Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-21 / 117. szám

KEDD, 1991. MÁJ. 21. ÖNKORMÁNYZAT 7 A polgárosodás fokmérője az önkormányzatok kialakulása, működésének minősége. Egy esztendővel ezelőtt csak ízlelgettük a szót: helyhatóság, önkormányzat. Majd - felemás törvény alapján, nem túl nagy állampolgári aktivitással - megválasztottuk a helyi elöljárókat és képviselőtestületeket, hogy helyben intézzék a közügyeket Eltelt néhány hónap, s a tapasztalatok nemíetszést, jobb esetben kérdőjeleket szültek. Nyilvánvalóvá vált: a rendszerváltással együtt jár, sőt kiéleződik a központi és helyi hatalom közötti konfliktus. Megkérdőjeleződött az önkormányzatok működőképessége - pártharc jellemzi a testületek többségét a lokális érdekek érvényesülése helyett, törvények hiányoznak a valódi önállósághoz. Nyitott kérdés: letisztult-e, mi a települési (városi, községi) és mi a területi (megyei) önkormányzat funkciója, körvonalazódik-e valamilyen regionális szerveződés? Az önkormányzati rendszer látleletét adjuk összeállításukkal - a két megyei jogú város és a megyei közgyűlés eddigi munkáját mérlegre téve. Látleletek Munkanapló A helyhatósági választások után, október 23-án tartotta alakuló ülését a szegedi szenátorok 53 fős testülete: a közgyűlés. A győztes kiskoalíciókból létrejött a két meghatározó frakció: a liberális (Fidesz-SZDSZ) és a konzervatív (MDF-KDNP) - s a kettő között a kispártokból (MSZP, MSZMP, FKgP) és a függetlenekből a „Hetek". Liberális polgármestert választottak a szenátorok dr. Lippai Pál személyében s később két alpolgármestert - Tűhegyi József a város vagyonkezelési és privatizációs, fejlesztési és üzemeltetési, valamint pénzügyeit, dr. Ványai Éva Szeged egészségügyi, oktatási és kulturális életét s az önkormányzat szociális tevékenységét irányítja. Rövid, átmeneti időszakra ideiglenes bizottságot jelöltek ki a tanács vébé helyére, majd később 12 állandó bizottságot és öt. önkormányzati vállalatokat (az IKV-t, az SZKV-t, VGV-t, a Vízművek és Fürdőket és a Fonalfeldolgozót) felügyelő bizottságot hoztak léire, továbbá egy sport-, valamin! közbiztonsági tanácsnoki posztot. A bizottságok és a tanácsnokok feladata felügyelni és irányítani: átfogni Szeged teljes mikrokozmoszát - a gazdaságot, a polgári életet, a kisebbségeket, a tudományt és a művészeteket. A közgyűlés határozatot hozott a szenátori munkával járó költségek megtérítéséről, s megalkotta saját „házszabályát" - az ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot. Csatlakozott a megyei jogú városok szövetségéhez, s részt vesz a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) munkájában is. Megállapodták abban, hogy a tanácsapparátus új neve polgármesteri hivatal lesz. s, hogy az átszervezés szükséges - ám e probléma megoldása egyre késik. Erre vonatkozóan egyébként két tanulmány pihen a városházán: az Entrópia Kft-é és dr. Tóth László megbízott jegyzőé. Nem ismeretes még az a közgazdasági kontextus vagy doktrína, amelybe a közgyűlés konkrét döntései illeszkednek, mindenekelőtt a költségvetés vagy a Bartók Béla Művelődési Központ - Schilling Kaszinó Kft. szerződése, a használtcikk-piac működtetése vagy a közterülethasználat díjtételei (beleértve a kocsmák kitelepedését a kerthelyiségeikbe), vagy akár a járműelszállítással foglalkozó legújabb rendelettervezet; a tömegközlekedési Szegedé a „legrenitensebb" cím? A törvényesség ellenőrzése a köztársasági megbízott hivatalának egyik fontos feladata. Az önkormányzati ülések jegyzőkönyveit ha egymás mellé (esszük, érdekes következtetésekre juthatunk. Testületi ülések száma: Közmeghallgatási közgyűlés: Határozatok száma: Rendeletek száma: Önkormányzat Szeged Hódmezővásárhely 6 10 1 1 86 17 9 12 Csongrád megye összesen 3 82 4 Ha elfogadjuk azt az állítást, hogy egy-egy testületi ülés hatékonyságát jelzi, hány határolt vagy rendelet elfogadására képes a közgyűlés, akkor - a közmeghallgatásos közgyűléssel nem számolva - a következő számok adódnak: A városatyák Szegeden 15,8: Hódmezővásárhelyen 18,8: míg a megyei képviselők 28.6 döntést hoyiak egy-egy közgyűlésen. Tehát e szempontból a megyei, a területi önkormányzat munkája a leghatékonyabb. A megyei jogú városok képviselőinek hosszadalmasabb, terjengősebb ülései a törvényesség szempontjából sem mutatnak jó képet. Talán az együttműködő apparátus, a sikeresen kiválasztott jegyző személyének köszönhető, hogy a köztársasági megbízott hivatala szerint a megyei önkormányzat működik a legkevésbé törvénysértő módon, egyetlen döntését sem kellett felülvizsgálnia. Hódmezővásárhely közgyűlése is kevés „bakit" követ el. Az eddigi egyetlen észrevételt - a városgazdálkodási vállalat tevékenységének módosításával kapcsolatos határozat jogszabálysértő - nem fogadta el, ezért a köztársasági megbízott hivatala és az önkormányzat vitáját a bíróságon kell eldönteni. A szegedi közgyűlés a régió legrenitensebb önkormányzata: a köztársasági megbízott eddigi észrevételeit 7 leiéiben foglalta össze. A szegedi városatyák gyakran megsértik az eljárási szabályokat. A saját maguk alkotta ideiglenes szervezeti és működési szabályzatot hagyják figyelmen kívül, amikor például nem szavaznak egyenként a vita során elhangzott indítványokról, vagy nem határozzák meg. meddig is tart a zárt ülés. vagy éppen minősített többség kellene a döntéshez, de ettől eltekintenek. Előfordul, hogy a határozatok nem felelnek meg a testület döntésének vagy nem a jogszabálynak megfelelő szövegezésük. Az önkormányzat rendeletei közül például a járművek közterületről történő elszállításáról szóló két törvényt is sértett. A szegedi közgyűlés a köztársasági megbízott hivatala észrevételeinek többségét elfogadta, megszüntette a jogszabálysértő gyakorlatot. Bírósági ügy lesz két határozatukhoz kapcsolódó öt törvényességi észrevételből: ilyen a településrészi önkormányzatok alakítása és a megyei rendőrfőkapitány kinevezésével kapcsolatos észrevétel. A törvényességet sértő sok-sok hiba is arra utal: sürgető az új jegyző kinevezése, az apparátus átszervezése. Hathatós hatóság Az önkormányzat hatóság is. A települések önkormányzatainak hatósági munkáját a köztársasági megbízott hivatala oly módon ellenőrzi, hogy ide fútnak be az állampolgárok fellebbezései. ide kell küldeni a határozatokat. A két megyei jogú város. Hódmezővásárhely és Szeged összehasonlításakor figyelembe kell vennünk, hogy Szegeden sokkal több a Jutósági ügy", mivel löbb mint háromszor annyi ember él itt. mint a szomszédos városban. A; elsőfokú hatóság, a: önkormányzat ügyintézői közismerten túlterheltek és alulfizetettek, az egyedi ügyekben való „tömegtermeléssel" pedig együtt jár a magas hibaszázalék. A helyzetet nehezíti, hogy a szegedi apparátus hónapok óta bizonytalanságban él, még most sem szervezték át a hivatalt. Az pedig minden településen a színvonalas hatósági munka gátja, hagy bizonyos jogszabályok egymásnak ellentmondanak, mások - például a lakásügyre vonatkozók - elavultak, s jónéhány alapvető jogszabály, közte a legfontosabb, a hatásköröket rendező tönény meg sem született. Az önkormányzat sovány bukszája a humánusabb. segítőbb, kedvezőbb gyámügyi, szociálpolitikai döntések számát csökkenti. Márpedig nőtt az önkormányzatokra tartozó segélyezettek köm és a rászorultak száma is nő, de ennek arányában nem szaporodott a pénz a közös kasszában. A szociális ellátás jó része nem alanyi jogon, hanem méltányosság alapján illeti meg a rászorulókat - például a segélyek, az ápolási díj, a közgyógyellátás. igazolvány, a mozgássérültek üzemanyagellátása -. így nehéz mirdenki számára megnyugvást eredményező döntést hozni. A köztársasági megbízott hivatalához eddig Szegedről 282. Hódmezővásárhelyről 39 hatósági ügyben Szeged Hódmezővásárhely Csongrád megye viteldíjak tárgyalása felvetette a vállalati támogatások kérdését, az IKV-nak a nem lakás célú helyiségekre vonatkozó díjemelése az önkormányzati vállalatok átszervezésének problémáját s a privatizáció menetének, a folyamat egészének szükséges körvonalazását. Kiemelten foglalkozott a közgyűlés a szociális ügyekkel - legutóbb alapos munkával igen részletes rendeletet alkotott a támogatásokról: s a közbiztonsággal - tízmillió forintot szánt erre a célra -. beleértve a polgárok anyagi biztonságát is: Éliker-ügy, VTV-ügy, Vízművek-ügy. Az apróbb döntéseknek végehossza nincs: befejezett tény az egyházi iskolák indítása, és úgy tűnik, startra kész a 4+8-as rendszer is: a közgyűlés figyelemmel kíséri a város színházi életét, igazgatókat nevezeti ki vállalatok, iskolák és kórházak élére, gimnáziumi, leánykollégiumi, nevelőotthoni névváltoztatási ügyekben döntött, s a szovjet hősi emlékművek lebontásáról, egyetértett a megyei rendőrfőkapitány kinevezésével, de nem támogatta Szentes város törekvését a megyeszékhellyé válásra. ÓDOR JÓZSEF érkezett fellebbezés. Ezek 64. illen e 61 százalékát a másodfokú hatósági jogkörű hivatal helyben hagyta, azaz egyetértett a helyi döntéssel. Az eredeti határozatok 13. illetve 18 százalékát megváltoztatta; 23. illetve 21 százalékát megsemmisítette, mert vagy tisztázatlan tények alapján, vagy jogsértő módon hozták. Ennek tükrében Szegeden az adó. a gyámügy, a szociálpolitika. Hódmezővásárhelyen a szabálysértési ügyekben végez kiemelkedő munkát a: apparátus: átlagosnak tekinthető Szegeden az illeték- és lakásügy. Vásárhelyen a szociálpolitika és az illetékügy elbírálása; egyaránt gyenge a szegedi és vásárhelyi önkormányzati hivatal műszaki és helyiségüggyel kapcsolatos munkája, és a szegediek szabálysértési ügyintézése. ÚJSZÁSZI ILONA M

a. a város napján azokat a kérdéseket szedtük csokorba, s nyújtottuk át dr. Lippai Pál polgármesternek, amelyek - úgy véljük - a leginkább foglalkoztatják a városért és egyéni túlélésükért aggódó polgárokat. - Hogyan ítéli meg a helyi önkormányzat és a központi hatalom viszonyát? - Az országon belül rendkívül erős centralizálási folyamat mutatkozik meg. Folyamatosan szerzünk tudomást újabb és újabb, úgynevezett dekoncentrált intézmények létrehozására irányuló szándékokról - az önkormányzatok érdekeit nagymértékben sérti, amikor egy általános igazgatási rendszerből a szaktárcák különböző részterületeket saját irányításuk alá akarnak vonni. Az országos költségvetés az önkormányzatokra rendkívül szűk pénzügyi feltételek biztosítását írta elő. - A többszöri jegyzőválasztás után felmerülhet: a politika működőképességével sincs minden rendben. - Kétségtelen, hogy több fordulón keresztül nem sikerült jegyzőt választani. Ez azonban nem jelenti a liberálisok és a konzervatívok közötti együttműködés megszűnését, de még azt sem. hogy a jegyző-kérdésben erre a jövőben nem kerülhet sor. Legkevésbé jelenti az önkormányzat intézményes válságát vagy a városvezetés megbénulását. A magam részéről a legfontosabb feladatomnak e tekintetben a párbeszéd felújítását tartom. - Van-e hatalmi harc Szegeden? - Nem mondanék igazat, ha a hatalmi ambíciók teljes hiányáról számolnék be. mert van. de lehet, hogy csak volt olyan képviselőnk, aki megkérdőjelezte valamennyi tisztségviselőnek, bizottságnak és képviselőtársainak hasznosságát. - Miért késlekednek a hivatal átszervezésével? Netán titokban akarják végrehajtani? - Szó sincs titkolózásról. Nyolc-tíz tervezel készült el erre vonatkozóan, s legalább ennyi vidéki nagyváros már átszervezett polgármesteri hivatalának struktúravázlatát is beszereztük. Az Entrópia tervezete a hatásköri törvény hiányában - a jelenlegi feladatkörökre alapozódik. A megbízott jegyző úr javaslata talán életképes lenne, azonban alapvető problémája, hogy tulajdonképpen a tanácsi osztályszerkezetnek egy megreformált változatát tartalmazza, s ez a képviselőkben, de a lakosságban is a változatlanság és a mozdulatlanság érzetét eredményezheti. Megítélésem szerint ebben a kérdésben is csak egy szűkebb körű tárgyalás hozhat eredményt. - Ejtsünk szál a választási kampány idején nagy hévvel beharangozott közgazdasági stratégiákról. Miképpen lehetséges az. hogy még mindig csupán használtcikk-piacról. kocsmakitelepülésről, pincebérletidijakról vitáznak? - Akkor, ismereteim szerint, szigorúan vett közgazdasági koncepciót egyik párt, illetőleg polgármester-jelölt sem dolgozott ki. csupán egy-egy átfogó programot nyújtottak választóiknak. Ma bármilyen jelentős koncepcionális kérdésben csak a konzervatív és a liberális frakció egyetértésével lehet döntési hozni. Úgy határoztunk, hogy először felmérjük a város vagyonát, ehhez természetesen elengedhetetlen az önkormányzati tulajdonra vonatkozó központi jogszabályok meghozatala - addig is csak előzetes koncepciók kialakítása folyhat. A fő kérdés valószínűleg az lesz, hogy egy vállalkozó vagy pedig egy szolgáltató adminisztrációt építsünk föl. 5T V

árosi helyzetértékelő-elemző beszélgetésre - a polgármester távollétében - Hódmezővásárhelyen Nóvák Imre polgármesterhelyettest kértük. - Ön szerint milyen feltételek között tud eredményesen dolgozni a polgármester? - Viccesen úgy tudnék erre válaszolni, hogy az ideális polgármesternek nyolc keze, három feje van, s egyszerre öt helyen tud ott lenni. A rábízott feladatot úgy tudja ideálisan elvégezni, ha a közgyűlés és a polgármesteri hivatal hajlandó vele együttműködni. Azt tudom mondani. Vásárhelyen ez így van. ebben rejlik a legnagyobb erőnk. - Megtalálták-e helyüket a régión, az önkormányzati szövetségen belül? - Biztos vagyok benne, hogy a város önállósága jobban ki tud teljesedni így, mintha fölötte még megyei önkormányzat is működne. Nem véletlen, hogy kapcsolataink is zavartalanul fejlődhetnek, nemcsak a Hódmezővásárhelyhez munkalehetőségek, oktatási és egészségügyi intézmények révén kapcsolódó emberek lakóhelyével, hanem a térségen kívüli települések vezetőivel is, akikkel az önkormányzati szövetségen keresztül ápolunk kiváló kapcsolatokat. - A lakossági elvárások, s a központi hatalom által nyújtott lehetőségek közölt hogyan találták meg a helyüket? - Nem érezzük magunkat présben, noha tapasztaljuk a helyiek alkalmankénti türelmetlenségét, de tudatában vagyunk annak, hogy a hivatal a lakosságért van. Városunkból hárman tagjai az Országgyűlésnek, rajtuk keresztül tehát a központi hatalommal is jó kapcsolatot tudunk teremteni és tartani. - Hogy látja: van-e hatalmi harc a városházán? -'Hódmezővásárhelyen a politikai küzdelem nem a közgyűlésben folyik, ott pártpolitikai szempontok alig játszanak szerepet. - Hogyan értékeli a jegyzőválasztással kapcsolatos válságot? - Szegeddel ellentétben nálunk nem politikai válságról van szó, hanem egyszerűen arról, hogy a jegyzőjelöltek szakmai felkészültsége nem volt kielégítő. - A polgármesteri hivatalok működésének kulcskérdése az átszervezés. Hogyan történik, történi ez Vásárhelyen? - Azt mondhatom, 99 százalékig befejeződött az átszervezés. A hagyományos osztályrendszert megszüntettük, s hatósági és szakmai feladatokkal irodákat szerveztünk. Az irodavezetők és helyetteseik mind pályázat útján nyerték el pozíciójukat. Egyrészt közgazdasági, műszaki és szociális irodát hoztunk létre, másrészt oktatási, kulturális referenseink vannak, s négy fővel vállalkozói irodát is szerveztünk. - Mit tart az önkormányzatra váró legnagyobb feladatuknak a közeljövőben? - Igen nagy gondunk a városban meglévő, arányában az országos átlagot jóval