Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-04 / 53. szám

2 Hirdetés 1991. március 4., hétfő Mi fesz o kártérítéssel? A Szovjetunió továbbra 1s rendkívül fontos . politikai szerepet játszhat, hiszen szoros kapcsolatai vannak a Közel-Kelet egy sor érdekelt országával — jelentette ki vasárnap James Baker. Baker, aki jövő héten Indul közel-keleti útjára, elmondotta: nem visz magával amerikai tervet az izraeli—arab viszály rendezésére, és általában hiba lenne azonnali megoldást várni a térség régi, súlyos problémáira. Az Egyesült Államok azonban ösztönözheti a rendezést, és érzése szerint erre most mindkét oldalról nagyobb a készség. A külügyminiszter cáfolta azokat a vasárnapi sajtójelentéseket, amelyeik szerint továbbra is nagy amerikai földi erőket hagynának az Öböl térségében: megerősítik majd a 40 évig •tartó tengeri jelenlétet, illetve a légierőt, lesznek előretolt hadianyag-raktárak, de a földi csapatokat hamarosan hazaviszik Az iraki belső változásoktól függ, hogy behajtják-e az országon a háborús kártérítést — mondotta Baker, utalva arra, hogy ha Szaddám Húszéin eltűnik, a győztesek talán nem fognak ragaszkodni a jelenlegi igényekhez. Eddigi értesülések szerint mindenesetre a Szaddám vezette kormány hatalmon van, bár Bászrábon és más városokban a helyzet kaotikus. Arra a kérdésre, elfogadnák-e, hogy Szaddám külföldön kapjon menedéket, Baker utalt George Bush elnök pénteki kijelentésére: senki nem mentheti fél az iraki elnököt a nemzetközi jog alapján viselt felelőssége alól. A tűzszünetet érintő minden kérdésben sikerült megállapodásra jutni a szövetséges csapatok vezetőinek és az iraki parancsnokoknak — közölte újságírókkal Norman Schwarzkopf tábornok, a szövetséges erőik főparancsnoka, a Safvanban vasárnap folytatott másfél órás tárgyalás után. A megbeszélések után Schwarzkopf tábornok elmondta: az irakiak tájékoztatást adtak a Kuvaitban, iliétve az Öbölbeli nemzetközi vizeken telepített aknákról. A szövetségesek értésre adták, hogy készek valamennyi szövetséges erő kivonására Irakból, de csakis a tűzszüneti megállapodás aláírása után. A tárgyalás eredményeként megállapodás született a következő kérdésekben: — valamennyi hadifoglyot haladéktalanul szabadon bocsátanak a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével; — a szembenálló felek kicserélik az eltűntek neveit, együttműködnék sorsuk kiderítésében, és kiadják a háborús halottak földi maradványait; — a felek együttműködnék a további összecsapások elkerülése érdekében; — szükség esetén újabb tárgyalási fordulóra kerül sor a felek között. A tábornok hangsúlyozta, hogy a következő lépésként Iraknak el kell fogadnia a Biztonsági Tanács által szombaton elfogadott tűzszüneti határozat feltételeit. Húszéin, a rossz muzulmán Iráni közlés szerint a hét végén Irak legalább négy Városában, Al-Amarahban, lAl-Gharbiban. Nasazarljában és Kútban voltak Szaddám Huszeln-ellenes tüntetések. Néhány — szemtanúkra hivatkozó — iráni Jelentés azt emeli ki, hogy BAszrában alapvetően iszlám forradalom kezdődött. A teheráni értékelés szerint a diktátorral szembeszálló tüntetők azt hangoztatják, hogy Iszlám országot akarnak, s Szaddám Húszéin nem igazi muzulmán. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy a rendőrség és az iraki biztonsági alakulatok miként foglalnak állást a megmozdulásokkal kapcsolatban. Bizonyos jelentések arra engednek következtetni. hogy — legalábbis néhány városban — a rendőrség rokonszenvez a Huszeln-ellenes erőkkel. // Vilniusból jöttem „Az egész városra ráborul egy kereszt A litvániai Sajudis és a Magyar Demokrata Fórum kőzött hagyományosan jó a kapcsolat. A tavalyi blokád idején a függetlenedni akaró szovjet tagköztársaság első, külföldről érkezett delegációként fogadta az MDF Pordány László (Szeged) és Kozma Huba (Kiskunmajsa) vezette küldöttségét. Az MDF parlamenti frakciója ég a szervezet külügyi csoportja február második felében 8 fős delegációt küldött a Balti-tenger partjára. A küldöttség egyik tagját, az MDF szegedi elnökét, Balogh Lászlót, kértük, értékelje útjukat. — Kettős minőségben jártam — immár másodszor — Litvániában: pártvezetőként és operatőrként. Litvánlát csak egy másik tagköztársaságon, Belorusszián keresztül lehet megközelíteni. így szembetűnő a két tagköztársaság között a különbség: Litvániában a környezet, a házak jellege, az emberek tekintete azt sugallja, Európában vagyunk. A litvánok boldogok, mert szabadnak hiszik magukat (ezért azok is). Várják a függetlenséget, de mindenki tart attól, hogy Moszkvából fegyverrel próbálják ezt megakadályozni. A népszavazás igazolta: az emberek elsöprő többsége a függetlenség mellett van, azaz, nem csak a litvánok, hanem sok-sok lengyel és orosz Is az őslakókhoz hasonlóan szavazott. — A delegáció programja lehetővé tette, hogy a magyarok megismerjék a balti fóvárost? — Végigjártuk azokat az emlékhelyeket, ahol nem is olyan régen véres események történtek. Az Erdélyből jól ismert módon — keresztek, nemzetiszínű szalag, fotók, égő gyertyák — jelezték a litvánok is a tragédiák színhelyét. A tévétorony mellett, egy domb tetején áll egy vaskereszt, mely szinte az egész városra ráborul... Filmeztem a rádió épületét, olyan teret, ahol a gépfegyverek lakóépületekre irányulnak. A Litvániában készült felvételeket hétfőn este mutatjuk be a Dél-alföldi Magazinban. — Mi a látogatás eredménye? — Találkoztunk Landsbergis elnökkel, a különböző parlamenti frakciók vezetőtvei, a Sajudls-mozgalom első embereivel. Megállapodtunk, hogy a két ország közötti kapcsolatokat szorosabbra fűzzük azon a területen, melyeken ezt lehetővé teszi a nemzetközi helyzet és jog. így litván parlamenti delegációt várunk hazánkba, május végén Szegeden litván—magyar gazdasági és kulturális napokat tartunk. A helyszín megválasztása elismerése annak, hogy a dél-alföldi régió folyamatosan tartotta a kapcsolatot Litvániával. (újszászl) Magyar ásatások Thébában Az ÍRNA hivatalos iráni hírügynökség Iránba menekült szemtanúkra hivatkozó jelentése szerint egyes városokban a biztonsági alakulatok tisztes távolból, tétlenül szemlélik a Húszéin megdöntését követelő plakátokkal és jelszavakkal felvonuló tömeget. A teheráni rádió viszont arról számolt be, hogy egyes iraki városokban súlyos összecsapások voltak a zsarnok menesztését köveŰjabb temetkezési helyet, s benne két múmiát találtak a II. Ramszesz korabeli királyi írnok thébai sírját kutató magyar kutatók. A hét éve visszajáró csoport az idei régészeti szezonban Dzsehutlmesz sírjának élőudvarán folytatja az ásatásokat. Itt került elő két aknanyílás, amelyek közül az egyiknek a feltárását megkezdték. A régészcsoportot vezető Kákosy László professzor szerint a föld alatt valóságos labirintusrendszer húzódik Ptolemaiosz-kori, több szintes temetkezési helyről van szó, amelynek teljes egészét valószínűleg már nem tudják feltárni az Idei szezonban, de — mondta