Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-27 / 72. szám

102 Körkép 1991. március 30., szombat A régió „őre" A közigazgatás átszervezése nyomán felállított Köz­társasági Megbízotti Hivatal január óta dolgozik. Az előd nélküli, regionális, az önkormányzatok és az államhatalom közötti hivatal működéséről dr. Farkas László államtitkár, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei köztársasági meg­bízottja tegnap sajtótájékoztatón adott képet. A hivatal szegedi központ­jában — egyelőre — har­mincnyolcan dolgoznak. Bé­késben tizenhatan, Bács­Kiskunban huszonnégyen látják el a törvényességi-el­lenőrzési, illetve a hatósági feladatokat. A régióban 249 helyi és 3 megyei (területi) önkor­mányzat törvényes működé­se fölött órködik a hivatal. A testületi ülések Jegyző­könyveit nyolc napon belül kell elküldeni a köztársasá­gi megbízotti hivatalába, ám e határidőt az önkormányza­tok többségében nem tartja be. A hivatal eddig 586 jegyzökönyvet vizsgált meg, majd 85 szóbeli, 75 Írásbeli észrevételt tett. A törvényes­ségi jelzések és felhívások leggyakrabban az önkor­mányzatok szervezeti és mű­ködési szabályzatának al­kalmazásával kapcsolatosak: több, határozatként elfoga­dott döntést rendeletként kellett volna megfogalmaz­ni (ilyen például a képvise­lők költségtérítése, vagy la­kossági fórumok összehívá­sa, vagy a szabálysértéssel kapcsolatos szankciók meg­határozása); nem határoz­zák meg egyértelműen a rendeletek kihirdetésének és életbe lépésének előírásait; esetenként az ülések leve­zető elnökei megsértik a tes­tület működésére vonatkozó előírásokat (mondjuk, nem minden módosító javaslatról szavaz a testület). A szegedi közgyűlés eddigi működésével kapcsolatosan öt írásbeli észrevételt tett a köztársasági megbízott. Az egyik az önkormányzat ren­deletalkotásét érintette, ugyanis a jármüvek közte­rületről való elszállításáról határozatban intézkedtek, s ez két jogszabályt — a sza­bálysértési törvényt és a polgári törvénykönyv ren­delkezéseit — sértett. E kér­dés a lakosság széles körét jogokat és kötelezettségeket érint, ezért rendeletként kel­lett volna megfogalmazni, melyet kőtelezően kl kell hirdetni. Ez az eset példáz­za, hogy a Köztársasági Megbízott Hivatala arra ügyel, hogy az önkormány­zatok a jogszabályok adta lehetőségek között tevékeny­kedjenek. Az önkormányzat vállalatainak működését fel­ügyelő bizottságok létreho­zása sem felelt meg az elő­írásoknak: meghatározott időre a tagokat és vezető­ket ki kellett volna nevez­ni nem pedig választani Városunk közgyűlésének mu­lasztásai közé tartozik, hogy nem választotta meg a te­lepülésrészi önkormányzatok vezetőit. A törvényességi ellenőrzé­sek hiányosságokat fedeztek föl a jegyzőkönyvek készíté­sével kapcsolatosan: például nem szerepel a megjelent képviselők és meghívottak neve; csak utal a hozzászó­lásokra, és nem állapítható meg a döntés hiteles szöve­ge. Az önkormányzati tör­vény rendelkezéseit is át­hágták néhány esetben: pél­dául a jegyző kinevezésekor/ munkabérét a testület nem határozta meg, a tanácsno­kot választás helyett kine­vezte, a jegyzők hatáskörét megsértették (segélyezési, te­lekadó-törlesztési ügyekben), előfordult, hogy polgármes­ter egyidejűleg munkavi­szonyban és társadalmi meg­bízatásban látta el felada­tát. A hivatal hatósági jogkör­rel is rendelkezik, de ezzel élni a hatásköröket rendező törvény hiányában igen ne­héz és bonyolult. Például pillanatnyilag nincs építési, közlekedési, illetve kereske­delmi