Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-08 / 106. szám

2 Körkép 1991. május 8., szerda (Folyatatás az I. oldalról) gyítás elszemélytelenedése, az orvosok iránti bizalom hiánya. Talán - a jövő ígérete - a szabad orvosválasztás segít az évtizedek alatt „sikerrel" elrontott kapcsola­ton. s a bizalom, a gyógyítóba vetett hit újra visszatér, ha a beteg attól kérhet és remélhet gyógyí­tást, akire tudása és embersége miatt felnéz és hisz neki. A többi között e bizalmon ala­puló kapcsolaton múlik az is, hogy elmondható-e a rákos be­tegnek a valódi diagnózis? Vál­tozik tán ebben is a világ mife­lénk. s a betegágy mellett is sza­kítanak az évtizedek alatt szo­kássá lett titkolózással, kegyesnek mondott hazugsággal. Hiszen amellett, hogy mindenkinek joga van megtudni sorsának várhaló alakulását, a beteg együttműködését az orvos nem nélkülözheti. A felvilgosítás. a figyelemfelkel­tés a Rák Liga céljai között hang­súllyal szerepel. Azokban, akik szegedi bemutatatkozásukat meg­tisztelték, talán nem félelem, ha­nem az embertől telhető legna­gyobb elővigyázatosság elhatározá­sa született. (kalocsai) A kötelező biztosításról Várhatóan 5-6 biztosító intézet foglalkozik majd a kötelező szerződéses gépjárműbiztosítások megkötésével - értesült az MTI a Magyar Biztosítók Szövetségénél. A szerződések megkötése vár­hatóan csak a hónap végén kez­dődik meg, de a szövetség remé­nyei szerint a több mint 2 millió szerződést június végéig meg lehet majd kötni. Postások, alkal­mi ügynökök, egyetemisták viszik majd házhoz a szerződés-aján­latokat. A járműtulajdonosoknak ne­gyedévi összeget kell előre be­fizetni. Lehetőség lesz ugyanak­kor átutalási betétszámláról is fizetni a kötelező biztosítást. A befizetést igazoló betétlapot ­amelyet július l-jétől a forgalmi engedélyben kell tartani - vala­mennyi biztosító önállóan, cégne­vét feltüntetve készíti el. AZ MSZP A HATPÁRTI TÁRGYALÁSOKRÓL A lényeg:konszenzus és nyilvánosság A Parlament baloldali, ellenzéki pártja, a Magyar Szocialista Párt fontosnak tartja a vidéket. Ezt hangsúlyozta Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján, mellyel kétnapos Csongrád megyei programját zárta. Mégsem a pártvezető itteni tapasztalatainak összegzése, s nem is az idei május elsejei rendezvényekről mondott véleménye érdemel figyelmet, hanem az, hogy - mint a hatpárti tárgyalásokon az MSZP delegációjának tagja - Szegeden hozta nyilvánosságra azt a levelet, melyben a szocialisták rögzítik a parlamenti pártok egyeztető tárgyalásának funkcióját is tárgyát. Javaslataikat a szocialisták tegnap adták át a másik öt pártnak és a köztársaság elnökének. A szocialista párt elnöksége úgy döntött, hogy saját javaslatait nyilvánosságra hozza. E gesz­tussal jelezni kívánja, hogy e hatpárti tárgyalásoknak csak a nyilvánosság előtt van értelme. Nem elsősorban taktikai okokból, hanem azért, mert az embereknek tudniuk kell, mi történik a hatalom szféráiban. Az MSZP - előzetes ódzkodása ellenére - részt kíván venni ezen a tárgyalássorozaton, mert a jelenlegi kormányzat ciklusidejét meghaladó időszakra dőlhetnek el lényeges gazdasági és társadalmi kérdések, ezért elengedhetélen, hogy konszenzus (egyetértés) alapján szülessenek döntések. Továbbá - folytatta az állásfog­lalás ismertetését Szekeres Imre ­a feszültségek oly mértékig növekedhetnek, hogy ellenőriz­hetetlen, a demokráciát is veszé­lyeztető társadalmi mozgások jöhetnek létre. Ez a veszélyforrás alátámasztja érvelésüket: a válság kezelésének, a gazdaság átalakí­tásának módja nem lehet más. mint a konszenzuson alapuló egyeztetés. Mit kell elvégezni e tárgyalás­sorozaton a szocialisták szerint? Közösen meghatározni, hogy politikai és gazdasági kérdések­ben a hat párt mit és milyen megoldásokat tart elfogadhatónak, ezek érvényre juttatása hogyan lehetséges. Tehát ez a