Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-08 / 57. szám

MAGYARORSZÁG 81. évfolyam, 57. szám 1991. március 8., péntek Havi előfizetési díj: 148 forint Ara 5,80 forint Vastaps a győzőnek Ország-város, nem játékból — Á száz éve született Gaál Gábor szegedi kapcsolatai — Szenátorportré — Beszélgetés Grasselly professzorral — Egy Sztálin-szobor ürügyén — Nőnapi szakácskönyv Kedvezőtlen feltételek M egkezdődött az amerikai katonák kivonása a Perzsa­öböl övezetéből. Tervek szerint először azokat az egységeket vonják vissza a térségből, amelyek a legrégebben tartózkodtak ott. George Bush amerikai el­nök a törvényhozók meghívására a háborús győzelem al­kalmából nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszédet mon­dott a kongresszus két házának együttes ülésén. Amerikai sajtókommentárok egyre bizonyosabbá értékelik Bush jö­vő évi újraválasztását. Irak szabadon engedi az elhurcolt kuvaiti állampolgá­rokat és a foglyul ejtett nyugati újságírókat — közölte Tarik Aziz iraki külügyminiszter. Romániában sajtókampány bontakozott ki március 15-e romániai megünneplése ellen. A román lapok irre­denta akciókkal riogatják a lakosságot, illetve a román nép fekete napjának nevezik a magyar szabadságharc év­fordulóját. Itthon a kormány tegnapi ülésén jóváhagyta a Kupa Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett. négyéves gazdaságpolitikai programot. Az Országgyűlés közigazgatási bizottságának ülésén Zsuffa István belügyi államtitkár közölte, hogy ebben az évben a közigazgatásban jelentős elbocsátások várhatóak. A pénzügyminisztérium illetékeseinek tájékoztatását is­mertetve. azt mondta: idén három-hatezer személynek mondanak fel, közülük kétezren megyei apparátusokban dolgoznak. Lakitelek: Vesztett az apparátus A kormány csütörtöki ülé­sén jóváhagyta a Kupa Mi­hály pénzügyminiszter ál­tal beterjesztett négyéves gazdaságpolitikai progra­mot — tájékoztatott László Balázs kormányszóvivő. A kormány foglalkozott a kül­gazdasági programmal is. A kiinduló pont eszerint az idén a külkereskedelmi fel­vételek lényegesen rosszab­bak a múlt évinél. Tavaly a dollárelszámolású külke­reskedelemben, mintegy 1 milliárd dolláros aktívum keletkezett. Ezt az idén semmiképpen sem sikerült megismételni. A saovjet gaz­daság válsága mélyebb a vártnál, s ez igen kedvezőt­lenül hat a kereskedelmi kapcsolatokra. A forgalom a feltételezettnél is gyorsab­ban csökken, 1990-hez ké­pest 30-50 százalékos visz­szaesés is várható. A testü­let döntött arról is, hogy ad+hcc-bizottságot hoz létre a Budapest—Bécs Világki­állítás előkészítő munkái­nak lezárására. Rúzsa: igenlő képviselők (Tudósítónktól.) Bekerül­tek a hírcsatornákba az öszi helyhatósági választások után a lakiteleki tanácsi ap­parátus dolgozói. A polgár­mesteri hivatal november 19-i határozatával felmon­dott a 12 apparátusbélinek, és pályázatot írt ki az állá­sokra. Perre ment az ügy. A másodfokú ítélet csütörtökön született meg a kecskeméti megyei bíróságon. Megkér­deztük Anka Balázst, Laki­telek polgármesterét, ezzel véget ért-e a huzavona. — Több eljárásról kell be­szélnem — mondta Anka Ba­lázs. — A volt megyei tanács vb-titkára indított ellenünk egy polgári peres eljárást az­zal, hogy a határozatunk tör­vénysértő, szerinte nem szüntethettük meg a vb. szakigazgatási szervét, mert a polgármesteri hivatal en­nek a jogutódja. Első fokon elvesztettük a pert. Ezután vállalta képviseletünket dr. Tallós Emil, országgyűlési képviselő. A csütörtöki tár­gyaláson a megyei bíróság mégis törvényesnek találta a lakiteleki polgármesteri hi­vatal tavaly novemberi hatá­rozatát. Magyarán, mi nyer­tünk. De ezzel nem zárult le az ügy. Ugyanis az elbocsá­tott dolgozók közül kilencen újra pályáztak, nyolc koráb­bi tanácsi dolgozó pályázatát elfogadtuk, egy dolgozó