Kákc«y — az elsőként fellelt kamrából még az elkövetkező hetekben igyekeznek eltávolítani az összes törmeléket. A szezon március közepéig tart, onnan kezdve az időjárás és a muzulmán böjthónap hosszú szünetet parancsol. A következő évek mondják majd meg, milyen meglepetéseket rejt még a két akna, amelyek közül csak az egyikben, s ott is csak három méter mélységig ástak le. A mostani munkálatoknak az aknák valójában csak mellékágát képezik, a fő feladat Dzsehutlmesz sírja előudvarának teljes feltárása. A hét elején a fáraó kori sír fölött szintén érdekes leletre bukkantak; egy, gyerekcsontokat tartalmazó, láda alakú koporsóra. A festett, de dísztelen koporsó késő Ptolemaiosz-, vagy korai római kori alkotás — mondotta a professzor. AJ&OK&X Értesítjük Tisztelt Vásárlóinkat, hogy 1991. március 31-éig még a tavalyi áron, kedvezménnyel vásárolhatják meg bútorainkat Szegeden, a Zöld Sándor u. 10. szám alatti MÁRKABOLTUNKBAN. ALFÖLDI BÚTORGYÁR. 10% telő tüntetők és a rendőri erők között. Az ÍRNA szemtanúkra hivatkozó közlése szerint az •öböl-háborúban, illetve korábban az Irán ellen viselt háborúban sokat szenvedett Bászrában a tömeg szombaton megostromolta a városi börtön épületét, és mintegy ötezer rabot kiszabadított. Bászrában a Huszeinhez hű biztonsági alakulatok rátámadtak a tüntetőkre KANNAS TEJETl OLCSÓBBAN! ÁLLAMI ÉS MAGÁNKERESKEDŐK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! Nagykar, ár PASZTŐRÖZÖTT TEJ, KANNÁS, 2,8% zst. 15,64 FH PASZTŐRÖZÖTT TEJ, KANNÁS, 2,2% zst. 14,93 FH PASZTŐRÖZÖTT TEJ, KANNÁS, 1,5%zst. 12,55 FH Megrendeléeüket készséggel kielégíti » SZEGEDI TEJIPARI VÁLLALAT, Szeged, Budapesti út 6. A tyúk és ci pesszimizmus Petschnig Mária Zita a magyar gazdaságról — Várható-e. hogy sokkterápiával Igyekszik a kormány úrrá lenni gazdasági bajainkon? — Nem hiszem. Ehhez ugyanis legalább három számjegyű Infláció kellene. Drasztikus forintleértékelés, erős monetáris politika és ibérstop vezetne 1de. De előre nem tudni, képes lenne-e alkalmazkodni ehhez a magyar gazdaság, vagy felrobbanna. Ilyen szigorú szabályozórendszer egyébként sem képes piacgazdaságot teremteni. Ebben mindenki egyetért. Az már más kérdés, hogy egyes Intézkedéseknek lehet sokkoló hatása. — Éppen elég sokkoló a 22 milliárd adósságállomány. Elzet Ult lehet kezdeni? — Inkább azt mondanám, mát nem lehet vele kezdeni. Félerősödték azok a szélsőséges vélemények, hogy tagadjuk meg a kommunista hatalom által felvett kölcsönöket. Ez azonban minden realitást nélkülöz. Többet ártana, mint használna, ha bedobnánk a törölközőt. A másik ötlet, hogy hajtsunk végre adósságcserét. Ma már ez sem megy. Tavaly, a nagy közép-kelet-európai tavaszban lett volna esély erre, de mára elszaladt mellettünk. Nem lehet már eladni a2 adósságainkat... Zsebpénz — Nyugatról — És a nyugati segítség? — Ok sem nyitogatják a pénztárcájukat. A tavalyi nagy átrendeződés meglepte Nyugat-Európát is. A néhány százmilliós kölcsönök csak zsebpénznek számítanak. ahhoz képest, hogy a •Marshatl-segély mai áron legalább 190-170 milliárd dollárnak fellelne meg. Különben la Magyarország kiváltságos helyzete, előnye megszűnt. Ma már réglóban gondolkodnak a nyugat-európai politikusok. szánnak a közép-keleteurópai réglónak? — Minden bizonnyal egyfajta pufferszerepet. Így az vár ránk, hogy megfogjuk a nagy keleti áradatot. Szerintem egyelőre ennyi csak a bizonyos. Azt még nem tudni, hogy ehhez demokráciákat, vagy diktatúrákat