Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-29 / 74. szám

2 Mező-gazda 1991. március 22., péntek Május 1.: az MSZMP fontos szakasza (Budapesti tudósítónktól.) A jogállamiság és a demokrácia kérdéseivel foglalkozó összejövetelt tartanak ma a Villányi úton, Budapesten, a baloldali erők. Ezt tudtuk meg az MSZMP KB tegnapi sajtó tájékoztatóján székházukban, a franzstadti Köztelek utcában. Az összejövetel célja, amint Vasas Joachlm KB-titkár elmondta, hogy „a létező világ" eseményeinek szocialista kérdései ne kerülhessenek perifériára. A székház földszintjén a két porta között a márványfalra szerény fehér lapot ragasztottak, rajta a felirat: „Ingyen van, vidd el és oszszad szét!" A felirat alatt az MSZMP hetilapjának, a Szabadságnak a példányai állnak rendezett csomagokban. Így sem vagyunk sokan, A tájékoztató, amin Thürmer Gyula pártelnök bejelenti az MSZMP tavaszi kampányát, klubszerű, meghitt. Egyik jelentós elképzelésük az, hogy a fontosabb parlamenten kivüli erőket összefogó konzultatív tanács különös útján közelebb kerüljenek a hatalomhoz. „A tavalyi választásokon nem vett részt a választók jelentős része. Így a parlament nem fejezi ki a társadalom érdekeit" — fogalmazott Vasas Joachim. Lapunk megkérdezte tőle, hogy a hiányzókat — közel 70 százalék — automatikusan az MSZMP szimpatizánsai közé sorolják-e? — Akik távol maradtak, nem mind a baloldalra fognak szavazni az új választásokon. De ők potenciális szövetségeseink — mondta Vasas. — Világos, hogy kik mentek el tavaly a szavazóhelyiségekbe. Hogy hova soroljuk ezt a 70 százalékot, ahhoz tudományos felmérést kellene végeznünk. De ők tudják, hogy mire nem szavaztak. Ha most lenne szavazás, és ha ez a 70 százalék Szocialista gazdaság elmenne, azt is tudná, hogy kire szavazzon. — Üj választások? Mikor? — hangzott el a kérdés. — Ezt a valóságos, reális folyamatok fogják eldönteni. A jövő év tavasza lenne az optimális, de az is lehet, hogy előbb meg kell tartani őket. A pártelnök elmondta azt is, hogy a régi hatalmi klikkek helyén újak születtek, ez seiT) erősíti a parlamenti demokráciát. ami az MSZMPnek legfontosabb célkitűzései között van. Pártjuk új fölfogása. hogy egy pártnak nem szabad az Alkotmányban törvényileg rögzített vezető szerepre törekednie. Az MSZMP semmiféle ilyen vezető szerepet nem akar magának. Arról is beszélt Thürmer Gyula, hogy az önkormányzatok hamarosan összeomolhatnak, mert ninc6 pénzük, s nincs rájuk vonatkozó világos, törvényi szabályozás. Az újságíró megjegyzése: a kormányzat nehezen tűri a helyhatósági választásokon kialakult kettős hatalmat. Uralom a Parlamentben és a második, harmadik sor a helyhatóságokban. Az önkormányzatokat a kormány ezért durcásan magukra hagyta, ami akar az ország összeomlásához is vezethet. Az MSZMP természetesen számít a Józanul gondolkodó baloldali emberekre. Elmondta — kérdésünkre válaszolva — Thürmer Gyula, hogy az MDF-et gyüjtőpártnak tartja. (Ebben igaza is van.) Ott is vannak ismert, vagy kevésbé ismert személyek, akikre számíthatnak. Sőt, mondotta; „Nem akarom rossz hírbe hozni őket, de még a Fideszben is látunk ilyen fiatalokat." A munkásszolidaritás ünnepére készül az MSZMP. Támogatta a MSZOSZ felhívását, ők is ott lesznek május elsején Budapesten, a Városligetben, és támogatnak minden vidéki ünnepséget is. „Fontos szakasz lesz!" Magyar vállalkozók az Öbölben? Támogatjuk Dél-Koreát Kapcsolataink Dél-Koreával a diplomáciai viszony rendezése óta zavartalanok, a „folyamatosság" jellemzi azokat. Erősödött viszont a magyarországi rendszerváltás óta a bizalom országaink között, megszűntek az eddigi fenntartások Is, ez még kedvezőbbé teszi a kapcsolatépítést — hangsúlyozta Jeszenszky Géza külügyminiszter csütörtökön szöuli