ha­marosan nyugdíjba megy, kettő korábbi, lakiteleki ap­parátusból] munkaügyi vitá­ja pedig ma is tart. És éppen most értesültem róla, hogy a Közalkalmazottak Szakszer­vezete szabálysértési eljárást kezdeményezett ellenem. Ál­lok elébe. Örömteli, derűsnek ugyan nem nevezhető ez az év gazdálkodás szempontjából, de Rúzsa községben a reali­tásokkal számolva kétségbe­esésre nem látnak okot. En­nek magyarázata részben a korábbi ésszerű, takarékos költekezés, másrészt pedig láthatólag a település lakói szívükön viselik a község sorsát, úgy is, mint a ma­guk mindennapjait. A pénz­maradványból, az önkor­mányzat, új adónemektől mentes saját bevételeiből, és az állami „visszaosztás­bál", mint legfontosabb té­téleket jelentő forrásokból ö&szegészében úgy tudnak gazdálkodni, hogy mindenre futja, ha mértéktartóan is. önkormányzati ülésen teg­nap délután szinte vita nél­kül tudtak dönteni a rúzsai költségvetésről, miután többszöri közmeghallgatá­son a település polgárai szá­mos segítő, érvelő véle­ményt mondtak az alapellá­táson túl még lehetséges pénzf el használásról. Ezáltal a tegnap megszavazott költ­ségvetésben az átcsoportosí­tások következtében, a bölcsőde működésének ész­szerűsítésével, és más okos pénzügyi megoldással több, közös gondolkodással elha­tározott dologra tudnak köl­teni. Példaként látható: a meg­levő sportszakosztály támo­gatásán túl újabb, tömeg­sport jellegű tevékenységre is jut pénz. Nyilvánvalóan sokak érdekét szolgálja, ezért kerülhet sor arra, hogy a helybéli egyházközség or­gonavásárlásához szintúgy hozzá tud járulni 50 ezer fo­rinttal az önkormányzat. Külön említést érdemel: az átmeneti időben, a választá­sokat megelőzően a kerek­asztal-tárgyalások során helyben elhatározott „isko­lás gyermekekért" alapít­ványhoz is társul anyagiak­kal a község vezető testüle­te. Az intézményi plusz igé­nyekre, illetve az újabban meghatározott — példaként említett — célokra, mintegy 3 millió forintot fordítanak Rúzsán, az összességében 64 millió 350 ezer bevétellel és kiadással kalkuláló költség­vetésben. b. p. Virágot a virágoknak... Gyenes Kálmán felvételei i'iirrtBff^Kfífmá^éíit^B^I^Sf^ilriit mIk ai If f^-^JÉJ"jÉKWmaPW&mtS&^B* • „ JcNi-** m fi Jm„ '"lihLME.J* rt^Éfe mr ^ Fr ^Ük ' .•jfyr*' 3 "fiHM JL * aS m . * ÍJÉ, JkT TfLf K- " ár TS^taMk ( iK ifcslw^ mm B 'ÍHM Pttr * } sfifrafct mmJor- - * TSMW yl^gl Működőképes a megye Első rendeleteit megalkot­ta, és működőképes Csong­rád megye közgyűlése. Ez a tegnapi testületi ülés leg­fontosabb eredménye. A közgyűlés elnöke, Leh­mann István a februári ülés óta végzett munkájáról be­számolva többek között el­mondta : az önkormányzat apparátusának átalakítása miatt eddig 24, a jövő héten további 42 hivatalnok kapja kézhez felmondó levelét. A régiószemlélet erősödését igazolja, hogy a 6 alföldi megye önkormányzatának vezetői rendszeresen talál­koznak. Legutóbbi, szolnoki összejövetelükön megálla­podtak abban, hogy kezde­ményezik a térség önkor­mányzatainak szövetségét, többek között azért, hogy összehangoltabban léphes­senek föl például azon az év közepén esedékes ország­gyűlési ülésszakon, melyen a honatyák az Alföld hely­zetével foglalkoznak. A hat rmgye önkormányzata tá­mogatja a Budapest—Bécs Világkiállítás megrendezését. Hosszadalmas vita követ­kezett arról, hogy a testü­let milyen módon foglalkoz­zon idei költségvetési terve­zetével: a bizottságok meg­választása után vitassák meg, vagy: egy részéről most határozzanak, a többiről ké­sőbb, vagy: most az egész­ről alkossanak rendeletet Végül — a működőképesség­re, s a folyamatos korrigá­lási lehetőségre hivatkozva — az utóbbi megoldás mel­lett döntöttek, s lényegi vál­toztatás nélkül, többségi szavazattal a képviselők, megalkották az önkormány­zat idei költségvetéséről szó­ló rendeletet. A lényeg: a megye — a tavalyi 2,5 mil­liárddal sjemben — az idéti 1,6 milliárd forinttal gazdál­kodhat. A főbb források: a saját és privatizációs be­vételek, a normatív költség­vetési (azaz állami) hozzá­járulások, a címzett és cél­támogatások, a társadalom­biztosítási alaptól átvett pénzeszközök, továbbá a hi­tel. A bevételek jó részét a megye csak előre meghatá­rozott célra fordíthatja. A közgyűlés csakis a költség­vetési intézményeknek nyúj­tott támogatás, és a beruhá­zásra, a felújításra és a bér­alapra szánt összeg fölött rendelkezhet. A költségve­tési vita végén az ország­gyűlési képviselőket lobby­zásra szólították föl, azaz arra, hogy támogassák a megyei célok megvalósítá­sát. A megyei önkormányzat másik, nagy fontosságú új rendelete: saját szervezési és működési szabályzata. Törvények hiányában ideig­lenes szmsz-szel tették mű­ködőképessé a közgyűlést A testület úgy határozott hogy munkáját hét (ügy­rendi ég jogi; pénzügyi el­lenőrző; költségvetési és gazdálkodási; területfejlesz­tési, idegenforgalmi és kom­munális; művelődési, ifjúsá­gi, sport- és vallásügyi; szo­ciális és egészségügyi; to­vábbá mezőgazdasági, kör­nyezetvédelmi és területren­dezési) bizottság segíti, melynek elnökét és képvise­lőtagjait a közgyűlés meg is választotta. Döntöttek a megyei önkormányzati hiva­tal belső szervezeti felépíté­séről: a titkárság mellett humánpolitikai, területfej­lesztési, továbbá gazdasági, gazdálkodási és vagyonügyi iroda működik. (Törvények és a hatáskörök meghatáro­zásának hiányában lehetet­lenség ezen irodák feladat­körét pontosítani, de nyil­vánvaló, hogy hatékonysá­guk az apparátusban dolgo­zók felkészültségétől függ.) A közgyűlés rendeletet ho­zott a képviselő-testület tag­jainak költségtérítéséről (ülésenként 120 forint élel­mezésre, plusz az útiköltség visszafizetése), jövedelem­kiesésének megtérítéséről (havi 1500 forint), a tiszte­letdíjakról (a bizottságok el­nökeinek havi 10 ezer fo­rintot). A megyei közgyűlés tájé­kozódott az előprivatizáció­ról, a térség nemzetközi kapcsolatairól, továbbá a déli autópálya előkészítő munkálatairól (végleges döntés április elején várha­tó. E témákról később rész­letesebben olvashatnak la­punkban.) A testület meg­választotta a megyei bíró­ság, a fiatalkorúak bírósága és a munkaügyi bíróság né­pi ülnökeit. t. L. & szociális jog nem adomány „Az államnak nem az a szerepe, hogy megajándé­kozza polgárait ezekkel a jo­gokkal, hanem az, hogy kor­látozza önmagát, hogy ne sértsen" — mondta Solt Ottilia a szociális és emberi jogokról szóló előadásában tegnap, csütörtökön azon a konferencián, amelyet a Szociális Munkások Magyar­országi Egyesületének Csong­rád megyei tagozata, a me­gye és Szeged önkormányza­ta rendezett a Rákóczi téri épületben. A szociális törvénytervezet előkészítését célzó tanácsko­záson hangsúlyozta az or­szággyűlési képviselő — úgy is, mint a Parlament egész­ségügyi, szociális és család­védelmi bizottságának tagja —, hogy míg a magyar alkot­mány garantálja az emberi jogokat, a szociálisokat nem. Márpedig ezek nem ado­mányként illetik meg a tár­sadalom tagjait, hanem el­idegeníthetetlen, a gazdasági hatalmat korlátozó jogként. Mi a teendő addig, amíg törvény nem írja elő mind­ezt? Az önkormányzatok feladata, hogy a települések szociális bizottságai világo­san megfogalmazzák, írás­ba foglalják a pénzek elosz­tásának alapelveit, a kötele­zettségeket és elvárásokat, hogy eljárásuk a bíróság előtt is védhető legyen. El­lenkező esetben ténykedésük ellent mond a demokrácia alapelveinek és emberi jogo­kat sérthet. Példaként emlí­tette az előadó; klasszikus konfliktusforrás az afféle megfogalmazás: „Szociális juttatásban az részesülhet, aki erre érdemes". A szerző­désben lehetnek kikötések, (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents