Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-30 / 125. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. MÁJ. 30. DÉLMAQYARORSZÁQ GAZDASÁG 3 mmm. HgramlwMH "* HHfi • mg * tXffiwSSBm s® •»! raül*1 Atew jönnek a jugók! Egy megkésett vállalkozás A röszkei úton gyenge a forgalom. Tavaly ilyenkor már a csárdáig kígyózott az útjukat Jugoszlávia felé vett. a határon órákig várakozó gépkocsik sora. Egyre kevesebben érkeznek Jugoszláviából, és ha lehel, még kevesebben indulnak Jugoszlávia felé. Ez a forgalom a valutázóknak sem kedvez, csak a legszívósabbak álldogálnak az út szélén. A hattyasi elágazásnál, ott. ahol a bokrok sűrűjéből évekkel korábban határőr leste az elhaladó gépkocsikat, a volt szeszfőzdénél, január 8-án vas-műszaki, háztartási áruház, egy hónapja pedig csempe és fürdőszobai kellékek szaküzlete nyílt meg a biztos forgalom reményében. Az áruház épületét a Móra Tsz úgy építette fel, hogy az, ha a mostani osztrák vállalkozó tönkremenne, azonnal étteremmé alakítható legyen. Ügyes, mondhatnánk, de ha nem jönnek a jugoszlávok, márpedig az áruház forgalma emiatt csökkent mintegy 70 százalékkal, akkor bizony az étterem sem hajthat majd nagyobb hasznot. Korábban sokat beszéltek arról: a jugoszláv bevásárló turistákat már a város előtt meg kellene állítani egy szupermarket felépítésével. Mikor Szeged hétvégenként majdhogynem élelem nélkül maradt, a városháza pinceklubjában egy válságstábféle ült össze: - Csak személyi igazolványra szolgáljanak ki a boltokban!... Tiltsák meg, hogy a sajtot, a kolbászt kivigyék maguknak a külföldiek javasolták egyesek. - Miért tiltanánk meg, mikor a jugoszlávok cserébe itthagyják a pénzüket Szegeden - értetlenkedtek többen. Ekkor kellett volna felépíteni azt az útmenti áruházat, melyet most a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat a röszkei út tőszomszédságában. Regionális átképzési központ kerestetik A tét másfél millió dollár A munkanélküliség leküzdésében, a foglalkoztatottság problémainak megoldásában egyre nagyobb hangsúlyt kap az átképzés. Sikerességéről megoszlanak a vélemények, ezen azonban nem lehet csodálkozni, hiszen előfordul, hogy egy húsz fővel induló tanfolyamból hosszú hónapok után mindössze hárman jutnak el a kurzus befejezéséig. Abban megegyeznek a szakértők, hogy a pénzt hatékonyabban kellene felhasználni, s ehhez valamivel közelebb is kerültek tegnap a Csongrád Megyei Munkaugyi Tanács ülésén. Világbanki támogatással nyolc regionális átképző központot terveznek létrehozni Magyarországon. Bács, Békés és Csongrád megye külön-külön pályázik, befutó azonban csak egy lesz az eredményhirdetésnél. A tanács tegnapi döntése a megyéből első helyen a Bau Stúdium Kft.-t. másodikként a hódmezővásárhelyi Kossuth Zsuzsa Szakközépiskolát jelölte. Az elsőről azt kell tudni, hogy a Délép időközben nagyrészt feleslegessé váló szakmunkásképző szervezetére. tanműhelyhálózatára. épül és Szentesen, Makón, Hódmezővásárhelyen is van részlegük. A tét óriási, másfél millió dollár, amelyet az átképzési központ támogatásként kap meg. Az országnak mindez nem segély, hanem kedvezményes hitel, amit idővel természetesen vissza kell fizetni, vagyis minden dollárnak meg kell térülnie. A pályázatok a Munkaügy i Minisztériumhoz futnak be, a döntést azonban az Országos Képzési Tanács hozza június 18-a után. A Munkaügyi Tanács tegnap délelőtti ülésén dr. Mary Canning az ír hölgy a Világbank átképzési menedzsereként nyolc hónapja tartózkodik Magyarországon - és Samu István minisztérium osztályvezetőhelyettes is részt vett. Tőlük további re szirteket is megtudtunk Nagyon nehéz ma arra válaszolni, milyen szakmákban induljanak az átképzések, kikre lesz szükség fél év múlva, amikor hónapról hónapra nagyot fordul a világ. A három éven belül felálló regionális átképző központok kurzusainak a lényege éppen ezért a rövidség, a rugalmasság