Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-07 / 105. szám

2 Körkép 1991. május 7., kedd A Tisza - az Alföld főútvonala Ausztria közvetítene „Jugoszlávia között" (Folytatás az I. oldalról) vadászati jog értékesítéséből származó bevételekhez hasonlóan a halgazdálkodásból pénzhez szeretnének jutni. Sőt arra kérik a Dél-alföldi Erdő és Fafel­dolgozó Gazdaságot, hogy fatele­pftési és fakivágási terveiket egyeztessék az önkormányzatok­kal. E két javaslat is arra utal, hogy az önkormányzatok részt kérnek a folyó hasznosításának megtervezéséből. A megyében ­egyelőre - ivóvízként nem hasz­nálják a Tiszát, s ipari célokra is alig. A mezőgazdaság viszont az aszályos időszakban másodper­cenként 25-30 köbméter vizet emel ki öntözésre, a halastavak után­pótlására. A régen oly virágzó foglalatosság, a halászat sorvad, kevés a hal a folyóban. A Tisza másik természetes hasznosítása, a hajózás gyér, pedig a vfziút az Európai Gazdasági Bizottság szerint harmadosztályú, azaz 650-1000 tonnái elbíró hajók is úszhatnának itt. A teherszállítás a megyei áruforgalomnak csak töredéke. Ennek oka. hogy a Csongrád-Kisköre közötti szaka­szon nincs meg mindig a kellő vízmélység, de a kikötő és a ra­kodó, meg a hajó is kevés. Rend­szeres személyszállítás nincs, nyaranként kirándulóhajókat látni a Tiszán. A vízi közlekedés feltételeit javítaná, ha megépülne a Csongrádnál tervezett vízlépcső. mert ezzel megszűnnének a hajózást akadályozó gázlók. To­vábbá néhány kanyarulat rende­zésével negyedosztályú hajóút lehetne itt. A vízi közlekedést csak jeges időszakokban és árvíz idején kellene szüneteltetni, ami egy évben 60 napot jelentene. A tiszai vízi közlekedés fejlesztése országos egyeztetést, összefogást igényel. A Tisza közel tízezer hektáros hullámterének hasznosításáról, a mező-, erdő és vadgazdálkodás, a homokkitermelés, az üdülő­telepek, partfürdők és hobbiker­tek, a horgászhelyek sorsáról kö­rültekintő megegyezés után. az önkormányzatokkal egyetértésben kell dönteni. A Tisza védelme és hasznosítása sokrétű, egymással összefüggd emberi tevékenységet kíván. Az érintett megyék megál­lapodása után a feladatok regio­nális és településfejlesztési ter­vekben köszönhetnek vissza. Ú.L TV2 - csak fél öt után A TV2 adása a nagyközönség számára egyelőre hétfőn 16 óra 30 perctől látható - adott tájé­koztatást az MTI kérdésére Hankiss Elemér, a Magyar Te­levízió elnöke. (Mint arról vasárnap beszámoltunk, a Magyar Műsorszóró Vállalat és a televízió között kirobbant „árvita" miatt a műsorszórók egyelőre csak a régi adásidőben sugározzák a TV2 műsorát.) A program reggel hat órakor megkezdődött, ám a műsor csak a televízió házi hálózatára kapcsolt készülékekben látható. Hankiss Elemér beszámolt arról is. hogy a tárgyalások természetesen folyta­tódnak. A megoldás lehetősé­geként felmerült az a javaslat is, hogy válasszák ketté a Műsor­szóró Vállalat fenntartási és fej­lesztési költségeit. Amennyiben a költségvetés vállalná a fejlesztés finanszírozását, úgy a televízió esetleg ki tudná fizetni a fenntar­táshoz szükséges összegei FORRONGÓ HORVÁTORSZÁG Újabb tragédiák Jugoszláviában nem nyug­szanak a kedélyek, sőt a félelem és kilátástalanság újabb hullámai viselték meg vasárnap és hétfőn Horvátországot. A kelet-szlavóniai véres napok után most elsősorban az Adriai­tengerpart több városa áll a figyelem középpontjában. Split­ben 30 ezres tömeg körülzárta a haditengerészeti parancsnokságot. Az ellen (Untettek, hogy a kijevói lakosságot huzamosabb ideje zárlat alatt tartja a jugoszláv hadsereg, s nincs élelem, gyógy­szer, szünetel az áramszolgáltatás. A