Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám

2 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK. 1991. MÁJ. 23. Pártpolitika a köbön Magyarországon időnként hallatlan népszerűvé válnak olyan szlogenek, amelyek bármit jelenthetnek. Emlékezzünk csak arra. ki mit vélt a csendes többség véleményének, vagy mire gondolt az Európához való csatla­kozásról Bár Európára és a csendes többségre mostanság kevesebben hivatkoznak, egyre többször kerül elő ez a szó: pártpolitika, mely immár a legpejoratlvabb jelző, amit Magyarországon politikai cselekvésre mondhatnak, általában azt értik alatta, a nemzet érdekeivel szemben álló. Mégis, eddig csak kevesen vállalkoztak arra. hogy a Parlament szük­ségességét kétségbe vonják, pedig a pártpolitika tipikusan a parlamentáris demokrácia jellemzője. Ha a (parlamenti) vitában a felek eltérő elveik miatt csapnak össze, akkor a csatározás üdvözlendő dolog, elvégre azért szavaztunk egyik vagy másik képviselőjelöltre, hogy az legjobb tudása szerint képviseljen bennünket, illetve azon elvek szerint cselekedjen, amelyeket a választási kampányban meghirdetett. Ha például a kormány igyekszik az egyházaknak minél több vagyont juttatni, az részükről elvszerű magatartás, hiszen a kormánypártokban sokan nosztalgikusán gondolnak a keresztény állam eszméjére. A terv azonban sok létező intézmény létét fenyegeti. Szegeden például a Tanárképző Főiskoláét. Budapesten a Fidesz bölcsőjeként emlegetett Bibó Szakkollégiumét. így nem csoda, hogy az ellenzék opponálja az elképzelést. A pártok (és képviselőik) persze már a következő választásra is gondolnak. Szeretnének jobb eredményt elérni, mint utoljára, vagy legalábbis megőrizni részüket a hatalomból, önmagában ez sem bűn. bár ha egy pán kizárólag népszerűségi szempontok alapján cselekszik (tudniillik demagóg), az már nem vet jó fényt az illető társaságra. A nemrég elfogadott kárpótlási törvény az FKgP választási jelszavából avanzsált jogszabállyá. Ha ez nem történt volna meg. akkor a párt nagyválasztmányán feltehetőleg ..patakvér" folyt volna (persze, csak képletesen), és a három év múlva esedékes választásokig hívei alighanem elhagyták volna a kisgazdapártot. Az elvi és a taktikai megfontolások persze soha nem válnak szét élesen, jó (és szerencsés) az a politika, ahol a lehető legtöbbször azonosak A centralizált, erős állam megteremtéséért küz­dő kormánynak nem róható fel, hogy igyekszik az önkormányzatok vagyonából minél többel megkaparintani, és külön szerencséje, hogy ezzel gyengítheti a zömében ellenzéki Önkormányzatokat. A liberálisok nem szeretik az erős államot, és alapvető (választási) érdekük lenne, hogy legalább helyi szinten bizonyítsanak, ami viszont pénz hiányában nehéz lesz. Mindkét fél elemében lehet a vita során, hiszen az elvi és taktikai szempontok egybeesnek. Ahogy a pártok esetében nem különülnek el élesen a cselekvés szempontjai, ügy nem válik szét a különböző érdekek és értékek alapján történő politizálás és a „pártpolitikai érdekből elkövetett népsze­rűséghajhászás" megítélése. Míg az utóbbit valóban érdemes tollhegyre tűzni, az előbbi szükségességét egy parlamenti demokráciában megkérdőjelezni vagy némi tájékozatlanságot, vagy sanda szándékot sejtet. A sanda szándék nem csak a demokrácia ellen ármánykodók sajátja. Ha nincs érvem ar ellenfelemmel szemben, akkor legegyszerűbb, ha azt mondom az állításairól, hogy azok „pártpolitikai tézisek", vagyis még csak foglalkozni sem érdemes velük. Például Baráth Etele biztos nem ellensége a demokráciának, és ezt számomra egyértelműen be is bizonyította. A kormánybiztos volt az első. aki a szabad demokraták világkiállítást ellenző döntését pártpolitikainak