felügyelet; a szabály­sértési ügyek egy része ide, a másik része a rendőrségre tartozik. A közigazgatás mű­ködőképességéhez elenged­hetetlen lenne a hiányzó de­koncentrált szervek létre­hozása. A regionális hiva­talba eddig 1230 (ebből a legkisebb, a Csongrád me­gyei területi hivatalba a leg­több, 584) ügyirat érkezett. Legnagyobb számban a szo­ciális kérdéseket rendező el­ső fokú határozatok ellen él­nek így jogorvoslattal az ál­lampolgárok De adó- és il­leték-, építési, lakás- és he­lyiséggazdálkodási, birtokvi­tás, állattartással kapcsola­tos ügyekben is illetékes a hivatal. Csongrád megyében az 584 hatósági ügyből 243 esetben született határozat: 168 alkalommal helyben­hagyták az első fokú dön­tést, 22 esetben megváltoz­tatták, 46 esetben megsem­misítették, 7 ügyben pedig hatályon kívül helyezték. A Köztársasági Megbízott Hivatala és a helyi polgár­mesteri hivatalok hatósági munkáját a jogi rendezet­lenség nehezíti. Várhatóan további gondok forrása lesz az államigazgatási határoza­tok áprilistól esedékes bíró­sági felülvizsgálatának rend­szere. Ü. I. Oscar-díjasok Costner, Irons, Bates Hatvan év óta előszór lett ismét western az év legjobb filmje Hollywood­ban: a „Táncok a farka­sokkal", Kevin Costner al­kotása, amely nem keve­sebb. mint 7 Oscar-díjat szerzett a keddre virradó, an rendezett ünnepségen. Costner megkapta a leg­jobb rendező díját, díjaz­ták az operatőrt és a vá­gót, a zeneszerzőt, a forga­tókönyvírót és a hangmér­nököt. Costnert, a maga rendez­te filmben esélyesnek tar. tották még a legjobb férfi főszereplő díjára, de ezt az elismerést Jeremy Irons kapta, „A szerencse fordu­lata" című filmben nyúj­tott alakításáért A női Oscar Kathy Batesnek ju­tott. a „Nyomorúság" fő­szerepéért. Azi év külföldi filmjének egyik nagy esélyese a fran­ciák új Cyranója volt, Ge­rard Depardieuvel a fősze­repben. ám a díjat az „A reménység útja" című svájci alkotás kapta, amely­nek operatőre Ragályi Ele­mér volt Az év legjobb nöi mellékszereplőjének díja Whoopi Goldbergnek, a férfiaké Joe Pescinek jutott Az utóbbi Martin Scorsese új, nagy sikerű gengszterfilmjében, a „De­rék fickókban" játszik, amely a kritikusok túlnyo­mó többségének véleménye szerint magasan az év Leg­jobb amerikai filmje. Az Oscar-díjak odaítélésénél azonban az egyik lényeges szempont a film tömegsi. kere. ós ilyen szempontból a „Táncok a farkasokkal" nyilvánvalóan vezet — igv kommentálta már előre a várható eredményt a The Los Angeles Times. Csapás a borászokra Szándékosságról bizonyá­ra nincs szó, mégis úgy tű­nik, mintha a mezőgazdasá­gi tárca — egy karácsony táján hozott rendeletével — készakarva kívánná tönk­retenni az alföldi borterme­lőket — hangzott el kedden Kecskeméten. az Alföldi Szőlészek és Borászok Egye­sületének közgyűlésén. E rendelet szerint ugyanis asztali bort egyáltalán nem lehet a termőhely és fajta megnevezésével forgalomba hozni. Ugyancsak tilos a címkén a termőhelyet és a fajtát feltüntetni számos, az Alföldön termelt minőségi borfajta esetében, mivel ezek hiányoznak az új or­szágos jegyzékből. A rendelkezés súlyos anya. gi károkat okoz a Bács-Kis­kun, Csongrád, Hajdú-Bi­har, Pest és Jász-Nagykun­Szolnok megyei szőlősgaz­dáknak, s közvetetten igy az országnak is, hiszen a hazai szőlőültetvényeknek hozzá­vetőleg a fele ezeken a vi­dékeken található. Izsáki Sárfehér néven például a jövőben nem forgalmazható a Duna—Tisza közi nagy­község jellegzetes, több mint egy évszázada kül- és belföldön