Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-18 / 64. szám

4 Kultúra, tudomány 1991. március 18., hétfő Egy életmű elismerése A színház lényege a titok Széchenyi-díjas: Boda Domokos Erkel Ferenc-díj Imre Zoltánnak J Somogyi Karolyné felvétele S n úgy gondolom, az embereket a Bj gyermeki szenvedés mindennél jobban megrázza. A gyermekorvosnak azonban tudatosan törekednie kell arra. hogy a betegellátás közben az érzelmeit háttérbe szorítsa, és főleg csak a betegség sikeres megoldására koncentráljon. Persze az érzelmeket teljesen elnyomni nem lehet, s ez nem is baj. Számomra a beteg gyerek jelenléte teszi átélhetővé az esetet, és olyan hatást vált ki bennem, ami sok mindent kihoz belőlem. amire csak akkor vagyok képes, amikor ott állok a betegágy nál. Pontosan ezért ügyeltem mindig arra, hogy a konferenciák. a kutatás, a számtalan intéznivaló mellett és közben mindig megőrizzem a betegeimmel a kapcsolatot, s hogy szakmám lényegét sohase veszítsem szem elől." így összegezte szakmai hitvallását, orvosi-emberi ars poeticáját három esztendővel ezelőtt a 25 éves tanszékvezetői jubileuma kapcsán vele készített interjúban dr. Boda Domokos. a SZOTE Gyermekklinikájának igazgatója, akinek közel fél évszázados gyógyító—oktató—kutató munkáját. életmüvét Széchenyi-díjjal ismerte el a Magyar Köztársaság elnöke. A mi lett volna. ha... kérdésén töprengeni — mondják — értelmetlen. Boda professzor esetében azonban ma már munkássága ismeretében — bizton állítható: a magyar gyermekorvoslás szegényebb lett volna, ha a professzor kitart eredeti elképzelése mellett, és csak a kutatásnak szenteli életét. Hisz a sejtelmek megfejtésének és a felfedezések vágyával indult e pályára, s kezdte kutatóintézeti orvosként. Noha sohasem lett hűtlen a kutatáshoz. később mégis a gyógvitasra tette fel életét, és így közel ötven éven át a gyógyító probléma megoldása jelentette számára a szenvedélyes kutatást. a rejtélyek megfejtését. Iskolát teremtett, nemcsak azért, mert oktatói évei során több ezer orvostanhallgató tanulhatta tőle a gyógyító munka egyik legszebb ágát. hanem azért is. mert negyedszázados intézetvezetői ténykedése alatt a szegedi gyermekklinika orvosainak mindegyike a gyermekgyógyászat egy-egy területének kiemelkedő művelőjévé, kutatójává válhatott. Boda professzor kezdettől fogva csapatmunkára törekedett, s e cél érdekében rendre igyekezett kollégái szakmai fejlődését, az egyes területek mélyreható megismerését, az alkotómunka lehetőségét biztosítani. Nagy hírű gyermekklinikát teremtett, ahol a szakmai tudás ívelésének, az ott folyó gyógyítás magas színvonalához érdemtelen körülmények sem tudtak gátat szabni. (Dr. Boda Domokos professzorral szombati Magazinunkban olvashatnak interjút.) K. K. Kossuth- és Széchenyi-díjasok Kossuth-díjat kapott: Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző. Gaál István filmrendező, érdemes művész. Határ Győző író (NagyBritannia) Ragályi Elemér operator, kiváló művész. Schranimel Imre keramikus. érdemes művész. Szabó Miklós, a gyóri leánykar kóruskarnagya, egyetemi tanár. Szabó Sándor színművész, kiváló művész. Szakály György, a Magyar Állami Operaház magántáncosa. érdemes művész. Szilágyi János György történész. Takáts Gyula költő. Tatay Sándor író. Tordy Géza. a Vígszínház színész-rendezője. kiváló művész. Zalaváry Lajos építész. Széchenyi-díjat kapott: Dr. Boda Domokos, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájának igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, Bodonyi Csaba építész. Domokos Pál Péter néprajzkutató. zenetörténész. Dr. kerkápoly Endre, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Dr. király Tibor akadémikus. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának kutatóprofesszora. Dr. László Gyula, a történelemtudomány doktora. Liska Tibor közgazdász. Dr. Németh Lajos akadémikus. művészettörténész. Dr. Palkovits Miklós akadémiKus. a Semmelweis Orvostudományi Egyetem l-es számú Anatómiai. Szövet- es Fejlodestani Intézetenek egyetemi tanára. Dr. Rúzsa Imre a filozófiatudomány doktora. Dr. Szabadváry Ferenc egyetemi tanár, a Műszaki Múzeum főigazgatója. Dr. Szalay Sándor akadémikus. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara atomfizikai tanszékének egyetemi tanára. Dr. Vargyas Lajos népzenekutató A Széchenyi-dijat megosztva kapták: A gépelt vagy nyomtatott szövegek automatikus felismerésére szolgáló optikai karakterfelismerő programrendszer nemzetközileg is elismert kidolgozásáért: Kovács Györgyné matematikus. Dr. Marosi István villamosmérnök . Tállai Benedek üzemgazdász* re ndsze rsze rvező. Új film Ovizsaru, avagy: báj-báj Rendezte: Ivan Reitman Főszerepben: Arnold Schwarzrnegger Ha azt mondják egy filmre, hogy elég kellemes vagy bájos, akkor lefogadhatjuk, hogy v.in benne jópofa humor, némi szerelem. gyermeki csintalansag. és persze az is benne van mindkét jelzőben, hogy nem kell agyon törni a fejünket, hogy megértsük, hogy a film végére kibogozhassuk .1 kedves rendező állói összekuszált szálak '. Szóval olyan könnyű kaszszasiker, amelyből — ismerve Schwarzenegger bácsit — nem maradhat ki a csihipuhi. meg a lövöldözés sem; legyen miért izgulni egy kicsit. Nagyjából ez az Ovizsaru. A film elején ugv tűnik, hogy az izmos bunyómester eljátssza saját paródiáját — ami rá is férne — de lám. inegsem erről van szo. Schwarzenegger ugyan nyomozó, de különleges feladatot kap: az ügy érdekében óvóbácsit kell játszania, ami fizikumához és eddigi életéhez képest gyökeresen másfajta embert kíván. És persze az első nehézségek után meghódítja az apróságokat, akik aztán igazan bájossá ..festik" a filmet. Schwarzenegger segítőtársa egy nem mindennapi hölgy, mármint olyan értelemben. hogy képtelen ellenállni az ételek kihívásának, ami anvnyit tesz. hogy segítségnyújtás helyett folyton a rosszullétig zabálja magát. így aztán az se tul nagy meglepetés, hogy a leendő férje éppenséggel mesterszakács. Az pedig már tényleg nem lehet a véletlen műve. hogy a hölgy, akibe Schwarzenegger persze beleszeret, éppen a leendő áldozat, kisfia •pedig az új óvóbácsi csoportjábajár. Szóval, aki nem vár tűi sokat ettől a filmtől, az pont eleget kap P. Sz. Imre Zoltán jelentós művész. Erről legutóbb a Varázsdoboz című balettjének március 8-i bemutatóján bizonyosodhatott meg Szeged közönsége. Most kormánykitüntetés is megerősíti művészi rangját: Erkel Ferenc-díjat vehetett át. Külön öröm. hogv ezt a kitüntetést olyan művész kapta, aki kétszeresen is kötődik Szegedhez: Nemzeti Színházunk balett-tagozatának művészeti vezetője a hatvanas évek elején itt kezdte táncosként és koreográfusként pályáját. Egész eddigi életművének megismeréséhez azonban sokat kellett volna utaznunk: Budapestre. Kölnbe. Düsseldorfba. Stuttgartba. Darmstadtba. Londonba. Rómába. Barcelonába, hogy csak a legfontosabb állomásokat emeljük ki. Mert múlékony. "homokra épített« alkotás a táncszínház is: Imre Zoltán táncszerepeit nem gyüjthetjük össze, mint a festményeket. koreográfiáit