sajtóértekezletén. A magyar diplomácia vezetője a kormány tagjaként első ízben látogatott el Dél-Koreába, ahol Ri Szang Ok külügyminiszterrel és a gazdasági-pénzügyi élet vezetőivel tárgyalt. Jeszenszky Gézát fogadta Ro Te Vu államfő és Pak Csun Ju a dél-koreai parlament elnöke. Jeszenszky Géza sajtóértekezletén kifejtette, hogy a magyar diplomácia minden fórumon támogatja DélKorea törekvését a békés országegyesítéssel és az ország ENSZ tagfelvételi kérelmével kapcsolatban. A magyar diplomácia vezetőjének szöuli megbeszélésein is hangsúlyt kapott az, hogy országaink harmonikus viszonyának a gazdasági kapcsolatok terén is még erőteljesebben kifeje^ ződésre kellene jutnia. A két ország között rövid időn belül gyorsan nőtt az árucsere — tavaly már meghaladta a 100 millió dollárt — de a magyar kivitel elmaradt a dél-koreai eladások mögött, és fokozhatok még a dél-koreai vállalkozók befektetései is. — Mindkét kormányzat ösztönözni kívánja a kétoldalú árucserét, és a háromoldalú együttműködést — hangsúlyozta Jeszenszky Géza. Ez utóbbira az Öböl-háború 'befejeztével látnak országaink bővülő lehetőséget: a magyar vállalatok bekapcsolódhatnak az Öböl térségében működő dél-koreai vállalatok munkájába — tette hozzá. A magyar mezőgazdasági termények értékesítésétől a turizmuson át dél-koreai cégeknek a világkiállítással kapcsolatos Infrastrukturális beruházásokba való bekapcsolódására lát lehetőséget a miniszter, és mint mondta bőven lesz alkalom ezekről a tervékről részletesen tárgyalni. Jeszenszky Géza csütörtökön elutazott Szöulból. Szegedi szenátorok — Korábban milyen kapcsolata volt párttal, politikával? — kérdezem a képviselőnőt. — Az akkori egyetlen pártnak sosem voltam tagja, bár kitartóan invitáltak. — Akkoriban nehéz volt ellentmondani egy ilyen „invitálásnak",. . — A gyerekeimre, s így elfogultságomra való hivatkozással sikerült, s amiatt, hogy tudták: hívő vagyok. Ebből a szempontból ez előny voit, viszont a „klerikális" bélyeget is rám ragasztották. A hetvenes évek közepétől aztán nem hívtak többet. — Mikortól kezdett aktivan politizálni? Ügy 1987 tájén, amikor érezni lehetett a változásokat. 1988—89-ben férjem révén két évet Kanadában töltöttünk, s akkor szinte faltuk a hazai újságokat. Amint megtudtam, hogy megalakult a demokrata fórum, már kintről elküldtem a jelentkezésem. — Mi volt a vonzó a fórumban? — összetartó erő volt, öszszetartó emberek révén. Éreztem, hogy a demokrácia, ami addig csak szólam volt, most valósággá válhat. — Igazolódtak a reményei? — Nagyrészt igen. De én hűséges természet vagyok, azt hiszem, ha csalódnék is az MDF-ben, más pártnak akkor sem lennék már tagja. Egyébként Jobbnak tartottam addig a fórumot, amíg nem szerveződött párttá. — Mi volt akkor más, jobb? — Nem tapasztaltam azt a széthúzást, ami most, az egyéni érdekek előtérbe kerülésével tapasztalható. Ez az örök magyar átok kisiklathatja a legjobb szándékokat is. Én azonban bízom abban, hogy mindenki rájön: párton belül és kívül egyaránt az együttműködés hozhat csak eredményt. Dr. Berekné dr. Petri Ildikó Dr. Berekné dr, Petri Ildikó (45 éves) az MDF színeiben, a 11. számú választókerületben szerzett képviselői mandátumot. A képviselői testületben e, környezetvédelmi bizottság titkári pozíciója jutott neki, de tagja az egészségügyi, a tudományos és felsőoktatási, valamint az IKV-t felügyelő bizottságnak Is. A SZOTE Vértranszfúziós Állomásán dolgozik biológusként, egyébként címzetes egyetemi docens. Férjnél van, két leánygyermek anyja, s kedvenc Időtöltése a zenehallgatás, kertészkedés, olvasás, valamint a színház. Az ételek között a marhasültet említi első helyen. — Ezt egyúttal a parlamenti munkára is érti? — Igen. Bár sokakkal ellentétben én természetesnek