Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-04 / 53. szám

1991. március 4., hétfő A helyzet 3 Kis piacgazda(g)ság Árunk tavalyi, kedvünk téli... Reggel nyolc óra körül mindössze nyolcan állnak az asztalok mögött. Kínálatuk majdnem szegenyes, áraik majdnem gazdagosak. Az itt vásárolni kényszerülő panelvárosi asszonyok drágállják a portékái. És veszik. Általában keveset, egy-egy főzésrevalót — a drágából a kevesebb talán olcsóbbnak tűnik. S egy kis leveszöldségért, burgonyáért ki utazik be (oda-vissza huszonnyolc forintért buszon, villamoson) Tarjánhói a belvárosi piacra, amikor kétnapos mosás, vasalás, főzés, takarítás a gondja... — Legfeljebb nagyobb bevásárlás miatt megyek be — mondja egy ismerős fiatalasszony. — Vagy ha olyat kellene vennem, ami itt nincs. Most például fél liter dughagymát keresek a kertbe. Csatlakozom. Pár perc múlva a Szent István téri piacon keresünk. Egyetlenegy árus kínálja. Monopolhelyzetével nyilván abszolút tisztában van, mert 35 forintot kér egy felesmérőnyi apró vöröshag)máért. Alkudni próbálok, mondom, a Marx téren legalább egy tízessel olcsóbb. Természetesen azt tanácsolja, akkor vegyem meg ott. Itt. a víztorony tövében meglehetősen szigorúan szabott árak vannak — s meglehetősen tél végi árufelhozatal. A kilónként húszért kínált ráncosodó krumpli, a negyvenért töppedő alma, a meg sem mosott sárgarépa és petrezselyemhalmok között valóságos szenzáció két fiatal ajánlata: banán kilónként 85 forintért. Árujuk elóbb elfogy, mint a reá váró sor, egyszercsak nincs több. S nincs magyarázat, a jótékonyan alacsony árra sem. nem nyilatkoznak „üzleti titkukról". Firtathatom hát tovább a zöldségárakat, Annyira kevés az árus, hogy nem nagy fáradság mindet megkérdezni. A körbejárás végén mielőtt igazán komolykodó piacelemző gondolkodásba kezdhetnék lehangoló helyzetjelentést fogalmazva, egy nó hóvirágcsokrot nyújt felém: Tizenötért adom. Látja, ittajóidó! Veszem a tavaszhirnököt — ennél jobb vásár nincs. Hiába néznek szálanként ötvenért hivalkodó gerberák... A Marx téri piacplaccon Se nézek vissza rájuk. Pedig itt szinte olcsónak tűnnek a százszázötven forintokért kínált cserepes jácintokhoz képest. Amiket a mellém sodródó középkorú nó átszámít: — Hat kiló alma ára. Ha abból vesz, amit ott a kerítés mellett huszonötért adnak - int a „tetthely" felé, ahol hosszú sor toporog. Míg közelítem az akciós vásárt, megkínálnak másféle almákkal, 30-50 forintokért, órölt piros paprikával 400-500ért. apró burgonyával, 12-ért, Sophiane cigarettával, dobozonként 30-ért. Kelleti magát előttem kilónként 350-ért paradicsom. darabonként 15 és 25 közötti áron sápatag zöldpaprika, dobozkába fóliázott húszdekányi földieper 250-ért. ananász darabonként 150 forintért, s természetellenesen hamvas őszibarack, meg sem merem kérdezni, mennyiért. Mások se kérdezik. Primőrként spenótot, zöldhagymát keresnek — csak hát kicsi még belőlük a felhozatal. A fiatalasszonyt, aki icipicinek látszó saiátafejeket ad 3 forintért percek alatt megszabadítják a kofamunkától. Kíváncsiskodom: -r Megéri ilyen olcsón adni? Mosolyog és sietősen válaszol: - Attól függ, mihez képest. Én ezt most csak mellékesen hoztam ide. Kell a hely a fólia alatt másnak, kiszedtem, és mert amúgy is jönnöm kellett be a piacra, gyorsan elpasszoltam. Hozott pár csirkére valót. Azokért jöttem. Előrendeltem itt a pavilonnál. 18 forint a naposcsibe darabja, viszek ötvenet. Megegyezünk, ha majd azokat eladni hozza, találkozunk — egy igazi tavaszi piacnapon. Amikorra talán rosszkedvünk telét is enyhítik a tavalyi zöldségek helyett kínálkozó frissek. Legalább azoknak, akiknek lesz rá pénzük. Nekem most még akadt 8 forintom, hogy vegyek három barkás áeat egy nénikétói - télűzónek, 1991 márciusának első szombatján. Sz. M. A Volán a környezetvédelemről „A közlekedés olyan, minta futball..." Szeged környezetének védelméről már nyilatkozott az önkormányig' illetékes bizottságának elnöke, s a Zöld Párt képviselője is. Mindketten kiemelt helyen említették a tömegközlekedés problémáját. Szeri István igazgatóval a Volán alkalmazkodási lehetőségeiről beszélgettünk. — A Zöld Pari egyik javaslala az volt, hogy az önkormányzat a költségvetésén keresztül szabályozza a Volán járatait. s ekképp legyen befolyással a környezetvédelemre. — Annak idején a közgyűlésnek is elmondtam, hogy két út létezik: vagy emeljük az árakat, s akkor megőrizhető a jelenlegi színvonal, vagy a régi árszintet tartjuk, de akkor mélypontra kerül a közlekedés. Egyes nyomvonalak megszüntetése, más járatok ritkítása óriási felháborodást idézne eló a lakosság körében. Ha egy város elért egy bizonyosszínvonalat a tömegközlekedésben, onnan visszalépni már nem lehet. Ha mi 107 helyijáratos autóbuszunk helyett csak hatvanát-hetvenet üzemeltetnénk — kényszerből, akkor az emberek haragja ellenünk fordulna, s mi a labdát kénytelenek lennénk visszapasszolni az önkormányzatnak. A drasztikus színvonalcsökkentés tehát csakis akkor járható út. ha a közgyűlés vállalja annak politikai konzekvenciáit — De az útvonalak ésszerűbb összeállításával, s a megállóhelyek ritkításával mégiscsak előtérbe helyezhetők a környezetvédelem szempontjai. — Bármilyen okos javaslatot örömmel fogadunk. El kell azonban mondanom, hogy a lakosság és az önkormányzat forgalomszervezöi részérói óriási a nyomás. A 35-ös busznak például, amely körbejárja a várost, a dorozsmaiak útvonalbóvítését. más használói pedig a járat sűrítését követelik. S ez más esetekben is így van. A közlekedés olyan, mint a futball, mindenki azt hiszi magáról, hogy született szakember, só okosabban csinálná. A megállóhelyek létesítése vagy megszüntetése különben sem a Volán, hanem a polgármesteri hivatal építési és közlekedési osztályának hatáskörébe tartozik. Vállalatunk csak kezdeményezhet. de mindennemű engedélyt a szakapparátus ad ki. — Mégis, mit tehet akkor a Volán a tisztább környezetért? — Elsősorban Uj műszaki megoldások alkalmazásával óvjuk a várost a szennyezéstől, olyan berendezésekkel, amelyek csökkentik a füstölést. Az amerikai Carbon Clean az üzemanyagrendszert tisztítja, de csökkenti a fogyasztást is, valamint a nitrogén, a széndioxid és koromkibocsátást. Ezenkívül autóbuszaink állandó. napi 30-60 perces ellenőrzés alatt állnak Ó J Fülkében az ötös A fülke nem a fül kedveskedő változata, sőt bosszantásra is alkalmas Pénzünk, zsebpénzünk fogyásán kedvünkre marcangolhatjuk magunkat, szitkok, átkok röpködhetnek. De nehogy uszítás gyanújába keveredjek, nem árt kikotyognom, hogy a szemlélődő nyugodtságával szemlélődök. Mostanaig úgy gondoltam, hogy kétforintosbol gyártották a legtöbbet, ezen nemigen ereztem különösebb fájdalmai, ha a pénzt bedobtam valamely csalfa utcai telefonkészülékbe, i i viaszként az bényelte a pénzemet, csak epp a sokadik tárcsázás utan könnyen feledésbe merül a telefonszám, s drága időnk is pocsékolódik, ez az idő már valóban pénz. Ujabb próba, újabb nyelés. Van elég kétforintos, van bőven. Ám midőn átálltak a készülékek az ötforintos nyelésére, bátorkodom megjegyezni, hogy ez már nem tréfadolog, lévén sokkal nehezebb ötöshöz jutni, és ha jot számolom két és félszer többet ér, mint a kétforintos. Félmegoldásnak kínálkozik, hogy a pénzverdék bocsássanak ki újabb ötösöket, ám a nyelógépek javítása már egy másik társaság dolga lenne. Egy másik csodálatra méltó jelenség, hogy míg vannak olyan készülékek, melyek hetekig-hónapokig hallgatnak, mint a hangszóró nélküli rádió, addig a telefonok átállítási sebessége majd a fénysebességhez közelilett. Különös ez. hisz a nem működő fülkék esetében is. ha még kevéske bevételtől is, de elesik a Távközlési Vállalat. P, Sz. Hogyan éltünk 1990-ben? Egyszavas válasz helyett... Hogyan éltünk szűkebb hazánkban 1990-ben? Mielőtt bárki egyszavas válaszra ragadtatná magát, figyelmébe ajánljuk a KSH napokban elkészült elemzésének életkörülményeinkkel foglalkozó fejezetét. A gazdasági hátteret, az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelés alakulását a későbbiekben ismertetjük. Gyorsuló ütemben csökkent 1990-ben a foglalkoztatottak száma, egyre több az intézményes létszámleépítés a megyében. Szegeden pl. a textil-, a gumiiparban, az építőipari kivitelező és tervezó vállalatoknál, illetve a közlekedésben voltak nagyobb elbocsátások, Az elhelyezkedési lehetőség 1990-ben sokat romlott. A betöltetlen álláshelyek a januárihoz hasonlítva közel a felére estek vissza. Jellemző ugyanakkor, hogy nem jelentenek minden megüresedett munkakört. Az alakuló új kft,-k,rt.-k, vegyes vállalatok többsége személyes kapcsolat, újsághirdetés segítségével oldja meg a felvételt. A megyei munkaközvetítő irodák ügyfélforgalmán belül a munkaviszony nélküliek aránya' már meghaladta a 90 százalékot. Közülük is a szellemi foglalkozásúak száma és aránya növekedett a legnagyobb mértékben. Tartós a munkanélküliség veszélye, a 3500 munkaviszony nélküli állást ke« reső 53 százaléka már több mint fél éve nem tud elhelyezkedni. Munkanélküli-segélyben, illetve -járadékban 1990 januárjában 444-en, decemberben 2684-en részesültek. Az elszabaduló inflációval már régen nem tud lépest tartani a jövedelmek bővülése. Legtöbb ágazatban még a bruttó átlagkeresetek növekedése is messze elmarad az infláció mértékétől. Csak a kiugró keresetjavulást produkáló kereskedelem, valamint a szerényebb bóvülést felmutató szolgáltatások területén elfogadható a jövedelemnövekedés. Az MNB előzetes megyei adatai szerint a lakosság pénzbevétele 19,4 százalékkal több mint 1989-ben. Figyelembe véve a fogyasztói árszínvonal közel 29 százalékos emelkedését, a pénzbevételek reálértéke — az országos 0,3 százalékos növekedéssel szemben — több mint 7 százalékkal volt kevesebb az elózó évinél. Kiskereskedelmi hálózatunk a megyék rangsorában a 6. legmagasabb forgalmat bonyolítja le. Az utóbbi évekre országosan jellemző belsó fogyasztáscsökkenés ellenére Baranya és Csongrád megye — folyó áron — 20 százalék feletti forgalomnövekedést produkált. A forgalom ilyetén alakulásában jelentós szerepet játszott a bevásárlóturizmus, déli szomszédaink igyekeztek kihasználni az egyes áruféleségek eltérő árfekvéséből származó előnyöket. Sajnálatos, hogy a gazdaságirányítás egyáltalán nem. vagy csak megkésve érzékelte e nagy lehetőséget, így a beáramló valuta jó része a „feketepiacon" cserélt gazdát. A középfokú iskolák leterheltsége tovább fokozódott, a létszámemelkedés a csúcsot még nem érte el. Négy plusz gimnáziumi él egy egészségügyi szakközépiskolai osztályt indítottak, így a középiskolából megfelelő tanulmányi eredményű tanuló nem maradt ki. A zsúfoltság ismét fokozódott, egy osztályteremre átlagosan 35 tanuló jutott. A szakmunkásképző iskolákban szinte valamennyi szakmára túljelentkezés volt, így 1990-ben az elózó évinél is több. mintegy 300 általános iskolát befejezó gyerek maradt ki a továbbtanulásból. A csökkenó lakásépítési volumen mellett tovább nótt a lakossági szervezésű építkezések aránya, illetve ezzel párhuzamosan mérséklődött a gazdálkodó szervezetek lakásépítésben betöltött szerepe. Nem üzlet a vállalkozói lakásépítés. Elsősorban a nagyobb építőipari vállalatok próbálkoznak — tragikus kapacitáskihasználatlanságuk javítására — saját beruházásban lakást építeni Az irreálisan magas (35 —40 ezer Ft/négyzetméter) árak miatt a kereslet korlátozott. Messzemenően figyelembe kell venni a vásárlók igényét, ezért kizárólag a belvárosban, illetve a zöldövezetben építenek ilyen célra lakást. Értékesítésük azonban így is nehézkes és elhúzódó. Kot ács András DM-grafikon smmmm m tm •» • • m jr Tej-folozes A sima tej ára már korábban % felment, mától a tejtermékeket is -jkq drágábban szállítja a boltokba a megyei tejipari vállalat. Az áremelés átlagos mértéke 15 százalék. Cikkenként eltérések tapasztalhatók, így a vajfélék 11, a kakaó 18. míg a trappista saj 20 százalékkal kerül többe. Tejre, vajra és túróra továbbra IS kapunk költségvetési támogatást. Ábránkon három termék. a negyedkilós félzsíros túró. a trappista sajt és a félliteres féltartós tej régi és új árát meghatározó költségeket próbáljuk érzékeltetni. Mivel a termelőknek fizetett felvásárlási ár átlagban csak 6 százalékkal nótt. a költségnövekedést döntöen az energia és csomagolóanyagok drasztikus drágulása idézte eló- A begyűjtés, a hűtés, a gyártási folyamat és a kiszállítás mind energiaigényes művelet. A vállalat tavaly 2,6 százalékos árbevétel arányos nyereséget ért el, s mint látható, most sem számíthat többre. A vállalati általános költségeket. bért és a tb-járulékot az egyéb rovatban szerepeltettük. Mint látható a tejárak föléből vajmi kevés jut a termelőnek, tel dolgozonak T Si. I. Félzs.túró Félzs.túró Trap sajt Trap.sajt Féltar.tej Féltar.tej CH] Kereskad. VM alapanyag v nyeresag CD arkiegaszttes egyeb fogyasztói ár ESI csom, energ