Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-18 / 64. szám

1991. március 18., hétfő A helyzet 3 Néhány év alatt sikerült bevezetni egy új alapokon nyugvó, viszonylag gördülékenyen működő adórendszert Magyarországon, s ennek láttán a nemzetközi szakma is megemeli a kalapját. Az adóztatott állampolgároknak. a vállalkozóknak ettől egészen eltérő véleményük is lehet, s különösen az utóbbiak emlegették gyakran a hivatalokat, amikor különböző közlönyökből. leiratokbői. állásfoglalásokból, a módosítások módosításaiból kellett összevadászni az éppen aktuális jogszabályokat. Tavaly decemberben megjelent az adózás bibliája, az 1990. évi 9l-es törvény, amely egy kötetben tartalmazza az adóhatóságok — az APEH. a Vám- és Pénzügyőrség, az illetékhivatalok és az önkormányzatok —, valamint az adózók jogait es kötelességeit. Szeles Bélát, az APEH megyei igazgatóhelyettesét a változásokról és az érdekességekről kérdeztük. — Az adóhatóságoknak kitanítási kötelezettségük van. Ez szűkebb értelemben egy újsághirdetést jelent, mig a másik szélsőség szerint bejön egy kft., és válaszolunk mind a száz kérdésére. — Munka nélkül maradnak az adótanácsadók? — Nem hiszem, hogy a tágabb értelmezés győzne, hiszen az említett esetben a Huszonnegyedik kérdés megtagadása után törvénysértők lennénk. Ha már az adótanácsadókat említette, ók is bejöhetnének, kérdeznének harminckettőt, s másnap hirdetnék, hogy tanácsokat adnak, díjazás fejében. — Győzné egyébként az ügyfeleket az APEH? — Nem valószínű, s elég egyetlen adat példának. Míg '88-ban a kérés Kedelmi és szolgáltatási osztályon százhűsz adóalany volt. idén ez a szám már meghaladta a hatszázat. Jelentős változás, hogy ezután nem kell megvárnunk a cégbíróság bejegyzését, a szerződésben feltüntetett vállalkozási forma alapján számoltatunk el mindenkit. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — A Lesőharcsa Pjt. például kft. akart lenni, bejegyzésüket viszont a cégbíróság elutasította. Az APEH ennek ellenére kft.-ként számoltathatja el őket. Mi azt nézzük, hogy a törvény értelmében ők átalakulhatnak. Szélesebb kört érintő változás, hogy minden adóhatósági — tehát legyen az vám- vagy illetékhivatali — határozat megtámadható a bíróság előtt. Nem az adósoké. az utolsó szó. — Adótitok? — Csak akkor adhatunk ki adatokat, például a nyomozóhatóságnak. ha ezt az ügyész ellenjegyzi, vagyis, bűncselekmény alapos gyanúja merült fel. — Ezek szerint eddig lazábban kezelték? — Mindenesetre szóltunk egymásnak. Mi akkor, ha ellenőrzésünk során bűncselekményt is feltételeztünk, a rendőrség olyan esetben, ha az ügy kapcsán adócsalást is gyanított. Az állampolgárokat is érintő — mellesleg nagyon logikus — változás, hogy míg korábban hiába fizetett valaki, az adóbevallás, a papír hiányát büntették. Ezzel szemben ma a tényleges fizetés számít. Eddig 0—200 százalék között váltózott a bírság, ma egyetlen kulcs, az -50 százalékos az érvényes. Ez azonban csak első ránézésre jelent könynyebbséget, mellette késedelmi kamatot is felszámol az APEH. — Ami hozzáadódik az 50 százalékhoz? — Igen, mértéke pedig a mindenkori jegybanki kamatláb kétszerese, ma például kétszer 22 százalék, éves szinten. Ha fizetési halasztást kér valaki, akkor is ez a kamat ketyeg — tgy szinte mindegy, hogy az APEH-tőt kérek haladékot vagy egy drágább banktól hitelt, 44 százalékért már mindenütt adnak pénzt. — Azért nem teljesen, kérelemre ez a kamat mérsékelhető. — Jelent valamit, ha az adózó maga jön rá a hibájára, s fizeti be pótlólag az elmaradást? — Természetesen, de akkor is kell időarányosan önellenőrzési pótlékot fizetni, ez azonban kisebb a késedelminél. Kovács András Öt év Magánszemélyeknek ennyi ideig kell megőrizni adóbevallásaikat alátámasztó bizonylataikat, igazolásaikat, mentesítéseiket. Ezen belül bármikor ellenőrizhet az adóhatóság. Adódik a kérdés, szabálytalanság esetén melyik