sem emelhetjük le a könyvespolcról. A társművész filmkaméra sem rögzített minden mozdulatot. mint ahogy a Varázsdobozban. a szegedi születésű filmesztéta. Balázs Béla emlékére írt ..táncos játék"-ban történik. Maga a mu az igazi varázsdoboz: magával cipeli korábbi. távoli alkotások mozdulat- és gondolatvilágát is. benne megsejthetjük óket. A második képben Bartók-zenére két sétabottal táncoló fekete alak például nemcsak a magyar botos táncot, hanem Imre Zoltán egyik darmstadti balettjét is idéz. Ott mankókra támaszkodó alakok fejezték ki azt az ellentétet, ami minden emberi testben a formák viadalát váltja ki. Az emberi test szépségébe építő mozdulat mögött ugyanis diadalmasan táncol a karok, lábszárak, testek csontbotváza. A táncjáték harmadik képe pedig Ravel Bolerójáva) ironikusan eleveníti fel azt a Bolerót is. amit egy tehetséges román koreográfustársa mutatott be 1972-ben a Kölni Táncakadémia versenyén. Egy ilyen verseny első díja nyitotta meg az utat Imre Zoltán nyugateurópai karrierjéhez. Az önidézések és rájátszások sora így utal rejtetten az életrajzra is, amely most. a kitüntetés alkalmából különösen érdekel bennünket. Imre Zoltán ugyan azt állítja a három képből álló Varázsdobozról, hogy a század első feléről szól. mintegy Balázs Béla férfikoráról: „Egy gyermek fantáziavilágában a XX. század három korszaka tükröződik: a századelő a maga tipikus karaktereivel, a 20-as évek magyar világa torz víziókkal keveredve, majd a 30-as évek háborúba zúduló dekadens Európája. Impresszionizmus. expresszionizmus és szürrealizmus. " De ez csak a doboz három oldala. A doboz másik három képén maga a koreográfus a gyermek, aki önmaga útját. afféle madáchi Ádámként szemléli, hiszen a filmhez nemcsak Balázs Bélának, hanem Imre Zoltánnak is köze van. s nemcsak társmüvészként. hanem közvetlenül is: a filmművészeti főiskola rendezöszakát Londonban végezte el. amikor elfáradva a Rambert-balett világűtjain. „az emberiség eredeti anyanyelve", „a mozdulatok beszédenek" másfajta gyakorlási lehetoseget kereste. Ily módon a három képben Imre Zoltán életének három szakasza is lcnvcgi alakot ölt. Dukas Bűvészinasának zenéjére az impresszionizmus mellett a 40cs, 50-cs évek rajzolata, a művészet megsejtése jelenik meg: Bartók Táncszvit-jcrc az expresszionizmus mellett a 60-as. 70-es évek történése kap formát a művész kialakulása Ma gyarországon. Ravel Bolerójára a szürrealizmus mellett a 80-as. 90-es évek képe alakul ki. a művész külhonban, Európában. A vörös lovon ülő »de szép mind a kettő« —magyarosch —pár jelzi a Varázsdoboz második képében. hogy itt más »izmusok«ról is szó van. s a harmadik képben az egyre csak szaporodó fekete ruhás géppisztolyosok könnyen eszünkbe juttatják. hogy a terror nem szűnt meg a különböző »kampftruppék« felszámolásával. Imre Zoltán felnótt életútját is ismerhetjük magyar folyóiratok, újságok cikkeiből is. De milyen volt az első impressziók kora. hol alakult ki benne a vágy az alkotásra? Ehhez kérjük az ünnepelt segítségét. — Eleken születtem 1943ban. De szüleim jánoshalmiak és 1945 után visszaköltöztek Jánoshalmára. Talán emlékeznek még rám azok. akikkel színházat játszottam 6—8 évesen nagyapám vendéglője előtti árokban. Vagy azok. akik a postahivatalban láttak különböző kosztümökben sétálni az szőtt bábszínházat. És én nagyon fogékony voltam minden iránt, ami nem hétköznapi, ami rituális, ceremoniális, teátrális. — Hol lehetett ilyen élményekre szert tenni Jánoshalmán? Igazán sok minden megvan