Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-25 / 96. szám

1991. április 25., csütörtök Gazdaság 3 DM-GRAFIKON Záróleltár és földpazarlás A föld tulajdoni és használati viszonyai Magyarországon - cimmel jelentetett meg figye­lemreméltó kiadványt közelmúltban a KSH. Talán az utolsó pillanatban, hiszen napjainkra szinte követhetetlenül felgyorsultak, átalakulóban vannak a tulajdonviszonyok. Az. elemzés akár az elmúlt négy évtized záróleltáraként is használható földügyben. Nem esik abba a hibába, hogy megoldást javasolna a földkérdésre, ugyanakkor iránymutatóként, adattárként szolgálhat a témával foglalkozóknak. A KSH-elemzés külön fejezetben foglalkozik a termőföld csökkenésének több évtizedes folyamatával. Az ország jelenlegi 93 ezer négyzetkilométerén a mezőgazdasági terület 1923-hait volt a legnagyobb, közel 7,6 millió hektár. Ebből 5,6 millió volt a szántó. A második világháború végéig a mezőgazdasági és ezen belül a szántóterület alig változott. Az új gazdaságpolitikai irányvonalnak köszönhetően. 1946-tól kezdődően a mezógazd»ági terület rohamosan csökkent. A kieső rófából mintegy félmillió hektárt erdőtelepítésre haszM]j||k fel, s további 0.4 millióval nőtt a művelés alótltMft terület. A csökkenés csak részben magyarázható it iparosodással, az infrastruktúra kiépítéséVtt^f településfejlesztéssel stb., ebben nagy szerepé van annak is, hogy pazarlóan gazdálkodtunk a földdel. Olyannyira, hogy visszavonhatatlanul megkezdődött a föld eszmei, illetve anyagi értéktelenedése. Úgy tűnik, a termőterület folyamatos csökkenését nem lehel megállítani, hiszen a nemzetgazdaság kü­lönböző ágazatai újabb és újabb igényekkel jelentkeznek. Az 1962-ben életbe lépő földvédelmi törvény óta közel 460 ezer hektár földet vontak ki engedéllyel a mezőgazdasági'termelésből. Ezen belül mintegy 270 ezer hektár volt a szántó. Ennek fő oka a nyolcvanas évek elejére jellemző szabályozó rendszer és a gazdálkodási feltételek szigorodásában kereshető. A mezőgazdasági vállalatok rákényszerültek arra, hogy a gazdaságtalan szántókat ne műveljék s azokat erdőtelepítéssel igyekeztek hasznosítan.. A termelésből kivont terület további egyharmadát, mintegy 162 ezer hektárt a gyepterületek adták. Ezek azonban inkább voltak sorsukra hagyott földek, mintsem, valódi gyepgazdálkodás színterei. Csak az utóbbi években mérséklődött a szántó, illetve a mezőgazdasági terület csökkenése, s ez a földvédelmi jogszabályok következetesebb betartatásának köszönhető. (kovács) Földkiadá* 1062-1990 között (ezer htktálban) Ipar S Erdőtelepítés D Vízügy H Út, vasút CD Egyéb A mezőgazdasági terület alakulása 1049 E3 1955 • 1962 E3 1069 B'1976 B 1983 • 1990 AQUA -THERM '91 Csodamasina, autósoknak Nemzetközi Fűtés-, Szellőzés-, Klíma- és Környezettechnikai Szakvásár nyílt kedden Budapesten a BNV A-pavilonjúban. A nagy nemzetközi s valamivel szerényebb hazai mezőnyt felvonultató - péntekig látogatható - kiállítás természetese/T nemcsak a tervezőknek, az épületgépészeknek s a környezetvédelmi szakembereknek kínál újdonságokat, a barkácsoló kedvű családfők és a háziasszonyok is bőven találnak bámulni valót. A hölgyeknek akár egész napos programot is kínál a több tucat kiállító - többnyire osztrák cégek magyarországi vegyes vállalatai - , hiszen mind álomszép, eddig tobbára csak katalógusból ismert fürdőszoba-berendezésekkel kápráztatja el a közönséget. Az