Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. MÁJ. 23. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 Szóbeszéd egy titkos menekülttáborról Ha megindulna a jugoszláviai áradat Amikor Kiszomboron, a képviselő-testület múlt heti ülésén szóba került az ügy, a 7-es számú határőrkörzet jelenlévő parancsnoka nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni. Azt mondta, az információk titkosak, kiadásukra nincs felhatalmazása. Biztosat tudni csak annyit lehetett, hogy hetekkel azelőtt belügyminisztériumi küldöttség járt az új kiszombori határőrségi objektumban, szemügyre vette a terepet - és tárgyalt valamiről, ami a menekültekkel kapcsolatos. A községnek persze - titok vagy sem ­megvolt a maga megfejtése. Kiszomboron az hírlik: az Aladári régi laktanyából nemsokára menekülttábor lesz A dologhoz tudni kell. hogy a helység két régi határőr laktanyája jó ideje üresen áll. Egy évvel ezelőtt adták át az új helyőrségi objektumot, annak területén pedig egy gyűjtó­barakot, amely a tiltott határátlépés után elfogott idegen állampolgárok ideiglenes elhelyezésére és őrzésére szolgát. A barak hónapok óta ritkán telik meg már; néha érkezik ugyan egy-egy pakisztániakból, törökökből vagy románokból álló „színes" társaság, de már egyre ritkábban. A menekültügy leáldozóban van. Dehát akkor mi lehet a hír háttere? Röviden: a jugoszláv helyzet. Zubek János alezredes, az Orszá­gos Határőr Parancsnokság szóvivője tudakozásunkra a következőket válaszolta: - A felszabadult határ­őrizeti objektumok értékesítése ter­mészetesen megkezdődik, mihelyt az Állami Vagyonügynökség felszaba­dítja azokat. Itt azonban nem erről van szó. A belügyminisztérium menekültügyi osztálya a készülő jugoszláviai polgárháború miatt Újszegedi „étlap" esetleg meginduló menekültáradat fogadásának gondolatával mérte fel a kiszombori terepet. Hogy ne érje készületlenül, ha netán rosszabbra fordul az ottani helyzet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem menekültek hosszú távú fogadását tervezik, hanem az alkalomszerűen menekülők ideiglenes elhelyezését és ellátását. Az Aladári laktanyának, ehhez nincs köze. A szóbeszéd valóban összekeveri a kettőt, de mégsem teljesen alapta­lanul. Bár a kiszombori önkormány­zat erről sem ismert részleteket, a belügyminisztérium menekültügyi intézetének megvan a terve az Aladári épület majdani hasznosítá­sára. A terv egyelőre ugyan nagyon is terv, és kivitelezése egyáltalán nem valószínű - de mégiscsak létezik. Ha az épület hasznosítására több jelentkező lesz, úgy ver­senytárgyalást írnak ki. S. P. S. Francia segítség a szakképzéshez A magyar szakközépiskolai szakmastruktúra átalakítására, a munkanélküliség veszélyének eny­hítésére, valamint a piacgazdaság igényeihez illeszkedő új szakképzési programok kialakítására a Nemzeti Szakképzési Intézet a közelmúltban „ Vállalati igényekre épített szakmai programfejlesztés" elnevezésű, továbbképzési megállapodást kötött a francia Greta Leman társasággal. A 3 évre szóló megállapodás keretében a magyar szakemberek tanfolyamokon ismerhetik meg a francia szakképzés tartalmát és szervezését. Az első, 20 tagú csoport - az ipar, a szolgáltatás és a vállalati átképzés területéről - június 15-én indul útnak Franciaországba 4 hétre, majd itthon a konkrét fejlesztő munkálatokba bekapcsolódva, a hazai alkalmazást elősegítő diplomamunkát készítenek. Azt a képzés későbbi, 6 hetes időszakában, Franciaországban védik meg. A 3 évre szóló, keretjellegű megállapodást a franciák 760 ezer frankkal támogatják. A több lép­csőben lebonyolításra kerülő tan­folyamok ünnepélyes megnyitóját kedden tartották Budapesten, a Francia Műszaki-Tudományos­Dokumentációs Központban. Az együttműködés jelentőségét, a két ország kapcsolatainak ilymódon való bővülését, Paul de Vos, a francia nagykövetség attaséja