meghaladó munkanélküli réteg. Úgy tűnik, ötven-száz embert közmunkán tudunk foglalkoztatni, de ez még nem sok az ezren felüli létszámhoz képest. A végzős nyolcadikosok elhelyezkedési gondját viszont újabb osztályok indításával megoldottuk Nincs megnyugtatóan rendezve a belvíz, csapadékvíz elvezetése. Az ország legmélyebben fekvő városában a csatornázottság csupán 30 százalékos, s a meglévő rendszer is elavult. Probléma, hogy belső úthálózatunk több, mint ötven százaléka földút. A városi közlekedésnek komoly terhe a 47-es főút átvezető szakasza, a mind nagyobb átmenő forgalom. Mindezek a gondok azonban csak jelentősen javuló pénzügyi helyzetben orvosolhatóak. bTt! A

területi önkormányzat helyéről, feladatairól Ratkai Imre. a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke a következőképpen gondolkodik. „A közgyűlés arculatának kialakítása folyamat jellegű, hiszen a megyei képviselőknek is át kell állni arra a gondolkodásmódra, amelynek alapja egyrészt a megye újraelosztó funkciója megszűnésének tudomásulvétele. másrészt annak tudatosulása, hogy a közgyűlés tagjai nem egy adott települést, hanem egész megyét, annak érdekeit képviselik A területi önkormányzat - de általában az önkormányzás - zavarmentes működéséhez feltétlenül szükséges lenne több olyan alapvető törvény megléte, amely biztos kereteket adna a társadalmi elvárisoknak, kijelölné a gazdasági alapokat, illetve a működés személyi feltételeit. Ma még hiányzik a hatásköri törvény, az önkormányzati vagyont meghatározó jogszabály és a közszolgálati törvény. A tapasztalatok birtokában pedig megállapítható, hogy feltétlenül módosításra szorul az a központi céltámogatási rendszer, ami a térségi feladatok ellátását segítené. Az állami centrális irányítású szervek kiépülése most zajlik, ami szükségképpen átmeneti zavarokkal, nehézségekkel jár. Ezek a zavarok ma jól tetten érhetők például a földművelési igazgatásban, vagy az egészségügy irányításában. Ennek ellenére rendezendő a területi közigazgatás, s ezen belül az önkormányzás információ bázisának mai helyzete. Csongrád megye kezdeményező szerepel játszott a Megyei önkór-", mányiatok Országos Szövetségének létrehozásában, s ezen belül az Alföldi Megyék Szövetségének kialakításában, melyek munkáját máris komoly tartalommal sikerült megtölteni. A Megyei önkormányzatok Országos Szövetsége felismerte saját funkcióját, vagyis a térségi érdekek hatékony képviseletének szükségességét. A megyének - az önkormányzati törvényből eredően - eleve feladata a települési önkormányzatok érdekképviselete. Ebből következően részletes észrevételeket tettünk például az önkormányzati vagyon körét megállapítható törvénytervezet nem önkormányzat barát előírásaival kapcsolatban. Az önkormányzati struktúrák kiépítésével szükségszerűen együtt jár az állami és az önkormányzati feladatok különválasztása. A probléma lényege, hogy a Jtelyi közügy" fogalmát a központi végrehajtó hatalom milyen tartalommal kívánja megtölteni. Benyomásom szerint a központi végrehajtó hatalom részéről ma túlzottan erős a centralizációs hajlam. E centralizációs törekvéseknek Magyarországon komoly történeti előzményei is vannak, s meghaladásuk feltétlenül szükséges lenne annak érdekében, hogy ne egy etatizált, hanem valóban civil társadalom jöjjön létre. Az európai tapasztalatok egyértelműen azt támasztják alá. hogy szükség van területi szinten önkormányzatra. Más kérdés - és csak a jövő dönti el hogy kétszintű területi igazgatás jön-e létre, vagy közjogi értelemben csak egy szint marad. Ez a szint lehet a megye, de lehet régió is. Nyomatékosan szeretnék ugyanakkor arra utalni, hogy a közigazgatás alapstruktúráját ötletszerűen, sűrű időközökben nem lehet megváltoztatni, mert akkor éppen működtetésének célját, vagyis a köz szolgálatát nem tudja betölteni. u!7