olaszok . sem akartak lemaradni az osztrákok mögött, ők a víz- és a fűtésszerelés leg­újabb technológiáit hozták cl Magyarországra. A műanyagok látványos térhódításával a munkafolyamatok annyira leegy­szerűsíthetek. hogy átlagos mű­szaki érzékkel megáldott barka csoló kedvű szakiknak egy családi ház csővezetékének kiépítése már egyáltalán nem jelent problémát. Környezetvédelemmel össze­függő. autósokat érintő téma az AMERO HUN Kft. Carbon Clean rendszere. A belső vegyszeres robbanótér tisztító berendezés teherautókhoz és kamionokhoz használatos változatát már lapunk is bemutatta, amikor a Tisza Volán vásárolt,egy ilyen készü­léket. Izgalmasabb a P-200 D jelű szerkezet, amelyet speciálisan személygépkocsikra - dízel- és benzinmotorokra - fejlesztettek ki az Egyesült Államokban. 1989­ben Az eljárás lényege, hogy egy különleges vegyszerrel üzemelő. számítógép vezérlésű berendezés a motor üzemanyagellátó rend­szerére csatlakozik, az eredeti tartály kiiktatásával. A motor üresjárata közben a vegyszer és az üzemanyag keveréke cirkulál. Ez a kezelés alatt feloldja a koksz- és koromlerakódásokat, megtisztítja a szennyeződésektől az üzem­anyagellátó rendszert, az ada­golót. illetve a karburátort, a porlasztókat és a gyertyákat. Mindehhez a motort sem kell megbontani, s a 25-30 perces kezeléssel kitolható a költséges adagoló-, illetve porlasztócsere. A 15-20 ezer kilométerenként elvégzett .átmosás" meghosszab­bítja a motor eredeti élettartamát, 20-40 százalékkal csökkenti a füsikibocsátást. A személygép­kocsikhoz használatos készülék ára áfával együtt pontosan félmillió forint, egy benzinmotor kezeléséhez ezer forintnyi vegyszer elegendő. Kovács András Aláírták a Suzuki-szerződést Szerdán aláírták Budapesten a magyarországi gépkocsigyártásra vonatkozó vegyes vállalati megállapodást. A dokumentum aláírásával létrejött a Magyar Suzuki Személygépkocsi-gyártó és Értékesítő Részvénytársaság, melynek alaptőkéje 5,5 milliárd forint. A vállalkozásból a Suzuki Motor Corporation és az Auto­konszem Rt. egyaránt 40-40, a C. Itoh japán kereskedőház 11, az International Fináncé Corporation (IFC) 9 százalékkal részesedik. Az Esztergomban létesítendő vegyes vállalat 1992 végén kezdi gyártani a Suzuki Swift-et 1 és 1,3 literes, 5 ajtós kivitelben. Az első évben 15 ezer darabot, a harmadik év után 60 ezer darabot gyárt az üzem 1100 dolgozója. A teljes beruházás értéke gépekkel és berendezésekkel együtt 22 milliárd yen. A vállalkozás 11 milliárd forintos hitellel jön létre, ebből 9,1 milliárdot a Japán Exim Bank nyújt. 1,9 milliárdot pedig az IFC. Az Exim Bank hitelére költségvetési garanciát nyújtott a Magyar Nemzeti Bank. Mint ismeretes, az összeszerelő üzem már épül Esztergomban. A Suzuki Swift személygépkocsik magyar beszállítói részaránya, beleértve a termékeket, a sajtoló-, a hegesztő-, a festő- és az összeszerelő munkát - a termelés kezdetekor 40 százalékos lesz. Az első gyártási év után a tervek szerint ez már 50 százalékra növekszik. A cél az, hogy a kocsi magyar terméknek minősüljön Nyugat-Európában, ezért a hazai munka értéke több mint 60 százalékos lesz a gyártás negyedik évében. „MEGMÉRETTETÉS" Már csak két rektorjelölt a SZOTE-n A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem közelmúltban megtartott összegyetemi küldöttgyűlésén a rektorválasztás menetrendjét illetően úgy határoztak, hogy azok az