Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-06 / 55. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 81. évfolyam, 55. szám 1991. március 6., szerda ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Állami ünnepünk: augusztus 20 Felkelés Irakban — Hazakerülnek Mészáros Lázár hamvai Ismét a helyi adókról — Csirkefogócska — Angyalbőrben A

z Irakban napok óta tartó Szaddam Huszein-ellenes tüntetés népfelkeléssé terebélyesedett. A felkelők már hat fontos dél-iraki várost tartanak megszállva, és hírek szerint Bagdadban is zavargások törtek ki. Az összecsapásokba, mint az iráni hírügynökség közölte, bekapcsolódtak a köztársasági gárda alakulatai is, egyelőre nem tudni, kinek az oldalán. Kuvait Cityben megtartotta első ülését a hazatért kuvaiti kabinet. Kihirdették a három hónapra szóló szükségállapotot, és igyekeznek javítani az ország villany áram-, víz- és élelmiszerellátásán. John Major brit miniszterelnök moszkvai látogatásán a közel-keleti válság rendezése mellett szóba került a balti államok problémája is. Major a köztársaságok parlamenti csoportjaival is találkozott. Több ezer, menekülni vágyó ember gyűlt össze tegnap az albániai Vlora város kikötőjében, mert elterjedt a híre, hogy egy ott veszteglő olasz szállítóhajóval el lehet hagyni az országot. Az albán vezetés veszélyes kalandorakciónak minősítette az esetet. Augusztus 20-a a magyar nemzet állami ünnepe — erről határozott tegnapi plenáris ülésén az Országgyűlés. A honatyák előzőleg megszavazták a már egy hónapja húzódó, kárpótlási törvényről szóló általános vita lezárását. A szegedi székhelyű nemzeti kisgazdapárt kész együttműködni a független kisgazdapárttal, de a kezdeményezést a függetlenektől várják a nemzetiek — tájékoztatta az MTI-t Szeghő István, a nemzeti kisgazdapárt országos elnöke. Nincs földegyezség Nyugdíjviszály Az a módosító indítványcsomag, amit a Magyar Demokrata Fórum a kárpótlási torvényhez benyújtott, nemcsak a kisgazdákéhoz közielít, hanem az MDF saját, eredeti programjához is, húzta alá Kónya Imre frakcióvezető a kedd délutáni ülés szünetében a frakció sajtótájékoztatóján. A kárpótlások szabályozása Kónya Imre szerint az Országgyűlés legjelentősebb törvénye lesz, mert eldönti az alapkérdést: ikié lesz a vagyon, vagy annak egy része. Az FKGP-vei két kérdésben nem tudott a Fórum ezidáig megegyezni. Az egyik a teljes mértékben visszaadandó földek nagysága. Míg az MDF 600 aranykorona értéknél húzná meg a felső határt, a kisgazdák ennek dupláját tartanák helyesnek. Mivel a kérdéses sávba a tulajdonosoknak mindössze 1 százaléka tartozik, a Fórum a következő egyeztetési fordulóban valószínűnek tartja a megegyezést. Nincs egyetértés a két koalíciós partner között még abban sem, hogy ki kaphassa vissza a földet. Az MDF a mezőgazdaságban dolgozó, vagy helyben lakó érintetteket részesítené előnyben, amennyiben kötelezettséget vállalnak a termőföld hasznosítására. A kisgazdák kiterjesztenék a kört a magyar örökösödési jog szerint felfogott örökösökre is. Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetve nyugdíj kiegészítések megszüntetéséről szóló törvénytervezet tegnapi vitájában Torgyán József, az FKGP frakcióvezetője igyekezett világossá tenni, hogy a képviselőknek az előjogok megszüntetéséről kell dönteniük, és nem holmi „nyugdíjacskák" sorsa a kérdés. A képviselő tudomása szerint az '56-os mártírok özvegyei havonta 370 forint nyugdíjkiegészítésben részesülnek, miközben az állam érdekei ellen cselekvők „óriási" juttatásokban részesültek, résesüLnek. Szűcs István (Magyar Demokrata Fórum) annak a véleményének adott hangot, hogy egyes képviselőik szemében erősebb az inger a kormányellenességre, mint orra, hogy a pártállam kiemelt kedvezményezettjei ellen szóljanak. A