Délmagyarország, 1991. április (81. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-18 / 90. szám

1991. április 18., csütörtök Gazdaság 3 GRIFF: MUNKATARSAINK TALALMANYAI Egyik vevő hozza a másikat „Kiadni" Szegedet, mint régióközpontot - így lehet a legtömörebben megfogalmazni az 1991. jutius 8-a és 14-e kózótt megrendezendő kereskedelmi hét célját. A szervezők olyan hetet álmodták, amelyen a l)él-Magyrország, a Bánát és a Vajdaság gazdálkodói szándékaikat, terveiket, ötleteiket és vágyaikat összevethetik, megmérhetik egy piacorientált közegben: a tőkés világ kereskedőivel. Ezen a héten a gyakorlatban és fölerősödve találkozhat az információ az információval, privatizációs igény a működő tőkével, fejlesztési elképzelés a befektethető pénzzel, áru a vásárlóval, gyártó a kereskedővel - pénzügyi tanácsadók, idegenforgalmi és kereskedelmi szakemberek, és nem utolsó sorban a médiák, a sajtó, a rádió, a televízió segítségével. A kereskedelmi hét résztvevői között tallózó sorozatunk harmadik részében a GRIFF Számítástechnikai és Kereskedelemszcrvezési Kft.-vei ismerkedhetünk meg. beszélgető partnerünk Szajbely Mihály. - Úgy tudom, valamikor a Volántól váltak ki. - Pontosabban három éve a Volán számítástechnikai részlegének néhány munkatársa alapította a kft.-t. Elsősorban szoftvert árusítunk, ezek döntő többsége saját munkatársaink találmánya. Jobbára ebből él a cég. - Milyen szakterületre írnak programokat? - Könyvelési szoftvereink egy vállalat teljes számítógépes adatfeldolgozását képesek ellátni, a számlák beékezésétől egészen a mérlegig. Nyitottunk egy könyvelési irodát is, ahol jelenleg KERESKEDELMI HÉT SZEGED. 1991. JÚUUS 8-14. öt-hat vállalat teljes számvitelét dolgozzuk fel. Ez arra is alkalmas, hogy naponta szembesüljünk a gyakorlattal, így a széles körben terített szoftvereink naprakészsége is biztosított. - Mivel kereskednek még? - Számítógépeket is kínálunk a programok mellé. Ha mi adjuk az alsó ruhát, akkor a felsőt is tőlünk veszik. Ez több szempontból is előnyös, hiszen ha elakad egy olyan ügyfél, aki mindkettőt tőlünk vásárolta, nekünk kell rendbehozni a hibát. A másik érv, hogy nem vetetünk túl nagy és drága gépet, ha a kívánt programok kisebben is zavartalanul futtathatók. Ha jól dolgozunk, az egyik vevő hozza a másikat. - Külkereskedelem? - Az idén indult általános kereskedelmi üzletágon belül már ezzel is foglalkozunk. Textillel, paprikával, cementtel, fával mindennel, ami megéri. - Mit várnak a kezdeti lendület mellé a júliusi kereskedelmi héttől? - Kapcsolatokat. Sokrétű az érdeklődési körünk. így fontos, hogy megismerjenek bennünket, illetve mi is találkozzunk másokkal. Felkészültünk arra, profi közegben az ismeretségek olyanok, hogy nem mindjárt az elsó partnert kell felségül venni. Lehet, hogy csak a huszadik kapcsolatból lesz házasság, üzlet. - Mit keresnek, illetve kínálnak majd. - Szoftvereket, illetve a könyvelési iroda szolgáltatásait kínáljuk és keresünk olyan olcsó és megbízható számítógépeket, amelyeket programjaink mellé nyugodt szívvel ajánlhatunk. K. A. Mesterséges nyugalom Magyarországon Magyarország nyugalmat kényszerít magára, miközben szomszédait gazdasági összeomlás és nemzeti konfliktusok gyötrik, de a magyar gazdasági és politikai egyensúly törékeny, és sorsdöntő próbát kell kiállnia az idén - jelentette szerdán Budapestről a Financial Times, a brit üzleti körök lapja. A magyarok többsége egy évtizede szenved a stagnáló életszínvonaltól. A demokráciától és a gazdasági liberalizálástól i ártak megváltást, de egy évvel a szabad választások után fogy a türelem, amelyen az ország kényes stabilitása egyensúlyoz - írta a lap. A felszínen a magyar politika gyorsan vált meglepően normálissá. A kormány gyengeségéről szóló jóslatok nem