egyetemi tanárok, akik legalább száz egyetemi polgár támogató aláírását élvezik, versenghetnek a SZOTE rektori posztjáért. Amint arról keddi számunkban hírt adtunk. U-en kerültek fel ily módon a rektorjelöltek listájára, ám közülük mindössze 2 vállalta a jelölést: dr. Fráter Loránd és dr. Karácsonyi Sándor egyetemi tanárok. A két jelölt tegnap mérettetett meg az egyetem tanári testülete előtt. Az esemény nem ment zökkenőmentesen, hiszen a Statútum - a szervezeti szabályzat - joghézagai miatt többórás vitává duzzadt az eredetileg rövidnek ígérkező szavazási procedúra. Egyórás vita után született egyezség egyáltalán arról, hogy a tanári testület tagjai közül csak az egyetemi tanárok szavazhatnak, az önálló egységek vezetői nem. így a 64 fős professzori karból jelenlevő 50 fő voksolhatott a két jelölt progran\jának meghallgatását követően. A megjelent egyetemi tanárok leadott 49 szavazatából Fráter professzor 20 igent. Karácsonyi professzor 34 igent kapott, s így ó szerezte meg a továbblépéshez szükséges egyharmados szavazattöbbséget. Sokan ekkor kaptak észbe s elhibázottnak ítélték a választást, hiszen, mint mondták, csupán a jelenlevő professzorok szavazatának egyharmadát lehetett volna számolni, s nem pedig az összes egyetemi tanárét. Elhangzott az is, hogy a kerekasztal megbeszéléseken egyezség születelt az egyharmadról, csak azt nem rögzítették, hogy ez az összlétszámra, avagy a szavazáson megjelentek számára vonatkozik. A helyzetet súlyosbította - mint ahogyan azt többen elmondták -, hogy ha az egyetemi tanárok mindössze egyetlen rektorjelöltet bocsátanak „választásra" a hétfőn összeülő küldöttgyűlés színe elé, joggal vádolhatnák a professzori kart, hogy kizárólag ők döntöttek a rektor személyéről. Az erkölcsi és jogi patthelyzet feloldására többen javaslatot tettek a másfél órás vitában, mígnem Karácsonyi professzor űj szavazást kért - mert mint mondotta, enélkül visszalép a jelöléstől -, mégpedig oly. módon, hogy csak a jelenlevők szavazatának egyharmada számítson. Ezt az ötletet elvetették, mondván, jogszerűtlen a megismételt szavazás, így amellett voksoltak, hogy titkos szavazással inkább azt döntsék el, továbbjusson-e a küldöttek elé Fráter professzor is. A szavazás eredményeképpen - április 29-én, hétfőn - a kül­döttgyűlésen dr. Fráter Loránd és dr. Karácsonyi Sándor közül választanak rektort a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem élére. K.K. Tehetetlenek a végrehajtók ­avagy nyomozzunk magunk... Beszélgetés a megyei bíróság elnökhelyettesével Ellopták G. Jenő motorbiciklijét. A tolvajt elfogták, a bíróságon javító-nevelő munkára ítélték, és kötelgzték a bűncselekményével okozott kár, azaz 12 ezer forint visszafizetésére. G. Jenő szerencsésnek hihette magát, jóllehet biztosítása nem volt a motorra, mégis okkal remélhette, hogy pénzénél lesz: a bíróságon úgy döntöttek, Fizessen a bűnös. A történetnek egy szépséghibája van: 1987-ből való. G. Jenő azóta vár pénzére. Közben munkanélküli lett, az utcára került. Nekem most már minden fillér számít, hát még 12 ezer! - mesélte elkeseredetten. Érdemes-e egyáltalán még tovább várnia? Akár igen, akár nem, valami oka csak van mindkét lehetőségnek. A bírósági végrehajtó irodában nem sok jóval biztatták, pedig ­gondolná az ember - ők éppen a tartozások kiegyenlíttetésére vannak hivatalukban. - Ez a történet számunkra egyáltalán nem