minősítette, majd néhány nap múlva már jobbnak találta az SZDSZ-t mint reakciós pártot megbélyegezni, vagyis nem a jelző volt a fontos, hanem az egyet nem értés jelzése. Ez világosan mutatja, hogy Baráthnak nem a többpártrendszer működése ellen van kifogása, hanem a hozott döntés ellen, ami egy. a világkiállítást hivatalból, fizetésért támogató vezető esetében méltányolható, és egyúttal jelzi az illető demokratikus gondolkodását is. A hasonló véleményeket kifejtő publicisták sem vádolhatóak a parlamentarizmus kikezdésével. hiszen a Fideszről sosem állították, hogy az az expót pártpolitikai érdekből ellene/né. a fiatal demokraták esetében ez nyilván nem pártpolitikának, hanem szakszerűségnek minősül. Következésképpen, ha például egy szónok valakit pártpolitikusnak bélyegez, az csak annyit jelent, hogy az illetőnek más a véleménye, mint a rétomak Ha valaki még az eddig ecseteiméi is sandább, és a Parlamentet hatalomra jutása akadályának tekinti, akkor az .joggal" támadja a többpártrendszert. Bár hazánkban még nem ütötte fel a fejét semmilyen nemzetmentő bizottság, a hon egyszemélyi vezetőjének szerepére már többen is jelentkeztek, és néha még tömegbázisra is szert tettek. Másfél évvel ezelőtt a Pozsgay Imre megválasztásáért kUzdők arra hivatkoztak, hogy a Parlament fölé egy erőskezű elnököt kell választani. Ezt szerencsére sikerült elkerülni, és ma Göncz Árpád a legnépszerűbb politikus, függetlenül attól, hogy a Parlament választotta. Manapság Torgyán József próbálkozik a haza megmentésével, bár „közkedveltsége" eddig nem adott okot erre. és az általa beígért „intézkedésekről" (bizottság a fiatalok lakáshelyzetének megoldására, miegymás) sem sokat hallunk mostanában Ma. Magyarországon, bárkit is diktatúrával riogatni nem időszerű, hiszen ilyen közvetlen veszély nincs, a ..nagy vezérek" eddig nem vívtak ki tartós szimpátiát. Úgy tűnik azonban, a demokratikus reflexek kialakulási még sok tekintetben várat magára. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a demokrácia intézményeinek szerepe nem világos mindenki számára. Ezt a bizonytalanságot pedig csak fokozhatja az. ha fogalmaink pontatlanok, vagy egyes esetekben szándékosan „csúsztatottak". Ha azt akarjuk, hogy három év múlva a szavazópolgárok újra (és talán jobb) parlamenti képviselőket válasszanak, ne pedig (jó esetben) otthon ü csörögjenek, akkor pontosan kell megfogalmazni ellenvetéseinket minden olyan esetben, mikor egy politikai döntéssel nem értünk egyet. Nem elcg lózungokat vagdosni egymás fejéhez. Nagy Sándor Wyfi Figyelje hirdetésünket 1991. május 24-én és 27-én! 210 nm alapterületű helyiség IKV-bérleti joga átadó a Takaréktár u. 2. SÍ. udvarán, 14 000 Ftftm irányáron. Megtekinthető reggel 9-10 óra között, írásos vásárlási szándékot a 6701 Szeged. Pf: 899 címre kérünk. Marosvásárhely - törpék tavasza Találkozó a szobor tövében Csalétekről van szó vagy nem. a tény önmagáért beszél: Marosvásárhely főterén Avram lancu, az ellentmondásos múlt századi román politikus szobrát állandó jelleggel színezi az állami trikolór. Nincs szükség tehát ü nnepélyes - alkalomhoz kötött - fel- vagy levonásra. A Vatra Romaneasca szellemi és atrocitás-központjában már tavaly megtörtént az első zászló-ügy: három helybéli fiatal, sörgőzös állapotban, föl akart mászni a talapzatra, a büszke hegyiló mellé (lovasszoborról van szó...), amit a szemtanúk (hivatásos katonatisztek) lobogógyalázásként adtak elő a tárgyaláson. Az Ughy István Miklós (dédapja szegedi állomásfőnök volt a századfordulón...) és társai elleni perben Temesvárt hoztak elmaraszialó ítéletet. Az idei május újból felborzolta a kedélyeket nemzeti felségjel-ügyben. A Temesvári Csiky