Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-22 / 93. szám

1991. április 22., hétfő Hangsúly 3 Az élők temetője A szóregi katolikus temető kicsi, legalábbis csak az elülső felében, a ravatalozó körül sorakoznak a sírok. Hátrébb fekete szántó a temető, van hely, elég. A helybéliek drága emlék- műveket áldoznak halottaikra. Nálunk így illik, módosan, avat a helyi szokásjogba a mindentudó sírásó, mindenki Pali bácsija. „Aranyos, én mondtam" Húsz éve, hogy érte szaladnak a gyászszertartás megszervezése végett, sírgondozást vállal (ha öt forint az árvácska, neki négyért adják), nagy az ismeretsége sírkövesek körében, míg Szóregen boncoltak, ahhoz is avatott segédnek bizonyult, múlhatatlan érdemeket szerzett a ravatalozó felépítésében (ügyesen kunyerált az elvtársaknál), ért a vízvezeték-szereléshez és van esztétikai érzéke, mert meglátja melyik fölösleges fa rontja a temető összképéi. A favágáshoz is ért... Némelyek mondják, csak ne értene úgy mindenhez s akármilyen otthonosan is mozog a holtak között, a temető mégsem az övé. -Nem is csinálok már mást. csak amit nagyon muszáj. Eddig se én tolakodtam, kellettem. Egyszer mentünk el a feleségemmel. szegény még élt, a kocsmárosné azóta is emlegeti: látja Pali bácsi nem volt itthon, ki is borították az uramat! Nálam ilyen nem fordulhat elő. -Decemberben mégis baj történt. -Aranyos, én mondtam a plébánosnak, nem az. a sírhely járt le. hanem a mellette lévő. Hiába, nem hallgat az rám - a nyomaték kedvéén két kis cédulát vesz elő saját könyveléséből -, ezeket mutattam a plébános úmak is. a lejánat áthúztam. Mégis a másikra temettünk. Bizony isten nem tudtam, hogy az Ágikáékéra. Csak a temetés után jött B.-né, az kérdezte: mi van Pali, Ágika eladta a nagynényjét meg a nagybátyját? Akkor kaptam észbe, hiszen ez a sír a Turdélinéé. Mostmár késő! De én még időben szóltam! "wi, »,iSíé ••«>. », .< ..m m?: Nagy László felvétele Lejárt a bérlet Turdéliné régi szóregi famíliából való, ő ugyan beköltözött Szegedre, a lánya viszont maradt szóreginek. - Hogy is szakadnék el, mikor mindenkim olt van, élők is holtak is. - így Ágnes- Gyakran járunk ki a temetőbe, tisztességgel megemlékezünk halottainkról. Amikor március 15-én megláttam a nagynénémék sírját, nem hittem a szememnek. Föl se fogtam hirtelen, miyelent a fakereszt. -Kilói érdeklődött? - Pali nem volt kinn, sírva rohantam a plébániára, adjanak magyarázatot, hogy kerül az a férfi a mi sírunkba. -És. hogyan? - Úgy, hogy tavaly februárban lejárt a bérletünk, csak én nem tudtam. Mondja meg nekem, ki az, aki manapság képes követni, mikor jár le egy 25 éves bérlet. Paplógó úr decemberben halt meg, a felesége megvette a miénket, amely úgy igaz, akkor már 10 hónapja nem volt meghosszabbítva. De mi voltunk novemberben is kinn. halottak napján koszorút hagytunk a síron. Láthatta a plébános, a sírásó meg Paplógóék is. Hát, nem is tudom milyen lélek kell az ilyen dologhoz! Már a temetőben sincs béke? Meg egy plebanostol sem lehet elvárni egy csöpp emberséget. körültekintést? Ha nem fizetek, a Démász. háromszor felszólít, utána kapcsolja ki a villanyt. Ha megnézik az aláírást, ki váltotta meg a sírhelyeket 1965-ben, tudták volna a hozzátartozó nevét. Egyébként 7-8 évvel ezelőtt a temetőgondnok, a Pali, egyszer már felajánlotta megvételre a nagynénémék sírját ugyancsak egy szóregi asszonynak. De abban volt tisztesség és eljött, megkérdezte, tényleg eladó a sír. Most meg Szőregre sem merek menni, mit gondolnak rólam, rólunk... Békesség, nyugalom, de kié? Szárvas Béla. a szóregi plébános nyitott nagy könyvvel fogad. Érkezésemre előkészítene a könyvelési: Pataki Károly és Baráth Julianna sírhelyét tavaly