk. Ám demokráciáról, mint történelmi szituációról szó sincs a térségben. bármelyik rezsimet is tekintjük: a szaudit, a szírt, a kuvaitit, az iránit stb. A probléma itt jóval bonyolultabb mint Kelet-Európában. - A mai nemzetközi konstellációban tehát egy önálló kurd államnak semmi esélye nincs? - Legfeljebb autonómiának, államnak semmiképpen, mert akkor valamennyi határ felborul a térségben. S az autonómia is csak Irakban valósulhat meg Törökország és Irán fel sgm veti ezt a lehetőséget. Ódor József Most. hogy immár idehaza forgatom Jugoszlávia autós térképét, döbbenten kell megállapítanom: kettészakadt Horvátországra és Szerbiára. E tény közel kéthetes körutunk során annyira nyilvánvalóvá lett, hogy így utólag nem tudnám megmondani. mikor is válhatott ketté nyugat és kelet, Bosznia-Hercegovinát félbemetszve. Indulásunkkor barikádokra, fegyveres civilekre, úttorlaszokra számítottunk elsősorban, mivel akkor már éppen egy hete nem dördült el fegyver a szomszédos balkáni államban. Aki rendszeresen követte a jugoszlávok viszályairól érkező híreket, kettő az egyhez fogadott volna, hogy még három-négy nap és ismét fegyverropogásra ébrednek Knin vagy Pakrac városában. Szezonja volt a nacionalista háborúsdinak. Balszerencsénkre (?) mihelyt ismét a határon innen találtuk magunkat. megszólaltak a fegyverek. Kievoban kezdődött április 30-án, Horvátország azon területén, ahol vegyesen élnek háromszáz éve egymás mellett katolikusok és pravoszlávok. Amikor e horvát többségű faluban horvát rendőrőrsöt állított fel a köztársaság belügyminisztériuma, szerb fegyveresek támadtak a rendőrökre. akik rövidesen menekülésre kényszerültek. A helységbe azonnal bevonultak a Jugoszláv Néphadsereg alakulatai... Két nappal később Borovo Seloban 12 horvát kommandóssal végeztek szerb fegyveresek. Brsadinban az utcán lőttek le egy szerb férfit, Pakracon több pokolgép robbant és a levegőbe röpítették a helyi benzinkutat. Polcanban megöltek egy horvát rendőrt, Potkoljen fegyver után kutató krainai (szerb) rendőrök keveredtek tűzharcba a helybeliekkel, miközben KalasA POLGÁRHÁBORÚ ELŐÉRZETE Oda és vissza nyikovok után kutattak. Több helyen a vasúti síneket tették tönkre, s a hegyi falvakban újra barikádokat emeltek... Az igazat megvallva nem bántuk, hogy holtakkal nem csupán ölésre kész férfiakkal találkoztunk. Nem várt viszontagságokból így is bőven kijutott madárlátta turistaként számon tartott kettősünknek. A vasúti közlekedés bizonytalansága miatt Attila barátom 13 éves Ladájával voltunk kénytelenek nekivágni az amúgy rövidnek tűnő kétezer kilométeres útnak. A végeláthatatlanul kanyargó magas hegyi utak - a zuhogó eső, a reggeli köd s a napokig szakadó fél méteres hó - kellően próbára tették amúgy mindenre felkészült idegrendszerünket. A főutakról - melyek gyakran a végletesen elhanyagolt mellékutakra emlékeztettek — letérve, az útirányt jelző táblákkal a korlátok is eltűntek. Mindenek ellenére sikerült előzetes napi terveinkhez tartani magunkat. Horvátországban a horvátok lakta területeken magyar rendszámtáblánk nem jelentett gondot, nem úgy, mint a rivális testvérnép, a szerbek köreiben. Mintha fegyverszállítmánnyal robogtunk volna... Ha turistaként próbáltunk elbeszélgetni a helybéliekkel, nem értették; mit keresünk a polgárháború küszöbén, ha újságírónak mertem vallani magam, bizalmatlanságuk jeleként nemigen álltak szóba velem, a sorsukban nem osztozó jöttmenttel. A tengerparton, autónkat, megviselt külsőnket látva úgy fogadtak mint a lengyel vagy orosz bevásárló turistákat. A szállásra viszont nem volt gondunk, az egykori turistaparadicsomokban, Plitvicétől Mostarig szívesen látott „márkások" lehettünk, akárhonnan is jött külföldiek. De mit is láttunk, mi is történt Abrakadabrában, a bűvészmutatványként az első világégés után teremtett balkáni nagy államban? Elöljárójában csupán ennyit: szó lesz gazdasági csődről, szabad többpárti választásokon teret nyert pártok, és hatalomra került kormányok meg kormányfők hatalomféltéséről, megtévesztett, indulatokkal jóllakatni kívánt tömegről, de elsősorban emberekről, s mindarról, ami Jugoszláviában - Közép-KeletEurópában - bárkivel megtörténhet, hitről, jövőről és illúziókról. (Folytatjuk) Varga Iván A

jugoszláv hadsereg az amerikai AP hírügynökség értesülése szerint rendkívüli állapot bevezetését javasolta az államelnökségnek - jól értesült források szerint hétfőn és kedden erről folyt a vita a testület zárt ajtók mögötti tanácskozásán. A legutolsó jugoszláviai jelentések szerint csütörtökre háborúellenes nagygyűlést hívott össze Belgrádba az egyesült szerb ellenzék. Sibenikben tegnap a spliti munkások hétfői tüntetését éltették: „Nem engedjük, hogy a katonai junta átvegye a hatalmat" - hangoztatta a tömeg. Szerbiában és Crna Gorában pedig a hadsereget támogató megmozdulásokat szerveztek. A brit kormány nem sokkal a horvát kormányfő Londonba érkezése előtt megismételte álláspontját, mely szerint csak az egységes Jugoszláviát támogatja. Bár a horvát sajtó azzal vádolja a katonai vezetést, hogy gyakorlatilag segíti a „szerb terroristák" akcióit - s ez akár el is képzelhető -, a hadsereg megjelenése mégis minden térségben átmeneti fegyvernyugvást eredményez. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Jugoszláv Allamelnökség nem ura a helyzetnek, a néphadsereg maradt az egyetlen erő, amely a totális polgárháború kitörését megakadályozhatja. Mindent összevetve, a kialakult helyzetet előbb vagy utóbb politikailag rendezni kell. A katonai hatalomátvétel, melyre most jó esélyt látok, csupán a jelenlegi állapotokat konzerválná. Franjo Tudjman horvát kormányfő, a spliti eseményeket követően rádióbeszédében, melyet később a zágrábi tévéhíradóban is bejátszottak, arra kérte népét: ne provokálják a néphadsereg alakulatait. Kérésének nyilván jó oka lehetett! Félek, szavait csupán a hatalomféltés vezette, hiszen eddig szerb kollégájával, Szlobodan Miloseviccsel együtt nem sok politikai józanságról tanúskodott. Az Osztrák Nemzetvédelmi Minisztérium a jugoszláv határ mentén tegnap teljes készültséget rendelt el. A Jugoszláv Néphadsereg páncélos alakulatai pedig Bosznia-Hercegovinában is erős csapatmozgásokat végeztek. Ennek hatására a barikádok építése a köztes köztársaság területén is megkezdődött. Nem mondok semmi újat, ha napi kommentáromat így fejezem be: Jugoszláviában valami készül. V. |.