Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-18 / 115. szám

2 Körkép 1991. május 18., szombat Az elegancia védelmében (Folytatás az 1. oldalról.) - Melyek azok a jegyek, amelyek egyre kevésbé láthatók az újságíró szakmában? - Sajnos egyre kevesebb a műveltségbeli háttér. Hol vannak manapság azok az újságírók, akiknek a „kisujjukban" volt az irodalmi műveltség?! Márpedig ha nincs széles körű és bármikor alkalmazható tudásanyag, a hírlapíró csak görcsösen keresgél a szavak, kifejezések között, s rendre a silányabbat választja. - Nemrégiben, egy vasárnap délutáni televízióműsorban Székhelyi József színművészt Invitálták beszélgetésre. A képviselő-jelöltségi választásokon is elindult színész, különben roppant szimpatikus ember, olyan szavakat is használt a nagy­közönség előtt, amit tapintóiból most nem idézek. Megjegyzem ugyanakkor, a dolog tetszett nekem, tetszett, hogy Székhelyi nem köntörfalaz és néven nevezi a dolgokat. - Ellentmondok. Azzal kell ugyanis szembe nézni, hogy bizonyos szavak használata, hogyan árt magának a nyelvnek., egyáltalán beszédünk állapotának, és fejlődésének. A Tihanyi Ala­pítólevélben például szerepel az a szó, hogy segg. Akkor, a tizenegyedik században ez „alsó részt" is jelenthetett, majd a fokozatos normatöréseken átesve vált ilyen „illetlen" szóvá. A nyelvésznek pedig harcolni kell a normatörések ellen. Azt gon­dolom, hogy a beszéd természete hasonló az öltözködés természe­téhez. Minél több ember előtt jelenünk meg, annál elegánsabban öltözünk. így kellene ezt a beszéddel is. Jómagam a popu­laritás manapság jócskán divatos kultuszdwl szemben az elegancia elvét hirdetem. Darvasl László LAKOSSÁGI FÓRUM Egy ház panaszai A Fidesz szegedi szervezete által tegnap este, a párt Victor Hugó utcai termében rendezett lakossági fórum legalább három dologban különbözött e fórumok átlagától. Úgymint: I. a szokásos szegedi panaszok (lakásügyek, a közbizlonság romlása, valutázás, utcai árusítás stb.) mellett előtérbe került egy bizonyos ház, a Kereszttöltés utca 1-VB lakóinak problémája, hogy tudniilik tü­relmetlenek, mert még mindig nem tudják megvenni a lakásaikat; 2. mivel a városi képviselő-testület tagjai közül a Fidesz által bejuttatott szenátorok vettek részt a beszélgetésen, sőt, ott volt az ugyané párt által támogatott polgármester, dr. Lippai Pál is - ezúttal a liberális frakció kapta a kemény kritikát; 3. először megkérdezték a lakosság jelenlévő képviselői, hogy vajon van-e ott újságíró, s csak azután kezdték szidni a sajtót is. Lapzártáig mindenesetre kide­rült, hogy azért kaphatott akkora teret e fórumon a fönt említett ház lakóinak türelmetlensége, mert okuk van panaszkodni a bü­rokráciára, mert még nem készült el az átfogó koncepció a bér­lakások sorsáról, mert nehezen tudják megérteni, hogy ha a többit nem is, az ő ügyüket miért nem intézték már el, és mert e ház lakói tették ki a fórum részt­vevőinek jó egyharmadát, s mint tudjuk, többségben az'erő... Nemcsak hangerővel, humorra! is bírták, egyikük imígyen fejezte ki azt a meggyőződését, hogy ama átkos régi és a mostani rendszer között nehezen tud különbségeket fölfedezni: „Ha tudnék vezényelni az újszegedi lopott tégláknak, hogy: kjlépnl, az a városrész romhalmazzá válna." A már-már unásig ismert kérdésekre (amelyeket egyébként nem azért ismételgetnek a polgárok, mert ez a hobbijuk, hanem azért, mert józan ésszel fölfoghatatlan az adható válasz tartalma, s ebbe nehéz belenyugodni) ismételten elmondta a polgármester: az a rend sajnos nem változott, hogy a szegedi vállalatok és ma­gánszemélyek által befizetett adók a Nagy Központi Büdzsébe futnak be. mintegy 40 milliárd, s ebből 4 és fél milliárd csepegtetődik vissza a városnak. Hozzátett még két számot: az elmúlt évben 5.9 milliárdból gazdálkodhatott Szeged, az idén 300 millióval kevesebből, „plusz" a hivatalosan 35%-os infláció... Vagyis, sajnálkozott, a polgárok még mindig nem tehetik meg, amit pedig a pártok többsége megígért nekik a választások idején, hogy a megválasztottaktól számon kér­hessék: hogyan sáfárkodtak a befizetett adókkal. Ráadásul roppant kínos helyzetbe kerül bármely városatya, ha a pártja által ígért fejlesztéseket kezdi forszírozni a választója, hiszen a fönti pénzek a nem túl rózsás jelenlegi állapotok fönntartását sem mindig teszik lehetővé. Ebben a helyzetben aztán okkal mondja a fiatal, a középkorú és az idős polgár, hogy „a Fideszben nagyon bíztam, de már kezdem elveszíteni a bizalmamat". Akik más pártokban bíztak hasonló­képpen, azok mis képviselőknek fogalmazhatnak hasonlóképpen. S.E. Lengyelország igen, Románia és Bulgária nem A Pentagonale kibővülése Lengyelországgal és a jugo­szláviai helyzet szerepel legna­gyobb súllyal a szervezet kül­ügyminisztereinek ülésén, amely pénteken este kezdődött Bolog­nában. Az Olaszországot, Auszt­riát, Magyarországol. Csehszlo­vákiát és Jugoszláviát tömörítő együttműködési szervezet kül­ügyminiszterei a működés egy­évet mérlegét vonják meg. Megfigyelőként - ezúttal először - jelen van Lengyelország képviselője is. A teljes jogú csatlakozásra jú­liusban, a kormányfők ülésén ke­rülhet sor. Az ülésen a Pcntagonalc­tagországok javaslatot dolgoznak ki arra, hogy az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezlet keretében intéz­ményesítsenek mechanizmust a politikai válságok és konfliktusok megoldására - mondták olasz külügyminisztériumi források az MTI tudósítójának a miniszteri ülést előkészítő diplomataértekezletet követően. Románia és Bulgária is benyújtotta csatlakozási kérelmét. A Pentagonale programjai nyi tottak ugyan, ezekkel az or­szágokkal azonban inkább a bal­káni országok regionális együtt­működési szervezetén keresztül létesülhetnek kapcsolatok - vélik olasz illetékesek, akik a jelenlegi ölös, majd hatos együttműködést a közép-európai térségre kívánják összpontosítani. Két német tar­tomány (B.-jorország és Baden­Württembergj szintén érdeklődést mutat az iránt, hogy bekap­csolódjék a Pentagonale programokba. Belügyminiszteri levél a szovjet katonai emlékművekről Dr. Boross Péter belügy­miniszter az egyes településeken megrongált szovjet katonai emlékművek ügyében levéllel fordult a polgármesterekhez. Hangsúlyozza: az ilyen cselek­mények indokolt aggodalommal töltik el a Szovjetunió hivatalos szerveit, értetlenséget és meg­botránkozást váltanak ki a Szovjetunió állampolgárai köré­ben. A temetőkben vagy közterü­leteken felállított, a halottak emlékét őrző emlékművek tisz­telete egykorú az emberi kultúrával, legyenek az elhunytak bármely néphez vagy nemzethez tartozók. Ezért az emlékművek ellen irányuló atrocitások nem méltók demokratikus útra lépett országunkhoz, rontják hitelünket. jó hírünket egész Európa és az egész világ előtt - íija dr. Boross Péter. A belügyminiszter azt tartja helyes megoldásnak, ha ott, ahol később, nyugodtabb bel- és kül­politikai helyzetben és sem­miképpen sem most, egy emlékművet a település központ­jából át akarnak helyezni, méltó helyet a temetőben keressenek. Ha az emlékmű alatt halottak nyugszanak, hamvaikat a kegye­leti kötelezettségek és szokások megtartásával helyezzék át, tehát minden településen meg kell találni a mindenki számára el­fogadható megoldást, amely mások jogos érdekeinek és érzel­meinek sérelme nélkül feloldja a konfliktusokat. Emelkednek az energiahordozók árai Június l-jétől emelkednek a legfontosabb háztartási energia­hordozók fogyasztói árai. Ez az intézkedés nem érinti a villamos energiát, mivel annak már feb­ruárban átlagosan 50 százalékkal emelkedett az ára. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium tájékoztatása szerint a szénféleségek fogyasztói ára átlagosan 176 százalékkal növek­szik. A brikettek 285 százalékkal drágulnak, a koksz ára átlagosan 65 százalékkal nő. Drágább lesz a tűzifa is. mégpedig átlagosan 25 százalékkal. A vezetékes földgáz köbmé­terenkénti ára 50 százalékkal emelkedik. A megemelt díjat az augusztus l-jét követő első leolvasás számlázásakor, vagyis október l-je után kell megfizetni. A távfűtés és távmeleg­víz-szolgáltatás díjai egységesen 70 százalékkal emelkednek. A távfűtés díja légköbméterenként 61,30 forintról 104,40 forintra, a távmelegvíz-szolgáltatás köbmé­terenkénti díja 31,50 forintról 53,40 forintra emelkedik. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szeptember 30-áig megvizsgálja, hogy a távhőszolgáltatásnál mikor és milyen műszaki gazdasági intézkedések mellett tudnak átállni a ténylegesen fogyasztáson alapuló számlázásra. Hogy s mint, Horváth Balázs? Ismét zsúfolt program vár hétfőn és kedden az országgyűlési képviselőkre. A tárgysorozat megállapítása előtt döntést hoznak néhány törvény sürgős tárgyalásának ügyében, ezek kö­zül a legnagyobb érdeklődés természetesen a Budapest-Bécs Világkiállítás magyarországi megrendezésének alapfeltételeiről szóló törvényjavaslatot kíséri. A hétfői és keddi ülés „normális" tárgysorozatában a képviselők várhatóan befejezik a részletes vitát a helyi önkor­mányzatok feladat- és hatáskö­reiről szóló törvényjavaslat felett. Folytatódik az általános vita az önkormányzatoknak átadandó vagyontárgyak ügyében, miként a volt egyházi tulajdonok helyzeté­nek rendezéséről is. Az interpellációk közül vár­hatóan nagy figyelmet kelt majd Rózsa Edit (SZDSZ) kérdése Horváth Balázs tárca nélküli miniszterhez: „Mivel foglalatos­kodik ön mostanában, mint tárca nélküli miniszter?" SZEGED-TEMESVÁR-ÚJVIDÉK Három egyetem megállapodik Csütörtöki tárgyalásaik ered­ményeként dr. Róna-Tas András, a JATE, dr. Eugen Todoran. a Temesvári Egyetem és dr. Jevrem Janjic, az Újvidéki Egyetem rektorai megállapodtak abban, hogy a három egyelem közös pályázatot nyújt be a Soros Ala­pítványhoz egy, a régió komplex gazdasági, társadalmi és kulturális kutatásait koordináló Délke­let-Európái Intézet létrehozása érdekében. Első lépésként egy közös kuratórium felállításáról döntöttek, amely kidolgozná az intézet statutumát és előzetesen elbírálná az intézet létrehozása érdekében benyújtandó pályá­zatot. A Délkelet-Európai Intézet a kormányoktól független nem­zetközi tudományos társaságként működne, szegedi székhellyel, munkája közös tudományos kutatásokban, konferenciákban realizálódna. Az intézet létre­hozásáról szóló szándéknyilat­kozatot június 28-án Újvidéken írja alá a három egyetem rektora. A későbbiekben megvizsgálják egy közös Tempus-pályázat lehetőségeit. Mindannyian ki­emelt fontosságot tulajdonítottak annak, hogy az egyetemek diák­szervezetei minél hamarabb ve­gyék fel egymással