Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-22 / 93. szám

/ Hetedhét határon 1991. április 22., hétfő , Gyenes Kálmán felvétele Új benzinkút várja Múrahalom nyugati kapujában az autósokat. A reggel 6-tól este 9-ig - ünnepnapokon is - üzemelő kútnál 92-es, 98-as, ólommentes 95-os benzint, keveréket és kis kapacitású gázolajat lehet tankolni, motor- és fékolajat, autóscikkeket lehet vásárolni. Forráskúti lakás-ügyek Mi legyen a szolgálati lakásokkal? Megtartsák-e az önkormányzatok, vagy elidegenitsék? Egyre több városkörnyéki település képviselő-testülete tűzi napirendre ezt a kérdést. Nyilvánvalóan azért, mert közszolgálatért kapott lakások fenntartása hovatovább elviselhetetlen terheket ró az. önkormányzatokra. Az. épületekre költeni kell és a költségeket a közös kasszából alig-alig tudják már finanszírozni. Forráskúton egy ad hoc bizottság vizsgálta meg a szolgálati bérlakások áMapotát. Felmérték: hánvan vásárolnák meg szolgálati otthonukat és mihen módon tudnák a vételárat kifizetni. Tizennégy lakásról van szó és a bizottság jelentése szerint a legtöbb bérlő tulajdonossá akar válni, azaz kész lakása megváltására. A vételi szándék azonban nem egyenlő a teljes összeg készpénzben történő kifizetésével. Erre aligha lenne képes bármelyik szolgálati lakásban élő család. Marad tehát az a megoldás - és erre tett javaslatot az ad hoc bizottság -, hogy részletfizetési kedvezményi adjanak a szolgálati lakások megvásárlásához. Ezzel egyetértett a képviselő-testület, és az adásvétel módjáról, a lakások elidegenítésének konkrét feltételeiről várhatóan novemberben döntenek. Májusban határoznak viszont a kópvise.lők arról, hogyan és milyen mértékben segítsék azokat, akik OTP-kamattartozásaik kifizetéséhez kértek támogatást. Köztudomásu, hogy az úgynevezeti kommunális fejkvótába „beépített" összegből juttathatnak erre a célra támogatást az elöljáróságok. Forráskúton április 30-ig fogadják el a kérelmeket. Ezután személyre szólóan állapítják meg: kamatmentes hitel formájában, vagy a havi 1500 forintos részletek átvállalásának módját választva támogassák az igénylőket. Szükség lesz arra is, hogy a következő félévben a helyi lakásépítés támogatására megfelelő pénzösszeget különítsenek el és ebből az alapból segítsék a legrászorulóbb családokat. G. E. MEGSZÁMLÁLVA 5. n Mind tovább jutunk a csoportokban, egyre kevesebb embert találunk, lévén a városkörnyéki települések csoportosítását mesterkélt módon a népesség csökkenő rendje alapján végeztük. Természetesen a friss adatok alapján, bár igen érdekes lenne azt látni: milyen lakónépesség tartományba számítanának a végigvett helyek az 1980-as adatok alapján. Bárki végezhet ilyen összehasonlítást is, ha előkeresi a korábbi napokban ezen az oldalon közzétett ábrákat. Annyi bizonyos, a most sorTavctt öt falu a kétezer főig terjedő sávba tartozott volna tíz éve is. Viszont Pusztaszer éppcncsak ncgyvcnöl ember híján, míg mostanra 217-cn hiányoznak még abból a létszámból is, fele-fele arányban a fermészetes népcsségcsökkcnés, illetve az. elvándorlás következtében. Még kevésbé szerencsés a másik „puszta" névösszetételű kistelepülés. Pusztamérges: tobb mint 16 százalékot veszített az évtized során, amúgy is csekély népességéből. Kilenc százalékhoz közeli arányban az elvándorlás csökkentette a lakónépességet, hét és fél százalék a természetes fogyás. Kübekházát mintha megtizedelték volna, százalékosan ennyien hiányoznak a község lakói névsorából. Tiszasziget