Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-08 / 106. szám

ttís 0 R0RSZÁ6 81. évfolyam, 106. szám 1991. május 8., szerda ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 185 forint Ára: 7,40 forint • és felmondások Kurdok sorsa - Tévéügyek fent és lent - Feszty-körök után Szamizdattörténet - Színházi előzetes - Az élet megy tovább A

z Öböl-háborúban szövetséges haderők tegnapra kiszélesítették az iraki-torok határ mentén húzódó biztonsági övezetet, amelybe az elkövetkező két hét során 200 ezer kurd menekültet kívánnak áttelepíteni a törökországi menekülttáborokból. Ezzel egyidőben Szaddam Húszéin iraki elnök szülővárosában, Takritban tett látogatásán sürgette, hogy állítsák bíróság elé azokat a vezetőket, akik „nem álltak helyt" az ellene kirobbant márciusi felkelés idején. Az elnök külföldről támogatott „huligánokat" tett felelőssé a zavargásokért. Vlihail Gorbacsov szovjet államfő tegnap felmentette hivatalából Vlagyimir Lobovot, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettesét, és egyben szentesítette Lobov távozását a Varsói Szerződés első főparancsnok-helyettesének funkciójából. Jugoszlávia egyre inkább a polgárháború felé sodródik. A szövetségi hadsereg tegnap rendkívüli állapot bevezetését javasolta az államelnökségnek, és úgy tűnik, akár fölöttes szervétől független akciókat is kész végrehajtani. (Helyszíni riportsorozatunk első része a 2. oldalon olvasható.) Németországi látogatásának második napján, tegnap a kora esti órákban Erfurtból Berlinbe érkezett a Magyar Köztársaság elnöke és kísérete. Göncz Árpád a berlin-tegeli repülőtérről egyenesen a schónebergi városházára, a berlini szenátus székhelyére hajtatott, ahol Eberhard Diepgennel, a város kormányzó polgármesterével találkozott. Az Országgyűlés tegnapi ülésén Katona Tamás külügyi államtitkár visszavonta a kormány előterjesztését, melyben az a Parlament előzetes felhatalmazását kérte a Romániával aláírandó „Nyitott égbolt" egyezményhez. Állami vagyon az önkormányzatoknak Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésének kezdetén Antall József miniszterelnök a második világháború befejezésének közelgő évfordulójára. Szabad György pedig az új Parlament egy esztendővel ezelőtti megalakulására emlékezett beszédében. A napirend előtt szót kérő Török Ferenc (SZDSZ) képviselő sérelmezte, hogy a műsorszóró Az Országgyűlés az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról folytatta vitáját, amelynek keretében Boross Péter belügyminiszter elmondta, hogy a kormány szándéka a tavaly szeptember 30-ai önkormányzati törvénnyel az volt: az önkormányzatok kapják vissza a működésükhöz szükséges állami vagyont. Sóvágó László (MDF) aláhúzta, hogy az önkormányzatoknak juttatott vagyon folyamatos gazdálkodást tesz majd lehetővé. Wekler Ferenc szerint az ellenzéki pártok fontosnak tartják ezt a törvényt, de ebben a formában visszautasítják, mert nem tartalmazza az önkormányzati törvényben felsorolt összes tulajdon átadását. Délután az ülés interpellációkkal, majd a koncesszióról szóló törvénytervezet fölötti vitával folytatódott. Az ellenzéki pártok közül az MSZP fejtette ki legrészletesebben nézetét, azt hangoztatva, hogy a koncessziós törvény újabb eszköz a kormány kezében a bevételek összpontosítására. Az MSZP szerint a törvényben biztosítani kellene az önkormányzatok egyetértési jogát. Szűcs István (MDF) azt vetette fel, hogy a több tárcát érintő kérdésekben a gazdasági kabinet vagy kormányzat döntsön a koncesszióról. Balsai István igazságügyminiszter a következő ülésen válaszol majd és a határozathozatal is ugyanekkorra várható. Harcok Örményországban vállalat - anyagi okokra hivatkozva - megtagadta a TV2 reggeli adásainak sugárzását, és felvetette, hogy emögött esetleg politikai indokok is húzódhatnak. Antall József rövid válaszában rámutatott, hogy a televízió költségvetését az Országgyűlés fogadta el, és a kormánynak eszerint kell működtetnie az intézményt. A