rendelkezéscsomag érvényes, a régi, vagy az új; tehát az elszámolás idején hatályos, vagy az ellenörzéskori. Az új adótörvény egyértelműen kimondja, hogy utólagos ellenőrzésnél az adózóra nézve kedvezőbb szabályozást kell alkalmazni. Lehet tehát választani a 0—200 százálékos bírság, vagy az új, 50 százalék, plusz késedelmi kamat között. Ugyanilyen meggondolásból, amennyiben a korábbi jogszabály elengedhetett egy bizonyos befizetest. az új már csak mérsékelheti azt. az elengedés mellett kell dönteni. K. A. Mennyből a (mentő) angyal Harangszenleiés Vásárhelyen Második feltámadás A történelmi ünnepek a jelennek szólnak. Mint a történetírás, amelyik, mindig azt a kort jellemzi inkább, amelyikben születik, s a nemzet gyásza, amely addig igazán fájdalmas, mig az élőkre borul. A régi karoknak vége, beteljesedtek; a saját életünket éljük. Hanem történhetnek még különös dolgok. Egy városka főterén, ahol a század két, nyomasztó évszámát viselő két. köböl-betonból épült -hatalmas obeliszk őrzi a kor meghasonlottságát. egyszer megjelenik egv kicsiny koporsó, majd hoigv nem doboz, egyszerű fából, és a mai utcákon lobogó piros-fehér-zölddel betakarva, s aznap már a déli sörözgetések. a kiskocsmák homálya, az otthoni leves déli párá. ja. a délutáni séta a puha léptek a Rókus-temetó homokján — minden egy mas kor ünnepén telik. Ez egy ilyen nap, egy más kor napja A bajai harangok egvszerre kondulnak meg. és az első felelős magyar kormány hadügyminiszterének hamvai 133 év után másodjára indulnak a kegyes feltámadás felé. A gyászmenet: az idők diszharmóniája. A rendőrautó után fehér ruhás mínistránsok. magasba emelt feszület. A pásztorbot aszfalton koccan, az érsek visszavisszapillant. egy lépéssel a nyomában 'halkan burrog egy harci jármű. Majd négy honvéd következik, az apró koporsóval: mögötte fúvószenekar, díszes katonák, fekete ruhás politikusok, s egv csapat cserkész. Szokatlan szabadság Mértéktudó reverencia. Aznaptól Mészáros Lázár. 1848 honvéd altábornagya szülővárosában. Baján, a Rókus-temető kápolnája alatti sírboltban nyugszik. A -hűvös terem ajtajait kitárják, ki-ki lepillanthat Hétrét görnyedt öregasszony jön a sorban, még görnyed egyet, benéz, hadd lássa: helyén van-e minden Igen A kor folytatódhat Somogyi P. Sándor A

tervezett időpontnál másfél órával ugyan később, de szerencsésen megérkezett — március 15-én, délután 5 órakor — Budapestről a szegedi repülőtérre az Aerocaritas Alapítvány ajándéka, az MI—2es mentőhelikopter, fedélzetén dr. Gyulay Endre megyés püspökünkkel és dr. Sándor László egyetemi docenssel. a SZOTE baleseti sebészeti osztályának vezetőjével. Mint korábbi híradásunkból ismeretes, az Aerocaritas négy mentőhelikoptert ajándékozott az ország négy városának, a sürgősségi-közúti baleseti mentés gyorsaságának, és a sérültek minél korábbi szakszerű orvosi ellátásának javítása érdekében. A helikopterek Miskolc, Szombathely, Szolnok és Szeged körzetében végzik majd áldásos tevékenységüket. Ez a szó.szoros értelmében értendő, hiszen Gyulay püspök ur Budapesten. a Hősök terén megrendezett ünnepélyes bemutatón megáldotta valamennyi helikoptert, majd a Somogyi Károlyné felvétele Szegednek adományozottal tért haza. A leszállást követően dr. Majzik István, az Aerocaritas szegedi ügyvezetője átadta a szegedi önkormányzat megjelent képviselőinek — dr. Ványai Éva alpolgármesternek és dr. Csergő Tibor egészségügyi osztályvezetőnek — a legfontosabb életmentő készülékekkel felszerelt, egy időben két sebesült szállítására alkalmas mentőhelikoptert. Kérdésünkre Csergő főorvos elmondta, hogy a mentőhelikopter pilótái az Aerocaritas alkalmazottai, de e szolgálaton kívül minden egyéb — a mentőhelikopter működtetésével és a mentéssel kapcsolatos — feladatot a szegedi önkormányzat, illetve a kórház és a klinika vállal magára. Az önkormányzat elképzelése szerint a helikopter április elejétől