ismertté vált asz­tali bora, és leértékelődik az Alföldön termelt trami­ni, rizlingszilváni, zöldszil­váni, hárslevelű, szürkeba­rát is, hiszen a továbbiak­ban ezek valami új, fajtát és termőhelyet fel nem tün­tető elnevezéssel forgalmaz­hatók csak. E rendelet kö­vetkezményeként az előző márkanéven szerzett piacot elveszítik. A hirdetés helye Hatezer elbocsátott közalkalmazott A kormányzatnak nem áll szándékában, hogy bár­milyen nyomást gyakoroljon az önkormányzatok lét­számgazdálkodására s eh­hez eszköze se lenne — je­lentette ki Zsuffa István belügyminisztériumi he­lyettes államtitkár. Az a tény, hogy mégis körülbelül 6000 közalkalmazott munka­helye szűnik meg, arra ve­zethető vissza, hogy a taná­csi apparátusban az elmúlt év végén megyénkónt átla­gosan 200 szakember dolgo­zott, de a köztársasági meg­bízotti hivatalok általában csak 46-45 munkatársra tar­tottak igényt, és tapasztala­tök szerint hasonló létszám­mal dolgoznak a megyei ön­kormányzati hivatalok is. Azaz megyénként körülbe­lül 80-100 munkahely „sza­badul fel", és ez országosan 2000 dolgozót érint. 'A helyi önkormányzatokról semmi­lyen biztos adat nem áll rendelkezésre, de előzetes becslések szerint mindenütt egy-két ember távozásával lelhet számolni. Ez tehát ösz­szesen 6000 fő. Az államtitkár-helyettes hangsúlyózta, hogy a becs­lésekre azért van szükség, mart várhatóan áprilisiban az Országgyűlés megalkot­ja a köztisztviselők jogállá­sáról szóló törvényt, amely a szolgálatban töltött időtől függően 2 hónaptól egy évig terjedő összegű végkielégí­tést irányoz elő azoknak a köztisztviselőknek, akiknek nem alkalmatlanságuk, Il­letve nyugdíjba vonulásuk miatt mondanak fel. A Pénzügyminisztériumnak ée a Belügyminisztériumnak ezért előzetesen gondoskod­niuk kell azokról a költség­vetési eszközökről, amelye­ket a közszolgálatban dol­gozók elbocsátása esetén biztosítani kell. Mivel a végkielégítés egy új jogin­tézmény, ezért valószínűleg csak 1992. január l-jétől visszamenőleg fogják folyó­sítani. A Közalkalmazottak Szak­szervezete aggódik amiatt, hogy késik a köztisztvise­lőkről szóló törvény elfoga­dása, amely nagyon sok ga­ranciát tartalmaz a közal­kalmazottak számára. Zsuf­fa István ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a kor­mány központi létszám­csökkentést ham tervez. A központi közigazgatásban dolgozók létszáma tavaly 2 százalékkal csökkent, de az idén — bár a minisztériu­moknál is várhatók átszer­vezések — még senki nem tudja megmondani, hogy csökken, vagy növekszik majd az ott foglalkoztatot­tak száma. (Budapesti tudósítónktól.) Szeged számára ezúttal azért érdekes, mert nem vett részt benne: vasárnap fejeződik be a budapesti tavaszi fesztivál. A fővároson kivül hat vidé­ki színhely is részesült kitű­nő programokból; Gödöllő, Debrecen, Szombathely, Kecskemét, Szentendre, Sop­ron. Megkérdeztük a feszti­vál szóvivőjét, György Gá­bort, kin múlik az, hogy egy vidéki városba elmennek-e a Pestre érkezett együttesek. Megtudtuk, hogy magán a városon, esetünkben Szege­den. Persze, mindenki jól jár. Nem egy külföldi művésznek a kétmilliós Budapest is kis falat. De ha megnyugtatják, hogy kétszer-hárojpszor föl­lép itt, és még az országban több helyen is felveheti a gázsit nagyszerű szereplésé­ért, akkor már szívesebben jön. No és, mikor tudna Kecskemét, Gödöllő saját pénzén meghívni, utaztatni egy amerikai énekest. De ha már úgy is itt van nálunk, Budapest Szombathelytől Is csak néhány óra kocsival. Szeged közelebb