szovjet hadsereg egységei kedd reggel tűz alá vettek négy örmény falut. Örményország moszkvai képviselete úgy tájékoztatta az MTI moszkvai irodáját, hogy a támadásokba helikopterek és harckocsik is bekapcsolódtak. A katonák előbb ultimátumot intéztek a lakossághoz: vagy leadják a fegyvereket, vagy eltüntetik a föld színéről a falvakat. Az örmény képviselet szóvivője közölte, hogy a hétfőn lerombolt Voszkepar faluban tizenhárom ember vesztette életét a település ellen intézett katonai támadásban. Közlése szerint a halottak többsége rendőr. A támadók állítólag negyven rendőrt túszul is ejtettek és elhurcoltak. Eközben a szovjet parlament elvetette az örmény Legfelsőbb Tanácsnak azt az indítványát, hogy az örmény-azerbajdzsán konfliktus újbóli kiéleződése miatt hívják össze a szovjet Népképviselők Kongresszusát. A szovjet törvényhozás ugyanakkor úgy döntött, hogy hivatalos vizsgálócsoportot küld ki Örményországba és Azerbajdzsánba a jereváni, illetve a bakui állítások ellenőrzésére. Az elutasító döntést tartalmazó határozat úgy fogalmaz, hogy a Népképviselők Kongresszusa és a szovjet parlament már eddig is több ízben foglalkozott az örmény-azeri háborúskodással. Határozatok is születtek ez ügyben, ám azok csak papíron maradtak VITÁM ET SANGUINEM, SED AVENAM NON Gergely János akadémikus, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke megnyitójában elmondta, hogy a húsz évvel ezelőtti szervezőmunka eredményét. a szegedi intézetek létrehozásának helyességét az idő igazolta, hiszen annak idején Straub F. Brúnó professzornak, s szervezótársainak igencsak meg kellett küzdeniük a kutatás Budapestre centralizáltságával, illetve a biológiai központra szánt pénzösszeg felaprózási szándékával. Gergely János az előadások után is megerősítette véleményét. - Csodálattal .értékelem az előadások színvonalát, bár ez különösebb meglepetést nem jelent számomra, hiszen ismerem a Szegeden folyó munkát. Az SZBK jó „befektetés" volt az Akadémiának, és az államnak, hiszen olyan erőket koncentrált egy „tudománypárti" városba, hogy szinte a semmiből hozhatta létre a magyar molekuláris biológia-kutatást. Világviszonylatban is élvonalbeli munkáról hallhattunk tőlük. - Tehát az SZBK-nak van jövője...? Ma Hadlaczky Gyula a mesterséges emberi kromoszóma előállítására vonatkozó kísérleteinek bemutatását azzal fejezte be. hogy ha nem lesz pénz a hasznosítási kutatásokra, akkor Magyarország nem részesülhet a gyakorlati haszonból, és ismét csupán az erkölcsi siker jut az országnak.. - Az SZBK-nak múltja, jelene, és jövője van, de a magyar tudományos életnek általános betegsége a pénzhiány. Az összeg, amit az intézetek fenntartási költségként kapnak, csak töredéke az alapkutatásra szükségesnek. Antall József miniszterelnök is kimondta a nyitónapon, hogy Szegedi nap volt az Akadémián Gróf Széchenyi Istvánra emlékező ünnepi közgyűlése második napját - nem kis tisztesség a Szegedi Biológiai Központ kutatásainak bemutatására fordította a Magyar Tudományos Akadémia. Idén húsz éves az SZBK: az évforduló kapcsán tíz szegedi tudós tartott nagy sikerű szakelőadást a molekuláris biológia területéről. Ha létezett időzítés, az is remekbe sikeredett, mert az első napi miniszterelnöki látogatás, és az elkészült akadémiai törvénytervezet kapcsán, kimondva, kimondatlanul tegnap a Budavári Kongresszusi Teremben egy kicsit mindenki a szegedi központhoz hasonló kutatóintézetek jövőjére gondolt. „vitám et sanguinem. sed avenam non" - egyszerűen nincs pénz. Szerintem a következő néhány évben jelentős anyagi támogatást, különösen az alapkutatásokra, nemigen fogunk kapni. Az intézetek rákényszerülnek majd, hogy „ügyeskedjenek", s felhasználják külföldi kapcsolataikat; amire itthon nem lesz pénz, azt külföldön kell majd elvégezni. Hogy az ügyeskedés milyen hasznot hozhat, illetve a magyarországi pénztelenség mitől fosztja meg a kutatást, példa rá Hadlaczky Gyulának, a biológiatudomány kandidátusának ama