február óta nem hosszabbították meg, Ez a lényeg. S a plébános úr nem is szívesen beszél másról, legalábbis nyilatkozni nem hajlandó. Ám ahogy megbizonyosodik, nem ellenséges szándékkal kerestem föl, barátságosabbá válik. Két évtizede lelkipásztora a szőregi közösségnek, az utóbbi időkben önkéntes segítő nélkül. maga intéz mindent. A temető egyházi kezelésű, önfenntartó, egyetlen fillér támogatást sem kap. Ilyen körülmények között neki nincs kapacitása nyomon követni kinek járt le a bérlet, kinek nem. Emberség lenne tehát, csak erő nincs azt kifejezni. Nyugalmat, békességet akar. kedvérc tesz hát a híveknek. Nem erőlteti a szántót. rátemet az előkelő parcellákra, már amelyikre a könyv szerint lehetséges. Majd "fél éve az egyik kettős síihelyen három ember fejfája áll. A síremlék Turdéliéké. akkor viszik el amikor akarják, a földet Paplógóné bérli két. számára idegen, ám másoknak kedves emlékű ember földi maradványaival együtt. Mag Edit Zsolnay Vilmos nevével A világhírű pécsi porcelángyár alapítójának. Zsolnay Vilmosnak nevét vette fel a város kereskedelmi és vendéglatóipari szakiskolája, ahol az ősszel kezdődő üj tanévtől szakközépiskolai szintű, integrált képzés kezdődik. A Zsolnay-család leszármazottainak részvételével megtartott névadóünnepségen Herold Gyula igazgató emlékezeti meg Zsolnay Vilmosról, aki sikeres kereskedőből szorgos munkával és kitartó tanulással az OsztrákMagyar Monarchia múlt század végi legnagyobb kerámiagyárának vezetője lett, munkásságát a bécsi és a párizsi világkiállításokon elért sikerek és a francia Becsületrend koronázta meg. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter az. ünnepségen mondott rövid beszédében Zsolnay Vilmos példájának követésére, a hagyományok értékeit őrző megújuláshoz szükséges kitartó szorgalomra, lehetőségeik minél jobb kihasználására buzdította az iskola diákjait. Az intézmény aulájában leleplezték Zsolnay Vilmos kerámiából készült domborművű portréját, kiállítás nyílt Istókovics Károlynénak. a Zsolnay Porcelángyár művészeti tervezőjének mívesen festett dísztárgyaiból és Csonka Károly fotóművésznek a Zsolnay Múzeum legszebb darabjait bemutató fényképeiből. A múzeumban az ünnepi eseményhez kapcsolódóan Zsolnay-emlékszobát rendezlek be. amely a család képzőművészeinek festményeit is a látogatók elé tárja. „Bebádogoztak minden ablakot" Tollas Tibor-est a Royal Irodalmi Kávéházban Tollas Tibor költő, a nemzeti emigráció jelentós személyisége, a müncheni Nemzetőr főszerkesztője 1991. április 22-én. hétfőn délután 6 órakor a szegedi Royal Szálló Irodalmi Kávéházának vendége. Olyan eseményre kerül sor, amely évtizedeken keresztül elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Tollas Tibort 1947-ben .alaptalan vádaskodások juttatták börtönbe, egy koncepciós per vádlottjaként tíz évre ítélték. A váci börtönben és a tatabányai rabbányában a porkolábokat kijátszva írta a zsarnokság embertelensége ellen protestáló, a jobb magyar jövőben az embertelen körülmények ellenére is bízó énekeit. A Nemzetőrség összekötő tisztjeként vett részt az 1956-os forradalom és szabadságharcban. Az intervenciót követően, novemberben Bécsbe távozott és azóta szerkeszti a szabadságharcos írók alapította Nemzetőrt, az emigráció egyik fontos politikai lapját. Münchenben él. több figyelemreméltó, magyarságtudatformáló kiadvány szerkesztője, így ő rendezte sajtó alá a Füveskert antológiát, a váci börtönversek gyűjteményéi és a Glória Victis I84H-49, továbbá a Glória Victis 1956 című kiadványt. Szabadságharcaink költői világr visszhangját tartalmazza az utóbbi két könyv. Tollas Tibornak 1959tól napjainkig nyolc verseskötete jeleni meg. Most, április 