spliti parancsnokság előtti zavargásokban, miközben meg­támadták a hadsereg páncélosait, egy katona és egy polgári személy életét vesztette. A hadsereg nem használt fegyvert, és szavatolták, hogy a katonák nem lőnek a tömegbe, dc az egységek moz­gására így is csak könny­gázbombák használata révén ke­rülhetett sor. Sibenik környékén újabb robbantások voltak, amelyek során lakóépületek rongálódtak meg. A személyvonatok csak Drnisig közlekednek, vasárnap este a Zágrábból Zadárba igyekvő autóbusz óriási kerülővel és több mint 4 órás késéssel érkezett célba. Az utasokat több helyütt támadás érte, de szerencsérc, komolyabban senki sem sérült meg. Több tengerparti városban nincs áram is víz. Egy szombati robbantás óta Zadar, Benkovac és Obrovac községekben szünetel a vízellátás, azaz Zadárnak is csupán minimális vízellátást tudnak biztosítani. A krajinai térségben zavarok álltak be a vasúti forgalomban. Kelet-Szlavónia városai közül Vukováron a legkritikusabb a helyzet. A lakosságot körülzárták, az élet szinte teljesen megbénult: az üzemek nem dolgoznak, szü­netel a tanítás, leállt a közlekedés, a közhivatalok nem fogadják a feleket, ellenben szaporodnak az utakon felállított akadályok, és mind több a fölfegyverzett civil. A horvát kormányfő hétfőn a helyzet békés megoldására, a barikádok lebontására és a Civil rendfenntartók visszavonására szólított fel. Borovóban sem nyugodt a helyzet. A dolgozókat fegyve­resek gátolták meg, hogy munkahelyükre belépjenek. Vasárnap éjszaka lövöldözések voltak, a hadsereg nagyobb egységeit lendítették mozgásba. Egy vukovári éjjeliőrt vasárnap este munkahelyén sebesítettek meg, 9 rendőrt agyonlőttek, három áldozatot brutálisan megcsonkítottak. Zágráb azt állítja, hogy a május 2-ai tragikus események idején romániai fizetett terroristák is közreműködtek a támadók soraiban, akiket szűkebb Szerbiából, Vajdaságból és Koszovóból toboroztak a szerb szélsőségesek. S miközben Tudjman horvát köztársasági elnök Angliában tárgyal, számos változás tapasz­talható nemcsak Horvátországban, de Szerbia északi tartományában is a hírközlő szervek műsorában. Az Újvidéki TV tegnap, hétfőn a Napjaink című magyar maga­zinműsor helyett kél és fél órán át a Belgrádi TV-tői átvett adást közvetítette. Magyarkanizsán a sztrájkoló dolgozók - januári és februári fizetésükre várva ­követelték a szerb kormány lemondását. A napokban ismét hatalmas támadás indult a Vaj­dasági Magyarok Demokratikus Közössége ellen is. A horvátországi események tükrében Szerbiában, úgy fest, az utolsó lapokat játssza ki a nemzeti alapon történő szervezkedés, miközben alig esik szó arról, hogy várhatóan egy ugyancsak hatal­mas megrázkódtatásokkal járó, szociális forradalom elé is néz a köztársaság Koiiger Károly Alois Mock osztrák külügy­miniszter szerint néhány tekin­télyes és tapasztalt európai személyiségből álló bizottságnak kellene tanácsaival és közvetítő tevékenységével segítenie Jugosz­láviát súlyos belső problémáinak megoldásában. Ezt az elképze­lését a politikus hétfőn Bécsben tartott sajtóértekezletén fejtette ki. Mint elmondta, a három-négy tagú bizottságnak az lenne a fela­data, hogy előmozdítsa a köztár­saságok közötti párbeszéd foly­tatását, mert ez szükséges a ki­sebbségek jogainak megvédé­séhez is. Mock hangsúlyozta: ilyen euró­pai bizottság működése semmi­képpen sem jelentene belügyekbe való beavatkozást, mert Jugosz­láviának egyaránt módja van e közvetítést elfogadni vagy elu­tasítani. Rámutatott továbbá, hogy a helsinki folyamat országainak nemrég létrehozott bécsi konflik­tus-megelőző központja egyelőre nem