ominózus előadászáró mondata. Nem kevesebbről van szó, mint bizonyos betegségekre immúnis, mesterségesen előállított kromoszómák állatokba ültetéséről, amivel új, ellenállóbb fajták nyerhetők. A fiatal tudóstól többet is megtudtunk. - Jelenleg már a hasznosítási stádiumba jutottak a kísérletek, és ilyenkor már a piac működik. Ki amennyit befektet, annyit részesedik a haszonból, ezért mondtam, hogy ha nem sikerül Magyarországon pénzt szerezni, akkor csak az erkölcsi dicsőség marad nekünk. - Külföldről tehát érdeklődnek? - Már írásos szándéknyilatkozatot kaptunk egy kanadai embriómanipulációs cégtől, egy kaliforniai intézet anyagi támogatást is küldött, úgyhogy valószínűleg ott kezdődnének meg a hasznosítási kísérletek emberi csontvelósejteken; ezen kívül a Beckmann Intézettel is elkezdődtek a közös munkák: náluk, és Szegeden folynának a transzgenetikus egérkísérletek. Együttműködést ajánlott az Albertai Egyetem sejtbiológiai tanszéke, a Cagliari-i egyetem, és a kanadai szövetségi kormány ottawai kutatóintézete is, hogy ők is bekapcsolódnának a transzgenetikus állatok előállításába. - Mennyi lenne a haszon? - Ezt nem tudni pontosan, a szabadalom bejegyzése egy közvetítő cégen keresztül folyna, amely jól meghatározott licencengedélyt biztosítana a kísérletekre, aztán a szabadalom felhasználását szerzői jogdíj formájában visszajuttatná a Szegedi Biológiai Központnak. Ötvenmilliós öszszegről van szó befektetésként, ennek felére nyújtottunk be pályázatot az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottsághoz. Kérdés, hogy megkapjuk-e a pénzt, vagy pedig a haszon kikerül külföldre. Keszthelyi Lajos akadémikust, az SZBK főigazgatóját pénzügyekkel nem lehet megingatni: örök optimista. - Erre az évre pillanatnyilag tízmillió forint hiányzik, ami még nem tragikus. A támogatásokat három-négy forrásból szerezzük be: egy direkt támogatást a kormányon keresztül, pályázat útján az Országos Tudományos és Kutatási Alaptól, illetve további kutatásfejlesztési-bizottságbeli páyázatokon is rész veszünk, úgyhogy a pénz folyamatosan jön. Nem aggódom, remélem, elég lesz. Ilyen színvonal és eredmények koncentrált támogatást feltételeznek. Az új akadémiai törvénynek is az a célja, hogy az akadémia kutatási intézeteit fenntartsa, de több önállóságot adjon nekik. Valószínűleg ezeknek egy bizottság látja majd el a felügyeletét, és osztja majd el a költségvetést, a tervezet szerint az intézetek önkormányzati tulajdonba kerülnének, és a bizottságon keresztül kapnák a támogatást. Ha a kormány fenntartja támogatási szándékát, akkor ezt az időszakot át lehet majd vészelni. Panek József FEGYVERTARTÁS MA Titok nincs, jog van Az Alkotmánybíróság utasította a jelenlegi belügyminisztert: rendelkezzen az önvédelmi fegyvertartás kérdéséről egyúttal az exbelügyminiszter fegyverbegyűjtési akcióját és az ezzel kapcsolatos rendelkezését - korlátozta újabb engedélyek kiadását alkotmánysértőnek minősítette. -Most mi a helyzet, mi lesz például a letétbe helyezett fegyverekkel? - kérdeztem Harkai Gyulát, a főkapitányság igazgatásrendészetének osztályvezetőjét. -Várunk a miniszter úr utasítására, a saját szakállunkra nem intézkedhetünk. - Hány önvédelmi fegyver van jelenleg magánkézben Csongrád megyében? - Pontosan 512. Ebbe értendők a természetes és a jogi személyek egyaránt. - Ha ezt már megmondta, akkor nem lehet akkora titok ez a fegyverügy. Hallhatnánk azt is. kiknél? - Nos, ez az, amit nerri mondhatok meg, mert ez viszont titok. Ha kiadnám a neveket, megsérteném a személyiségi jogukban őket, úgyhogy erre nem válaszolhatok. - A főkapitányság adott-e ki az utóbbi hónapokban, hetekben önvédelmi fegyvertartási engedélyeket? - A volt belügyminiszter korlátozta az engedélyek kiadását. A korlátozás nem terjedt ki a hivatásosokra. Akik közülük kértek, kaphattak. - Ha megengedi, hangosan gondolkodnék: jelen pillanatban tehát lehet fegyvere a rendőrnek, a katonatisztnek, továbbá a jogi