Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-29 / 74. szám

1991. március 123., csütörtök A helyzet 3 Teljes körű mezőgazdasági összeírás Végre, meghallgatják a mezőgazdaságból élőket, sőt még kérdéseket is tesznek fel nekik. Április első felében 1,7 millió családot keresnek fel az összeírok. A széles körű statisztikai adatfelvételt kormányrendelet írja elő, s a népszámláláshoz hasonlóan, kötelező a válaszadás. Az indíttatás kettős. Egyrészt az agrárgazdaságban előállt új helyzet, a kis- és farmergazdaságok, vállalkozási fonnák térnyerése vagy kierőszakolása megkívánja, hogy az alapvető döntéseket statisztikai adatokkal alapozzák meg. Másrészt, hazánk is részt vesz a minden évtizedben esedékes, az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO által ajánlott információgyűjtésben, mely jelenleg 110 országra terjed ki. Magyarországon hasonló részletességű kérdéskört 1935-ben, '72-ben és '81-ben intéztek a termelőkhöz. A KSH Csongrád megyei zésre használhatják, s semigazgatója, Klonkai László milyen más célra nem adják elmondta, hogy megyénkben ki. Adókivetési „terepszemnyolcszáz összeíró 70—80 lének" már csak azért sem ezer gazdaságot keres fel. alkalmas a felmérés, mert a Mezőgazdasági jellegű területeken házról házra járnak a KSH pecsétjével ellátott igazolványt kérésre felmutatni köteles munkatársak. Városok belterületén csak a földtulajdon alapján összeállított címlistán szereplők számíthatnak a kérdezősködésre. Aki 1500 négyzetméternél kisebb szántól, vagy 800 négyzetméternél kisebb szőlőt, kertet művel, illetvé nem tart négylábú állatot, s baromfit is csak saját szűk-: ségletre, az nem minősül gazdának. A KSH szeretné előre eloszlatni a bizalmatlanság minden formáját. Törvényéi tisztesség egyaránt arra kötelezi őket, hogy a személyre szóló adatokat csak összegenyilatkozónak nem kell aláírnia, s állításait okmányokkal bizonyítania. Az ágazat köztudottan feszültségekkel teli, mégis önmérsékletet kérnek az adatgyűjtők. Nem ők okozták az ellentmondásokat, ezért a világ baját sem rájuk kell zúdítani. Szerény fizetségért feladatot végeznek, segítséget érdemelnek, s nem kiátkozást. Októberben a kistermelés további teljesítmény-felmérésére is sor kerül. Ekkor a teljes körű felvétel címjegyzékéből országosan 70 ezer, véletlenszerűen kiválasztott adatszolgáltatót keresnek fel. Decemberben az Egységes Lakossági " Adatfelvételi Rendszer keretében 30 ezer háztartásban írják össze a kistermelésben való részvétel néhány jellemzőjét. E fokozatok révén megbízható pontosságú adatsor jön ösz6ze, mely elemzés megbízható helyzetértékelés alapjául szolgál. Hogy mindezekkel hogyan tudnak élni politikusaink és gazdasági szakembereink, azt majd rajtuk kérjük számon, J Tóth Szeles István történeti előzmények Magyarországon a mezőgazdasági termelés statisztikai felméréséről 1828-tól vannak megbízható adatok. Ekkor a megfigyelések a bevetett területre, a termésre és a haszonállatok számára terjedtek ki. Az első földnyilvántartást, az ideiglenes katasztert 1853nban, a szőlőre vonatkozó adatgyűjtést 1873-ban vezették be. Az első teljes körű összeírást 1895-ben rendelték el. a kérdőívek több mint ötszáz pontból álltak. Az első világháború után lényegesen megváltoztak a területi és termelési jellemzők. a következő felmérési azonban elsősorban pénzügyi okok miatt 1935-ig halasztódott Az ezt követő hasonló megmérettetést a világháború és a kialakuló nagyüzemi rendszer odázta el, egészen 1972-ig. Ez kimutatta, hogy az ország lakosságának csaknem fele vesz részt a mezőgazdasági termelésben, s fogyasztja háztartásában az így előállított termékeket A tényekkel való szembesülés nem kisi mértékben járult hozzá, hogy a kormányzat belássa, olyan széles körű gazdasági tevékenységről van