Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-03 / 102. szám

4 Hetedhét határon i 1991, május 3., péntek A szociális gondoskodás lélektani, pénzügyi és sok más csapdákat rejtegető terepén járó tudja, hogy a segélyek számos esetben célt tévesztenek, s nem azok javát szolgálják, akik igazán rászorulnak. Pénz egyre kevesebb, segélyre szoruló egyre több lévén, meg kell próbálni olyan módszereket kitalálni, alkalmazni, amelyek igazi célba juttatják a segítséget. Mórahalmon példamutató kezdeményezés született erre. Az úgynevezett szociális kcrckasztal tagjai ezekben a napokban számba veszik a város azon lakóit, akiket támogatni kell. Az általuk készített „szociális térkép" alapján tesznek javaslatot az önkormányzatnak arra, kik szorulnak segélyre (de ez nem jelenti azt, hogy egyénileg ne lehetne segélyt kérelmezni). A körülmények pontos ismeretében döntenek arról - mint dr. Bobvos Pálné jegyzőtől megtudtuk ki mennyi és milyen segélyt kap. Indokolt esetekben a rendkívüli segély kétharmadát pénzben, egyharmadát utalványban kapja meg a rászoruló. Az utalványok személyre szólnak, s csak a kedvezményezett személyi igazolványának bemutatásával lehet velük vásárolni. Mégpedig a helyi áfész üzleteiben, elsősorban élelmiszert, tisztálkodószereket kinek mire van szüksége. Két dolgot azonban nem adnak erre az utalványra: szeszes italt és cigarettát. Lehetőség van viszont arra. hogy akár naponta vegye bonjára a segélyezett a friss tejet, kenyeret - a levásárolt összeget ugyanis ráírják a „jegyre", aminek egyébként különböző időtartamú érvényességi ideje lesz. S vele megbízásból (a segélyezett személyi igazolványával) bárki vásárolhat, aki időseken, betegeken segíteni akar. Az idősek klubjában vállalták, hogy segítenek a buszukkal: nagyobb tételű bevásárláskor, nehezebb csomagokat hazaszállítanak. A helyi áfész pedig tulajdonképpen hitelez, kiadja az árut és utólag inkasszálja a pénzt az önkormányzattól a bonok alapján. (Ily módon, ha valaki nem vásárolja le a neki utalványozott összeget, nem kerül „jegye" az áfészhez, a pénz marad a segélykeretben és kiadható másnak.) Sz. M. lehet kijátszani" Gólya néni, avagy Szatymaz bábaasszonya A megsárgult diplomát éppen 50 évvel ezelőtt állították ki Szegeden a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Orvostudományi Karán, írhatnám azt is, Horthy Miklós, hiszen mind a két név szerepel az öreg iraton. Királyunk neve áthúzva, kormányzónké pedig utólag odarajzolt betűkkel meghagyva. A politika átrajzolta a diplomát, de érvényességén, tartalmán nem változtatott. Ötven esztendő múltával is tanúsítja, hogy Gázser Dávidné az 19404 l-es tanévben okleveles bábaasszony lett: „A báhamesterség gyakorlására képesnek és alkalmasnak bizonyult. Bábának elismerjük, ezennel a mesterségre feljogosítjuk '' - olvasom a féltve őrzött okmányon, amelyet szatymazi otthonában ad kezembe a hajdani bába. Vcronka néni, vagy ahogyan faluszcrte ismerik. Gálya néni, 78 éves. Nekem mese, neki az élete amiről beszél. - Hogyan lett bábanövendék'.' - \z úi ' ' hirdetett :i klinik-i szülésznői . ii In .la L. i.i a aiiciini, la s/s ii tuslla, elssgcvlsiii a 4 polgárit, akár jelentkezhetnék is a tanfolyamra. így iialkottam be a képzőbe. Sokat tanultunk a női klinika liires professzoraiul, dr. Batiszfcilw Jánosiéi). aki akkoriban ugyan mar nyugalomba