kezdheti a mentést, a város száz kilométeres körzetében. A mentőangyal — amely május 1. és szeptember 1. között az E5-ös SzegedKecskemét közötti útszakaszán ügyelő-figyelő szolgálatot is tart munkaszüneti napokon — bázisállomása a szegedi repülőtér lesz. Az életmentés szempontjából azonban elengedhetetlen, hogy legalább leszállópálya épüljön az új klinikai tömb közvetlen közelében is. A SZOTE traumatológiai osztályának Vezetője, dr. Sándor László az ünneprontás szándéka nélkül, ám a szakember felelősségével hangsúlyozta: a mentőhelikopter csak az egyik fontos oszlopa a sürgősségi-baleseti mentésnek. A mási^ a szakszerű, kellő létszámú, jól szervezett kórházi és klinikai háttér. A közúti baleseti ellátás alapfeltétele ugyanis, hogy már a baleset színhelyén elkezdődjék a mentés, amihez viszont az életmentésben jártas szakemberekre, s így állandó készenléti baleseti csoport megszervezésére van szükség. A többszörösen balesetet szenvedett sérültek orvosi ellátását hétfős team biztosíthatja, a jelenlegi baleseti ügveletben viszont 2-4 fő teljesít szolgálatot. A létszám növelése alapfeltétel a szakszerű és eredményes segítségnyújtáshoz, mint ahogyan az is, hogy a sérültek ellátásának tetemes költségeit a társadalombiztosítás finanszírozza. Eme — korántsem részlet— kérdések megoldása még várat magára. Mi, potenciális sérültek csak abbéli reményünkkel köszönhetjük a Szegedre szállt mentőangyalt, hogy mindazok, akik a helikopteres balesetmentés ügyében érdekeltek, most már mihamarabb egyezségre jutnak minden kérdésben. Sokak élete múlik felelősségteljes hozzáállásukon. (kalocsai) Már ez sem titok: 735 újonc emelte eskütételre két ujját —, mi annak idején még öklünkkel fenyegettük az ellenséget — március 15-én a hódmezővásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár laktanyájának alakulóterén. Ami az eseményt az egész országban egyedülállóvá tette: az ünnepség után megáldották, ét fölszentelték a kapu elé állított haranglábat. Az ünneplés tulajdonképpen már előző nap. március 14-én megkezdődött, igaz, Szűkebb keretek között: Csorba Mihály ezredes, dandárparancsnok ekkor vehette át Budapesten Für Lajos honvédelmi minisztertől a köztársasági elnök által adományozott kitüntetést, a Magyar Köztársaság Csillagrendjét. Másnap, amikor először tehetett esküt Magyarországon olyan sorállomány, amelynek katonaideje már csak 12 hónap, méltóságteljesen táncoló lovakon feszítő katonák hozták a koronás címerrel kivarrt selyemlobogól, amelyet uj csapatzászlóként a helyi önkormányzat adományozott a dandárnak azzal a céllal, hogy a tradícióinktól idegen jelképeket váltsák föl a nemzeti, népünk által elfogadott szimbólumok. Rapcsák András polgármester az 1873-as szolgálati szabályzatot idézte: „...a zászló a honvédek szentsége ..., a legválságosabb pillanatokban a sorakozás. egyesülés jelvénye, amely alatt győzni, vagy halni kell..," A kéthetes'' díszmenet után (ennyi kiképzési idő állt rendelkezésre az eskütételig, és a szakemberek szerint az ..egyhónapos" díszmenet azért már jobban csattan) a főkapu előtt fölállított haranglábnál gyülekezett a tömeg. A népi formákat követő, szépen faragott, gerendákból ácsolt, cseréptetős harangláb Szatyor Győző műve, a harangot Máthé István készítette. A harang két oldalán Hódmezővásárhely és a Bercsényi Miklós laktanya címere található. Szenti Tibor író elmondta, hogy a harang azoknak a hódmezővásárhelyi parasztoknak az emlékére készült, akik 1456-ban Hunyadi János hívó szavára önként vonultak kiegyenesített kaszáikkal Nándorfehérvárra, a haza — s mint később bebizonyosodott — egész Európa védelmére. A harangot megszentelte. Illetve, megáldotta a református és a katolikus egyház képviselője. Mindketten idézték a Zsoltárok Könyvét: „. •. ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a sziveteket..." A harangot minden délben megkongatják majd. Ny. P.