váltak be, s miközben az ellenzék is erős, Magyarország produkálta eddig a nyugati kétpárti rendszerhez legközelebb álló szisztémát. Sőt. mi több. a demokráciába való átmenet a kormánypolitika megrázó változása nélkül zajlott le. az MDF. a „nyugodt erő" beváltotta hallgatólagos ígéretét: nem forgatta fel az országot. E folytonosság láttán aligha ítélhetők el azok a vélemények, hogy a választások óta semmi sem történt, csak az árak emelkedtek vélekedett a Financial Times. A fekete gazdaság által támogatott életszínvonal talán nem esik ennyire, de az átlag növekvő különbségeket takar. A lakosság 10 százalékának helyzete javul. 30 százalékának roszszabbodik, a többié nem változik - idézte a lap István Gábort, a Budapesti Közgazdasági Egyetem professzorát. Piramis és tojás A

jó sonkás tojásnak lelke van. Először a sonkát kell papírvékonyra szelni, szépen beteríteni vele a serpenyőt, kicsit átforgatni, hogy megpiruljon, majd óvatosan ráütni a tojásokat. Letakarni egy fedővel és várni. Ha túl keményre süti az ember az sem jó. ha a kelleténél lágyabb marad, akkor is oda a napja. Egy elrontott reggelinél pedig nincs szörnyűbb. Sonka és tojás? Na ne kacagtassanak! Ki engedheti meg manapság magának hogy ilyen fejedelmi reggelivel alapozza meg napjait. Ab ovo, azaz a tojással kell kezdeni mindent tartották a latinok. S milyen igazuk volt, ismerem be magamban. De hogy kerül a tojás mellé a piramis? Sonka helyett? Fura egy ízlés. Pedig nagyon is sok köze van a két dolognak egymáshoz. Képzeljünk most magunk elé egy egészségtől kicsattanó, falusi tojást, úgy öt-hat forintosat. Szakasztott olyan, mint a jóléti társadalmak. Felül a csúcsán elkeskenyedik, akár a társadalom módosabb polgárainak száma, a derekán szép öblös, mint a jólétben éldegélő középosztály, legalul pedig újból összeszűkül, hiszen szegények nélkül nincs meg egyetlen ország sem. Egy ilyen képzeletbeli tojással mindnyájan kiegyeznénk Milyen gazdaságot, milyen polgárságot építünk mi? Képzeljünk cl most egy piramist, amibe gazdag fáraók temetkeztek, életük után is elbújva a pórnép kíváncsiskodó tekintete elől. A masszív talapzatból nő ki az egekbe törő hegyes csúcs. Alul a hárommillió koldus, felettük a szerencsésebbek, akik még nem csúsztak le, a csúcson pedig a legújabb gazdagok vékonyka rétege. P

iaramis országot építünk - jelentette ki a minap egyik neves közgazdánk a televízióban. Ebben a szisztémában azonban egyetlen esélyünk marad, megpróbálni minél kevésbé lecsúszni, közben versenyt futunk az inflációval, az elértéktelenedő bérekkel, az egyre nagyobb terhet jelentő rezsivel, a pénzhiány szülte szellemi nyomorral. Pedagógus házaspár meséli, évek óta nem vesznek már könyvet. Újságot egyet fizetnek elő, utazni már gondolatban is szégyellnek. Mintha álmainkat is megsarcolná a szigorú kincstár. Még szerencse, hogy egyre többször rendeznek könyvvásárt - folytatta ismerősöm ahol már az egy-két hónapos, vadonatúj kiadványokat is féláron kínálják. Ha nincs fizetőképes kereslet, akkor üzlet sincs. De ha féláron is lehet valamit adni, akkor miért nem adják olcsóbban eredetileg? Ezek szerint ugyanis lehetne. A lakótelepen, ahol lakom, az elmúlt hónapokban gombamód elszaporodtak a palackozott italokat árusító üzletek. Az alkohol még mindig biztos bolt - teljes áron is. Minél lejjebb csúszik egy társadalom, annál több szeszes ital fogy. A piramis alja ott szédeleg esténként a lakótelep parkjaiban, bor- és sörgőzösen próbálják megváltani a világot. De a világ nem akar engedni a negyvennyolcból. Legalábbis nehezen, több üveg, egyre nagyobb nyomás kell napról napra, hogy rózsaszínűnek lássék. A