akar-e finanszírozni Nyugat-Európa. — Van-e esély arra. hogy a beáramló tőke elmozdulást hozzon a magyar gazdaságban? — A magyar gazdaságpolitikáról mindig az a tyúk jut eszembe, amelyik beszorul a fahasábok közé. Megijed, és előre próbál menekülni. De ez nem segit. minél elkeseredettebben szeretne szabadulni, annál inkább beszorul. Ennyi sikertelen próbálkozás után a2ért több eszünk kellene, hogy legyen. mint egy tyúknak — vázolta egy szellemes hasonlattal gazdaságunk helyzetét Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa a hét végén Szegeden, az MNB klubjában, ahol a rendszerváltás aktuális gazdaságpolitikájáról tartott előadást. Az ismert közgazdászt esélyeinkről faggattuk: Öböl-államok felé fordult. A Szovjetunióban viszont nem következett be a várt kedvező fordulat. A bizonytalanság miatt a működőtőke kezd kivonulni, visszahúzódni. Minket ugyanis ugródeszkának képzeltek a nagy szovjet piacra. Ezért túlzottnak tartom a kormány várakozását, hogy az idén 1 milliárd dolláros működőtőke-többlettel kalkulálnak. — Milyen szerepet — Az érdeklődés most az Nagy keleti visszavonulás — Akkor mibez kezd- lémákra, mint a környezethetünk? védelem, vagy az oktatás. — Hitelt csak konkrét Egyébként a nyugati töke is programokra kaphatnánk, tisztában van azzal, hogy Szerintem olyan világproo- nálunk évek óta jszonyatcs adóssággórgetés folyik Ráadásul most kiszakadtunk a régi (gazdasági) rendszerből, és lógunk a levegőben. — A szovjet piacra gondol? — igen. Ha a nyugatlak réglóban gondolkodnak, valószínű nekünk is ebben kellene. De hogyan, amikor a régi KGST-kapcsoJatok már nem működnek. Ráadásul a blokkon belül mindenki ugyanazt szeretné eladni, s ugyanazt meg vásárolni. A minőségről már ne is szóljak. Nincs más választásunk, gyökeresen szakítani kéül a Szovjetunióval. Semmilyen gazdasági kapcsolatot nem tartok elfogadhatónak a nagy keleti állammal. Ma is 2 milliárd dollárral tartoznak nékünk, s egyelőre remény sincs arra. hogy legalább morzsákat lássunk belőle. Sajnos, a szovjet piac továbbra is rendkívül aktív. Ilyen helyzetben Kellene kivonulnunk innen. Bármilyen fájó, a reorientációt végre kell hajtanunk. Nem lehetnénk liberálisak azokkal a vállalatokkal, akik a puha irányra hajlanának. Mélypont és dobbantás — Idehaza, külső segítség nélkül mire volna esélyünk? — Mindenki kormányprogramban gondolkodik. Az emberek azt feltételeilk, ha egy kormány ilyen fantasztikusan sok hibát tud elkövetni, akkor az ellenkezőjére Is képes. Ha 6 nem, hát egy másik. De miért nem veszik észre, hogy a kormány bizalmi tőkéje mára teljesen elolvadt. <— Pedig most készült el az új, immár négyéves gazdasági program. — Amelyik 1992-ben már px>zitív fordulattal számol. De gondoljuk csak meg, a nálunk sokkal erősebb, piacgazdasággal bíró országok ls hat-nyolc-tíz év alatt tudtak csak kilábalni egy egy gazdasági válságból. Hogyan tudnánk mi négy esztendő alatt? — Lehet, hogy túl peszszlmlsták vagyunk? — Hála istennek, hogy pesszimisták vagyunk. Jobb látni, hogy mii vár ránk, és elébe menni. Fontos, hogy megtaláljuk a mélypontot, ahonnan el tudunk rugaszkodni. Akkor már tudjuk, hogy nincs lejjebb, csak feljebb. Én élhúzódó depreszszióra számítok ebben az országban. Nincsenek csodák. Ha vannak, akkor azok csak •bennünk lehetnek. Egy olyan országban, ahol rossz kormányzati döntések ellenére is sokan képesek megtalálni az egyéni kivezető utat. Én ezekben az emberekben bízom Rafai Gábor