Gergely Színház öt díszletmunkása ellen ugyanazt a vádat hangoztatta az ügyész, s a bíróság - gyorsított eljárás keretében - egytől másfél évig terjedő szabadságvesztéssel sújtotta a magyar nemzetiségű Mihály Róbertet, Lőrincz Zénót és Paul Csabát, a német Gundics Raymondot és a román Pancea Alint. A temesvári fiatalok marosvásárhelyi ..kirándulása" rendkívül kellemetlenül érintene az RMDSZ bánsági vezetőit, akik - a múlt héten, ottjártunkkor - elítélték a politikai amatőrizmus ezen legújabb láncreakcióját. Mondanunk sem kell: a szélsőséges román sajtó űjkeletű hecckampányára is céloztak, mely a Vatra szája íze szerint tálalja a szobort őrző-övező trikolór körüli bonyodalmakat. Egyfajta törpe-mentalitásról van szó, aminek sok olvasata lehetséges, a május 3-ai események és következményei kapcsán azonban okvetlen meg kell jegyez­zük: e hét végén Marosvásárhely városában, a szobor tövében tartja az RMDSZ II. kongresszusát. Mi várható? Az erdélyi, romániai magyarság képviselői - a másik, az egri tanácskozással kapcsolatba hozható támadási felület ellenére - a sokszínűségben rejlő erő megtartására törekedhetnek, ntely az annyit hangoztatott túlélési stratégia kidolgozásának és megvalósításának alapföltétele. Bár Iliescu államfő ..megalomán"-nak minősítette a magyarok tanácskozását.. Sokszínűségben rejlő erő: az etnikai alapon szerveződött párt tanácskozásán ott ülnek majd a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi kisgazdák, valamint a temesvári és nagyváradi liberálisok... Vajon a példamutatás hatása is határokhoz kötött9 Pataki Sándor Magyarország - Cote d'Azur Ezzel a címmel közöl részletes tudósítást tegnapi számában a Nice Matin című nizzai napilap dr. Farkas László államtitkár, köztársasági megbízott Cote d'Azur térségében folyó hivatalos látogatásáról Az újság kiemeli, hogy Farkas László a Magyar Köztársaság elnökének képviseletében, a régió gazdasági életének tanulmányozása végett utazott Dél-Franciaországba. Látogatása az 1966, Nizza és Szeged testvérvárosi viszonyának megteremtése óta fejlődő fran­cia - magyar gazdasági és kulturális kapcsolatok része. A cikk szerint Magyarország a rendszerváltást követően gazdasági modellt is keres Franciaországban, s a köztársasági meghízott látogatása ezért kap kü­lönös jelentőséget. Farkas László megtekintette Nizza két repülőterét, majd ellátogatott Sophia-Antipolisba, az Antibes mellett húsz éve alapított tecnopolisba. ahol Gilbert Stellardo. a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogadta őt. Ez alkalomból adott nyilatkozatában a köztársasági megbízott kiemelte, hogy Magyar­országon már jóval a rendszerváltás előtt követendő példának tekintették a Cote d'A/ur-on kialakított gaz­dasági struktúrákat. Míg. mondta, egy Sophia-Antipolis mintájú csúcs­technológiai központ létesítése Magyarországon egyelőre nem lehet napirenden, egy európai szintű repü­lőtér megépítése viszont feltétlenül szükséges. Farkas László látogatásának nyilvánvaló indítéka tehát, jegyzi meg a lap. a Franciaországgal, kiváltképp a Cote d'Azur-rel való együttműködés szélesítése. Vára­kozással nézünk Nizza és Szeged kapcsolatainak kibontakozása elé ­így fejeződik be a tudósítás. Önkormányzat Franciaországban Kisvárosi környezetvédelem Az ÉCHEL francia ifjúsági szervezet meghívására a Fidesz 12 tagú küldöttsége röpke egy hetet töltött Franciaországban. Hatan Lyonban az önkormányzat szociálpolitikájáról gyűjtöttek információkat, a többiek Resancon-han a kisvárosi környezetvédelem és -politika gy akorlatival ismerkedtek. Utóbbi csoporttal tartott Szabó Ferenc, a fiatal demokraták szegedi önkormányzati képviselője. Tapasztalatait készséggel bocsátotta olvasóink