személyeknek, amelyeken vállalatokat, bankokat, nagyobb áruházakat kell értenünk, ezek foglalkoznak ugyanis pénzőrzéssel. -kíséréssel. A természetes személyek nevei lennének az igazán izgalmasak Csak azt nem tudom', ők milyen alapon tarthattak eddig is, és például én nem? Ha most kérnék? - A fegyvertartási engedély feltételei változatlanok: 18 életév, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, egészségügyi alkalmasság. Aki ezeknek a feltételeknek megfelel, nyugodtan kérelmezhet, hiszen állampolgári joga. -jri C aztán a faramuci helyzet! Az exbelügyminiszter ugyanis a köz§-( biztonság és a közrend megromlására hivatkozva gyűjtette be a J—J fegyvereket, korlátozta az újabbak kiadását. Azóta pedig a közrend és a közbiztonság szinte kétségbeejtően tovább romlott. F.bből pedig arra is következtetni lehet, hogy például a lét- és vagyonbiztonság hangoztatása ürügy volt, más megfontolásokból történt a lefegyverezés. Vagy csak egyszerűen egy átgondolatlan, elhamarkodott rendelkezés volt ez? Mindenesetre semmiképpen nem maradt hatástalan. Akitől elvették, az kikérte magának, akinek nem volt. az örült, hogy na végre... Akár a politikai hatalom megszilárdítása, megóvása , akár a különben mindenki számára elfogadható közbiztonság érdekében tett, tisztán rendteremtő szándékról is volt szó, a végeredmény egy és ugyanaz lett. Míg jogilag igazságot szolgáltattak, addig is jót veszekedtünk, marakodtunk. Egész jól ment fegyver nélkül is. És ezután, lehet, hogy fogjuk azt a fránya pisztolyt és cél és tűz? Mag Edit Az egészség nálunk nem érték Az egy éve megalakult Magyar Rák Liga hétfői, Royal kávéházbeli estjén többségben voltak a negyven felettiek, bizonyítandó, hogy még a tájékozódás szintjén sem törődik egészségével a fiatalabb generáció. Persze korosztályi határok nélkül, az egész magyar társadalom jellemzője, hogy nálunk az egészségnél minden értékesebb. Ez a fő orka annak, hogy a világ egyik legbetegebb nemzete vagyunk. De talán-tán elérkezik lassan az idő, amikor némely fanatikusok próbálják erőnek erejével ráébreszteni a nemzetet arra. hogy egyetlen igazi értékünk létezik amit óvni, védeni, menteni kell az egészségünk. A Magyar Rák Ligába tömörült 13 egyesület is erre a nemes feladatra szövetkezett, mert amellett, hogy a daganatos betegségben szenvedők sorsán igyekszik enyhíteni, a rák korai felismerését - s így az életbenmaradás esélyeinek növelését - is célul tűzte ki. Amint azt a hallgatóság dr. Podmaniczky Erzsébettől, a liga fótitkárától megtudhatta: komplex rákprogram kidolgozására készülnek, amelynek első lépcsője, három szűrővizsgálat - a nőgyógyászati, a szájüregi és az emlőszűrés - országos bevezetése lesz. Nem véletlen kezdik a sort eme rákfajták szűrésével, hiszen mind az emlő, mind a szájüregi és nőgyógyászati daganatok száma évről évre növekszik. Az est meghívott orvosvendégei a felvilágosítás szándékával beszéltek részletesebben egy - egy rákfajtáról, a korai jelekről. Á többi között a nők rettegett betegségéről, a méhnyak, méhtest és petefészekrákról, amelyek közül az első kettő - állítják - száz százalékban gyógyítható, ha a kezdet kezdetén, az első stádiumban felfedezik. Ezért hát nem lehet elégszer ismételni, a rendszeres nőgyógyászati rákszűrés, a korai felismerés az életet jelenti, éppen úgy, mint a rendszeres emlóvizsgálat, hiszen ennek hiánya és elmaradása miatt diagnosztizálnak évente 3000 előrehaladott emlőrákot. Némileg megnyugtató volt hallani, hogy a daganatdiagnózis nem mindig jelent halálos ítéletet. Ám ha az orvosok kezében lehetnek esélyeink az életben maradásra avagy hosszabbításra, akkor miért fordulnak el tömegével az emberek az orvostudománytól, s hisznek inkább a paramedicinában, a csodaszemek kikiáltott cseppekben? A választ maguk az orvosok őszintén fogalmazták: a magyar egészségügy kudarcának tekinthető a paramedicina virágzása. S eme kudarc egyik fő oka: az orvos - beteg kapcsolat megromlása, a gyó< Folytatás a 2. oldalon)