a kapcsolatot MÓRA FERENC NEVÉVEL Ifjúsági nap A Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola évek óta megrendezi a névadóról elneve­zett ifjúsági napját. A tegnapi programban dr. Juhász Antal néprajzkutató, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese idézte Móra Ferenc alakját, akinek életútjáról és munkásságiról a diákok később irodalmi vetél­kedőn mérték össze tudásukat. Volt asztalitenisz-bajnokság, karateverseny, tanár-diák foci­meccs. Az érdeklődők előadást hallgathattak a transzcendentális meditációról. Az egészséges táplálkozást a megyei sütőipari, tejipari, gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalatok kóstolóval egybekötött termékbemutatói Inspirálták. A gazdag program diszkóval fejeződött be. SÁNDORFALVI BEJELENTÉSEK Pályázatok, piaci hírek Sándorfalva nagyközség önkor­mányzati képviselő-testülete csü­törtökön délután ülést tartott. A tanácskozáson áttekintették és elfogadták az 1990. évi gazdál­kodásról szóló beszámolót, illetve bejelentésekre került sor. A polgármester ismertette, hogy az új telkek kialakítása te­reprendezésére pályázók közül a Sándorfalvi MALEB-Szolgáltató Kft -t választották, amely fix áron (754 500 Ft-ért + áfa) végzi el a munkát. A volt pártház hasz­nosítására érkezett pályázatok közül egyet sem tudtak elfogadni, mert az epületet az önkormányzat közösségi célokra szánja, az érdeklődók viszont vendég­látóipari egységet, illetve üzletet szeretnének ott nyitni. (A strand üzemeltetésére és a könyvtárosi állásra érkezett pályázatokat később bírálják majd el.) A közmeghallgatáson felvető­dött kérdések közül visszatértek a homokpusztai gázcseretelep ügyére, ismertetve a Dégáznak azt a tájékoztatóját, hogy a telep létesítésének minden költségét (mintegy félmillió forintot) az üzemeltetésre vállalkozóknak kellene fedezniük. A község lakóinak igényei a Kiskunsági Természetvédelmi Felügyelő­ségnél viszont megértésre találtak és megállapodtak abban, hogy az úgynevezett „Macskás"-! részen kijelölnek egy területet, ahol vályogot lehet majd verni. A testület tagjai elhatározták, hogy a termelők érdekében a nagyközséget bekapcsolják az országos piaci információs hálózatba. Másnaponként friss jelentéseket kérnek a hat legnagyobb piac árairól, s ezeket az információkat a polgármesteri hivatalban és a falu más forgalmas helyein mindenki megismerheti. Sz. M A munkásosztályt képviselő szakszervezeteket Jugoszlávia­szerte türelemre és megértésre szólították fel az államelnökség és az egyes köztársaságok vezetői. A fizetéseiket hónapok óta hiába váró alkalmazottak sztrájkhul­láma, mely önmagában is súlyos politikai válságot sejtetett, a polgárháborús légkörben elcsen­desedett. Az összjugoszláv gazdasági csőd palástolására - a szövetségi kormány Ante Markovic nevéhez fűződő reformprogramjának krachját sejtve - a köztársasági kormányok saját elképzeléseiket követték, s ezek markáns eleme a külön nemzetgazdaságok megte­remtésének eszéje volt. A Mar­kovic-félc program ennek köszönhetően végképp megvaló­síthatatlanná vált. míg a függet­lenedési törekvéseiket hangoztató köztársaságok ellenségeskedése tovább mélyítette, és egyre kilátástalanabbá tette a válságból való kilábalást. A koszovói albánok helyzetéért aggódó szlovén ipar termékeinek bojkottja Szerbiában nemzeti üggyé vált. Horvátország és Szlovénia szer­biai leányvállalatait ezt követően szerb állami tulajdonná nyil­vánították, de ezzel egyidőben hasonló lépéseket tett a horvát kormány is. Az iparilag