vonult, de a babanövendékek oktatását még vállalta. - Az oklevél megszerzése után hol kapott állást? - Egy nagy tanyavilágban, Szeged-FehértóKapitányság területe lett az enyém. Tizenöt évig bábáskodtam itt, aztán jöttem át Szatymazra. - Hám szülést vezetett le? - Sajnos nincs meg már a bábanaplóm, hogy pontosan meg tudnám mondani. Talán 200-300 kisbabát segítettem a világra... - Gyönyörű hivatást választott, de micsoda felelősséggel járt ei! Ma a kórházakban gyakran orvosok hada veszi körül a szülő nőt, Veronka néni pedig egyedül állt a falusi és tanyasi portákon vajúdó asszonyok mellé, hogy segítsen. Nagyon bátor asszony lehetett. - Sohasem gondoltam erre. Mentem azonnal, ha hívtak. Küldték a férjet, ugrasztották a szomszédol. általában lovaskocsit küldtek értem, de „utaztam", nem is egyszer, biciklivázon is. Emlékszem olyan esetre is, hogy akit hozzám menesztettek, útközben felöntött a garatra, elaludt, és miután kijózanodott, akkor szólt csak nekem. Szerencsére még időben érkeztem. így nem történt semmi baj. - Hogyan vizsgálta meg az asszonyokat? Miként döntötte el. hogy sima, vagy rendellenes szülés várható? - Akkoriban a falusi várandós nők nem jártak orvoshoz. Ez nem volt szokás. A bába vizsgálta meg először az asszonyokat, amikor eljött a szülés ideje. Ekkor azonnal észre kellett vennie, ha baj volt. Tudtuk, ha a baba haránt fekszik, vagy fartartással illeszkedik a szülőútba, azonnal orvost kell hívni, vagy ha már erre nincs idő, intézetbe kell küldeni. Ilyenkor befogta a gazda lovakat, és máris indult az asszonnyal Szegedre. - Milyen eszközöket használt a szülés levezetésekor? - Volt egy bama táskám - még mindig őrzöm a padláson amibe minden szükséges holmit összekészítettem. Mit tartottam benne? Gumilepedőt, egy pár vasalt fehér törülközőt, beöntókannát, köldökollót, köldökzsinór-lefogót, nyákszívót, szemcseppet. sztetoszkópot, steril vattát, fertőtlenítő szert, körömkefét. Ez a táska mindig útra készen állt. , - Ma annyi mindennel próbálnak enyhíteni a szüléi nő fájdalmán. Mi a véleménye erről? - Bennünket arra tanítottak a bábaképzőben, hogy a természetet nem lehet kijátszani. A szülés természetes folyamat, ami fájdalommal jár. Ösi igazság azonban, a szülésnél boldogabb szenvedést egy nő nem élhet át. - A szülés után is visszajárt az anyához? - Hogyne. Ez hozzátartozott a munkánkhoz. Nyolc napig a mamának feküdnie kellett, a bába dolga volt. hogy naponta megfürössze a csecsemőt, segítsen az anyának a szoptatásban, az anyalej fejésében, oktassa ki a helyes étrendre. Milyen sokat változott a világ! Abban az időben fel sem merült, hogy olyasmire figyelmeztessük az asszonyokat: ne dohányozzanak, vagy ne nyúljanak a pohár után. míg szoptatnak. - Veronka néni. egyszer csak eljött az idéí, és nem kelletlek többé a bábaasszonyok. A néík a klinikára, a kórházba mentek szülni... - Á bábák tényleg nem kellettek többé, de a falusi ápolónőkre azért szükség volt. Belőlem is az lett. Öreg. beteg embereket gondoztam, naponta végigbicikliztcm a körzetemet. Aztán nyugdíjba mentem. - A Gázser nevel azonban ma is ismerik a szatymazi kismamák. - Persze, mert a lányom védőnő. Dc hát az ó munkája már egészen más. mint amilyen az enyém volt annak idején. Gombos Erzsébet Szerb anyanyelvű barátom a jó múltkoriban egykori elemi iskolájáról mesélt. Egyetlen teremről, amelyben az elsősöktől a negyedikesekig együtt alig tucatnyi kisdiák lesi a türelmes és szigorú tanító szavát. Ahol a palavesszős idők békessége leng, az időnek olyan szigete, amilyenre már csak egy falu nemzetiségi iskolájában talál a látogató. Mindez persze, gondoltam, lehet utánérzés is. Az ember őrzi egy ideig az emlékek éles körvonalát, aztán hagyja, hadd társuljanak, hadd alakuljanak kedvük szerint. Ilyenkor újra vissza kell térni. (Deszk. A régi főúton álló földsiintes épület keskeny bejáratán lépünk be. fölötte tábla van: Szerb-horvát tannyelvű általános iskola. A folyosóról két ajtó nyílik, az. egyiken skandáló gyerekhang szűrődik át. szerb nyelven olvas. Tétován állunk előtte - talán valami diákkori zavartság fog el: aztán a cérnahang után erős férfihang hallatszik, ekkor nyitunk be. A terem túlsó végében, egy szőke fiúcskával az ölében, a hosszú, könyvekkel megrakott asztal mögött, ott ül a tanító. Gyorgyev Millivojnak hívják, fölpillant, jöjjünk' csak. jöjjünk, mondja, és ne szabadkozzunk. mert itt akkor van csengetés, amikor tik hatan jónak látják. Ennyien vannak. Öl kisdiák s a tanító.) - Kevesen vagyunk, persze, de ennek előnyei is vannak. Az órabeosztás ugyanis más. mint ami az általános iskolákban megszokott. Ha az óra első felében az elsősökkel foglalkozom, addig a többiek önálló feladatot kapnak, halkan készülnek a következő órára, vagy valamilyen gyakorló leckét oldanak meg. amelyről aztán, amikor a hangos órára kerül a sor, be kell számolniuk. Kívülről talán úgy tűnik, a gyerekek csak úgy „elvannak", eljátszadoznak itt. Pedig azáltal, hogy a diákok felkészülését naponta ellenőrizhetem, ók is inkább megszokják a folyamatos tanulást. A tanórák hosszát is a tanulás határozza meg, nincs előre kijelölt időtartam, sőt csengetés sincs. Azt hiszem, sokkal barátságosabb és közvetlenebb egy ilyen iskolában a munka, s ezt a gyerekek is érzik. Jobban összebarátkoznak, és inkább Összetartanak. mint egy megszokott osztályban. (A helyiség otthonos, akár egy tanteremben berendezett nappali szoba. Zongora, dísznövények, hat egyszemélyes pad. s mindenütt könyvek és képek. Oldalt kicsiny öltözőfülke nyílik, apró kabátok és cipők sorakoznak benne. Az ember, míg körülnéz, halkan lépdel a szőnyegen, a zöld táblán kanyargós cirill betűket lát. s mellette egy szigorú arcú kucsmás férfi képét - fejedelemét, vagy íróét? - aki nagyon régóta már, hogy a szerb történelemből visszanéz. Békés délelőtt van. és szünet. Csak Gyorgyev Millivoj hangja hallatszik, amint a riportermagnóba beszél: a gyerekek csendben játszanak egy nagy asztal körül, egyik-másik kíváncsi mosollyal pillant felénk.) - Minthogy az iskola szerbhorvát tannyelvű, az első osztályban még nincsenek magyar nyelvű tantárgyak. Magyarul írni és olvasni csak akkor kezdünk tanulni, amikor a gyerekek a cirill betűvetést már tudják. Ezzel persze bizonyos írási és olvasási készséget már megszereznek, ami a magyar nyelvű tanulást később megkönnyíti. Elvileg, s nagyobbrészt a gyakorlatban is, mire innen kikerülnek, és a magyar gyerekekkel együtt folytatják az iskolát, mindent tudnak már, amit a többiek. Fontos még elmondani, hogy ide nemcsak nemzetiségi gyerekek járnak. A jelenleg itt tanuló öt diák is igen különböző nyelvtudással került az iskolába. Nézzük csak... Szlavgyana negyedikes. ő az én lányom - vele