tartom a parlamenti szóváltásokat. Montrealban tapasztaltam a televízión keresztül: a francia, illetve angol ajkú képviselők egészen hevesen esnek egymásnak. Ez tehát a demokrácia természetes velejárója. A többségnek ez csak azért furcsa, mert évtizedeken keresztül a teljes egyetértéshez szokottá Parlamentben. Most azt is meg kell tanulni: a demokrácia időigényes dolog. — S hogyan valósul meg, milyen sikereket ér el a demokrácia a helyi önkormányzatban? — Nem számonkérésnek szánom, hisz ismerem a kormány és a Parlament terheit, de amíg a fontos szabályzók, így leginkább az önkormányzati törvény, hiányzik, addig nem teljes a munkánk. A látványos ténykedés akkor kezdődhet, ha ismerjük a lehetőségeinket. Az önkormányzat ténykedését ettől függetlenül optimistán ítélem meg — ez alaptermészetem, enélkül semmit nem tudnék tenni az életemben. Hogy többféle vélemény megnyilvánul a testületben, azt ls mindenképpen jónak tartom. — Mint o környezetvédelmi bizottság titkára: e területen mit tart legfontosabb teendőnek? — A környezet tisztaságát alapvetően fontosnak tartom annak érdekében, hogy szellemileg is tiszta fejű emberek éljenek ebben a városban. Virágos, tiszta Szegeden szeretnék élni, s bár tudom, hogy ez pénzkérdés, a szemlélet változása is sokat jelenthet. Konkrét ténykedéseink közé tartozik, hogy az érdekelt vállalatokkal egyeztettük a tavaszi nagytakarítás rendjét és mértékét — azt hiszem, ennek jelei láthatók az elmúlt hetekben a városban. Külön köszönöm is az érintetteknek, hogy erre a nagytakarításra odafigyeltek. Szeretném azt is, ha ez nem kampány lenne, hanem folyamat — de újból leszögezem, tudom, hogy ez is főként pénzkérdés. Mint ahogy pénz kellene, sőt, kormányközi egyeztetés is a Tisza megtisztításához. Illő lenne, ha Szeged „főutcája" ismét alkalmas lenne strandolásra, fürdésre. Még valami. amit fontosnak tartok a környezetvédelemben: a gépkocsiforgalom korlátozása a Belvárosban. Balogh Tamás Klapka• induló Németország kifizette Az ORFK különösen nagyértékű devizagazdálkodási bűntett alapos gyanúja miatt büntető eljárást indított Klapka György, a Klapka GmbH vezetője és társai ellen. A nyomozás eddigi adatai szerint Klapka György három alkalommal több mint 70 millió forint értékben. használhatatlan számítógépegységeket importált Magyarországra, az érdekeltségi körébe tartozó cégek közvetítésével. „Áz jó hírért... ff Jugoszlávia Válság és pQlltlkal meglepetés A második világháború utáni legnagyobb politikai válságban végre párbeszédet folytattak az érdekelt jugoszláv felek. További feszültségek kisérik azonban a kérdést, hogy m| is történik majd az ország „államberendezkedését" Illetően? Európa többedszerre is figyelmeztetett: a békés út és Jugoszlávia egysége viszi, vibetl közelebb a balkáni tériéget a kontinenshez. Ismeretes, hogy Milosevic, n marxista szerbiai és Tudjman, a saecessztonista horvát vezető a hét elején titokban találkozott egymással. Az előbbi személyiséget, mint kemény kommunistát és nacionalistát, az utóbbit pedig, mint ugyancsak kemény, de nem kommunista nacionalistát tartják számon a jugoszláv kulcsfigurák sorában. Megállapodtak abban, azon lesznek, hogy 2 hónap leforgása alatt megoldják Jugoszlávia föderációs válságát Tény, hogy e találkozó kétségtelen erőfeszítés volt arra, hogy párbeszéd bantakoZhassék ki, ugyanakkor valamelyest csökkenjen az országot polgárháborúval fenyegető népességi és politikai feszültség, amelyet egyéb gondok és bajok is tetéznek. Miközben Belgrádban módosították az alkotmánytörvényt, és ezzel feltételeket teremtettek a jogtalanul elvett földek visszaszármaztatására, az illetékes bizottság tagja a parlament elé terjesztette a március 9-ei véres megmozdulások tényétről szóló jelentésit, melyet ma, pénteken vitatnak meg. Ezekben « napokban tárgyaltak a képviselőik a tájékoztatási, a politikai szervezetek pénzeléséről szóló törvényről, a sztrájktörvényről, valamint a Belgrádi RTV munkájáról szóló jelentésről. Dr. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének parlamenti képviselője 12 társa nevébai kezdeményezte, alakítsanak bizottságot a vajdasági tájékoztatási eszközök helyzetének kivizsgálására. Erről később esik majd még szó. Hatalmas érdeklődés előzte meg a jugoszláv államelnökség mai spliti ülését. Sokat várnak az összejöveteltől, s egyes külföldi szakértők valóságos meglepetésnek tartják a szerb és a horvát vezető minaoi találkozóJát. Az ülést Tudjman horvát elnök nyitja meg, és várhatóan késő délután közös sajtótértekezletet tartanak A jugoszláv vezetők e találkozóját, mintegy 100 hazai és külföldi újságíró és fotóriporter kíséri figyelemmel. A tárgyalófelek három és fél órás zárt ülésen taglalják Jugoszlávia államberendezését, és a válságból való kivezető utat. Ez az esemény annál is inkább időszerű, mivelhogy több irányból is érkezett figyelmeztetés: csakis békés úton folyó rendezés és Jugoszlávia egysége szavatolhatja a lehetőséget, hogy az ország közelebb kerülhessen a kontinenshez. Egyébként Vajdaság elnöke kijelentette: a tartomány harcosszövetségének bizottsági értéikelése is megerősíti a tényt: reményt ébresztenek a felelős tisztségviselők fáradozásai az egység megőrzésére, és az új viszonyok kialakítására Jugoszláviában. Koliger Károly Németország csütörtökön kifizette annak az összegnek az utolsó részletét is, amelyet az Egyesült Államoknak ígért hozzájárulásként az Öböl-háború költségeihez. Az 1,68 milliárd dolláros részlettel együtt Bonn öszszesen 10,5 milliárd dollárt folyósított Washingtonnak, zömmel készpénzben. Az összeg a januárban ígérthez képest negyed milliárd dollárral nagyobb, mivel időközben a márka árfolyama gyengült a dolláréhoz képest. Theo Waigel német pénzügyminisztert, aki a hét elején Washingtonban tárgyalt, hazatérte után hevesen bírálták az ellenzékben lévő szociáldemokraták, amiért Németország teljes egészében kifizette az Egyesült Államoknak az ígért összeget. Az SPD szerint a háború a vártnál rövidebb volt s a tervezettnél kevesebbe került. Waigel azonban úgy értékelte. hogy ha nem fizetnének, Németország jó hírét kockáztatnák. Így viszont Bonn demonstrálhatja, hogy továbbra is megbízható szövetségese Washingtonnak. Szerb—horvát alku Splitben tegnap megkezdődött hat jugoszláv köztársasági vezető találkozója. Ez az első ilyen jellegű tanácskozás, eddig kibővített elnökségi ülések keretében folytattak vitát a jugoszláv válság áthidalásáról. A legutóbbi elnökségi ülésen fogadták el azt a horvát és szlovén javaslatot, hogy ezentúl a köztársasági elnökök felváltva különböző köztársaságokban közvetlen megbeszélések keretében tisztázzák a vitás kérdéseket. Az első ülés házigazdája Franjo Tudjman horvát elnök, ő fogadta a Dalmacija villába, Tito egykori spliti rezidenciájára érkező vendégeket Az elnöki csúcs közvetlen előzménye az, hogy hétfőn váratlan és titkos tanácskozást folytatott a szerb—horvát határ mentén Szlobodan Miloeevics szerb és Franjo Tudjman horvát elnök. Sajtóértesülések szerint a tanácskozásán megállapodtak arról, hogy Horvátország szabad kezet ad Szerbiának Vajdaságban és Koszovón, valamint hozzájárul Ante Markovi cs szövetségi kormányfő leváltásához, amiért cserébe Horvátország a horvát alkotmány szellemében normalizálhatná a viszonyokat a knini körzetben, a horvátországi szerbek sorsával kapcsolatban. Az alkut több köztársaságban és a sajtóban máris hevesen támadják, a két érintett még nem nyilatkozott — nem cáfoltak, nem is erősítettek meg semmit sem.