van. Hétfőn tartotta közgyűlé­sét a Magyar Fesztivál Szö­vetség, ünnepi játékai okán Szeged is képviselteti magát ebben az életszínesítő szer­vezetben. Ha hozzájuk for­dul a város, biztosan nem fordulnak el tőle, s jövőre tavasszal is lehet Szegeden fesztivál, nemcsak a nyári szabadtérin. Emlékszem, vagy harminc évvel ezelőtt a Tiszatáj még hirdette a már nég nem gyár­tott Modlano cigarettát csu­pán azért, mert a díja előre ki volt fizetve. Közben azt Írták a lapban: Szeged a magyar Salzburg. Akkor sem kellett volna abba kapasz­kodnunk, amit nem érünk el. Nem tudom, a salzburgi lapok leirták-e valaha: Salz­burg az osztrák Szeged. Most azonban a tavaszi fesztivál utolsó hetében valami olyat hirdetünk, ami van. Csak ide a Tisza partjára nern ju­tott belőle. Z.M. Cikkünk visszhangja Nem csökkent a véradás Dr. Botos József, a Társadalombiztosítási Főigazgató­ság főigazgatója 1991. március 21-én, a szegedi lakossági fórumon azt mondta, hogy: „A véradás ugyan csökkent, de még igy i$ pazarló módon bánnak a vérrel és vérké­szítményekkel." Az országos vonatkozású észrevételt a szegedi véradóállomás munkatárta. dr. Petri Ildikó a helyszínen azonnal cáfolta, de a sommás megállapítás az idézett formában megjelent a fórumról készített tudósí­tásban (DM, március 22.). A kijelentés alkalmas arra, hogy a véradókban félreértést és rossz érzést okozzon, ezért szeretnék erre reflektálni Jegyzőválasztás — 2. forduló A közgyűlés ma — a napirend szerint — kinevezi a város Jegyző­jét. A korábbi próbálkozás ered­ménytelen volt. Szegednek már hó­napok óta megbízott Jegyzője van. A városházán uralkodó állapotokról szenátorokat és az apparátus egy dolgozóját kérdeztük: Jenei Ferenc (SZDSZ): — Már ok­tóber 23-án ki kellett volna írni a pályázatot, a a legrövidebb időn be­lül dönteni — ma már működhetne az apparátus. Taktikai hibát követ­tünk eL A megbízott jegyző, érzésem szerint, kamarillapolitikát folytat: ki­játssza egymás ellen a közgyűlés tag­jait, a polgármestereket és a képvise­lőket — előbbiek orra alá fizetési ívet dug: ez jár nektek. írjátok alá (13. havi fizetés) —. a másik oldalon ki­szolgáltatja őket: a pénzfelvételről a hírt más képviselőkön keresztül ki­szivárog tatja a városba. Némelyeknek ad információt (például az Entrópia Kft. szigorúan bizalmas jelentését az apparátus átszervezéséről), mások­nak nem, s igy összeugrasztja őket, csakúgy mint a testületet és az ap­parátust: a szakigazgatást hagyta el­tunyulni, szabadjára engedte őket az­tán látványosan, egyetlen nap alatt rendet csinált' — lám. mennyire nél­külözhetetlen ember ól Megértem. Hiánytünete hogy foggal-körömmel ragaszkodik állásához, emberileg is érthető, de egzisztenciájának megmentésére, a testület bizalmának elnyerésére nem jó módszert választott. Schiller László (lakásosztály): — Ez nem demokrácia, ez káosz. A szakbi­zottságokban olyanok döntenek, akik az ügyfeleket nem ismerik, az osztály munkáját még fel sem térképezték. Nincs pénz. nincs lakáskeret, de a címlista nnár kint van. a várakozók ezt látják, de el kell küldenünk őket Sűrűsödnek az indulatok. A polgár­mesteri hivatalban eközben hatalmi harc folyik, tudom; ez minden rend­szerváltás velejárója, de a dolgozók belegebednek. Jómagam 9 ezer 800 forint bruttó fizetésért görnyedek itt Jegyző pedig még mindig nincs, hol. ott a polgármesteri hivatalban sok al­kalmas ember dolgozik. A jelenlegi megbízott jegyző. Tóth László a ki munista rendszar lehetőségeit ügyeJ ten kihasználva jutott