Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04 / 103. szám

1991. május 4., szombat 5 o cjo cjo SJ5 Pünkösd CSALÁDI ÜNNEPEK A családot összetartó, közösséget formáló ünnepek többsége az élet, a természet fordulóihoz, illetve vallási jeles napokhoz kapcsolodik. E hagyományok jegyéhen ünnepelték eleink az üj családtag születését, illetve megkeresztelését, a párválasztást jelző jegyességet, a házasságkötést, adtak meg az elhalálozottnak a végtisztességet. Köszöntötték a természet megújulását, temetve a telet ünnepelték a tavasz kezdetét, a nvár beköszöntét, a terméshozó őszt, a pihenést jelentő telet. Ünnepelték vallásuk megszentelt napjait, közülük is legtöbben a keresztény ünnepeket. A húsvéti időszak lezárásaként a pünkösdöt - amiről az ifjabb generációk már sajnálatosan keveset tudnak. magazin DM A bizonytalanságról E

lterjedt mondás, hogy „jobb a biztos rossz, mint a bizonytalanság". Az utóbbi hónapokban minden honfitársunk saját bőrén tapasztalhatta meg e mondás igazságát. A bizonytalanság azt jelenti: nem tudjuk, mit hoz a holnap meg a holnapután. Nem tudjuk, vethetünk-e, és ki fogja learatni. Nem tudjuk, merrefelé fejlődik az ország, és még nagyon sok kérdőjel tornyosul előttünk. A bizonytalanság három lényeges összetevőből áll. Egyik része informatikai, ismereti jellegű. „Nem tudjuk", „nem vagyunk az információk birtokában", „nem közlik velünk", sőt „talán még ók sem tudják". Másik része az ehhez kapcsolódó érzelem, mely bennünk támad. Ez nem nagyon erős, de annál tartósabb és kellemetlenebb érzés, és a szorongás fejezi ki leghívebben, vagyis egy elmosódott félelemszerű érzés, aggodalmaskodás, balsejtelem , tehetetlenség, kiszolgáltatottság, negatív életszemlélet. A harmadik a vágy és törekvés, hogy eloszlassuk a homályt, hogy lássuk legalább a legközelebbi jövőnek legalább a leglényegesebb támpontjait, és ellenőrizzük az eseményeket. Ezért a bizonytalanságban tartott ember lázasan töri a fejét: latolgatja az esélyeket: újra és újra átgondolja a helyzetet; ismerőseivel is ezen vitatkozik; éjszaka erről álmodik; oszt. szoroz és mindenféle matematikai műveletet végez, de nem jut eredményre, mivel a kiinduló adatoknak sincs birtokában. A tartós bizonytalanság következménye igen kellemetlen és káros. Felőrli az emberek nyugalmát, sárba tapossa önbizalmát és optimizmusát, elsenyveszti akaraterjét és kitartását. Feszültséggel vannak tele a nappalok, szorongásos álmokkal az éjszakák. Szaporodnak az ideges panaszok, és egyre több fiatal ember kerül szívinfarktussal az intenzív osztályokra. Egyes vezetőknek rég ismert és alkalmazott fogása a beosztottakkal szemben, hogy szándékosan visszatartják az őket érintő információkat. Ezzel bizonytalanságban tartják őket, szorongást keltenek bennük. Hatalmuk ezáltal nő, mert akinek a kezében az információ, annak a kezében a hatalom. Az ellenőrzi az eseményeket, az irányítja a többieket. Az ilyen autokrata (tekintélyelvű) vezetők természetesen beleszólni sem engednek a döntésekbe. A demokratikus vezetők ezzel szemben megosztják az információt a tagsággal, sót az érintettekkel együtt tárgyalják meg a teendőket, és igénylik aktív hozzászólásukat. Előfordul az is, hogy vezetők egyszerűen azért nem adnak betekintést a jelen adataiba és a jövő terveibe, mert nincs koncepciójuk, azaz ók maguk sem tudják, mihez is fogjanak a