ebben a városban, de hát operaháza, az bizony nincs. — A színház lényege az alkotónak nem az épület, még csak nem is az előadás, hanem a titok, ami belengi. A színpad, amint benépesül a képzelet alakjaival. Á zsinórpadlás, a színfalak mögötti tér, ahol — a néző számára hozzáférhetetlenül — mindaz ott van. ami a színpadhoz képest már múlt vagy még csak jövő. Nekem 7—8 évesen ilyen titkos-titokzatos hely volt a jánoshalmi templom. A jánoshalmi temető. Lenyűgözött és vonzott Krisztus fehér teste a sziklasírban. a húsvéti körmenet. A palástok, a szobrok, a tömjén. a csengő. Bejáratos voltam a zárdába — ez is egy titokzatos hely — az apácák felöltöztettek különös ruháikba. Felmentünk a templomtoronyba, húztuk a harangot, jártunk a padláson, nyomogattuk az orgona fújtaíróasztalok között. Apám volt a postamester, s a szolgálati lakásunkból gyakran átmentem a hivatali helyiségekbe. Ezek voltak első fellépéseim. — Azt én is hallottam, hogy Jánoshalmán a levélfeladást össze lehetett kötni a koncerthallgatással. Kitűnően zongorázott, sót önálló darabokat is írt. — Az már természetesen jóval később volt. Amikor a szünetekben hazamentem a budapesti balettintézetből. — A balett-táncosok többnyire a nagyvárosokból jönnek — erre a pályára már 9 évesen el kell kezdeni a felkészülést. Ki gondolt Jánoshalmán arra. hogy a szinházosdi mögött több van, mint gyerekjáték? — A Fintha-nagyapám. Fintha Ernőben magában is volt valami a művészből. Az elsó világháború előtt Szabadkán volt újságíró, azután telepedett le Jánoshalmán. Itt inkább vállalkozott: a vendéglön kívül széntelepe, mészégetője, téglagyára is volt. Sokat utazott. ismerte a nagyvilágot. A fürdőszobában láttam titokzatos bőröndjét, amely tele volt ragasztva európai nagyvárosok matricájával. — Mi inspirálta arra. hogy foci helyett színházat rendezzen, verekedés helyett öltözeteket találjon ki magának? — Nehéz megmondani, hogy mi honnét jön. Az biztos, hogy a vad játékok nem érdekeltek. Amikor Imrc-nagvapám. akinek Jánoshalmán fényképészmúterme volt. egv »ezúst« játékkardot adott, koronát csináltam belőle. Anyám, annyi sok jánoshalmi gyerek óvónője nekem is ját Nagy László felvétele tóját. Láttam, hogyan sütik az ostyát. Mindenütt szellemek rejtőztek. — Kezdem érteni. De hol van itt a tánc? — Első táncélményeimet a parasztlakodalmakban szereztem. Az egymással versengő párok forgatagától. De hogy maga örömére is táncolhat az ember, azt is korán megtapasztaltam. Egyszer nagynéném — fiatal lány volt —. magával vitt paradicsomot szedni. Hirtelen vad táncba kezdett a paradicsomföldön. érett paradicsomok levét csorgatta önfeledten magára. Azóta szeretem a paradicsomot. — Ennek viszont inkább a pogány világhoz van köze. mint a kereszténységhez. — Erre az emlékemre már nagyon régóta nem gondoltam. Most Dionüszosz jut róla eszembe. Az akkori gyermeki vallásosságomban nagyon is keveredtek a pogány és a keresztény elemek. Annál is inkább. mert sok felnőttben is így volt ez. A dajkám — Csibe Terinek hívták — rengeteget mesélt nekem. Nála a szentek élete, a keresztény képzetek titokzatosan keveredtek népmesei elemekkel. Mesélt a temetőkről. ahol éjszaka lovak kóborolnak, fejetlen disznók járnak, ördögök es szellemek jelennek meg. — Lehet azt mondani, hogy a művész teremtő energiájának a titok a forrása, s ez a titkos világ Imre Zoltánnak Jánoshalma volt? — Igen. A világ több. mint ami látható. Minden művészet, a balett is. a nem látható egy részét teszi láthatóvá. Dömsödi Árpád