szó. amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezt pontosította az 1981-es összeírás. Ezek az előzményei a napokban esedé. kes, a FAO világiprogramja részeként végrehajtandó újabb, teljes körű adatfélvételnek, melyet az évtizedenkénti gyakoriság mellett a tulajdon- és piaci viszonyok számottevő változása ig indokol. Amennyiben e tudás birtokában született józan agrárpolitikai döntések segítenek megteremteni a termelés és értékesítés biztonságát, akkor megérte a közel 200 millió forintos kiadás. T. Sz. I. Drágább lesz a Délmagyarország r Áprilistól emelünk Április 2-ától, azaz keddtől drágább lesz a Délma(gyarország. A régiek szerint egy napilap soha nem kerülhet többe, mint egy tojás, ezt azonban ma már a legtöbb újság nem tudja tartani. A hétköznapi DM-ért ezután 5,80 helyett 7,40-et, a magazinnal bővebb szombati számért 6,50 helyett 8,30at kell majd fizetni az újságospavilonoknál. Ennek megfelelően emelkedik a havi előfizetési díj is, 148-ról 185 forintra. Természetesen áprilisban még a régi áron kézbesíti a Délmagyarországot a posta, az emelt tarifa az előfizetőkre csak májustól vonatkozik. Eddig a hír, s bár bizonyára unják már az áremelkedésekhez kapcsolódó magyarázatokat, mégis ilyennel szolgálunk. ÍEmelkedtek a nyersanyagárak — kezdődik legtöbbször az érvelés —, s ez most az újságcsinálásra is igaz. Egy 'kilogramm papír 1990 januárjában 21 forint volt, áprilisban 29, októberben már 40. Jelenleg pontosan 54,30-at kell minden kilogrammért fizetni. Drágább lett a terjesztés is. Korábban 1,80-at fizetett a kiadó a postának egy példány kézbesítéséért, ma ugyanez 2,50-be kerül. Időközben elektronizáltuk a szerkesztőséget, s áprilistól már minden oldalt a Sajtóházban szedünk és tördelünk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyomda ezután kész, fényképezhető oldalakat kap tőlünk, s nem késő este fröccsen betűnként formáiba az ólom. Ez a modernizálás — egy hoszszabb, átmeneti időszákra '— többletkiadással jár. De nézzük most az újság szoros önköltségét. Egy példányban 3 forint értékű papír, 2,50 nyomdaköltség van. Ez utóbbiból 1 forint a szerkesztőségi szedés és oldalösszeállítás, 1,50 a nyomás költsége. A lapot a posta 2,50-ért viszi házhoz. Ez eddig pontosan 8 forint, vagyis példányonként mínusz 60 fillér a 7,40-es árral számolva. Ebből természetesen nem lehetne gépírókat, portásokat, szerkesztőket, bérszámfejtőket, fényszedöket, újságírókat, s azok társadalombiztosítási járulékát fizetni. (összesen 70 ember kell ahhoz, hogy a Délmagyarország naponta megjelenjen.) Mint minden szerkesztőség, mi is tetemes mennyiségű papírt fogyasztunk, sokat telefonálunk, lűíühk, világítunk stb. Ezt összeadva, egy példány önköltsége jelenleg 10 forint felett van. A különbséget a hirdetési 'bevételből finanszírozzuk, ez az összeg a lapár mellett a második —, s egyben utolsó — bevételi forrásunk. Nemrégiben — szintén a korszerűsítés egyik fontos állomásaként — elértük, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, a lapunkba feladott hirdetések már másnap megjelenhetnek. A mellékelt táblázathoz annyit teszünk hozzá: az áremeléssel mi is csak beálltunk a sorba. (Megjegyzendő, hogy még így is a Délmagyarország az egyik legolcsóbb magyar napilap.) Természetesen ez az olvasóknak nem vigasz, még akkor sem, ha hozzátesszük, hogy más megyékben a napilapok rendszerint 8 oldalon jelennek meg — csak a szombati számok vastagabbak —, eközben a Délmagyarország folyamatosan 12 — májustól hét végén 16 — oldalon jut majd el az olvasókhoz. Város Példányszám Előfizetési díj Érdekeltség Petőfi Népe Kecskemét 61 ezer 199 FI Bronner Tofnat Népújság Szekszárd 34 ezer 199 FI Springer Zalai Hírlap Zalaegerszeg 71 ezer 195 FI Krone Délmagyarorsz Szeged 5R ezer 185 Ft Nice Press Morzsák a Bibliából „... ezt mondta: ELVÉGEZTETETT! És fejét lehajtva, kilehelte lelkét" (János ev. 19:30.) Ez a szó, melyet nagypénteken Jeruzsálemben, a Golgota hegyén, a keresztfára feszített Jézus mondott közel kétezer évvel ezelőtt — még ha a haldokló elhaló hangján mondta isi —. olyan határa van, hogy azóta visszhangzik a látható és láthatatlan világban. Minden élet és halál, minden tett és esemény, tudatlanul vagy tudatosan, a maga módján visszhangot ad tőle. Vannak emberek, akiknek a visszhangzása azt mondja: Kinek előbb, kinek utóbb eljön a vége; az élet ugyanig tovaszáll, a sör magába zár. Volt benne öröm, vagy keserves küzdelem, egyszer nincs tovább. Mások értékelni próbálják tanításait, tetteit; a jó akaratát elutasító, meg nemi ériő. hálátlan emberek gonoszsága miatt elbukó tragikus hős iránti kegyelet és tisztelet visszhangját adják, beleérezve saját sorsuk fájdalmát: „Ide juttatták; érdemes volt-e megtermi, amit tett?" Mélyebb visszhang hallható ott. ahol feladat megbízatás elvégzésére gondolnak: Azért jöttem, hogy a törvényt ós a prófétának tanításait be. töltsem. (Máté, 5:17.) Betöltötte a törvényt Az örök rendelés szerint megünnepelte tanítványaival a húsvéti bárányvacsorát és az új szövetség eseményévé változtatta, mely az ő halálát hirdeti, amíg visszajön. (Máté 26:26-29; I. Korinthus. 11:23-26.) Anyjáról gondoskodott még a keresztről is, amikor tanítványára, Jánosra bízta. (János. 19:2627.) Betöltötte a próféták több mint fél évezreddel előbb megírt jövendölése, it mindent, ami a Messiásról megíratott (Lukács ev, 4:14-21.) Szamárháton vonul be Jeruzsálembe (Máté, 21: 1-13), ezzel elvégeztetett, amit Zakariás próféta megírt (9:9). Ézsaiás próféta látása szerint: „Ki hitte volna el, amit hallottunk? ... Megvetett volt és emberektől elhagyatott, fájdalmak: férfia: betegségi ismerője; Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt nem törődtünk vele. Pedig a mi betegségeinket viselte ... Mi meg azt gon. doltuk, hogy Isten csapása sújtotta, és kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket... az Ür őt sújtotta mindnyájunk bűnéért. Amikar kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. A bűnösök közt adtak sirt neki, a gazdagok közé jutott halála utáni, bár nem követett el gonoszságot" (Ézsaiás. 53:1-9). Az Újszövetség visszhangjai magyarázzák meg számunkra a Krisztus halálának 'értelmét, jelentőségét és hatását: „Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ö Sebei által gyógyultatok meg" (I. Péter. 2:24) jnexn veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktál örö. költ hiábavaló életmódotokbóL hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtlen Báránynak, a Krisztusnak a vérén" (I. Péter. 1:18-19). „Isten... a bűn miatt tulajdon Fiát küldte el a bűnös testhez hasonló formában és kárhozatra ítélte a bűnt a testben." (Római Lev.. 8:3.) A Jelenések könyve érzékelteti az örökkévalóság, a láthatatlan világ visszhangját: az Isten trónusa előtt álló Krisztus, mint megöletett Báránv látomásában, és hogv minden teremtmény a mennyben és a földön, a föld alatt és a tengerben, és minden. ami ezekben van, ezt mondta: .A királyi széken ülőé ési a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké! Ámen!" (Jelenések k.-ve, 5:1-14.) A legszemélyesebb visszhang és legjobb példa számunkra Pál apostolé: „Krisztussal együtt én is keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek. az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta értem" (Galata, 2:20.) Isten áldása legyen ünneplésünkön! Papp László református lelkész Kép-zavar Hát ha valami, ez a kép valóban zavarba hozott. Lángol a víz. A mohos vödörből fölhúzott, évtizedek óta kristálytiszta vizet rejtő kút megátkoztatott Égő vizet rejteget Azt gondolná az ember, a képzelet játéka, s talán a csodás fantáziájú Lázár