Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-14 / 111. szám

2 Körkép 1991. m^jus 14., kedd Nesze neked, dominóelv! KISTELEK Hiányzó jelzőlámpák, szemétgondok A kisteleki képviselő-testület elfogadta az 1990. évi pénzügyi terv végrehajtásáról szóló beszámolót. A ténylegesen felhasználható pénzmaradvány 5 millió 741 ezer forintot tesz ki, aminek egy részét visszajuttatják az intézményeknek, 400 ezer forintot adnak a II. világháborús emlékmű megépítésére, illetve az idei tartalékalapot növelik a pénzmaradványból. A város környezetvédelmi helyzetének megvitatásakor több képviselő szorgalmazta: a rendszeres és szervezett szemétszállítást terjesszék ki a város egész területére. Ne csak a szilárd burkolatú utcákból vigyék el a szemetet, de oldják meg az elhanyagolt utcájú térségekben is a szemétgyűjtést. A szállítással megbízott Költségvetési Üzem privatizációjára egyébként rövidesen pályázatot írnak ki. Ugyancsak gazdát keresnek a városi szeméttelep üzemeltetésére. A vállalkozók közül azt a pályázót részesítik előnyben, aki nem csak a telep rendbehozását garantálja, de konkrét tervekkel is bír a hulladékhasznosítással (válogatás, értékesítés) kapcsolatban. Jelenleg 8.5 kilométer a kiépített szennyvízcsatorna hossza a városban. Összesen 200 lakáshoz jut el ez a ,,szolgáltatás", ám jóval többen igényelnék. Egyelőre azonban a város szűkös anyagi helyzete nem teszi lehetővé a hálózat bővítését. Többen szóvá tették: a nagy átmenő forgalom miatt rendkívül zajos a város, korlátozni kellene a településen áthaladó járművek sebességét. Az új KRESZ-szabály - tájékozódhatott a testület - előírja majd ezt a korlátozást, így nem lesz szükség arra, hogy helyileg kezdeményezzék a változtatást. Ami az autóbusz- és a vonatközlekedést illeti, a Volán-járatok számának növelését a lakosság igencsak sürgeti. A vállalat képviselői mindjárt jó hírrel szolgálhattak, hiszen bejelentették: június 2-ától egy új reggeli járatot vezetnek be Kistelekről Szegedre. A Napfény expresszvonat kisteleki megállását a MAV nem tudja biztosítani, a Balatonra utazóknak viszont egy új sebesvonatjáratot kínál, a nyári menetrend bevezetésétől kezdve. A vonat Dombóvárig közlekedik, menet közben azonban a Balatont is ,|eléri". A vasútállomás fűtéskorszerűsítésére nincs pénze a MÁV-nak, már az is nagy eredmény lesz, ha az állomás fenntartási költségeit tudják finanszírozni. A közúti igazgatóságtól sem kaptak biztató választ a képviselők a város közlekedési csomópontjának fejlesztésével kapcsolatban. Az igazgatóság terveiben ugyanis az idén sem szerepel e kereszteződés biztonságának javítása. Azaz. továbbra is jelzőlámpák nélkül bonyolódik a forgalom ezen az életveszélyes helyen. Kevés a parkoló a Belvárosban, ám ahogyan az ülésen kiderült, az új rendezési terv, amelyet a Csomiterv készít, figyelembe veszi ezt a hiányosságot és a dokumentációba „beépíti" az új parkolók helyét. A mellékutak forgalmi rendjén is szükség lesz mielőbb változtatni. Tervezik: súlykorlátozást vezetnek be: a kamionokat, a túlsúlyos járműveket kitiltják az alacsony teherbírású utakról. A testület gazdasági bizottságának javaslatára önerős járdaépítést szerveznek a városban. A cementet az önkormányzat, a sódert a lakosság szerezné be, a kivitelezési munkálatokkal pedig a település polgárait „bíznák meg." Az ülés befejezéseként a képviselő-testület az egyesített egészségügyi intézmény igazgató-főorvosává dr. Zombori Gábort nevezte ki. és rendeletet fogadott el a felemelt lakáscélú kölcsönök kamatának megfizetéséhez nyújtható szociális támogatásról. Visszatérítendő támogatást személyenként maximum 100 ezer forintig igényelhetnek, a vissza nem térítendő juttatás mértéke pedig egyénenként maximum 18 ezer forint lehet. Május 31-éig még elfogadják a kérelmeket. (gombos) MAKKOSHÁZI MEDITÁCIÓ Néhány tál lencse? Szerencsére rémhírnek bizonyult, hogy Makkosház nagybani piacot kapna „ajándékba" az önkormányzattól. Mint hírlik, a közszemlére kitett térkép rajzolója tévedett. A felbolydulás elültével két tanulság levonásától aligha lehet eltekinteni. Az egyik: az ott lakóknak az önkormányzat iránti bizalma igencsak gyenge lábakon állhat, ha egy figyelmetlenség is képes valódi vihart kavarni. A másik tanulság az. hogy a forgalmas külső körút mentén elterülő, igen tekintélyes terület jövőjéről legfőbb ideje komolyan elgondolkodni. A lakótelepeket külhonban és nálunk is úgy képzelték el a várostervezők, hogy az ott élők számával arányosan gondoskodnak majd üzletekről és különféle szolgáltatásokról. Már csak azért is. hogy az ott lakóknak ne kelljen minden csip-csup ügyben a Belvárosba szaladniuk. Mára az élet még ott is valamelyest rácáfolt erre az ésszerűnek tűnő feltételezésre, ahol ezt nem csak komolyan vették, de meg is valósították. Nálunk már az is szerencsének mondható, hogy néhány helyen legalább a terület egy részét sikerült megmenteni a beépítéstől. A szóban forgó makkosházi is ezek közé tartozik. Igaz, alig néhány éve még komolyan foglalkoztak a torony alatt azzal a szerencsétlen gondolattal, hogy pár száz lakást még oda kellene pakolni. Tízemeletesekbe persze, hisz a Dclép azokat kedveli. Valahogy azonban mégis elaludt az ügy. A kenyérgyár mégiscsak ide került. Csizmának az asztalra... Ugy tűnik azonban, hogy ami a várostervező megmosolygott álma volt egykor, a közeli jövő megalapozott terve lehet. Feltéve, hogy az önkormányzat felnőttmódra és gazdaként használja szerencsés örökségét. A veszély most az, hogy hamarosan megjelennek majd azok a vállalkozók, akik fantáziát látnak a terület egy-egy darabkájában. Külön-külön persze. Ami érthető. Miért is kellene más fejével gondolkodniuk? A baj csak az, hogy a leendő alközp<mt vázlatos terve sem készült el soha. Még azt sem gondolta végig komolyan senki, mire volna itt szükség, hogy könnyebbé váljék a környék élete? fgy azután nem lesz mihez mérni az ajánlatokat és azt sem lehet majd megfontoltan eldönteni, miként hasznosíthatná telkét az önkormányzat legjobban a polgárság javára? Makkosházból Belváros nyilván soha nem lesz. A városiasság felé viszont igen komoly lépést tehetne és erre az egyetlen lehetőség az említett alközpont fölépítése, a körút két oldalán elterülő, rendkívül értékes terület minden négyzetméterének megfontolt fölhasználása. Egyáltalán nem mellékes szempont, hogy az alközpont várhatóan enyhíteni tudná a Belvárosra nehezedő túlterhelést is. Úgy gondolom, hogy az önkormányzat most akkor járna el okosan, ha az ott lakók véleményére támaszkodva sürgősen kidolgoztatná az átfogó fejlesztési programot, amelyet azután fölkínálhatna a vállalkozóknak. Amire a bel- és külföldi befektetők komoly ajánlatokat tehetnének. És amelyik, ha kell, szakaszosan is megvalósítható. A kishitűek nyílván azt mondják majd erre. hogy ne válogassunk. Örüljünk mindenkinek, aki a mai nehéz időkben építeni akar... Az ilyenfajta vélekedés azonban nem az óvatosság, hanem a szellemi restség jele volna. Ekkora lehetőség valószínűleg már a külföldi tőkét is mosásba hozná. Főként, ha azt látná, hogy a város tudja, mit is akar! Hogy nem hajlandó vagyonát néhány tál lencséért áruba bocsátani. Borvendég Béla A POLGÁRHÁBORÚ ELŐÉRZETE Tér(ség)kép (Folytatás I. oldalról.) sem idegen, csak éppen meglepődtek egy kicsit. Kovács Mihály házfőnök, felsővárosi plébános telefonbeszélgetésünkből értesült először arról, hogy baj lehet a megállapodással. „Szép dolog" - hallom a csalódott hangot. — A Szent György téri volt rendház az egyházi ingatlanról szóló törvénytervezet értelmében úgyis visszakerülne hozzánk. De hát ez a minimum, hogy egy kolostor ismét az egyházé legyen. A közgyűlés