22-én a Royal Irodalmi Kávéházában a 70 esztendős Tollas Tiborral személyesen is megismerkedhetnek az érdeklődők. Medvigy Endre Új Magyarország - új napilap Budapesti tudósítónktól A szerkesztőség tervei szerint jövő heten, pénteken jelenik meg először az Új Magyarország című, kormányhoz közelálló napilap. Hétköznap 12 oldalon, hétvégén 16 oldalon olvashatja a megújulásra vágyó nép az új lapot. A tegnapi sajtótájékoztatón Czakó Gábor, a Publjca Rt. elnöké bemutatta a lap már ismert főszerkesztőjét, Albert Gábort, Kocsis L. Mihályt, a lap felelős szerkesztőjét, aki a szerkesztőség szervezésének oroszlánrészét vállalta. Újra-lalálkozhattunk Horti Józseffel, a két nagy lapkiadó vállalat vezetőjével, aki a kormányhoz közelálló napilap főrészvényese. Megjelent Várhelyi András lapigazgató és Losonczi György, aki a nyomást gyakorolja, ő ugyanis az Atheneum igazgatója. Valamint ott volt a lap összes rovatvezetője, egy kivételével, a külpolitikai rovatvezető még hiányzik. Kocsis L. Mihály felelős -szerkesztő úgy fogalmazott, hogy nem mintha nem tudnák már ki lesz ez a személy, de konspirációs okokból egyelőre nem akarja őt megnevezni. Valamint arra sem tudtak a megjelenteknek válaszolja. hogy hány példányban fog az Új Magyarország megjelenni. Az alsó határt 50 ezerre tervezik, a fölső pedig a I20 ezer. Az ára 12 forint 50 fillér naponta, de a korrekt tájékotzatás kedvéért jegyezzük meg, hogy akik előfizetnek az Új Magyarországra, azok naponta 9,50-ért juthatnak hozzá. Albert Gábor főszerkesztő, aki korábban több nyilatkozatában is elmondta, sohase szerkesztett napilapot, a lap céljáról beszélve így fogalmazott: az Új Magyarország célja a kelet-európai nyomorúság fölé emelkedve szeretnénk megítélni magunkat, így akarunk hatékonyan beleszólni a magyarság sorsába. Horti József vezérigazgató pedig arról beszélt, hogy pesszimista propaganda folyik áz ország gazdasági életéről. Az ő céljuk ezzel szemben az, hogy a helyenként pislákoló jó dolgokat is észre fogják venni. lljra előkerüli a kérdés, mi lesz a kormányhoz közel álló napilappal, ha majd a kormáhy megbukik. Albert Gábor föllélegzett, könnyebb helyzetbe kerülünk, válaszolta, ha három év múlva megbukik a kormány, mint amilyenben most vagyunk, mert destruktív ellenzékként bírálni egy kormányt könnyű. A mostaninak konstruktív ellenzéke vagyunk. Úgy gondoltuk fiatal, a pálya küszöbén álló tipográfusokat kérünk arra, ismerjék meg lapunkat, a Délmagyarország történetét, mai előállításának rendszerét, s próbáljanak olyan tipográfiai modelleket kidolgozni, amelyek tükrözik e lap bevált és elismert örökségét, ugyanakkor kifejezik a számítógépes nyomdatechnika modem valóságát is. Az Iparművészeti Főiskola négy typo-grafikus hallgatója vállalkozott a pályamunkák elkészítésére. Nemcsak a lap régi. megsárgult példányait böngészték át. nem csupán a fellelhető címvariációkat másolták le. de kutattak a Széchenyi Könyvtár sajtótörténeti tárában is. s bár nem zártuk fantáziájukat merev keretek közé, egyöntetűen ismerték fel: a Délmagyarország megújulásának nem lehet útja egy, az eddigi struktúrától és képtől teljesen elütő tipográfiai világ. Mindannyian egy klasszikus hagyományokon nyugvó, precízen szerkesztett következetes rendszert képzeltek el. amely kellően variábilis, mozgékonyan illeszkedik egy napilap változó igényeihez. Egyöntetű volt véleményük abban is, hogy a korabeli címbctűknek a kézi metszésből adódó esetlegességeit a Macintosh elektronikus precizitása nem viseli cl, ezért olyan új Délmagyar-fcjckcl tervezlek, amelyek utalnak ugyan a századelő szecessziójának finom vonalvezetésére, de ugyanakkor elegánsak, egyértelműen metszettek. precízek Tradíciók Macintosh rendszerre Tipográfiai pályázatok a DM új küllemére A Délmagyarország hazánk legrégebbi vidéki napilapja. 