méltatta. (MTI) Marostői szolgáltatóház A Hargitai és a Fülemüle utca kanyarulata után az „üdezöld semmi" következik, szinte vége a városnak. A környéket viszont már belakták, a „madárnevű" utcákról ismert város­rész kívánatos a vállalkozók számá­ra. Ok területet keresnek, a lakók pedig szolgáltatásokat. A városi önkormányzat éppen ezért bízta meg a Tér és Forma Kft-t azzal, hogy készítsen tanulmány­tervet a Hargitai utca - Fülemüle utca - ABC-áruház által határolt terű let beépítéséről. Weintráger Adolf és Sipos György két tervváltozatban rajzolta le elképzeléseit. Az első szerint az ABC melletti parkoló (és piac) körül állnának a fedett piaci árusítóhelyek, illetve a hozzájuk kapcsolódó szolgáltató és kereskedelmi funk­cióval működő üzletsor. A második változat jelentősebb beépítést javasol, terület- és város­rendezési szempontból nagyobb léptékben gondolkodik. Az önkor­mányzat is emellett döntött, ennek megvalósítását támogatta. (A terve­ket két lakossági fórumon is megvi­tatták - a másodikon főleg vállalko­zók érdeklődtek -, az ABC-ben pedig közszemlére tették a rajzokat.) A Hargitai utca környéke csaknem teljesen ellátatlan. Van egy ABC-áruház (amely viszont jól ellátott), de ezzel vége is. A Tér és Forma Építéstervező Kft. most készített egy beépítési tervet, amelynek megvalósulása javíthatna az ott élők közérzetén. A javasolt terv keretes, két udvarból álló pavilonkoszorú épí­tését tartaná kívánatosnak. Az ABC felőli oldalon átriumszerű udvar foglalna helyet, amelynek középső részén szabadtéri piacozás folyna. A tér körül árkádos körüljáró vezet, ahonnan átjáró nyílik a szolgáltató egységekhez. A másik udvar az előzőnél kisebb, bensőségesebb hangulatú, burkolt kertterület, amelyből a lefedett csatorna fölött - a körút és a Hargitai utca találkozásánál - hangsúlyosabb, kis toronnyal lezárt épületrészbe lehet jutni. Az épületegyüttes ezen az oldalon tovább bővíthető, gondoltak a későbbi városiasodás lehetőségére is. A központ pavilonjaiban cipész, virágos, trafik, butik, lánogossütő működhetne, azaz bárki, akinek szolgáltatásait a környékbeliek igénylik. A tervezők hangsúlyozzák: amit készítettek, nem direkt utasítás, hanem „étlap," amelyről válogatni lehet. Az itt felrajzolt épületek csak ajánlatként szerepelnek, hiszen a majdani befektetőkön múlik, milyen üzleteket szándékoznak itt meg­nyitni. Ami fontos: elkészült egy közterü­let rendezési terve, amely már „csak" a vállalkozókra vár, akiknek a pénzéből mindez - vagy valami ehhez hasonló - fölépülhet. Kikötés csak a beépítés módját határozza meg, de a későbbi tervezésben sza­badságot is enged. A terepet előkészítették, a többi az üzletemberek és az önkormányzat dolga, ahol már gondolkodnak a közterületek hasznosításának ügyéről. Ez szükséges is, mert ha nem döntenek, a vállalkozóknak egyre kevesebb kedvük marad vállalkozni, és például az ilyen tervek is csak tervek maradnak. Nv. P. Rettegés és önvád Beszélgetés a gyermekkori leukémiáról Az utóbbi időben mintha sokasodnának a csontvelő-átültetéshez pénztgyűjtő kérések, felhívások. A legszörnyűbb tragédiát, a gyermekhalált megakadályozni szándékozó sorok gyakori olvastán, hallatán, az ember arra gondol: egyre több gyermeket támad meg a rettegett kór: a leukémia, a vérrák. A SZOTE Gyermekklinikájának docense, dr. Virág István - aki immáron két évtizede gyógyítja a leukémiában szenvedő gyermekeket - e feltevést azonnal cáfolta, mondván:- Igaz, hogy a hetvenes évek elején kevesebb esetet regisztráltak, mégsem beszélhetünk ugrásszerű növekedésről. Évente hetven-nyolcvan az újonnan felfedezett leukémiás gyerek, s ez a szám esztendők óta nem változik. - A laikus leg­feljebb ha annyit tud a leukémiáról, hogy halálos betegség. - Ez is tévedés. A leukémiának - a vér­képző szervek da­Talán a közeli jövőben Magyarországon is bővülnek a gyermekek