következőkben. Elképzelhető még, hogy információk azért késnek, döntések azért nem születnek, mert kulcspozícióban levő személyek az időt akarják húzni, hogy valamit leplezzenek, hogy közben visszafordíthatatlan folyamatok befejeződhessenek. hogy saját önző érdekeiket ezalatt a háttérben zavartalanul érvényesíthessék. A bizonytalansági tényezőket nehezen tűrik a számítási, technikai, termelési rendszerek. Az élő rendszerek is. A; élőlény igyekszik kiszabadulni a szorongást okozó helyzetből. Vagy támad, vagy elmenekül. Szorongás persze éppen olyankor keletkezik benne, ha úgy ítéli meg a helyzetet, hogy sem támadással nem tud úrrá lenni rajta, sem pedig menekülnie nincs hova. A tehetetlen tétlenség a legrosszabb. Az önmagukban is bizonytalan, kishitű emberek jóval gyakrabban ítélik meg helyzetüket kontrollálhatatlannak, mint a magabiztosak. Egyik lehetó'ség kijutni a szorongás bűvköréből: edzeni az erőt, hittel fokozni az önbizalmait, gyakorolni a (nem agresszív) küzdő viselkedést. DR. IGNÁCZ PIROSKA A házasság titkai A nyár „elővarázsolása", megünneplése pedig minden népnél létezett valamilyen formában régtől fogva. Titokzatos szertartásokkal, népi játékokkal igyekeztek e napon befolyásolni a természetet, varázslásokkal, praktikákkal biztosítani kenyerüket és egyéb termésüket, valamint szaporodásukat, egészségüket. Sok helyütt ilyenkor égették el vagy dobták vízbe a telet jelképező bábut, és köszöntötték a természet megújulását, a tavasz teljes győzelmét, illetve a nyár kezdetét. Közösségi népünnepélyen szokás e napon pünkösdi királyt és királynét, a tavasz uralkodóit választani vidám, játékos szertartás vagy vetélkedés keretében, miben a tavasz, a nyár természetes emberi öröme tükröződik összefonódva az egyházi ünnep liturgiájával. Az egyház ugyanis, nem tudván teljesen kiirtani a pünkösdölés ősi, pogány szokásait, azon igyekezett, hogy keresztény tartalommal töltse meg őket: a Szentlélek eljövetelének ünnepe ez a nap, a tavaszi virágzás pedig a Szentlélek ajándékát hirdeti a hívőknek. Zöld ág, virág Éppen ezért a virágoknak ezen az ünnepen régóta különösen fontos szerep jutott. A zöld ágat, a tavasz jelképét már a középkorban is kitűzték pünkösd hajnalán az épületekre, később pedig a ház egész tájékát szokás volt virággal feldíszíteni. Mint Bálint Sándor írja az esztendő szakrális hagyományvilágáról szóló könyvében, ami Karácsony, húsvét, pünkösd címmel jelent meg: „Piros pünkösd hajnalán a szegedi táj népe - Tápé kivételével, amely Űrnapján díszíti - zöld ággal: fűzzel, de főleg Megesik, hogy a lakásban, ahol esetleg több szoba van, feleslegessé válik az egymásba nyílást^ biztosító ajtó. De az is előfordulhat. hogy ún. vakajtó található valamelyik falfelületen. Mindkettő nagyon alkalmas a hely kihasználására, a nyílás beépítésére. Ahogy I. ábránk mutatja, nagyon egyszerűen felemelhető ajtóval (fölül), illetve lecsapható ajtóval (alul) praktikus ágyneműtartót lehet kialabodzával ékesíti föl háza táját, különösen a kerítést, ablakot, de régebben a vízimalmokat, hajókat is. Ez a bodzázás, ami Ószentivánban a legények dolga és a lányosházakra is kiterjed. A szegedi tanyák népéből települt Csólyospáloson azért tűzik ki az ágakat, hogy - mint mondogatják - az Isten haragja, vagyis a mennykő elkerülje a házat. Az ünnepek után régebben ezeket a bodzaágakat eltették, és ha valakit szél. azaz