és a gyakorlati jelleg. A pályázatokról a minisztériumi illetékestől csak annyit sikerült megtudni. hogy azok jobbára szakközépiskolák, illetve szakmunkásképző intézetek. Az utóbbiak rendre a feleslegessé váló egykori vállalati tanműhelyeiket - nem beszélve a szakoktatókról - szeretnék ilyen módon hasznosítani. A pályázatok elbírálásánál egyébként az épületi adottságok, az infrastruktúra és a személyi felrételek mellett egy sor más szempontot is mérlegelnek. A regionális központok döntően három forrásból működnek majd, egyrészt költségvetésből Foglalkoztatási Alap -, másrészt a helyi vállalatok megbízási díjaiból, harmadrészt az egyéni - vagy az önkormányzati - megrendelések ellentételeiből. Természetesen az átképzéseknek létezik egy piaci szférája is, ez a jövőben is fennmarad - sőt várhatóan tovább növekszik -. az új központok körülbelül 1500-2000 emberrel tudnak a szentmihálytelki leágazónál osztrák tőkével húzott fel. A tervek szerint június 20-án ny ílna meg, de maguk az ott dolgozó munkások is kétlik ezt. Előbb vagy utóbb, a szupermarket tömött polcokkal várja majd vásárlóit, s ennek csak örülhetünk, de a nagyobb vásárlóerőt • képviselő jugoszlávok - ahogy a szomszédunkban kialakult gazdasági, politikai helyzetet ismerem - mostanában nem jönnek majd annyian, mint a régi (az üzletembereknek mindenképp szép) időkben. Régóta vártunk egy vállalkozóra, aki kapva kap a lehetőségen, és belevág, felépíttet egy ilyen áruházat... íme, épül. Ügy hallottam, a zöldségtől a gyermekcipőig minden kapható lesz majd benne. VARGA IVÁN KOVÁCS ANDRÁS A fizikaverseny nyertesei Csaknem kétszáz hetedikes és több, mint kétszázötven nyolcadikos tanuló vett részt azon a fizika szaktárgyi versenysorozaton, mely még szeptemberben kezdődött, s az elmúlt héten érkezett utolsó fordulójához. A színhely az újszegedi Odessza Il-es Számú Általános Iskola volt, ahová azonban már csak a legjobb és legfelkészültebb gyerekek kaptak meghívást. Itt egyrészt írásbeli feladatokat kellett megoldani. másrészt bizonyítani kellett a kreatív kísérletezőkészséget. A döntőt egyébként támogatta nemcsak a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet, henem a 1MOSOFT Kft. MOZAIK oktatási stúdió is. A hetedikesek közül harmadik lett Matuz Mária a Tisza-parti Általános Iskolából, felkészítő tanára Juhász Nándomé volt. A nyolcadikosok mezőnyében a szegedieké lett a képzeletbeli pálma, mert az első helyet Zöllei Lilla a JGYTF I. Számú Gyakorló Általános Iskolának tanulója nyerte. Szántó Lajos és Zöllei Mihályné felkészítésével. A második helyen szintén szegedi kislány végzett, mégpedig Botka Eszter a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és Általános Iskola tanulója, akinek Harcsás Zoltán segített a felkészülésben. A gyózetesek magukkal vihették a rendező iskola által felajánlott vándorserleget'is. amelyet egy évig iskolájukban őriznek majd. a trófea következő évi elhódításiig. Az ablak túl jóly a csatorna rosszul szigetel - A szellőző helyett a lakók szívják el a szagot „Illatos" házak A házigazda ajtót nyit, betessékeli a vendéget, és azonnal mentegetőzni kezd: amit ereznek (a vacsora illatán kívül), az nem tőlük ered, hanem a szellőztetőberendezes „ajándéka—" ttmmirntmmtmmmimmmmmmmmmmmm A Felső Tisza parton álló fehér tízemeletes házak igen kívánatosnak tűnnek - legalábbis kívülről. Az ötödik emelet fölött lakóknak viszont más a véleményük: időnként szinte elviselhetetlen csatornaszag árasztja el őket, ráadásul éppen a szellóztetőberendezés jóvoltából. Az első panaszok 1988-ban érkeztek az IKV-hoz. A helyszínen több alkalommal szemlét tartottak, de a kellemetlen szag ettől még megmaradt. Az okok kiderítésében vitába keveredett az építő, kivitelező, beruházó és üzemeltető. Ki és nii a hibás? Olyannyira nem értettek szót egymással, hogy a bíróság igazságügyi szakértője is véleményt