lmomban egy piramisban bolyongok. A falak nyirkosak, hidegek, a levegő nehéz. Az előre vezető utat csak üggyelbajjal találni.Minden felé fal, reménytelenség, belül pedig a félelem, van-e egyáltalán kifelé vivő út? Csurom víz vagyok mire fölébredek. Az ablak alatt a sarkon néhányan már bandába verődve víiják, mikor nyit a sarki kocsma. Innen föntről a betontornyok között olyannak tűnnek, mint az apró hangyák az útvesztőben. Jól esik a langyos, reggeli zuhany. Utána komótosan nekiállok a reggeli elkészítésének. Vékonyra szelem a sonkát, megforgatom a serpenyőben, ráütök három tojást és várok, várok... csak figyelek kifelé az ablakon. Az orrom jelez, a tojás odaegclt. Förtelmes szag kering a konyhában, odalenn kinyitott az italbolt, a zsebekből előkerülnek al sörnyitók, a parkra a hajnali eső hűvös permetet szór.Nekiállok. hogy elsikáljam a leégett edényt... Rafai Gábor Csigatempó A lakásom melletti nyirkos, füves útpadkán, a kerítés tövében hajnalonként megjelenik a nejlonzsákos ember. Gumicsizmában, vízhatlan nadrágban gázol végig, s valamit szedeget. A múltkoriban épp a ház előtt állt meg Trabantjával, s akkor én is belestem a nyitott csomagtartójába. Csigák hemzsegtek benne, az előttünk talált zsákmányt is hozzáöntötte. Az egész lehetett vagy tizenöt-húsz kilónyi. Ezek szerint beköszöntött a csigaszezon. Munkahelyemen telefonon keres régi ismerősöm: mondjam már meg neki, hol lehet csigát átadni. Az újságíró csak tudja, hisz mindenfelé jár. Rémlett, hogy tavaly szedte a helyi áfész, megígértem, utánajárok. Annál is inkább, mert nemes ügyről volt szó. A gyereke osztályában kitalálták, a kirándulásra való pénz egy részét így keresik meg. Az ötletet egy szülő adta, aki úgy tudta, Orosházán és Gyulán száz forintot adnak kilójáért, csak oda kellene szállítani. Ez az, ami nem megy, közelebbi begyűjtőt kéne felkutatni. Az áfész illetékese elkeserített, ők bizony az idén nem csigáznak. Alacsony az ár, s még nekik kéne Pest környékére felszállítani a válogatott, s a pihentetés miatt súlyát vesztett export ravalót. A Zöldért szerződési keretére történne mindez, s akárhogy is számolják, ha ők hatvanat kapnak érte, harmincnál többet nem tudnak'a gyűjtőknek fizetni. A Zöldértnél megerősítették a hírt, tavalyhoz képest romlottak a feltételek. A minőségi követelmény is szigorúbb, most csak a 3 centisnél nagyobb puhatestűek kellenek. Állítólag az exportárnak a lengyelek vágtak alá. mennyiségben ís kevesebbet kér tőlünk az ínyenc nyugat. Nem elégedhettem meg ennyivel, nem akartam csalódást okozni a kirándulni vágyó gyerekeknek. Szerencsémre olvasni szoktam lapunk hirdetéseit, s mit látok, éti csigát Ez is egy kirándulás A háromgyerekes család egy zacskó csigával állított be a gyűjtőhelyre. A rostára öntött zsákmány nagy része „ocsúnak" bizonyult. Az anyuka csak nevetett rajta, jó. ezt is megpróbáltuk. Az egyik gyerek könyörgóre fogta a dolgot: „bácsi, adjon pénzt a csigánkért!" A 3-4 árva jószágot még lemérni sem tudták a mérlegen. A gyereknek adtak egy tízest, hogy ne menjen el a kedve. Az anyának sértés lett volna az összeg, a gyerek, az más. Mégsem fáradt hiába, pénzt kapott a munkájáért. Nem könnyű kenyérkereset, főleg ha ebéd után a felszáradt mezőn kezdik a „vadászatot". Sebaj, mondja a felnőtt, legalább kirándultunk. vesznek át a Göndör soron. Vettem a fáradságot, kimentem. A családi ház udvarán lezárt farekeszekben tornyosult az elmúlt két nap termése, az átvevő szerint kétmázsányi. Előttem két fiatalember húszkilónyi gyűjteményét öntötte a rostára, csak néhány hullott ki belőle. Az utánunk jövő kamasznak már nem volt ennyi szerencséje. Talán minden ötödik ütötte meg a mértéket, ötven forintot kapott érte, pont egy kiló volt. Azt hiszem, ó ezzel be is fejezte. Ráért, kipróbálta, s abbahagyja. A két fiatalember valószínűleg visszatér még. A profit és az amatőrt itt könnyű megkülönböztetni. Juhász Róbert, az