szélhűdés ért. megfüstölték vele." Egészségvarázslás A zöld ágat ezen az ünnepen Kiszomborban, nyíló virágokkal tűzdelték meg, s itt volt szokásban, hogy pünkösd napján kenyeret égettek, hamuját szétszórták a gabonaföldre, hogy bő termés legyen. A gazdag aratást elérni kívánó parktika mellett egészséget is próbáltak maguknak varázsolni: úgy. hogy mosdóvizükbe ezen a napon pünkösdi rózsát szórtak. Babonás jelentóséget tulajdonítottak annak, ha valaki e nap hajnalán született - a szerencse fiának számított. Egy másik babonás hiedelem szerint a szegediek a szelet a Szentlélek szájából jövőnek tartották, s nem volt szabad szidni, mert aki megtette. azt szélhűdés érle, vagyis a guta szele megütötte. A pünkösdi egészségvarázsló és katartikus, megtisztító rítusok közé tartozott Szeged vidékén, hogy e nap hajnalán is fürödtek a lányok a Tiszában (nemcsak nagypénteken és nagyszombaton); úgy tartották ugyanis, hogy a pünkösd hajnali fürdés egész évre mentesít a kelésektől, kiütésektől. A hiedelmek szerint a pünkösdi harmattal történő mosakodás szeplóűzó és szépségvarázsló. Apátfalkítani, középen egy elválasztó polccal, amin mindenféle apróság elfér. A 2. ábrán látható lécelemes előszobafalat is barkácsolhatunk, amelynek alsó részén ernyőtartóval kombinált szekrényke áll. Ha ebbe több sor rudat rakunk, lesz hely a cipók tárolására is. (Természetesen a hely kihasználása kinek-kinek a fantáziája és szükséglete alapján sokféleképpen variálható. B. K. ván az öregek még úgy tartják, hogy a pünkösdi bodzából főzött ital orvosság mindenféle betegségre. ' Királynéjárás A liturgia szerint a Szentlélek felébreszti pünkösdkor a felebaráti szeretetszolgálat készségét, a rászorulókkal való törődésre bír rá. Bizonyos, egymással való törődés fejeződik ki a kislányok pünkösdi királynéjáró népszokásában, ami tulajdonképpen termékenységvarázslást jelentett, azt célozta, hogy annak, akinél megjelentek, bő termése legyen. Később a termékenységet biztosító szokásból szerencsekívánó, adománykéró szokás lett. A pünkösdi (májusi) királyság alakoskodó hagyományai is sok változáson mentek át az idők során s persze tájanként változtak. A pünkösdölésnek az Alföldön ismert szokása - aminek neve volt mivanmajárás, mavagyonjárás is - énekes-táncos adománygyújtó jellegű. A játékkezdó ének kezdősorait Dugonics András is megörökítette Etelka című regényében: „Mi van ma, mi van ma Piros pünkösd napja Holnap lesz, holnap lesz a második napja. Andreás. bokrétás feleséges, jó táncos. Jól megfogd, jól megfogd: a lovad kantárjál, ' ne tipesse, ne tapossa a pünkösdi rózsái." A pünkösdi rózsának, azaz a babarózsának különleges becse volt, szinte minden kertben virított. Régen jelenlétének gonoszűző erőt tulajdonítottak, ami különösen fontos volt pünkösdnek napján, mert az, évnegyedkezdó nap lévén, a hiedelmek szerint gonoszjáró nap is volt, védekezni kellett a rontás ellen. Erre szolgált, illetve termékenységvarázsló praktika volt az állatok felzöldágazása s „életvesszővel" való megveregetése, hogy egészségesek és szaporák legyenek. Sz. M. Fúrásfaragás Szerszámok, mesterfogások Az otthonukat saját maguk formálni kívánók hasznos segítője a Pannónia Barkácskönyvek soroz.at. Fúrásfaragás című kötetében a famunkák alapjaival ismertet meg. Kétszeres előnyhöz, juttatja a barkácsoló hajlamú lakástulajdonost: a saját maga által végzett munka