hét és fél százalékkal marad el a 80-as adatoktól, kétharmad részben a halálozás és születés közötti számbeli negatívum miatt. A mostani, ezertől kétezerig terjedő népességű települések legapróbbja, Újszcntiván van önnön megőrzésének szemszögéből a legkedvezőbb helyzetben. Mindössze másfél százaléknyi a vesztesége, huszonkét emberrel élnek e helyt tíz év után kevesebben. becsei 1980 1990 Szénről gázra Vége a fűtési szezonnak, mégis a fűtés szolgáltat apropót a következő információhoz. Megkezdték ugyanis a szatymazi Ady Endre Művelődési Ház fűtéskorszerűsítését. Kicserélik a kazánokat, szén helyett gázzal tüzelnek majd a jövőben. Egy hete kezdte meg az átalakítást két helybeli kisiparos, Lippai Mihály és Nagymihály Sándor. A falu költségvetési tervezetében egymillió forintot szántak erre a felújításra. A kivitelezők napokon belül szétszedik a régi szenes „nagykályhát" és helyébe három új gázkazánt szerelnek fel. A radiátorok maradnak, a kéményeken viszont a fűtés- és biztonságtechnikai előírásoknak megfelelően változtainiuk kell a kisiparosoknak. A gázfűtésre való áttérés ugyanis alumíniummal bélelt kéményeket igényel, csak ezzel a módosítással felelhet meg a műszaki követelményeknek ez a beruházás. A kisiparosok megbízása azonban nemcsak a kultúrház fűtéskorszerűsítésérc szól. Hasonló feladat vár rájuk az általános iskolában, hiszen ott is gázfűtés váltja majd fel az elavult széntüzelést. G. E. Kultúrházból gyerekház? Az önkormányzatok sorba adják bérbe a falusi kultúrotthonokat. Jobb megoldás híján, az „enyém a vár, tied a lekvár" megoldást választják. Ki-ki boldoguljon az épületekkel, ahogyan tud. Persze kikötik: kocsmává ne tegyék a házakat, játékbarlangot is csak módjával teremtsenek. Egyébként csináljanak, amit akarnak, egy a lényeg: valamiképpen tartsa el magát a kultúra, ússzák meg a művelődési házak veszteség nélkül ezt az évet, legyen úgymond nullszaldós a költségvetésük - mondogatják a polgármesteri hivatalokban. Ebből a „megúszásból" azonban nem les: élet a házakban. Nem lesz, mert a bérlók nem gazdag üzletemberek, hanem kezdő vállalkozók. Egyének, vagy kft.-k, akik, illetve amelyek legfeljebb apportként bevitt vagyonukkal pályázzák meg a felkínált bérleményeket, tudván tudva, a puszta létfenntartásra kényszerülő önkormányzatoktól nem várhatnak anyagi segítségei. Marad a maguk ereje, ami nyilvánvalóan nagyon kevés. Vegyünk egy példát: Forráskúton pedagógusok bérlik a kultúrházat. Nem szegődtek megváltónak, de bizakodtak. Hátha... Gyenge kapaszkodónak bizonyult azonban ez a „hátha", hiszen naponta tapasztalják, mekkora érdektelenség kiséri csaknem minden kezdeményezésüket. Bevételük egyelőre alig akad. A fiatalok elszoktak a faluból, rendkívül nehéz visszacsalogatni őket. A diszkó már nem elég vonzó, márpedig játéktermet aligha ígérhetnek a bérlók. A házasok bálján, a bálás ruhaakción kívül jószerével egyetlen vállalkozásuk, programjuk sem sikerült úgy, ahogy szerették volna. Azt tapasztalták, egyedül a gyerekekért, a diáksport kedvéért érdemes kinyitni a házat. Az ám, csakhogy ők nem pénzes vendégek. Ez itt a bökkenő. És nemcsak Forráskúton. (gombos I SORS, HÁROM BEKEZDESBEN Napsugár legenda Tfrős kezű ember volt CiNégyökrű Antal, de most már igen figyelmesen kell fognia az üveget, ha bort akar tölteni a pohárba. Sokat megélt gazda, de panaszkodáson aligha kapnánk, ha csak az egészsége miatt nem. A; meg a korral együtt kopik. Bizonyos, most már nem