átvevő, mezőgazdasági és kereskedelmi ismeretekkel rendelkező diplomás. Édesapja és öccse is segít neki. Az Erdei Termék Vállalat megbízásából csinálja, mellékállásban. Kezdők még, s látják, töméntelen munka van a csigák válogatásával, mosásával, ha jól csinálják, kijöhet egy tisztességes órabér. Semmiféle átvételi korlátról nem hallottak. Amíg a szezon van, átveszik a portékát. Úgy látszik, ők egy jobb értékesítési csatorna végső elágazását képviselik. Sikerrel jártam, beajánlottam hozzájuk a szorgalmas osztályt. Most már csak az kell, hogy méretes csigát is találjanak. T, Sz. I. A hideg víz és a távfűtés lakásonkénti mérése Ijesztő hírek keringenek arról, mennyivel lesz drágább a távhőszolgáltatás, a meleg és a hideg- víz. Az állami ártámogatások megszűnésével a tényleges költségeket kell majd itt is megfizetni. Korántsem mindegy tehát, miből mennyit használunk el. A társasházakban lakók azonban nem tudják mérni saját fogyasztásukat - az átalánydíjas rendszert pedig sokan igazságtalannak tartják. Vannak viszont tervek arra, hogyan lehetne mérőeszközöket szerelni a lakásokba. így ki-ki csak azért fizetne, amit el is fogyasztott. Erről tart előadást ma délelőtt 10 órától a Kígyó utcai Technika Házában dr. Kovács Gábor, az Ativizig nemrégiben kinevezett igazgatója, és Sárkány László-, a városgazdálkodási vállalat távhőszolgáltatási főosztályának vezetője. Termelőből szaktanácsadó A röszkei tanyavilágban élő Torna házaspár három éve nagy léteiben vágott bele a csirkenevelésbe. Mérnöki tudásukat. Bábolnán és téeszekben szerzett gyakorlati tapasztalatukat vállalkozóként kívánták kamatoztatni. Jó fél éve jártam náluk, s akkor Torna Gergely külföldi tanulmányútjáról hazatérve beszélt az elképzeléseiről. A Hollandiában járt húszfős csapatot nem is annyira a magas színvonalú technika kápráztatta el, hanem az ott kialakított és bevált agrártermelési rendszer, melynek szerves része a termelők erős érdekvédelmi szervezete. Elhatározták, egy hasonló, alulról építkező szervezetet toboroznak idehaza is. A napokban ismét kimentem Röszkére megtudakolni, sikerült-e valóra váltani tervüket. - Az eredmény vérszegény. Nálam eddig összesen tizenegy termelő jelentkezett, a kollégáim sem jártak több sikerrel. Feladtuk. Meglepő volt számunkra, hogy az emberek még mindig nem érzékelik, mennyire megváltozott körülöttük a világ. Ugy tűnik, még mindig vakon bíznak abban, hogy központilag intézkedik majd valaki, s tőlük ezután is megveszik amit termelnek. Aki nem bízik, az sem hiszi, hogy önmaga tehet ellene - Ezek után begubóvuik. s csak a maguk érdekét nézik'' - A meglévő kapcsolatainkat nem hagyjuk veszni. Most is naponta jönnek hozzánk tanácsért, szakmai útmutatásért. - Miféle tanácsot ad az. akinek hónapok óta üresek az óljai7 - Való igaz, mi szüneteltetjük most a termelést. A drága energtaés takarmányárakkal nincs szinkronban a felvásárlás. Jó munkával, kockázatvállalással pár forint haszon maradhat csak kilónként. Ha közbejön egy későn felismert betegség, esetleg gyenge a tenyészanyag, minőséghibás a takarmány, vagy nem sikerül fellelni a legelőnyösebb feltételeket nyújtó felvásárlót, akkor a vállalkozó pénze bánja. Mi nem vettünk fel hiteleket a termeléshez, így bármikor leállhatunk, újra indulhatunk. Aki csak ebből tud megélni és állandóan fizetnie kell a törlesztőrészleteket, egykönnyen nem tud kiszállni. - Miből élnek, ha tál hosszúra nyúlik ez a várakozási szakasz? - A feleségem szakmájának megfelelő állást vállalt. Én maradok itthon, kipróbálom, mire megyek, mint főállású szaktanácsadó. Érzésem szerint van rá igény, a termelők közül sokan szívesen átadják a menedzselés sokrétű tennivalóit. Szaktudásban, kapcsolatokban így töbhet profitálhatok annál, mintha párezer csirkével bajlódnék. T. S*. I.