nyilvánított. Eszerint tervezési és kivitelezési hibák egyaránt közrejátszottak abban, hogy időről időre csatomaszag önti el a felső emeletek lakásait. Az itt épült házak KP-109-es típusépületek, épületgépészeti rendszerük újdonságnak számított a városban. A tervezők elképzelése szerint az elszívott levegő egy hőcserélőn át jut ki a szabadba. Közben azonban megpróbálták visszanyerni a kárba vesző hőmennyiség egy részét, s azzal a lépcsőház fűtését akarták javítani. Csakhogy a meleggel együtt a nem kívánatos szagok is visszakerülnek a házba, és a külső páratartalomtól, légnyomástól függően beny omulnak a lakásokba. Tetejében túl jók az ajtók-ablakok! Annyira légmentesek, hogy szinte vákuum keletkezik a lakásban: a szellőző kiszívja a levegőt, és visszahozza a szennyvízcsatornák (az. „ejtővezetékek") szagát, mert a vezetékek illesztése, szigetelése viszont távolról sem tökéletes. (Hát még közelről!) De az alsóbb lakásokban is baj van: ugyancsak a rossz levegókeringés miatt fordul elő, hogv penészednek a falak. Amíg a lakók gyomra aromás levegővel telítődik. az egymásra mutogatás • a bíróságon folytatódna, ha az első tárgyalási napon - oktober 30--án - nem napolják el a folytatást egészen június 7—éig (ha némi illatmintával lehetne kiegészíteni a bizonyítékok sorát, talán meggyorsítaná a döntéshozatalt). Az IKV szakemberei azt mondják, a házban működő gépekkel egyszerűen nem lehet mit tenni, egyébként sem nyúlhatnak bele a rendszerbe a szavatossági idő megsértésének veszélye nélkül. Az IKV és a beruházó Csomiber pereli a Déltervet és a kivitelező Délépet (illetve annak jogutódját). Ha egy szer mégis eldől, ki a hibás, kezdődhet az áttervezés és az átépítés. Azok a lakók, akiknek kártérítési igényük van - például a penészes tapéta miatt - megindíthatják a maguk külön pereit. Annyit máris elértek, hogy az IKV igazgatója tízszázalékos lakbérkedvezmény t adott a Felső Tjsza parti házak lakóinak. (Más dolog, hogy ők ezzel egyáltalán nincsenek megelégedve, megunták a huzavonát és néhányan már az IKV perbefogását tervezik.) Hasonló házak épültek Szeged más pontjain is. A József Attila sugárút és a Makkosházi körűt sarkán három ilyen ház áll, onnan még ném panaszkodtak, talán szerencsésebbek, mint Tisza-parti lakótársaik. NY. P. Röszkén nem félnek a változástól! A rossz törvény is jobb, mint a bizonytalanság Ottjartunkkor az irodában éppen a földügy volt teritéken. Tavaly ősszel az egyik öreg néni kivitte földjét a közösségből és halála után az egyik fia műveli. Ám nagyon feledékeny lehet, mert testvérének elfelejtett szólni róla, aki viszont egy általán nem akar gazdálkodni. A gazdaság elnökét, Molnár Albertet jól ismerem. Az utóbbi időben többször hallottam vitázni, hadakozni különböző fórumokon, főleg akkor szólt szenvedélyesen, amikor minden téeszvezetőt zöldbáróztak a kisgazdák, s joggal fakadt ki, miért lenne Ó zöldbáró? Az egyetem után mindjárt a röszkei gazdaságban kezdett gyakornokként dolgozni, s végigjárva a szamárlétrát, pár éve választották elnöknek. Személy szerint is nagy része van abban, hogy Csongrád megyében, de az országos vezetés is (Agrárszövetség) kapcsolatot teremtett a kisgazdákkal, hogy a szélsőséges, hisztériás hangulat lecsillapodjon, rie ossza meg a falut a politika. - Ami a „zöldbárózást" illeti, akkor se vettem komolyan, mert édesapám születésem előtt három hónappal fogságba került, s a keleti akadémiáról 1953 decemberében jött haza. Nagyszüleim, szüleim mezőgazdasággal foglalkoztak és ^1959-re sikerült a családunknak 20 hold homokos területet venni Kistelek határában. Szüleim akkor léptek be a téeszhe - sorolja az agilis elnök, majd így folytatja. - Én 1%3-ban érettségiztem Kisteleken, s 1967-ben végeztem Gödöllőn az egyetemen. Azóta itt dolgozom. Gyakornok, brigádvezető, növénytermesztő szakmérnök, két ciklusban elnökhelyettes, most pedig elnök vagyok. Hol