kézropogtató a rúzsai ember parolája, pedig egy szomszéd falubeli fiatalembertől régi jellemzőül ezJ hallottam. Ám a most is szálegyenes tartású Négyökrű Antal már túl van a népmesei hetvenhét esztendőn. Sorsa úgy hozta, szövetkezeti elnökként töltötte fél életét. Bár sose álmodott közös gazdaságról, arról meg végképp, hogy másfél évtizednél hoszszabban tsz vezető lesz. Ahogy szemügyre veszem a szobában a keretezett tablót, óhatatlanul számolni kezdem, hányan járták 1967-ben a zsámbéki tsz vezetőképző iskolát. Hat sorban tizenöt bélyegméretű kép. Négyökrű Antal se nem büszkén, se nem szégyenkezve beszél. Arról, hogyan fogadta meg a legeslegelső tszcs korszak után: soha többé közös. A már történelmi távlatba vesző évek másképp hozták. a kár előszörre. 1949 navemfxbei ében, tíz évnyi szabadabb lélegzet mán is kezdték alapo-sabban szorongatni. írjon alá. „Azt már egyszer megta/sasztaltam milyen könnyen elviszik az embert, ha akarják, többen kerültek a szomszéd tanyákból dűlőkből amolyan recski üdülésre. Kedvem ahhoz nem mutatkozott, de hiába hogy szerettem volna a magam ura lenni, az se ment. A rúzsai, Napsugárnak elnevezett tsz-ben találtam magam 1960 január 13-án. Szerdai nap volt, mégse mondom, liogy nem lehetett volna szerencsésebb. Kicsit borosabb, megoldódott hangulatban, hogy túl voltunk a belépésen, határoztunk pár dologban. így akik ott voltak nyolcvanan, mind egyöntetűen azJ akarták, én legyek az elnök. Szó se lehetett róla. hogy ne ez történjen, annyira ebbe voltak a többiek. Nem terhelném végigmondva, milyen volt szövetkezetet csinálni, de bizonyosan hatott rám az első. még 1953-as időbeli emlék, hogy a közös csoport szétosztásakor még nekem kellett befizetnem 3 ezer forintot. Ilyen remek eredménye volt az első szövetkezésnek. Ha már a fogadalmat nem tudtam tartani, legalább ne olyan gyászosan dolgozzunk az induló tsz 850 hold területén. Azt nem szeretném kifelejteni: az én ténykedésem alatt majdnem 18 évig egyszer se volt mérleghiányos a tsz. Hatvannégy éves kínomban mentem nyugdíjba. 1977 május elsején. A; utódom négy év leforgása alatt lelohasztotta a szövetkezetet. Szinte a kérdési se érti Négyökrű Tóni bácsi - aliogy a környékben mindenki nevezi - . amint arról érdeklődnék, ki mindenki haragszik rá a falubon. Oly hosszú elnökösködéssel csak szerezhetett egynéhány haragost: Nincsen olyan, aki liailigiidna rá. úgy gondolja. Szintúgy nem tart ilyen módon számon senkii ő se. Ha már haragost nem szerzett, akkor hogy áll a vagyonnal. Házak, nyaraló, birtok. Erre mór el is neveti magát, hogy nyaraló volt, de már lemondtak róla: az ugyanis a háztáji volt. Ital kilométerre innen, a régi családi földeknél, s mivel az. erő fogytán, nem bírják művelni. A szülők, a régi dűlőrész kerül szóba, s mondja a saját vicce utón Négyökrű gazduram, hogy lám az. apja azért nálánál komolyabb ember volt. rpgész hétre való története thlenne, milyen volt az élet a városi bérleten gazdálkodva, amit azután a háború után földosztáskor örökbe odaadtak nékik. Huszonötben az egyetemi diílőften fogtak ki először 10 hold földel. Ennek a bérlete az egyetemet támogatta, a másik, az egyházi dűlőé a fogadalmi templom építésének befejezésére ment. Erre öntünk egy kortyocskát a könnyű borból. Isten nevében, egészségre, liogy jobbadán már régebbre ne kalandozzunk. Oda a régi iilök, atla a Napsugár tsz is. de attól még a nyár talán nem les: kacifántosabb és a nap ugyanúgy süt Rúzsán a békességéé tájra Becsei Péter