csontvelőtranszplantációjának lehetőségei Egyébként, véleményem szerint, a külföldön elvégzett műtétekre áldozott sok-sok millió forint már jelentős hozzájárulás lett volna, hogy hazánkban is megteremtsék e műtét valamennyi feltételét, ganatos megbe- j akkor nem kellene a szörnyű tragédiával megvert szülőknek kü­tegedésének - jóné­hány fajtája létezik, s közülük több gyó­gyítható. Megkülön­böztetjük az akut és a krónikus formát. A gyermekkorban az akut leukémia a tipikus és gyakori. Ennek két fajtája létezik. Az egyik: az esetek nagyobbik hányadát, mintegy nyolcvan százalékát adó, úgynevezett limfoid leukémia. A másik: az igazán csontvelői eredetű, az úgynevezett mieloid leukémia. A limfoid ese­tében a kezdeti folyamatot - több mint kilencven százalékban - vissza lehet szorítani az elsődleges ke­zeléssel, s további folytatásával pedig fenntartható e visszaszorított állapot. A mieloid esetében a beteg­ség az intenzív kezeléssel is dacol, gyakran kiújul. így hát. míg az előbbi leukémiafajta sikeresen kezelhető, az utóbbi kevés eséllyel, hiszen a kiújulás megakadályo­zásához, a beteg sejtek teljes elpusztításához olyan erőteljes kezelést kell alkalmaznunk, hogy en­nek során a maradék ép csontvelő is kipusztul. - Ezek szerint csak a mieloid leukémiában szenvedőknél szükséges a csontvelőátültetés? - Sokan úgy hiszik, a leukémia egyetlen hatásos gyógymódja a csontvelőátültetés. E tévhit miatt könyörögnek a szülők a transz­plantációért, s bizony nehezen hiszik el, hogy a limfoid esetében erre nincs szükség a betegség kezdeti sza­kaszában, csak a későbbi - esetleges - visszaesések után, mintahogy a mieloidnál is csak a gyógyító, a be­teg sejteket kipusztító kezelést követően alkalmazzák világszerte a csontvelőátültetést. - Erre azonban nálunk nincs lehetőség. Magyarországon - tud­tommal - nem végeznek gyermekeken csontvelőátültetést. Azért a sok adománygyűjtő felhívás, mert a kül­földi műtétek horribilis összegekbe kerülnek. - A csontvelőátültetés akadályai között csak az egyik, hogy kor­Félezer átképzés lön-külön adományokért fohászkodnia. A szülőkben egyébként is annyi, de annyi önvád él Sokszor magukat hibáztatják gyerme­kük e betegségéért látozott a magyarországi műtéti lehetőség. Gyakran azért sem meg­valósítható, mert nincs megfelelő donor. Igen nehéz - még a gyermek családjában is - olyan személyt találni, akinek csontvelő-összetétele - minden szempontból - hogy úgy mondjam: passzol a beteg gyermek csontvelejével. Tény persze az is, hogy nálunk csekély számban végeztek csontvelőátültetést gyer­mekeknél. Az országos nyilvántartás adatai szerint magyar gyermekeken 11 csontvelóátültetés történt, közülük három külföldön. Két gyermek esetében akut leukémia, a többi esetben krónikus leukémia, illetve csontvelőelégtelenség miatt. - Ennél nyilván több magyar gyermeknek lenne szüksége csont­velőtranszplantációra ? - Számos gyermek neve szerepel a várakozási listán. Az átültetést ja­vasló orvosi bizottság szakvéle­ménye önmagában nem elég, mert e műtéteknek súlyos anyagi feltételei vannak. Nem is annyira a műtét, mint inkább az azt követő gyógy­kezelés a költséges. Talán a közeli jövőben Magyarországon is bővül­nek a gyermekek csontvelőtransz­plantációjának lehetőségei. Egyéb­ként. véleményem szerint, a kül­földön elvégzett műtétekre áldozott sok-sok millió forint már jelentós hozzásjárulás lett volna, hogy hazánkban is megteremtsék e műtét valamennyi feltételét, s akkor nem kellene a szörnyű tragédiával megvert szülőknek külön-külön adományokért fohászkodnia. A szü­lőkben egyébként is annyi, de annyi önvád él. Sokszor magukat hi­báztatják gyermekük e betegségéért. - Ebben az agyonszennyezett világban, valamennyi szülő­ben él a rettegés, a félelem a gyermekét megtámadható rákos betegségtől, kivált a leukémiától. Még ha tehetetlen is ellene, akkor is