kérdés tárgyalása során a legnagyobb vihart Bálás István (MDF) felszólalása okozta. A képviselő emlékeztetett, hogy a kiemelt nyugdíjak megvonása valamennyi párt választási programjában szerepelt, ehhez képest a törvény még mindig nem született meg, jóllehet a céllal mindenki egyetért. Bálás István újólag ismertette MDF-es képviselők e témakörben végzett vizsgálatának eredményét, s Ostorozta az MSZP magatartását, azt, hogy az MSZMP jogutódja semmilyen adatot nem hoz nyilvánosságra. Nagy Attila (MSZP) nevetségesnek, ostobának minősítette a vitát, olyannak, amely alkalmat ad az indulatkeltésre, a gyűlölködésre. Személyes hangú megnyilatkozásában kifogásolta, hogy többen az MSZP-t igyekeznek felelőssé tenni, pedig a párt képviselői a történelmi bűnöktől megszabadulni akaró emberek. Akadémia kontra Hegamorv A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége új Petőfi Bizottságot hozott létre Bökönyi Sándor akadémikus vezetésével. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy mind a szakmai tisztesség és felelősség, a tudomány etikája, mind az ország nemzetközi megítélése védelmében lépnie kell. Bár az előző kormány megkeresésére kiküldött szakértői bizottsága tavaly januárban a Szovjetunióban folytatott vizsgálat során kialakította véleményét: a barguzini lelet egy 100 évnél nem régebben eltemetett, női holttest maradványának tekinthető. Ennek ellenére a „Megamorv Petőfi Bizottság" egyre képtelenebb magyarázatok, gátlástalan gyanúsítgatások kíséretében folytatta annak a tarthatatlan legendának a propagálását, hogy Petőfi sírját találták meg a szibériai Barguzinban — állapította meg az akadémiai bizottság. Szentek kivonulása A Dóm előtti szabadtéri színpadon ezúttal nem előadás folyik: a templomtornyokból előhozott szobrokat tisztogatják. A képünkön látható szereplők közül (egyelőre) csak hárman szentek. A fekvő — a valóságban ülő — alak Szent Gellért, a középen ülő Szent István balján ugyancsak ő látható. A harmadik Kapisztrán Szent János. A szobrok gipszmásolatok. Az álló figurák eredetije a főbejárat oroszlánjainak szomszédságában őrzik a kaput, az ülő alakok pedig odafönn, a homlokzaton figyelik az idő múlását. Velük együtt összesen nyolc szobormásolat kerül majd a templom alatti kripta boltíves fülkéibe. Az átépítés utolsó munkafolyamatához ért. Március 18-án. hétfőn délután 6 órakor püspöki misével és kriptaszentelés6el nyílik meg az altemplom. A munkák nagy részét — a templom burkolatának felújításán dolgozó — Szabó János és munkatársai végezték, de mások is itt hagyták a kezük nyomát: a kapukat például a Délép asztalosai készítették. (Somogyi Károlvné fölvétele.) (nyilas) Az ünnep sorsa Készséggel elhihetjük a Parlament tegnapi ülésén jelszólaló honatyáknak, hogy három nemzeti ünnepünk közül nehéz volt kiválasztaniuk, melyik legyen állami „méltóságra" emelve. Mindhárom — március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a — végigjárta a maga kálváriáját; talán azért áll szinte egyformán közel hozzánk mindegyik, mert ezt a kálváriát a magyar néppel egyszerre járták végig. Megszüntetni, egyszerűen eltörölni őket nem volt mersze a hatalomnak, de az államalapítás ünnepét egy kommunista alkotmány napjává süllyesztették a szabadságharc évfordulói rendőri felügyelet alatt zajlottak, október 23-a pedig... október 23-a volt. Valóban nehéz választani. Érthető volt a kormány álláspontja is, hogy nem kívánja döntésében befolyásolni az Országgyűlést, sőt az alkotmányügyi bizottság sem vállalkozott választásra. A honatyák szavazataira bízták az állami ünnep kijelölését. Elhangzottak érvek, s ellenérvek mindhárom, ról. Augusztus 20-a fejezi ki legjobban a magyar államiság eszméjét — érvelt a Magyar Demokrata Fórum és a független kisgazdapárt frakciója. Március 