vehet részt a jugoszláviai feszültségek enyhítésében. Ennek hatásköre ugyanis ma még csak katonai ügyekre terjed ki, s nem foglalja magában a politikai jellegű közvetítő szerepet, de remélhető, hogy a harmincnégy állam külügyminisztereinek június 19-20-ai berlini értekezlete kiszélesíti majd ebben az irányban a központ tevékenységi körét. Róbert Maxwell az arab bojkottlistán Az Arab Liga bojkott irodája törölte a szervezet „fekete listá­járól" az amerikai Coca-Cola cé­get és további kilenc másik kül­földi vállalatot. Egyidejűleg 110 vállalat került fel a listára, amelyből 104-ben Róbert Max­well brit sajtómágnásnak van érdekeltsége. Ezen a listán az Iz­raellel üzleti kapcsolatban álló Cé­geket tartják nyilván. A bojkott irodát az ötvenes években hozták létre azzal a cél­lal, hogy gazdaságilag elszige­teljék a zsidó államot azáltal, hogy az iroda tagjai megszün­tetnek minden üzleti kapcsolatot azokkal a cégekkel, amelyek ­közvetve vagy közvetlenül ­gazdaságilag vagy katonailag támogatják Izraelt. Az iroda által közzétett nyilat­kozat nem részletezte a listára felkerült 104 Maxwell érdekelt­ségű vállalat nevét. A brit sajtó­mágnásnak Izraelben egyebek között a Jerusalem Post című napilapban van érdekeltsége. A listán található további hat vállalat közül 2-2 spanyol és amerikai. 1 francia és 1 német cég van. Izraellel folytatott üzleti kapcsolatai miatt a Coca-Cola cég több mint húsz éven át szerepelt a listán, gyakorlatilag azonban már két évvel ezelőtt törölték arról, de ezt hivatalosan most jelentették be. Magyar-román „nyitott égbolt' A román külügyminisztérium hétfőn hivatalosan megerősítette, hogy május II-én Bukarestben államtitkári szinten aláírják Románia és Magyarország „nyi­tott égbolt" szerződését. A Rom­pres hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint aláírása után a szerződést a két ország alkotmá­nyos előírásainak megfelelően előterjesztik jóváhagyásra. „Magyarország és Románia kormánya a jószomszédi kapcso­latok előmozdításának, a bizalom és a biztonság erősítésének szán­dékától indíttatva megállapodott egy kétoldalú „nyitott égbolt" szerződés kidolgozásában. A két fél osztja azt a meggyőződést, hogy a román-magyar egyezmény megkötése és sikeres alkalmazása a kétoldalú kapcsolatokra gya­korolt pozitív hatásán kívül ­európai premierről lévén szó ­olyan értékes tapasztalatot jelent majd, amely ösztönözni fogja a multilaterális „nyitott égbolt" szerződés kidolgozására irányuló jelenlegi erőfeszítéseket" - hang­súlyozza a román külügyminisz­térium hétfőn közzétett közle­ménye. Napirenden a nemzeti parkok Magyarországon a Kiskunsági Nemzeti Parkban rendezik meg az Európai Természeti és Nemzeti Parkok Szövetségének éves közgyűlését. A tanácskozás egyik központi témája az ifjúság termé­szetvédelmi nevelése - tájékoz­tatták hétfőn a sajtó képviselőit a Környezetvédelmi és Terület­fejlesztési Minisztériumban. A 21 országból érkező - a magyar résztvevőkkel együtt - 160 szakember a május 9-én kezdődő többnapos program keretében felkeresi a fülöpházi természet­védelmi iskolát, a tanösvényeket, tanulmányozzák a homoki flórát és faunát. Ellátogatnak Bugac­pusztára is, ahol többek között megtekintik az ősborókást. mint a Bioszféra Rezervátum fontos terü­letét. A tanácskozáson képviselteti magát a Nemzetközi Természetvé­delmi Unió (IUCN) is. így jő alkalom kínálkozik arra, hogy személyes találkozókon a magyar és a nemzetközi szervezet szak­emberei megvitassák: több más ország - így például Francia­ország. Jugoszlávia. Ausztria ­védett területeivel együtt miért minősítették vissza Magyarország négy nemzeti parkját a H-es kategóriából - a tájvédelmi kör­zetnek megfelelő - V-ös kate­góriába. Tardy János államtitkár-helyet­tes elmondta: tájékozódásuk szerint - mivel hivatalos értesítést nem kaptak erről - a természet­védelmi hatóságok nem megfelelő tulajdoni és kezelői arányán kívül a Bükki Nemzeti Parknál a legel­tetés játszott szerepet az átminő­sítésnél. A Kiskunsági Nemzeti Parknál szintén a legeltetés és az apaj­pusztai környezetszennyezés ke­rülhetett szóba. Tóth Károly, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója a sajtótájékoztatón rámutatott: az alföldi nagy füves részek a legel­tetés nélkül elgazosodnak, majd bozótos, erdős teriiletekké válnak, ezért az eredeti táj megőrzése érdekében nélkülözhetetlen a legeltetés, de természetesen csak az őshonos szarvasmarhával, birkával Ezekről a kérdésekről alkalmuk nyílik majd véleményt cserélni az IUCN szakembereivel. ÚJ MARSHALL-PROGRAMRÓL BESZÉLNEK... Szavunk az előszobában Bratinka József útjai Áprilisi hir: Bratinka József szegedi országgyűlési képviselőt az Európa Tanács alelnökévé választották. Erre a házbizottság kibővítése keretében került sor, tekintettel a közép-kelet-európai országok bekapcsolódására a tanács munkájába. Megbízatása egy évre szól. A megosztott tevékenységre (magyar Országgyűlés, Európa Tanács) kényszerült politikus május elején itthon tartózkodott - ekkor kérdeztük: - Képviselő úr! Napi politikáról lévén szó, milyen helyzeti előnyt jeleni az ország számára az alelnöki státus? - Elöljáróban hangsúlyozom: továbbra is szegedi képviselő vagyok, a magyar Parlament tagjaként teljesítem választóim megbízatását. Európa tanácsi alelnökké megválasztásom az országnak szóló elismerés. Gyakorlatilag első kézből értesü­lök a büro (az Európa Tanács házbizottsága) belső megbe­széléseinek problematikájáról. Számunkra a stratégiai kérdések a lényegesek; egyúttal a közép­kelet-európai térség különleges megbízotti státussal rendelkező megfigyelője vagyok. - Ez utóbbi feladatnak miként próbál eleget tenni? - Május-június folyamán körútra indulok a térség orszá­gaiba. Kihasználom az Európa Tanács munkájában bekövetkező nyugodtabb időszakot. Célom a sokoldalú tájékozódás és tájékoz­tatás. - Románia kapcsán Ablonczy László (még nem nevezték ki a Nemzeti Színház igazgatójává) egy strasbourgi tudósításban kifogásolta a magyar küldöttség vezetőjeként elfoglalt állás­pontját... - A szomszédos ország kü­lönleges meghívotti státust kapott az Európa Tanácsba. Tartózko­dásunk abbéli meggyőződésből fakadt, hogy nem idegeníthetjük el Romániát, s a hosszabb távú stratégia keretében pozitív állásfoglalásként könyvelhető el e megfontolás. Jelzem: Lengyel­ország fölvétel előtt áll a2 Európa Tanácsban, míg Jugoszlávia kérését levették a napirendről. - Fölmerül a kérdés: miért e „tülekedés" a tanácsi tagság megszerzéséért? - „Házon belül" e szuprana­cionális szervezet három téma­körben hallatja hangját. Szerepe van az európai biztonsági együtt­működési folyamatban (Hel­sinki-folyamat); a kelet-nyugati gazdasági együttműködésben, aminek vetülete a segítségnyújtás módozatainak vizsgálata; az alelnőkséget konkrétan pedig a keleti kisebbségek ügye foglal­koztatja. - Keleti útjai előtt hol járt legutóbb? - Strasbourg. Párizs, Madrid. Ez utóbbi kettőről: a Szajna-menti fővárosban Laurand Fabius, a francia nemzetgyűlés elnökének meghívására húsz tagú Európa­tanácsi küldöttséget vezettem egy tanulmányút keretében, majd részt vettem a Madrid melletti San Lorenzo del Escorial - történelmi hangulatot árasztó - városában az Európa Parlament, valamint az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlése vezetőinek együttes ülésén. - Mi volt a központi témája a tárgyalásoknak? - A kelet-nyugati kapcsolatok áttekintése. Anders Björck elnök (ET) beszámolt a közép- és kelet­európai országok csatlakozásának kilátásairól. A már említett helyzet finomítására: Lengyel­ország után Bulgária és Románia pályázhat a teljes jogú tagságra. (Amit Magyarország és Cseh­szlovákia birtokol.) E. Báron Crespo (EP) elnök szintén a kapcsolatok fellendüléséről és a kelet-nyugati együttműködés új formáiról számolt be. Az Európai Közösség (Közös Piac) iránt élénken érdeklődő magyarok, csehszlovákok és lengyelek felvételéről azonban egyelőre nem lehet szó; a megoldást középtávon kell megtalálni, egyebek közt a társulási szerződések kidol­gozásával. - Mivel indokolta Báron Crespo elnök ezen álláspontot? - A tizenkettek belső nehéz­ségeiről, a gazdasági rendszerek különbözőségérői, illetve - a kelet-európai országok szem­pontjából - a jogi infrastruktúra fontosságiról szólt. Megfogal­mazta az alapfeltételt: az EK-hoz való csatlakozás az Európa tanácsi tagság függvénye. - Mindez rideg valóság - az empátia jegyeit nem fedezte föl egyetlen politikus hozzászólásá­ban sem? - A brit F. Catherwood tanú­sított megértést, aki a fejlett euró­pai országok felelősségére hivat­kozva felvetette egy Marshall­segély típusú program lehetősé­gét. Mindkét részről (ET, EP) jelezték továbbá a balti köztársa­ságok, illetve a jugoszláv tagköz­társaságok (Horvátország, Szlovénia) önálló csatlakozási kérését, hangsúlyozva a nemzet­közi jogi nehézségeket, kiemelve (különösen az ET részéről) az együttműködési készséget. - Ön milyen álláspontra helyezkedett a tanácskozás során ? - Kiemeltem az ET és az EP szerepét az európai egység kiala­kításának folyamatában és a keleti demokráciák megszilárdításában. Amennyire az ET az emberi jogok elveinek alkalmazásában, illetve az „európai jogi infrastruktúra" kialakításában játszhat döntő szerepet, az EP a piacgazdaság megteremtéséhez, az európai gazdasági rendszerhez való alkalmazkodáshoz nyújthat hathatós segítséget. - Az „új Marshall-terv" fölvetése milyen gondolattár­sításra késztette önt? - Kifejtettem: szükséges, hogy az Európai Közösség, illetve az EP a közép-európai térség minden országát és az együttműködési lehetőségeket külön-külön, az adottságok figyelembe vételével mérje föl. Magyarország számára e szempontból egy új Marshall­program lehetősége mellett a befektetések ösztönzése, a piacok biztosítása, illetve az EK-segély­akciókba szállítóként való bekapcsolódás is fontos segítséget jelenthet. Pataki Sándor MAV reklám-pályázat Az amerikai Huszár kereske­delmi kft. került ki győztesen a Magyar Államvasutak reklám­helyeinek. illetve reklámfe­lületeinek hasznosítására kiírt nemzetközi pályázat résztvevői közül - jelentette be hétfőn Csá­rdái János, a MÁV vezérigazgatója. Az ünnepélyes eredményhirde­tésen elhangzott: a pályázatra 9 érvényes ajánlat érkezeti, a máso­dik helyen az osztrák Bahnwer­bung. a harmadik helyen pedig a svájci Plakanda ctg végzett. A győztes amerikai cég ajánlata azonban nagyságrendekkel múlta felül a többit, átfogó koncepciót nyújtott be a MÁV reklám lehető­ségeinek kihasználására, s teljes felelősséget vállalt az értékesí­tésért. A tervek szerint a MÁV és az amerikai cég 50-50 százalékos részesedéssel vegyes vállalatot alapít, melybe a MÁV a 7200 kilométeres vágányhálózata, vala­mint a 720 állomása által érintett, reklámcélokra hasznosítható terü­letét viszi be apportként, a Huszár kft. pedig a reklámtevékenységet végzi

Next

/
Thumbnails
Contents