lelki­ismeretfurdalás gyötri. Nyilván nem megnyugtató, de tény, a leukémia - mint olyan betegség, amelynek a genetikához köze van ­nem egy okra vezethető vissza. Azon kívül, hogy a leukémiára való hajlam öröklődik, bizton csak az állítható: több ténye­ző együttes megléte okozza e betegséget, semmiképpen sem a szülők hibája, mulasztása. - Tömören mi mondható el a leukémiáról? - Ha a normális vérképzésnek csak a maradványai lelhetők fel, ha a vörös- és fehérvérsejtek, valamint a vérlemezkék mindegyike és együt­tesen hiányt szenved, ha a csontvelőt elárasztják a beteg, rákos sejtek, akkor beszélünk leukémiáról. - Vannak-e jellegzetes tünetei? - Ha most azt mondom: a sápadtság, a fáradékonyság, a végtagfájdalmak, a bőrvérzések, a láz jellemzi, akkor valamennyi szülő megrémül, hiszen a gyermekek többségénél e tünetek gyakran felfedezhetők. De a sápadtság lehet vitaminhiánytól, a láz egy torok­gyulladástól. a végtagfájdalom esetleg növekedéstől. Ám ha az élőbb felsorolt tüneteknek látszólag nincs oka. akkor leukémiás gyanújeleknek tekinthetők. - Elég-e egy vérvétel e betegség diagnosztizálásához ? - A vérvizsgálat sok mindent elárul, de a végső bizonyítékot a csontvelő szolgáltatja. Többféle vizsgálat után tudjuk csak meg. hogy a leukémia mely fajtájában szenved a gyermek. A kezelés intenzitása, az úgynevezett kemoterápia is ennek függvénye, mint ahogyan az élet­kilátások is. - Pillanatnyilag hány leukémiás gyermeket kezelnek a szegedi gyermekklinikán? - Hetven limfoid leukémiás beteg áll gondozásunk alatt, két - régebben kezelt - mieloid leukémiás él és tü­netmentes. Kalocsai Katalin A pénzt újra kell osztani Növekszik a munkanélküliség, bővül a probléma kezelésére alkalmazott módszerek száma. Közhasznú munka, részmunkaidős foglalkoztatás, átképzés és gyakornoki foglalkoztatás. Ha Csongrád megye decentralizált Foglalkoztatási Alapjának felosztását nézzük, szembetűnő az átképzésre fordított támogatások döntő súlya. Az év eddig eltelt négy hónapjában 18 millió forintból mindössze 700 ezret kapott a közhasznú munka, és 900 ezret a gyakornoki foglalkoztatás, a többi pénzt lényegében az átképzésre fordított támogatások vitték el. Jelenleg 12 ilyen tanfolyam fut a megyében, s ezeken több mint 500-an vesznek részt. A kurzusok még az elmúlt évben indultak a Munkaügyi Minisztérium jóváhagyásával. A hallgatók egyik fele munkanélküli vagy pályakezdő, a másik fele orosz szakos nyelvtanár, akiknek átképzése munkaviszonyuk megtartása mellett történik. Az első négy hónap 16 millió forintos átképzési kifizetéseit figyelembe véve, idén a foglalkoztatási törvény hatályba lépése előtt beindított tanfolyamok közel 38 millió forinttal terhelik az 1991. évi decentralizált Foglalkoztatási Alapot. Ez egy átképzősre vetítve 72 ezer forintot jelent, éves szinten. A fejkvóta 17 ezer forinttal magasabb az »dei évre eredetileg tervezettnél, mégpedig azért, mert az alap előzetes felosztásánál nem számoltak azzal, hogy az áthúzódó képzések támogatása is ezt a keretet terheli. A pénzt tehát újra kell osztani, mégpedig valamikor a harmadik negyedév folyamán. Ekkorra válik ismertté a pályakezdő munkanélküliek száma, szakmastruktúrája, igénye, illetve a többi munkanélküli számára is újabb tanfolyamokat kell szervezni. Kérdés csak az, mennyire változnak meg majd az igények. Jelenleg a két és félszáz orosz szakos nyelvtanár mellett 50 Szoftver üzemeltető vesz részt az átképzésben. Húsz-harminc közötti létszámú csoportokat töltenek meg az adóügyintézők, a kőművesek, az autófényezők, a bútorasztalosok, a szakápolók, a számítógép-műszerészek, a társadalombiztosítási ügyintézők és a textilvarrók. Az ABC-eladók is hisznek a jövőben, a megyében negyvenen készülnek új szakmájukra, kétszer annyian, mint ahányan külkereskedelmi levelezők szeretnének lenni. ka.

Next

/
Thumbnails
Contents