otthon szerbhorvát nyelven beszélünk. hát amikor iskolába került, jól bírta a nyelvet. Branko másodikos. Sznezsana harmadikos; mindketten vegyes házasságban születtek, ahol vagy az édesapa, vagy az édesanya beszél velük szerbül. így a nyelvtudásuk is kisebb volt, amikor az iskolát kezdték. Azóta ez persze sokat gyarapodott. Tamás negyedikes; édesapja magyar, édesanyja egyik részről szerb, másikról román származású. Mostanra már szépen beszéli a nyelvet, lonel elsős, ó is felereszt magyar, felerészt szerb és román származású. Otthon nem szerbül beszélnek, ezért vele még többet kell foglalkoznom. Ok a diákjaim. (Aztán a tanterem felszereléséről beszél. Kétcsaiornás fej ha llgató-rend szerük van. mondja, amíg elsős diákjának szerb nyelvet tanít, a többiek addig intonációs gyakorlatokat végezhetnek. Megüti fülemet a szó: intonáció. Vége a palavesszős eszménynek. Amíg búcsúzunk, Gyorgyev Millivoj a kapuig kísér.) S. P. s. Ősi birtokon - vagy másutt ? Igazságot tenni. E két szót szinte visszhangozza az ország, városon a politizálók úgymond a faluért, falun meg bízvást önmagukért. Valójában igazságot tenni földügyben - mert arról van szó - különöst nehéz. Ám éppen az indulatoktól diktálva, kinek-kinek csak a saját igazságát látva lehetetlen békességes jövőt találni. Ezért kelt megnyugvást az olyan hír, mini amilyen Zákányszékről szólal. Á földigények elbírálására bizottságot alakítottak: a közgyűlésen 32 embert kiválasztva a szakszövetkezetben lévő területek igazságos visszaítélésére. Közülük végül csak harmincan maradtak az igények elbírálására, ami egyben a termőföldterület visszaadására vonatkozó döntést is jelent. Az első hírekre mintegy 550-600 hektár földterület visszakérését jelezték összességében a tulajdonosok. A konkrét, pontos helyre vonatkozó igények összeegyeztetése jelent legtöbbször gondot. Akinek lehet, minden esetben a saját tábláját, „ősi birtokát" ítélik oda a kérés szerint. Van azonban, mikor ez bonyolultabb, mert például be van telepítve, nagyüzemi almáskert közepébe szorult. Ilyenkor számíl sokat, hogy az érdekeltek szempontjait figyelembe véve mindenkinek elfogadható megoldásra jussanak a bíráló bizottság segítségével. Eddig kibékíthetetlenül nehéz, ellentétek nem keletkeztek: az emberek Zákányszéken ezek szerint megérniek és türelmesek. Jelenleg 150 személy kéri vissza a földjét, közülük 63 volt tulajdonosnak az igényét gyorsan teljesítették, mivel az érintett területek nem állnak a visszaadást késleltető művelés alatt. Hozzáértők becslése szerint az. újbóli, további igénylók jelentkezése után a községben mintegy 8-900 hektárnyi földterületnek lesz új (régi) gazdája. b.p. Csengő harang Megszűnt az egyhangúság Öttömöson. Tréfásan hangzik a kijelentés. Iia azt is tudjuk, mit jelent valójában. Nem mást. mint hogy az öttömösi kis templom tornyába került az eddigi mellé egv második harang is. ezáltal több hangon is csendülbet a hívó harangszó. Csendül a kis harang és nem véletlenül, hiszen mérete okán iskolánál szolgált egykoron. A 70-es évek elején megszüntetett átok/lázi tanyai iskolánál volt. s liogy azóta el nem vesz/tődön, az a volt iskola szomszédságában lakó Fihlor Gézának köszönhető. A - öttömösi templom tornyába helyezés költségeit. . 15 ezer forintot, a településen közadakozásból tudták kifizetni A természetet nem Iskola öt diákkal