öröméhez és pénzmegtakarításhoz. Szerszámokat és mesterfogásokat ismerhetünk meg a szép kivitelű könyvből, ami nem műszaki nyelven íródott, és színes képekkel illusztrált, tehát mindenki számára érthető. Fejezetei lépésről lépésre vezetnek be a legáltalánosabb javítási és lakásszépítő munkákba. Az első fejezet ismerteti a legfontosabb famegmunkáló szerszámokat, azok használatát, valamint a furnérlemezek, fűrészáruk jellemzőit. A következő fejezet pedig az ismeretek hasznosítására buzdít: polcok készítéséhez. belső falak át- és kialakításához. ajtóvariációkhoz ad tippeket. A könyv segítségével hasznos és szép polcokat barkácsolhat bárki otthonába, készíthet falburkolatot és térelválasztót, hangszigetelheti a falakat és a mennyezetet, felszerelhet biztonsági zárat, sót akár saját kezűleg is kicserélheti a bejárati ajiaját. Akiknek pedig a kötetben bemutatott szerszámok, gépek túl drágának, elérhetetlennek tűnnek, gondoljanak arra, hogy a segédeszközöket kölcsönözni is lehet. Az otthonukat saját kezűleg felújítani, szépíteni akarók pedig szerezzék be (kölcsönözzék ki könyvtárból) a könyvsorozat Festés, mázolás, tapétázás című kötetét. I Szókratész görög bölcs már az ókorban megmondta: A jó házasság feltétele, hogy a férj süket legyen, a feleség pedig vak! ^ Ackerman amerikai szociológus véleménye: miközben a család a földrengésszerűén változó társadalomban igyekszik alkalmazkodni, tagjai óriási árat fizetnek ezért érzelmi jólétük számláján. A férj és a feleség a perlekedések, vádaskodások ördögi körébe zárják magukat. Az ilyen kapcsolatokban ritkán jön létre kölcsönös érzelmű, szexuális élmény. Nagyon gyakori, hogy a szeretkezés hideg, személytelen és frusztráló, utána mindketten még magányosabbnak érzik magukat, mint előtte. * Magyar közmondás a határozatlan, tutyimutyi legényről, férjről: Kitakar, betakar, fene tudja, mit akar! * A házasságon kívüli együttélés és a próbaházasság ma már szinte egész Európában szokásban van. Igen gyakori a házasság előtti terhesség. Egyes országokban eléri a szülések 20 százalékát. A házasságon kívül született gyermekek aránya 1976-ban Svédországban 34,5 százalék volt, ezzel szemben Görögországban csak 1,3 százalék. * A közelmúltban vxgzett magyar felmérés szerint arra a kérdésre, hogy Mi köze a szerelemnek a házassághoz?, két és fél száz válaszoló fiatal közül ötvenegyen úgy érzik, hogy a szerelem és a házasság két különböző, ellentétes előjelű fogalom. A kérdezett főiskolás lányok közül sokan úgy látják, hogy a házasság elavult dolog, és benne kudarcra van ítélve a sze/elem. * Publilius Syrus római író és színész véleménye: Amikor szerelmes vagy, nem vagy eszednél, ha viszont eszednél vagy, nem vagy szerelmes. K. GY. M. Szó-váltó A látogatók megkérdezik a kismamát: - Nehéz szülés volt? - Nagyon. A férjem majdnem belebetegedett * Szomszédok beszélgetnek: - A barátom ma délutánra kölcsönadta a legény lakását. - Mázlista. Akkor te ott ma... - Rosszul tippelsz! Nem lévén ott a családom, végre kialszom magam. * A válóperi tárgyaláson a feleség ügyvédje azt rója fel. hogy: - A férj lusta, nemtörődöm, fösvény, durva. A megvádolt ügyvédje azonnal tromfol: - A feleség pedig költekező, rosszindulatú, pletykás, agresszív. A bíró közbeszól: - Ha ez valóban így van. akkor nem értem, miért nem tudnak megférni egymással OTTHONUNK Vakajtóból szekrényt, polcot