rendelkezésére. - Besancon Szegednél valamivel alacsonyabb lélekszámú (120 ezres) kisváros, de jóval nagyobb területet foglal el: óriási zöldfelületek borítják, sok a park, a füves tér ­mindenütt a már-már kínos tiszta­ság. Az önkormányzat 13 ezer kon­ténert ad bérbe a lakosságnak (az árat a szemétszállítási díjba építik be. ez 120-140 frank évente), a házaktól hetente háromszor viszik el a szemetet, tavaly összesen 57 ezer tonnát. - Programunk egyik legfontosabb témája volt a szilárd települési hulladék (a szemét) gyűjtése, kezelése és ártalmatlanítása A feladatot a franciák igen magas műszaki színvonalon oldják meg; gépeikkel, berendezéseikkel, jármű­parkjukkal kétségtelenül a világ élvonalához tartoznak. - Szemétlerakási problémáik, magyarországi értelemben vett szeméttelepeik nincsenek, a teljes mennyiséget elégetik, s az ebből keletkezett energiával városuk 30 százalékát fűtik! Mivel nyáron ez az energia kárba vész, azon gon­dolkodnak. hogy a szemétégetőre villamos erőművet telepítenek - első kísérletük az igen erős francia energetikai lobby ellenállásába üt­között: ebben az országban ugyanis energiatúltermelés van. igen sok az atomerőmű: s ez a csoport nem né/né jó szemmel, ha egy kisváros önellátóvá válna, sokkal inkább azt. ha tőle vásárolná az energiát. A majdnem tökéletes tech­nológia mellett persze azért vannak fogyatékosságok is az égés során keletkezett füstgázok tisztítása belső teriileteken) - az intézkedések szigorúak: a lég- és zajszennyezés alig érzékelhető: csak a kommunális szemetet viszik el a vállalatoktól, az ipari szenny megsemmisítéséről a cégek maguk gondoskodnak. - A folyékony települési hulladék (a szennyvíz) képződésével nem is számolnak, hiszen a várost teljes egészéhen (Szegednek még'a felét sem) csatornázták - gerincét kor­s/erű közműalaguias rendszerben építették: egy ember nyugodtan felállhat és kényelmesen sétálhat benne: itt a felszín alatt, ezekben az alagutakban futnak a távhőszol­gáltatás és a villamosenergia vezetékei is: mindenféle javítás elvégezhető útfelbontás nélkül. A rendszer szennyvíztisztítóban vég­ződik. a teljes mennyiséget megtisz­títják. a vizet a folyóba engedik, a leválasztott szerves anyagokból ­biogáz alapon - villamosenergiát állítanak elő (ez fedezi a szennyvíztelep teljes energiaszük­ségletét). a visszamaradó iszapot pedig a talajerő visszapótlására, trágyázásra használják. Kecske­méten. Veszprémben vannak hasonló rendszerű telepek, de valamely fázis mindegyikből hiányzik, a hasznosítás nem teljes körű. - S hogy ne mindig a tökéleteset említsük: míg Szegeden modern technika, energiatakarékos, frekven­ciaszabályozós szivattyúrendszer biztosítja a város vízellátását, addig fíesancon lakói az ókori rómaiakra részleges, a kibocsátolt szennyező és Bizáncra emlékeztető technikával anyagok kontrollja nincs megoldva - jutnak ivóvízhez: ciszternákban magyarán: nem mérik például a nehézfém-kibocsátást; vagyis magas kockázati tényezőkkel dolgoznak, s mindennek a tetejébe a kemence ott áll a város központjától nem messze: ám a felsoroltak etlpnére az eljárás százszorta környezetkímélőbb mint Magyarországon Itt kell megje­gyezni. hogy az ipari üzemeket külön körzetbe, a városon kívülre csopor­tosították (csupán 5 százalékuk van a »naiH!...!.«.''