Ervin meséi keltek életre egy filmforgatás erejéig: Amikor is vízoltók szállták meg a várost egy kifordított világban. De nem. A fotó dokumentum értékű, Czika László készítette Zala megyében. Sármellék községben. Az történt ugyanis a Balaton-melléki településen, hogy a több mint három évtizeden át a határban állomásozó szovjet repülőkötelék a falu kútjaiba engedte kerozintartalékait. A kerozin különleges tulajdonsága, hogy nem áll meg a civil porták határánál, hanem — a természet törvényei szerint — leszivárog a talaj különböző rétegeibe, és, fertőzi az ásott és artézi kutak vizét is. A szennyezett kutak száma egyre növekszik, s a kiöntött víz — mint a kép tanúsága mutatja — meggyújtható. Nem sokat kezdhetnének vele a helybéli önkéntes tűzoltó-egyesület tagjai. Képtelenség', mondanánk: elképesztő. kiálthatnánk: döbbenetes, verhetnénk az asztalt S mit teszünk?! Közöljük a megdöbbentő képet, ós cikket biggyesztünk alá Mégpedig miről? Arról, amit már annyian és anynyiszor elmondtak: öngyilkosságot kísérel meg maga ellen az emberiség. Részint az ilyen figyelmeztető és elképesztő jelenségekkel, mint a sármelléki lángoló víz; mint az Öbölben nehéz alajruhában vergődő vízi madarak tragédiája; mint a szennyezett folyók; partján az oszló haltetemek tízezrei; mint a savas esők által rrvegkopasztott erdőségek; mint a szernéttengierben eleség után kutató, kártevők százeredt szertehordó sirályok tömegei, és sorolhatnánk. Mert a kiindulópont ugyanaz; mint a végpont: az ember. Mi magunk. Felelősségünk vagy felelőtlenségünk, önzésünk vagy toleranciánk. írom mindezt, amákor kezembe adta Csizmazia György barátom a Szegediért Alapítvány támogatásával megjelent, karcsú és elegáns kötetét, a Fehér-tói madarak... című gyűjteményt. Az írások döntő többsége e lap hasábjain jelent meg az elmúlt két évtizedben Vadvízotrazág lakóiról, a filmekben, fotókon és írásokban oly sokszor megörökített Fehér-tó madarairól. Csizmazia a Fehér-tó szerelmese; indíttatást és elhivatottságot Móra igazgató úr örökségéből és Beretzk Péter tanításaiból merített Társa lett e könyvben Kass János, aki pompás rajzokkal gazdagította Csizmazia György lírai természetrajzát Hányszor szembesültünk már magunkkal, s szégyelltük el titkon magunkat eldobott cigarettacsikkek, parittyával lelőtt madarak, kiskertben elégetett műtrágyák füstje, vízparton mosott autók olajfoltjai miatt. Szégyenkeztünk, de gyengék voltunk másképp cselekedni. Talán azért, mert nem ismerjük eléggé a körülöttünk levő világot, nem mértük még fel soha, hogy ránk, gyermekeinkre milyen veszélyek leselkednek a lombtalan erdőkben, a haltetemeket kivető vizekben, az arzénes kutakban, a benzingőzös belvárosokban. Csizmazia könyvének kis írásai bizonyíthatják, miként lehet szeretni a természetet, miként érdemes figyelni az évszakok váltakozását, a madarak életét, egy fehér-tói kirándulás váratlan élményeit. S aki tudja, ismeri és szereti ezt a körülöttünk }evö karnyújtásnyi világot az talán felelősebben él és bátrabban ítél. A környezetszennyezés és környezetvédelem karunk új kategóriái. Egyszerűbben ezt úgy is mondhatnánk. a felelőtlenség és a felelőtlenséggel szembeni akarat megtestesülése. Elképesztő, hogy egyáltalán, ezekről a kérdésekről beszélni kell, hogy ilyen programokkal pártok születhetnek, hogy lángra lobbanhat a víz; és lombját vesztheti az erdő. Mert ha mindenki a maga , helyén, környezetében nem csupán jelenére, hanem unokáira is gondolna, ha nem pusztán a civilizáció tál. cán nyújtott kényelmét fogadná el. hanem a következményeit is számba venné, akkor értelmetlen dolog lenne környezetszennyezésről és -védelemről beszélni. De amíg döglött halakat hord hátán a folyó, aimíg kiszá. radt fák jelzik a volt fenyvest amíg lángra lobban a mohos favödar vize... ?! Tandi Lajos