határozata két osztály indítására és teljes körű gimnáziumi oktatására kötelez bennünket, s mi ennek eleget is akarunk tenni, sőt, jövőre négy osztályt terveztünk. Eredetileg arról volt szó, hogy ideiglenesen csak 40 tanuló marad az erdészeti szakközépiskolából az épületben, akiknek mi felügyelő tanárokat s a személyzetet, az önkormányzat pedig ezek költségeit kellett volna biztosítsa, de hát így nem tudom mi lesz... Hogy mégis mi a megoldás, arról Nádaskay Gábor is csak sejtésekkel bír. (Mi mással is bírna, ha csak az utolsó pillanatban tájékoztatják?) — Nagyon elkeserítő helyzetbe kerültünk, hiszen a közgyűlés által jóváhagyott megállapodást a piaristák jogosan kérhetik számon az önkormányzattól. Én nem szeretnék viszályt, de szerintem a város későn ébredt fel a Béke utcai épülettel kapcsolatban. Most egyedüli megoldásként azt látom, hogy a tanítórenddel meg tudjunk egyezni, hogy ideiglenesen mindketten használnánk az épületet: egynegyed részét, ahol a klub és az étkező van, átengedhetnénk nekik, és szűkösen talán, de elférne a két induló gimnáziumi osztályuk. Ez mindenképpen csak szükségmegoldás, de még mindig jobb, mint az utcára kerülni. Ráadásul a nyári gyakorlaton részt vevő diákokat augusztus 2-áig el kell valahogyan szállásolnunk. Az iskolai kollégiumi helyzetét a fenntartó önkormányzatnak kell orvosolnia, ha nem a Béke utcával. akkor másként. De hogyan? A kérdésre Juhász Pál is csak feltételes módban tudott válaszolni. — A két piarista gimnáziumi osztály indulása mindenképpen biztosított. Holnap délelőtt egyeztetni fogjuk a gondokat a piarista házfónökkel és az iskola Ami a kőz rendjét és biztonságát illeti, meglehetősen rossz állapotok uralkodnak Dorozsmán. A három körzeti megbízott rendőr nem győzi a munkát. Mindenképpen indokolt lenne, hogy több egyenruhás teljesítsen szolgálatot ebben a városrészben. Ezt a rendőrség egy percig sem vitatja, ám a létszám bővítésére nincs módjuk. Mint azt Koha Róbert, a szegedi önkormányzat közbiztonsági tanácsnoka elmondta, reménykedhetnek a dorozsmaiak, mert a település részönkormányzata hajlandó lenne a saját kezelési pénzéből egy újabb kmb-st foglalkoztatni. így a igazgatójával; addig semmi biztosat nem mondhatok, míg a tervről egyik fél álláspontját sem ismerem. — Mi a terv? — Az. hogy az épületben ideiglenesen helyet kapjon a két piarista osztály, és az erdészeti kollégium is. — Hogyan hozhatott határozatot a közgyűlés az épület egyházi hasznosításáról, amíg nem volt biztosítva a kollégium jövője? — A közgyűlés nem határozatot hozott, csak jóváhagyott egy megállapodást. Nekem ebben csak részfeladatom volt, hogy a piarista oktatás indulását biztosítsam. Én nem rendelkezem épületek fölött, ezekben az ügyekben nem vagyok kompetens, de úgy tudom, az illető kft. a Béke utcai diákotthont nekünk eladásra ajánlotta fel, 64 millióért. Ennyi pénzünk nincs. — Mi lesz. ha a piaristák ragaszodnak a megállapodáshoz, és nem fogadják el az ideiglenes tervet? — Akkor nem tudom, mi lesz. Talán az egész ügy visszakerül a közgyűlés elé, s a polgármesternek és a rendfőnöknek újra kell tárgyalni. Hát szép - mondta ismét Kovács Mihály piarista házfőnök, mikor újra feltelefonáltuk, s megkérdeztük, elfogadná-e a rend az ideiglenes megoldást. — Az önkormányzat rajtunk be akarja vasalni az ígéreteinket, mi viszont ne tegyük ezt? Az, hogy közösen lakjunk az épületben, szerintem nem elfogadható, az erdészeti szakközépiskola diákjai is alig fémek el ott. És a rendnek nemcsak gimnázium kell, hanem igazi rendház is: egy közösség kialakítása a gél. hogy hely legyen hitoktatásra is, s ne legyünk szétszórva, mint eddig. Abban reménykedtünk, hogy mindez megoldódik, így is keservesen született a döntés, jövőre aztán, ha négy osztályt indítunk, kezdődhet elölről az alkudozás? így is engedményeket tettünk. Én