tárgyaids­sorozat, illetve megegyezés nem közjogi funkciót tölt be. Erre utal az a szocialista javaslat is. hogy a záró megállapodást a pártok elnökei írják alá, s vállaljanak nyilvános kötelezettséget, hogy annak szervezetükben, illetve parlamenti frakciójukban érvényt szereznek. Bevásárlás! Isztambulba: május 12-16-áig 4800 Ft + 40 DEM. Bécsbe: május 17-én 750 Ft+ 20 ATS. Triesztbe: május 16-18-áig 1900 Ft. Olcsó görög és jugoszláv apartmanok. Érd.: Victor Kft. Klauzál tér 5. Telefon: 21-964. A tárgyalás egyik témája lehet­ne a gazdaság átalakítása, a másik a demokratikus intézmény­rendszer védelme és megerősítése (például a munkavállalók jogait biztosftó érdekegyeztető mecha­nizmus biztosítása, az önkor­mányzatok működőképességének megteremtése, az SZDSZ-MDF paktum következményeinek felül­vizsgálata, az Alkotmányellenes szélsőséges erők elleni fellépés). A harmadik témakör a közös múlt közmegegyezésen alapuló rende­zése (kiemelten a Justicia-terv és minden hasonló elgondolás elvetése, az elmúlt évtizedek folyamatainak tudományos igényű feldolgozása). Lényeges formai követelmény­nek tartják a szocialisták, hogy bár a hat parlamenti párt között folynak a tárgyalások, de a gaz­dasági és szociális kérdések megvitatásakor, továbbá a mun­kavállalókat érintő témák terítékre kerülésekor e küldöttségeket kiegészítsék a munkavállalók és a munkáltatók képviselőivel. Az állásfoglalások és döntések a konszenzus elve alapján, leg­kisebb közös többszörös meg­keresése révén" születhetnek. A követendő munkamódszer az lehet, hogy a szakbizottságok a kormány írásos javaslatait vitatják meg. a megállapodás tervezetét az aláírás előtt a pártok - saját belső eljárási rendjük alapján ­jóváhagyatják testületeikkel. A zárótárgyalás elnökének a pártok a köztársaság elnökét kérhetnék föl, a főbizottsági, tehát politikai jellegű ülések pedig - a szocialis­ták szerint - a teljes nyilvánosság előtt történjenek. Az MSZP állás­pontja: június 30-ig be kell fejeződnie a tárgyalássorozatnak. Kérdésekre válaszolva az MSZP alelnöke elmondta, hogy a koalíciós pártoktól függ: lesz-c, s ha igen, mennyire sikeres a hatpárti egyeztető tárgyalás. Ha a kormánykoalíció az eddigi törté­nések alapján úgy dönt, hogy az ország érdekében be kell vonnia az ellenzéket az érdemi döntésho­zatalba. akkor lesz értelme és eredménye a tárgyalásoknak. Az eredménytelen megbeszélés negatív következménye lenne, hogy végképp lejáratódna a politikai intézményrendszer. (újszászi) PUSZTULÓ SZIGET AZ ISZLÁM TENGERBEN - A Közel-Kelet etnikai térképe rendkívül színes - szinte megszámlálhatatlan sokaságban élnek itt a különböző csoportok. A kurd szerencsétlen történelmű, muzulmánná lett indoeurópai nép az iszlám tengerben. Kurdisztán Törökország Irak és Irán talál­kozásánál. körülbelül 500 ezer négyzetkilométert foglal magába, területe csekélyebb mértékben átnyúlik Szíriába és a Szovjet­unióba is. A kurdok feudális állama viszonylagos önállóságot élvezett a XVIII. század elejéig ­1639-ben az oszmán törökök és a perzsák megegyeztek Kurdisztán felosztásában: a határ körülbelül ott húzódott, ahol ma Irak és Irán között. - Mikor jelentek meg a kurdok Európa és a világpolitika hori­zontján ? - A kurd probléma az I. világháború végén került a nemzetközi érdeklődés homlok­terébe. Törökország a központi hatalmak oldalán harcolt, területét az 1920-as sevres-i békében az antant feldarabolta, s a kurdok számára biztosította az állam­alkotás jogát (a kurd naciona­lizmus és a kurd nemzeti párt már a világháborút megelőző években zászlót bontott). A Kemal Ata­türk-vezette török nacionalisták elutasították a diktált békét - a felszabadító háborújukat követő lausanne-i békében már szó sem esett a kurdokról, leendő álla­muk jogi alapja megszűnt. S ez a leglényegesebb különbség a kurd és a palesztin sors között: utóbbi nép számára