!.nmm»!! Mióta Jugoszláviából vissza­tértem. türelmetlenül várom az országból érkező legfrissebb híreket. A válság elfajulásának, vagy eset­leges rendezésének jeleit keresem köztük - mindhiába. Nem merném kijelentem: szomszédunkban polgár­háború készül, de mindent össze­vetve attól tartok, a jugoszláv szövet­ség (?) vezető politikusai által előidézett alkotmányos és gazdasági zűr/avarban az egyes köztársaságok lakói az általános anarchiát megelőzendő, az ököljog törvényei szerint próbálják majd érdekeiket érvényesíteni. A Jugoszlávia jövőjét övező általános bizonytalanságban érthető, ha egyre többen türelmüket vesztve a legszélsőségesebb megoldá- soktól várják helyzetük rendezését Kiválni vagy együttmaradni? ­tették fel a kérdést legutóbb Horvát­országban. Az elsöprő többség a kiválás mellett döntött, azt azonban, hogy miként lehet szándékukat békésen megvalósítani, jelenleg, úgy tűnik, senki nem tudja megválaszolni. Évekkel ezelőtt Szerbia hegyei körött egy többszáz éves kolostorra bukkantam. A legfiatalabb szerzetes, aki máz ötvenes éveit taposta, miután A polgárháború előérzete / kezdeni Újra órák óta a közeli patak partján beszélgettünk, akkoriban elhunyt szerzetestársára emlékezett: - Egész éjjel ót kerestük, nem tudtuk, hol. merre lehet. Végül hajnaltájt a közeli erdőben, a legmagasabb fa alatt találtunk rá. Még élt. Másnapra magához vette az Úr. Közelebb akart kerülni Istenhez, s megvénült fejével, melyben már jócskán összekeveredtek t gon­dolatok, felmászott a fára. Csak azt tudnám, hogyan sikerült neki... Vé­gül is elérte célját, nem sokat szen­vedett Tőle tudtam meg. hogy a szerzetesek, mikor a rendbe lépnek. elveszítik régi nevüket, vagyonukat és családjukat. Mindent feladnak az Úr szolgálatáért. Nos, Jugoszlávia népeinek hely­zete számomra olybá tűnik, mint a szerzeteseké. Hitüket vesztve kénytelenek kilépni közösségük­ből, innak reménye nélkül, hogy valaha is megtalálhatják egykori önmagukat Horvátországban a szerbek lakta területek határait falfirkák jelzik. A napokban a Tisza partján sétálva, a szegedi régi híd közelében egy ilyen rajzot láttam A sorsfordító törté­nelmi időket idézőjel üzenete: ..Csak a szerbek összefogása segíthet!" Rendben van - gondoltam Szegeden és környékén is élnek szerbek, de nem rosszabb a soruk a vajdasági magyarokénál. Fogjanak össze a szerbek, mutassák meg a horvátoknak, a magyaroknak, miként kell megértően gondoskodni a kisebbségekről. Mutassanak példát, hátha mások is tanulnak belőle Buzgalmuk a körülöttük élő népeket hasonló cselekedetekre sarkallná.. tárolják a fúrt kutakból és a felszíni vizekből a Szegedéhez képest elavult, húszéves technológia segítségével összegyűjtött nedűt, amelynek köbmétere Besanconban 8 frank. Franciaországban 3-15 frank a közüzemeknek, iskoláknak és a stadionnak ingyenes. Ó J De erre kevés a remény. Szerbia a szövetségi parlamentben három szavazatával és Crna Gora tevékeny asszisztálásával továbbra is megakadályozhatja a válság politikai eszközökkel való rendezését. Ez a helyzet azonban Jugoszlávia biztos széthullásához vezet. Nyilvánvaló­Szerbia politikai vezetése ma már Jugoszlávia helyett Nagy-Szerbiában gondolkodik. Horvátország kellemetlen szitu­ációba került: tamponként védi a füg­getlenedni vágyó Szlovéniát, s ha követni szeretné, ki kell keverednie a polgárháború fenyegetettségéből Ezért kérte külügyminiszterük az ENSZ kéksipkásainak minél ha­marabbi bevetését Jugoszláviában (Vége) Varga Iván Jugoszláviában a politikai helyzet napok óta változatlan. A szemben illó felek kölcsönösen kitartanak korábbi álláspontjaik mellett. Lövöldözésről, vagy más jellegű incidensről nem kaptunk hírt. A hadsereg megerősített horvátországi jelenléte egyenlőre fegyvernyugvist eredményez. Az alkotmányos válság megoldatlansága azonban bármikor újjabb nem várt fejleményekhez vezethet A Szegedi Körzeti Televízió munkatársai az elmúlt napokban jártak Jugoszláviában A ma este 8 órakor a kettes műsoron megtekinthető helyszíni riportjukban a vajdasági magyarok és a s/erhiat kisebbségek helyzetéről számolnak he.

Next

/
Thumbnails
Contents