15-e az egyetlen nemzeti ünnep, amely egyesíti a nemzetet, ez az újkori demokrácia ünnepe — érkezett az ellenzéki válasz. Az európai változásokat, a „csodát" október 23-a indította el — hangzott a kereszténydemokratáktól. Nincs értelme a három nagy történelmi eseményt összehasonlítani, de frakciójuk többsége a szabadságharc évfordulójára fog szavazni — vélték a szocialisták. Nos, a többség, a parlamenti többség augusztus 20-ára szavazott. Az első magyar állam alapításának évfordulója lesz a jövő magyar állam ünnepe. Panek József Autópályák — tervszinten flz államnak olcsóbb, az autósnak drágább Ha koncesszióval épülne meg az Eő-ös autópálya Kecskemét és Szeged közötti szakasza, az arra haladóknak legalább 300 forintos autópályadíjat kellene fizetniük. Az autópályák építése és üzemeltetése címmel tegnap dr. Timár András fejlesztési igazgató, az Autópálya Igazgatóság koncessziós autópálya-irodájának vezetője tartott rövid ismertető előadást az érintett megyei és városi szakemberek részére. A tavaszi olvadással közútjainkon Magyarországszerte jelentős fagykárokra kell számítanunk. A közlekedési szakemberek a keletkezett útkárok helyreállítására — a közlekedési tárca költségvetési részesedését ismerve — nem látnak megfelelő anyagi fedezetet. Ha európai színvonalú autópályák építéséről esik szó, széttárják karjaikat: a tervek elkészültek, s további elképzelések várnak kidolgozásra, de azok megvalósítása — szintén anyagi okokból — a közeljövőben aligha lehetséges. A még érvényben levő törvényeink szerint közútjaink fenntartása, fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. A munkák finanszírozása úgyszintén. A tervgazdálkodás elmúlt néhány évtizedes gyakorlatában a helyi és állami költségvetésből származó pénzeszközökből sok helyütt még az állagmegóvásra sem futotta. A Németh- és az Antallkormány költségvetéspótló kísérletei (autópályadíj, benzináremelés) az erős állampolgári tiltakozás hatására sikertelennek bizonyultak. Nyilvánvalóvá vált, hogy más módon kell az ország vérkeringését is biztosító közúthálózat kiépítését finanszírozni. Erre — ha a Parlament engedélyezi — a legköltségesebb beruházások között számon tartott autópályák, hidak építésére a koncessziós megoldás kínálkozik. A koncessziós törvénytervezet szerint ugyanis a vállalkozónak az állam jogilag és pénzügyileg tisztázott körülmények Között, meghatározott időre átadhatja jogait és kötelességeit. Az úthálózat fejlesztésének e módja az 50-es, 60-as években Nyugat-Európában, a legelterjedtebb nagyberuházási formává vált. Mivel az útépítés hosszú megtérülésű vállalkozás, a bérleti szerződést állami garanciákkal teszik vonzóbbá, hiszen a koncessziós által létrehozott tulajdon az állam tulajdonát gyarapítja. Az autópályák ilyen módon történő továbbépítése esetén természetesen az új szakaszokon autópályadíjat kell fizetniük az autósoknak. A külföldi érdeklődők természetesen azt szeretnék, ha a már meglevő magyarországi autópályarészeket a Magyar Köztársaság apportként bevinné vállalkozásaikba, tehát az általuk működtetett autópályák teljes hosszában díjat szedhetnének. A koncesszióra pillanatnyilag amerikai, olasz és francia beruházók vállalkoznának, az üzlet azonban a koncessziós törvény elfogadásáig csupán remélt lehetőség marad. * A magyar gépkocsi-tulajdonosok költségei a koncessziós autópályák használatával, az előkalkulációk szerint kilométerenként legalább 3 forinttal növekednének. E tény önmagában is kétségessé teszi a konceszsziós autópályák építésének lehetőségét, mivel ha az építendő utak jelenlegi forgalmának számottevő csökkenése várható, s az első 15 évben átlagosan nem nő 3-5 százalékkal az új autópályák forgalma: jobban jár a beruházó, ha másutt néz koncesszió után. (varga) V *