nemzetközileg is érvényes szerződés, 1947-ben kelt ENSZ-határozat osztja Palesztinát zsidó és arab államra. - Javultak-e a kurdok lehe­tőségei á legújabbkori törté­nelemben? - Ez az időszak sorozatos felkelésekből állt. A kurdok végigsöpörtek Irakon, Török­országon és Iránon is. Törökor­szágban ezeket iszonyú keményen verték le. Kemal Atatürk szét­szórta és turkizálta őket, kijelent­ve, hogy a kurd nép nem létezik, ők valójában hegyi törökök. Mindezek ellenére itt él a legjelentősebb létszámú kurd A kurd tragédia Irakot az USA állítólag visszabombázta az ipari forradalom előtti állapotok közé, de Szaddám Huszeinnek még maradt annyi ereje és technikája, hogy a síita és a kurd felkelést véresen leverje. A diktátor körül tömörült a hadsereg és a szunnita kisebbség; a katonák a menekülő kurdokat észak felé szorították, földjüket felperzselték. Nagy Lászlót, a Közel-Kelet és az arab történelem szakértőjét a kurd nép zivataros múltjáról s lehetséges jövőjéről kérdeztük. népesség, a becsült 20-25 millióból 8-10 millió. Iránban hasonló sors várt rájuk. 1942-ben a perzsa állam szovjet és angol megszállás alá került. A világháború végén a szovjetek késleltették a kivonulást, védő­ernyőjük alatt baloldali azeri autonóm állam alakult - és ebből kivált egy kurd népköztársaság. Irán ekkor engedményeket tett a Szovjetuniónak: megígérte, hogy kommunistákat vesz be kormá­nyába, s a szovjetekkel közös olajipari vegyes vállalatot hoz létre stb. A Szovjetunió kivonult (a perzsák viszont nem állták a szavukat), s ez az iráni területen létrejött két kis állam sorsát végleg megpecsételte: angol nyomásra a teheráni kormány felszámolta azokat - Barzáni kurd törzsfőnök a Szovjetunióba ment, ahol tiszteletbeli tábornok lett. Hogy a birodalom népei között kurdok is vannak, arról egy 180l-es cári okirat tesz említést először. Az októberi forradalom után, 1923-tól autonóm körzetben éltek, hat teljes évig. A '30-as években szétszórták őket, egy részüket Közép-Ázsiába telepítet­ték. Az autonóm körzetben még 60-70 ezren éltek - az 1959-es népszámlálás ugyanott már csu­pán 1500 kurdot regisztrált. Összlétszámuk a Szovjetunióban körülbelül 100 ezer. A kurdok tevékeny részt vállaltak az 1958-as iraki forradalomból. Ebben az országban helyzetük átmenetileg javult. - Felmerülhet a kérdés, miért éppen Irak küzd ilyen látványosan a kurd kérdéssel, míg a többi érintett államban, elsősorban Törökországban sírt csend honol. - kak volt az egyetlen, amely kísérletet tett a kurd probléma megoldására. Az 1958-as alkot­mány kimondja, hogy Irakban két nép van. a kurdok és az arabok. Bonyolult belső harcok után azonban, amelybe a kurdok is belekeveredtek, 1959-ben e folyamat megállt. 1961-ben pedig a két nép között kitört a háború, a harcok 1970-ig tartottak. Ekkor sikerült megegyezni: a kurdok széles körű autonómiát kaptak saját büdzsével, nyelvhaszná­lattal; minisztereket küldhettek a kormányba, s közülük került ki az állam alelnöke. A szerződést egyébként a bagdadi központi kormány részéről 1970-ben Szaddám Húszéin írta alá. A térségben egyik ország sem biztosított ilyen jogokat kurdok­nak, akik a megtapasztalt ön­állóság visszaszerzéséért har­colnak. - A nagyhatalmak torlaszolták s torlaszolják-e el ma is a kurdok útját az önálló államig, vagy valami más is? - A kurd nép, a kurd nemzeti mozgalom mélységesen megosz­tott. Ez az oka annak, hogy egy-egy ország a történelem folyamán mindig, egészen a legutóbbi időkig sikeresen fel­használhatta különböző csoport­jaikat egymás ellen, s a szom­szédos államok ellen is. Tipikus a képlet: ígéretek fejében a kur­dokkal valaki ellen, vagy minden­ki a kurdok ellen: a '30-as évek­ben Törökország, Afganisztán, Irak és Irán a diplomáciatörténet­ben példátlan szerződést kötöttek - nem külső, hanem belső ellen­ség, a kurdok ellenében léptek fel. Később a khomeinizmus az isz­lám egység nevében valósággal irtotta őket - ekkor Irak állította ideig-óráig sikeresen maga mellé a kurdokat, akiket aztán végül is becsapott. Az amerikai-iraki háborúban az USA túlbiztatta a kurdokat - mint a magyarokat '56-ban. - Turgut Özal ötlete az enklávé felállításáról nagy karriert futott be. - Anglia karolta fel, de az enklávé kifejezést villámgyorsan biztonsági zónára cserélte. A dolog ugyanis itt már nagyon veszélyessé válhat. Az ENSZ alapokmányában benne van, hogy kizárólag belső ügyekbe a világszervezet nem avatkozhat be. Könnyen precedenst teremthet. S azután: beavatkozna a Szovjet­unióban Litvánia miatt, Kínában Tibet ürügyén? - A béketárgyalásokon - ha lesznek ilyenek - felborulhat-e a közel-keleti egyensúly? - Az átfogó rendezésbe bele­tartozhat a kurd probléma megol­dása is - de semmiképpen nem képezheti tárgyalások alapját az önálló kurd állam, ugyanis ez érintené Törökország és Irán terü­letét is, s jelen pillanatban mind­kettő az USA szövetségese. A megoldás - amire a kurd és az iraki demokratikus erők is utalnak - az iraki rendszer megváltozta­tása lehetne, a visszatérés az 1970-es alapokhoz. Törökország­ban és Iránban ennek felmérhetet­len hatásával számolhatunk. Ám demokráciáról, mint történelmi szituációról szó sincs a térségben. bármelyik rezsimet is tekintjük: a szaudit, a szírt, a kuvaitit, az iránit stb. A probléma itt jóval bonyo­lultabb mint Kelet-Európában. - A mai nemzetközi kon­stellációban tehát egy önálló kurd államnak semmi esélye nincs? - Legfeljebb autonómiának, államnak semmiképpen, mert akkor valamennyi határ felborul a térségben. S az autonómia is csak Irakban valósulhat meg ­Törökország és Irán fel sgm veti ezt a lehetőséget. Ódor József Most. hogy immár idehaza forgatom Jugoszlávia autós térképét, döbbenten kell meg­állapítanom: kettészakadt Horvát­országra és Szerbiára. E tény közel kéthetes körutunk során annyira nyilvánvalóvá lett, hogy így utólag nem tudnám megmon­dani. mikor is válhatott ketté nyugat és kelet, Bosznia-Her­cegovinát félbemetszve. Indulásunkkor barikádokra, fegyveres civilekre, úttorlaszokra számítottunk elsősorban, mivel akkor már éppen egy hete nem dördült el fegyver a szomszédos balkáni államban. Aki rendsze­resen követte a jugoszlávok viszályairól érkező híreket, kettő az egyhez fogadott volna, hogy még három-négy nap és ismét fegyverropogásra ébrednek Knin vagy Pakrac városában. Szezonja volt a nacionalista háborúsdinak. Balszerencsénkre (?) mihelyt ismét a határon innen találtuk magunkat. megszólaltak a fegyverek. Kievoban kezdődött április 30-án, Horvátország azon terü­letén, ahol vegyesen élnek három­száz éve egymás mellett katoli­kusok és pravoszlávok. Amikor e horvát többségű faluban horvát rendőrőrsöt állított fel a köztársa­ság belügyminisztériuma, szerb fegyveresek támadtak a rendőrök­re. akik rövidesen menekülésre kényszerültek. A helységbe azon­nal bevonultak a Jugoszláv Néphadsereg alakulatai... Két nappal később Borovo Seloban 12 horvát kommandóssal végez­tek szerb fegyveresek. Brsadinban az utcán lőttek le egy szerb férfit, Pakracon több pokolgép robbant és a levegőbe röpítették a helyi benzinkutat. Polcanban megöltek egy horvát rendőrt, Potkoljen fegyver után kutató krainai (szerb) rendőrök keveredtek tűzharcba a helybeliekkel, miközben Kalas­A POLGÁRHÁBORÚ ELŐÉRZETE Oda és vissza nyikovok után kutattak. Több helyen a vasúti síneket tették tönkre, s a hegyi falvakban újra barikádokat emeltek... Az igazat megvallva nem bántuk, hogy holtakkal nem ­csupán ölésre kész férfiakkal ­találkoztunk. Nem várt viszontag­ságokból így is bőven kijutott madárlátta turistaként számon tartott kettősünknek. A vasúti közlekedés bizonytalansága miatt Attila barátom 13 éves Ladájával voltunk kénytelenek nekivágni az amúgy rövidnek tűnő kétezer kilométeres útnak. A végeláthatatlanul kanyargó magas hegyi utak - a zuhogó eső, a reggeli köd s a napokig szakadó fél méteres hó - kellően próbára tették amúgy mindenre felkészült idegrendszerünket. A főutakról - melyek gyakran a végletesen elhanyagolt mellék­utakra emlékeztettek — letérve, az útirányt jelző táblákkal a korlátok is eltűntek. Mindenek ellenére sikerült előzetes napi terveinkhez tartani magunkat. Horvátország­ban a horvátok lakta területeken magyar rendszámtáblánk nem jelentett gondot, nem úgy, mint a rivális testvérnép, a szerbek köreiben. Mintha fegyverszállít­mánnyal robogtunk volna... Ha turistaként próbáltunk elbeszélgetni a helybéliekkel, nem értették; mit keresünk a polgárháború küszöbén, ha újságírónak mertem vallani magam, bizalmatlanságuk jele­ként nemigen álltak szóba velem, a sorsukban nem osztozó jött­menttel. A tengerparton, autónkat, megviselt külsőnket látva úgy fogadtak mint a lengyel vagy orosz bevásárló turistákat. A szállásra viszont nem volt gon­dunk, az egykori turistaparadi­csomokban, Plitvicétől Mostarig szívesen látott „márkások" lehet­tünk, akárhonnan is jött kül­földiek. De mit is láttunk, mi is történt Abrakadabrában, a bűvészmutat­ványként az első világégés után teremtett balkáni nagy államban? Elöljárójában csupán ennyit: szó lesz gazdasági csődről, szabad többpárti választásokon teret nyert pártok, és hatalomra került kormányok meg kormányfők hatalomféltéséről, megtévesztett, indulatokkal jóllakatni kívánt tömegről, de elsősorban em­berekről, s mindarról, ami Jugoszláviában - Közép-Kelet­Európában - bárkivel megtörtén­het, hitről, jövőről és illúziókról. (Folytatjuk) Varga Iván A jugoszláv hadsereg az amerikai AP hírügynökség értesülése szerint rendkívüli állapot bevezetését javasolta az államelnökségnek - jól értesült források szerint hétfőn és kedden erről folyt a vita a testület zárt ajtók mögötti tanácskozásán. A legutolsó jugoszláviai jelentések szerint csütörtökre háborúellenes nagygyűlést hívott össze Belgrádba az egyesült szerb ellenzék. Sibenikben tegnap a spliti munkások hétfői tüntetését éltették: „Nem engedjük, hogy a katonai junta átvegye a hatalmat" - hangoztatta a tömeg. Szerbiában és Crna Gorában pedig a hadsereget támogató megmozdulásokat szerveztek. A brit kormány nem sokkal a horvát kormányfő Londonba érkezése előtt megismételte álláspontját, mely szerint csak az egységes Jugoszláviát támogatja. Bár a horvát sajtó azzal vádolja a katonai vezetést, hogy gyakorlatilag segíti a „szerb terroristák" akcióit - s ez akár el is képzelhető -, a hadsereg megjelenése mégis minden térségben átmeneti fegyvernyugvást eredményez. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Jugoszláv Allamelnökség nem ura a helyzetnek, a néphadsereg maradt az egyetlen erő, amely a totális polgárháború kitörését megakadályozhatja. Mindent összevetve, a kialakult helyzetet előbb vagy utóbb politikailag rendezni kell. A katonai hatalomátvétel, melyre most jó esélyt látok, csupán a jelenlegi állapotokat konzerválná. Franjo Tudjman horvát kormányfő, a spliti eseményeket követően rádióbeszédében, melyet később a zágrábi tévéhíradóban is bejátszottak, arra kérte népét: ne provokálják a néphadsereg alakulatait. Kérésének nyilván jó oka lehetett! Félek, szavait csupán a hatalomféltés vezette, hiszen eddig szerb kollégájával, Szlobodan Miloseviccsel együtt nem sok politikai józanságról tanúskodott. Az Osztrák Nemzetvédelmi Minisztérium a jugoszláv határ mentén tegnap teljes készültséget rendelt el. A Jugoszláv Néphadsereg páncélos alakulatai pedig Bosznia-Hercegovinában is erős csapatmozgásokat végeztek. Ennek hatására a barikádok építése a köztes köztársaság területén is megkezdődött. Nem mondok semmi újat, ha napi kommentáromat így fejezem be: Jugoszláviában valami készül. V. |.

Next

/
Thumbnails
Contents