fejlettebb Szlovén és Horvát Köztársaság csökkentette a jugoszláv fejlesz­tési alapba és a hadsereg fenn­tartására nemzeti jövedelme A POLGÁRHÁBORÚ ELŐÉRZETE Gazdaság - politika alapján fizetett hozzájárulását. A szerb kormány költségvetését a jugoszláv pénzverdében titokban nyomott, fedezetlen dinármil­liókkal igyekezett pótolni... - Mire föl ez a hirtelen jött vérre menő gyűlölködés? - tettem fel a kérdést Szabadkától Szplitig, Szplittől Belgrádig. A válaszok többsége valahogy így kezdődött: - Mert a szerbek... - vagy - Mert a horvátok... Végighallgattam a vélt ellentétek okát, és egyre inkább az az érzésem támadt, hogy a szerb és a horvát elnök zárt ajtók mögötti tár­gyalásán álláspontegyeztetésük után kiegyezett: kölcsönösen, inkább szítanak egy figyelem­elterelő majdnem polgárháborút, mintsem bevallanák: kormányuk képtelen megoldani a válságot. Gyanakvásomat tovább erősítette Szlovénia magatartása... A szlovén vállalatoknál már évekkel ezelőtt, lágyan, de módszeresen - szinte észrevétle­nül - megkezdődött az a folyamat, amely hazánkat is beleértve, Lengyelországtól Bulgáriáig markáns társadalmi feszültségeket kelt. Szlovénia tudatosan íelké­Míg Szlovénia helyzetét erősíti. Horvátország és Szerbia tragé­diáját csak fokozza az egymással ellenségeskedő kormányok el­lenzékének tehetetlensége, mely a szakszervezetekkel együtt elfo­gadta a nemzeti érdekekre való hivatkozásokat Jugoszlávia minden negyedik vállalata veszteséggel zárta a tavalyi évet, dolgozóik többsége pedig január óta hiába várja fizetését. A gazdasági csőd elo­dázását, s ez nyilvánvaló, csakis egy nagyobb összegű külföldi hitel jelenthetné, a későbbi megoldás - a polgárháború el­kerülhetőségének - reményében. Jugoszlávia népeinek és nemzeteinek sorsát végül, minden valószínűség szerint, nem ók, hanem a nagyhatalmak döntik majd el. Varga Iván (Folytatjuk.) szült arra, hogy Jugoszláviából való majdani kiválását gazda­ságilag is előkészítse. Más kérdés, hogy Olaszország és Ausztria mit szól ehhez. Annyi azonban bizonyos: inkább szembenéznek a szlovén ipar jelentette kon­kurenciával, mint a határaik mentén dúló belháború veszé­lyeivel. Az Olaszországba me­nekült albánokkal, illetve az Ausztriába igyekvő románokkal tanúsított magatartásuk jól pél­dázza ezt. jöbbszöri halasztás után a jugoszláv államelnökség tagjai és Ante Morkovics miniszterelnök ismét nekigyűrkóztek, hogy az elnöki tisztségről döntsenek. Mint ismeretes, szerdán nem választották meg elnökké a horvát Stipe Mesicel, aki a rotáció szabályai szerint átvehette volna a funkciót Boriszav JovicstíA. Az MTI belgrádi híradás szerint a szerda óta megkísérelt számtalan egyeztetés ellenére a szemben álló felek álláspontja nemigen közeledett, s ha szavazásra kerülne a sor, valószínűleg ismét csak négy szavazatot kapna a horvát politikus. A nap folyamán ülést tartott a Crna Gora-i parlament, amely úgy döntött, hogy nem tartja lehetségesnek azt, hogy Stipe Mesic legyen az elnök. Mint korábban, most is Crna Gora szavazata lehetett volna döntő, hiszen éppen Momlr Bulatovics köztársasági elnök tartózkodása miatt nem kapta meg Mesic a szükséges többséget. Szintén bonyodalmakat okozott Szeijdo Dajramovics elnökségbe iktatása, mint a koszovói albánok képviselője. Pénteken sem sikerült elnököt választania a jugoszláv államelnökségnek.*A testülethez közel álló források szerint a nyolctagú elnökség péntek délutáni üléséről kivonult Szlovénia. Horvátország és Macedónia képviselője

Next

/
Thumbnails
Contents