1910. május 22-én jelent meg először, az idén már 81 éves. Képi megformálása, korabeli tartalma, szerkesztése természetes módon viselte magán az új század polgári törekvéseit, a fellendülő város mindennapjainak igényeit és a szecesszió stílusjegyeit. Története folyamán kényszerült ugyan váltásokra, de önmagát sohase t agadta meg: mindig igyekezett a progresszióhoz kötődni megjelenésében, tipográfiájában, szerkesztésében hagyományaihoz, kötődve meg-megújulni. Címhetüinek változásai vagy történelmi sorsfordulókhoz, - régebben betiltásokhoz és újraindulásokhoz - az utóbbi évtizedekben modernista elvárásokhoz kapcsolódott. Tiz éve sincs, hogy primitív plakát-betűs fejlécét fölcserélte a húszas évek hangulatát idéző régire. Most újabb változást kényszerít ki az idő. A lap privatizációját követően megváltozik előállítási struktúrája, a korszerű Macintosh-rendszerA technológiai sor minden eddiginél pontosabb, precízebb munkát követel. Ez a modern technológia megköveteli, hogy átgondoljuk a lap teljes képét s olyan új tipográfiai rendszert dolgozzunk ki, amelyben reményeink szerint szép harmóniába ötvöződik tradíció és korszerűség. A négy pályamű zsűrijét az mellett részt vett Kiss István ftkusmúvész. dr. Péter László sajtóionénész. A komoly elemző elmúlt héten tartották. A birá- grafikusművész, az Iparművészeti irodalom- és helytörténész vala- és bírálati munka során vélelóbizottságban a DM vezetői Főiskola tanára, Pócs Péter gra- mint Lengyel András irodalom- és ményt mondtak a címekről, élő r, Ma DELMAGYARORSZAG ÜJ PALYARA ÁLLUNK, LESZ VILÁGKIÁLLÍTÁS S

«* v»í ^iiiiUv ii."ÍUw» íi' Ví iiíi tó-fii •.<•>>:ece-X'XC- - -'** ••«•--•• - •- .-^WA-. •> frtft ,-tfitovx III, ,ill —^M^fcM^^** f I l ili/ii Imi im r.-Vi DELMAGYARORSZAG "V J í .tt.rVWfV* : $ Síéhám év alatt ikerült bevezetni egy tj alapokon nyugvó, • ,;•.•....•:.' -Lv •'•'. HAT HET HABÖRÜ oxeu A VÍZ . : vö> ööWrX-:-. :->:<->>»>(: -v------ --" " a** «*w VX-A AA. A4y:v*<«vXv:+vv > «y»_—.. - - -- ...X . < " •.-.-.-.v v.v.-.- -.- -.-.•a-.-.' -.-.-.V.V.•.•'.-.•.-.-.-.• •.-. .•.• AA.-. , ""TuSí \':: XVA-WX .-ttw.vM-. :-.-. .V.-A. A-.- v.t Í5K3BSSSÍÍÁrP® A/ adózás „bibliája* Legdrágább az APEH? k-i. 'jí . . aha- nlutt fejekről, címerhasználatról, a szerkesztés alapstruktúrájáról, a léniák, keretek .és raszterek, rovatfejek, aláírások, betűtípusok. címrendszerek, fotó- és illusztráció-alkalmazások, iniciálémegoldások részletkérdéseiről is. Alapelvként kezelték az olvashatóságot, áttekinthetőséget, eleganciát, a Szegedhez való képi kötődést. Mindezek figyelembevételével olykor heves viták után - sem született konszenzus. Mindenkinek voltak elismerő szavai, valamennyi pályázó végiggondolt, komoly tervekkel jelentkezett ám fenntartásait minden zsűritag megfogalmazta. Ezek döntő többsége a fej megfogalmazásásra, a városcímer használatára, a szövegfoltok és képek arányára vonatkozott. Abban egyetértettek, hogy a pályamunkák értékelhetők, továbbfejleszthetek - tehát a pályázat eredményes. Javasolták, hogy a tervek kerüljenek a Somogyi Könyvtár és a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéhe A számokkal jelzett pályamunkákat csak a döntés után „nevesítették". Ez alapján első díjat és a megvalósítás lehetőségét Halasi Zoltán nyerte el. Kálmán Tünde. Lerch Péter és Tóth Gábor szintén elismerésben részesült. A pályamunkákból május 21-én, S/cgcd város napján a Kass Galériában kiállítás nyílik, s ott adják át a díjukat is. Aznap jelenik meg a Délmagyarország új köntösben. Reméljük, olvasóink megelégedésére Tandi Lajos