rendkívüli, úgy­szólván mindennapos - mondta Weszelovszky László, a Megyei Bíróság gazdasági elnökhelyettese -, s valószínűleg az is marad jó pár évig. Míg a '80-as évek elején 4-4 és fél ezer ügy került hozzánk, addig tavaly már 8-9 ezerrel volt dolgunk. - Ezzel azt akarja mondani, hogy kevés az emberük, ezért képtelenek fölkutatni az adósokat? - Egy hiedelmet szeretnék eloszlatni. A fölkutatás nem a mi dolgunk, mi a követelések behaj­tásával foglalkozunk. G. Jenő esetében is megfelelően intéz­kedett kollégám. Tájékozódott az elkövető életkörülményeiről, erről értesítette a károsultat is. A motortolvaj bűncselekménye elkövetésekor fiatalkorú volt, a szegedi Bal fasori intézetből Aszódra került javító-nevelő munkára. Az aszódi intézet vála­szában közölte, nincs vagyona, keresete, következésképp nincs miből letiltani akár részletekben is a G. Jenőnek járó pénzt. - A tolvaj most már nagykorú (1971-ben született), vajon Aszó­don van-e még, ezután nem érdek­lődtek az évek során ? - Mi nem. mint mondtam, ez a károsult feladata len volna. - Vagyis mindenki, akitől ellopnak bármit is, maga nyo­mozza ki, keresse meg a tettest? - Pontosan így van. Hozzánk akkor érdemes fordulni, ha már tudja az illető lakhelyét, munka­helyét. Ha velünk ezt közli, s van jogerős bírósági ítélet, mi is intézkedünk: rendelkezünk fize­tési letiltásról, egyebekről, min­denképpen azon vagyunk, hogy a tartozást behajtsuk. - ön szerint mekkora esélyünk van nekünk a károkozók, tolvajok felkutatására? Szerintem nagyon­nagyon kevés... - Próbálkozni mindenképpen érdemes. Azzal viszont egyet­értek: kétségtelenül nagy ano­mália ma Magyarországon, hogy nincs az adósok nyilvántartására és felkutatására semmiféle appa­rátus, szervezet. A konkrét törté­netben szereplő tolvajról nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy visszajött Szegedre, pedig ez esetben G. Jenőnek esélye lehet­ne vele egy véletlen találkozásra. Valószínűbb a másik variáció: az intézetben tippeket, címeket, információkat cserélnek, s ha emberünk nem változtatott élet­módot, új vadászterületei kereten magának. - Meddig aktuális egy-egy kártérítési igény? ~ Általában öt év az elévülési idő. De minden végrehajtási cselekmény meghosszabbítja az elévülést. - Ez mit jelent? - Ha a kárvallott írásban fordul hozzánk sikeres vagy sikertelen nyomozása után követelése fenntartásáén, újból elölről ketyeg az óra. - A városban naponta tü nedeznek él biciklik, segéd­motorok. motorok, autók. A tulaj­donosok értesítik a rendőrséget, majd mi mást tehetnének, várnak, hátha megkerül a jármű. De, ha már nekünk kell nyomoznunk, tudna valamilyen tanácsot adni, hogyan fogjunk hozzá? - A gépkocsikat általában biztosítják, így ha azt ellopják, fizet a biztosító. A kisebb értékű, nem biztosított vagyontárgyak legtöbbször mindörökre elvesz­nek, sosem kerülnek vissza a tulajdonosokhoz. Akkor, ha a tettest elfogták, és a lopásügy s bíróságon végződik, esetleg van remény, hiszen a bűnös és az ítélet ismert. Lehet a börtönökhöz, a népességnyilvántartóhoz for­dulni információért. Általában válaszolnak. - G. Jehő tudja, ki lopta el a motorját, mégis négy éve vár hiába a pénzére. Pusztán azért, mert nem nyomozta ki. hol van. mi lett a tol vajjal? - Ez egyáltalán nem biztos, mert hiába találja meg, ha nincs vagyona, keresete, mi is tehetetlenek vagyunk Mag t óit

Next

/
Thumbnails
Contents