egyedül nem vagyok hivatott ebben a kérdésben dönteni, az a rendi elöljárók feladata, de szerintem azt fogjuk javasolni, az önkormányzat keressen más megoldást. meglévő 3 rendőr helyett 4 dolgozhatna ebben a városrészben. Vagyis a részönkormányzat fizetné a plusz rendőrt, aki természetesen a rendőrség kötelékébe tartozna. Az együttműködés eme formájára több Szeged környéki település is hajlandóságot mutat. Van, ahol rádiót, különféle munkaeszközöket vásárolnának a kmbseknek, csak lennének eredményesebbek. Egyébként Dorozsmán szerveződik a lakossági figyelőszolgálat is, s ez a városrész jogosult is számíthat a Szegedi Közbiztonsági Alapítvány tervezett juttatásaira. Jugoszlávia népei (és nemzetiségei) nehezen szoríthatók új határok közé. Az egyes köztársaságok (és tartományok) aligha léphetnek ki az 1928-ban létrejött államszövetségből úgy. hogy a területükön kisebbségben élő etnikumok ne féltenék eddigi (elvileg garantált) jogaikat. A vajdasági magyarok további sorsa Szerbiában éppolyan kérdéses marad, mint a Horvátország területén élő szerbeké. Bosznia-Hercegovina nehezen osztható fel úgy három felé, hogy a bosnyákoknak (szerb muzulmánoknak) is jusson egy összefüggő, önálló terület. Koszovóban - a százalékos arányokat tekintve - kevesebb szerbet és cmagoracot találunk, mint ahány magyart a Vajdaságban. Ha nem számolnánk a közép-kelet-európai átalakulások tipikus tüneteinek egyikével - a nacionalizmusok elburjánzásával -, némi derűlátással jó esély kínálkozna arra, hogy a jugoszláv helyzetet példaadó egyszerűséggel oldják meg. Arra gondolok, hogy minden érintett tagköztársaságban alanyi jogon biztosíthatnák a kisebbségek helyzetét, például a szerbek a horvátokét, a horvátok a szerbekét. így attól függetlenül, hogy hol horvát a horvát, hol szerb a szerb, megmaradhatna annak, ami, s mindenki békében élhetne szülőföldjén. Ami a külpolitikát illeti: Szerbia jelenleg elsősorban Romániával igyekszik szorosabbra fűzni az amúgy hétszáz éve töretlen jószomszédi kapcsolatait. Szlovénia Ausztria felé nyújtózkodik, míg a horvát kormány elsősorban a vajdasági magyarok helyzetéért aggódó Magyarországban véli felfedezni potenciális szövetségesét. A Jugoszláviát körülölelő országok ezzel szemben mindannyian, a be nem avatkozás politikájára hivatkozva, semleges álláspontot igyekeznek képviselni. Nem tudni azonban, mi készül a nagyhatalmak és Nyugat-Európa politikai boszorkánykonyhájában: mindenesetre a jelek szerint továbbra is a mai (vagy esetleg egy konföderatív) Jugoszlávia fennmaradását tartanák a legkényelmesebb megoldásnak. A hadsereg horvátországi bevetése a jelen pillanatban csupán a megoldatlan szerb-horvát ellentétet képes konzerválni, miközben a helyzetet előidéző valódi okot az ősszjugoszláv gazdasági krachot, mely a (polgár)háborús károkkal, bevételkiesésekkel csak tovább mélyül - nem veszi figyelembe. Jugoszlávia ma: hat köztársaság, négy nyelv, három vallás, kétségek: egy és ugyanaz a válság. Varga Iván Lakosság. 1891 864 tó szlovén«k.-90,5% szerbek 2,2% horvátok: 2.9% jugoszlávok: 1,4% Lakosság. 4 601 538 tó horvátok: 75,1% szerbek." 11,5% jugoszlávok: 8,2% Lakosság: 584 310 tó Crna Gora-iak.-68,5% muzulmánok: 13,4% albánok: 6.5% jugoszlávok: 5J% - -Potgárhábonj* tŰzMszfcak Szóval patt. Nem tudni milyen „tűzoltó" megegyezés születik, vagy szúletik-e egyáltalán megegyezés a mai egyeztetésen. Ezek után az is kérdés, a városi önkormányzat közgyűlése más megoldás hfján nem vonja-e vissza a megállapodást, illetve visszavonhatja-e azt. Mert az idő telik, s ha az alulírott szó kötelezettségéhez, és az elképzelt költözkódési „dominóelvhez" ragaszkodunk, június 30-áig a Szent György téri épületet vissza kell adni a tanítórendnek. Hacsak addig a jobb kéz meg nem tudja, mit csinál a bal. Panek József Dorozsma rendőrért kiált