lenne itt a zöldbáró? - Jellemezze röviden a gazdaságot! - Röszke speciális adottságú hely, sajnos ezt vissza lehet vezetni a trianoni békeszerződésig, amikoris a falu jelentős területe Jugoszláv iához került. Ám a/ emberek javarészt itt mttKtmutmmmimm A Röszkei Kossuth Tsz irodája oklevelekkel van díszítve. Nem csoda, hiszen az 1949-ben alakult gazdakozösség soha sem volt mérleghiányos. A sokat megért irodában mostanában új elképzelések körvonalazzák a szövetkezet jövőjét, hiszen egyáltalán nem mindég)', hogy a falu szorgalmas és törekvő népe mikeppen boldogul majd az elkövetkezendő években: lesz-e munkahelye, mit termelhet és mire lesz piac, egyáltalán milyen közgazdasági feltételek lelkesítik, vagy csüggesztik a gazdat? maradtak. így aztán aránylag kis földterületen nagyjétszámű tagságot kellett eltartani. Vagyis 2000 hektáron 130J tag boldogult, amikor ide kerültem. Ezért jóidéig műszaki fejlesztésről szó sem lehetett, mert az embereket foglalkoztatni kellett. A 70-es években is még divatozott itt, hogy kukorica után búzát vetettünk, s az emberek felszedték a kukoricatövet, azzal tüzeltek, holott másfelé, már kombájnok dolgoztak. Fűszerpaprikát is azért termesztettünk 500-600 holdon, hogy az emberek foglalkoztatottságát megoldjuk. Csak a 70-es évek közepétől vágtunk bele nagyobb beruházásba, így a Holt-Tiszán transzformátorok emelik ki a vizet, 3 Lineir öntözőberendezésünk van, a negyediket most vesszük. Mostanára csökkent a taglétszám, 670-cn vagyunk, ebből aktív dolgozó 220. Van egy jól működő húsfeldolgozónk Budapesten és több üzletünk. Tavaly nyereséggel zártunk, ehhez nagy segítséget jelentett a 700 hektár kukorica, öntözéssel 100 mázsa termen hektáronként. így 8.5 millió nyereséggel zártunk, az 1 főre jutó bruttó jövedelem 150 ezer forint. - Hogyan látja a jövőt? - Nem félünk tőle. Űgv tartjuk, hogy a számunkra kedvezőtlen, rossz törvény is jobb, mint a további bizonytalanság. Készülünk a kárpótlási törvény végrehajtására. Arról még nem döntöttünk, mivel a vezetőségnek lejár a megbízatása, hogy milyen szövetkezeti törvény alapján választunk, a jelenlegi, vagy a születendő alapján. Viszont erkölcsi kötelességem és felelősségem. hogy becsületesen hajtsuk végre a faluban a kárpótlási törvényt, természetesen én a téesztagok érdekeit képviselem. Először azoknak mérjük ki a földet, akiknek a „tulajdonában" van, legyen az szövetkezeti tag, vagy kívülálló. A/tán kijelöljük a földalapot, melyet a kárpótlási törvény (ha alapsetően nem módosítják) 30. illetve 20 aranykoronában határozott meg, a szövetkezeti tagoknak és az alkalmazottaknak. Aztán következik a kárpótlásra szánt, jutó földterület. Ha. amit ugyan nem hiszek, mindenki önállóan akar gazdálkodni, és kikéri földjét, akkor elképzelhető, hogy arányosan csökkenteni kell a területet. Nem tartom lehetetlennek a jövőben sem a szövetkezeti gazdálkodást. de ez a modell már tarthatatlan. Valószínű, hogy a mi gazdaságunk is több kisebb egységre bomlik; kft.-k, kisszövetkezetek, különböző társulások és ezek lazán kapcsolódnak egymáshoz. Sok a bizonytalanság, de egyszer $ mindenkorra tulajdonjogilag rendeződik a vagyon és mindenki személyesen felel a sajátjáért, egyben kockázatot is vállal. A téeszünk nincs eladósodva. Ez nagy segítséget jelent a jövőnkhöz. -Ésa tagság? - Két csoportja elég bizonytalan, az egyik, aki földdel nem rendelkezik, s innen van a kenyere, bizony kérdezgeti naponta, mi lesz vele? A másik csoport az idős embereké, akik évente háztájiként 22 mázsa májusi morzsolt kukoricát kaptak. Ez az utolsó év, mert már jövőre, ki tudja, hogy lesz? Majd az a gazdálkodó egység, amelyik bérli, használja a földjüket, fizet amennyit tud. Csak bizakodhatunk, hogy Röszkén és más falvakban is minél kisebb torzsalkodással, minél kevesebb feszültséggel oldódik majd meg ez a legújabbkori földrendezés. Sz. IXTÁCS IMRE