el idáig. Jó­kora szereplésvágy fűti, de szakmai tudását nem vonhatja kétségbe senki Bástby Gábor (MSZP): — Alig hi­szem. hogy ebben • pillanatban Tóth Lászlónál nagyobb közigazgatási ta­pasztalattal és helyismerettel rendel­kező személyt keríthetnénk a jegyzői posztra Ha mégis, akkor természete, sen ezen új emberé lesz a bizalmam, de amíg ilyet nem látok, addig a megbízott jegyzőt támogatom. Nem bizonyíthatók ugyanis a vádak, ame­lyekkel öt illetik: például az, hogy meggondolatlanul, vagy nagyon is tu­datosan — az önkormányzat, a testü­let szétzilálásának szándékával — in­formációkat szivárogtatott ki. Sokkal inkább érdekeltek ebben azok a vá­rosházi hölgyek, akik egyrészt az ő pozíciójára pályáznak, másrészt terv­oeetályvezetóből vb-titkárrá történő előléptetése idején is ellendrukkerei voltak. Tóth László jegyző akar lenni, következésképpen ez a viselkedés ne­ki lenne a legkevésbé érdeke, csak­úgy. mint törvénysértéseket produkál­ni vagy fedezni, hiszen ezek az ő fe­jére hullnának vissza. Azoknak, akik vele szemben mégis bizalmatlanok, azt javaslom, szorgalmazták egy el­lenőrző mechanizmus kiépítését. Nem szabad elfelednünk. Tóth László a ré­gi tanácsi korrupciós botrányokból tisztán került kl. Ismeri valamennyi szegedi probléma '60-as. '70-es évekre yúló gyökerét: vele kapcsolat-r az legyen inkább a fő célunk, ogy megszervezzük tapasztalatainak átadását egy utődaarnitúra számára, amelyet elsősorban neki kell kinevel­nie a polgármesteri hivatalban. (ódor) Szegeden a véradás nem csökkent, hála a véradóknak. Tavaly — 1990-ben — ugyanannyi vérvétel volt mint az azt megelőző évben, és ez a tendencia változat­lan 1991 első negyedében. A vérrel való takarékosságnak hagyománya van Szegeden, mert a szomszédos megyék együttműködésére is szükség '->,- hogv az orvosegyetem vérigényes srakmáit megfele­lően elláthassuk. A takarékos­ság egyik változata;- hogy a szív-tüdő készülék feltölté­sére nem szükséges teljes vér. Két év óta alkalmazzuk azt a módszert is. hogy a beteg saját magának ad vért. melyet mély fagyasztással konzerválunk a tervezett műtét idejéig. A műveseke­zelt betegek jelentős vérigé­nye minimálisra csökkent az Erythropaietin. a vénsejtter­melést fokozó gyógyszer al­kalmazása óta. A transzfú­zió javallatát is megszorí­tották az utóbbi időben stb A csökkenő tendenciát ki­egyenlíti a nagy vérveszte­séggel járó belesetek gyako­risága. a szervátültetések nagyobb száma, új, vérigé­nyes eljárások bevezetése, májműtétek stb. A? osztrák példát hozta még fel a főigazgató úr, hogy ott kevesebb vérből több feladatot oldanak meg Nem kétlem hogv igy van. A ma­gyar vérellátás korszerűsíté­séhez jelentős beruházásokra lenne szükség: gépek, mű­szerek. berendezések, mély. hűtött készítmények szállítá­sára alkalmas hűtőgépknesik. számítógépes országos disz­pécserrendszer stb. stb. A Társadalombiztosítási Intézet jelentós összegeket juttatott 1990-ben ezekre a célokra, és ha ez a támogatás folya­matossá válik, akkor néhány év alatt eLérhetjük az euró­pai színvonalat ezen a téren is Véradó mozgalmunk, a szegedi véradók humanitása és aktivitása viszont világ­színvonalon áll. és vetekszik Európa bármely országáéval. A térítésmentes véradók aránya a lakosság számához viszonyítva: Szeged 8 száza­lék. Belgiumban 5-6 száza­lék. USA 4-5 százalék Re­méljük. hogy a visszaesés csak átmeneti lesz. ami Bu­dapestén és az ország né­hány megyéiében tapasztal­ható Ebben a nehéz idő­szakban vigyázni kell arra, nehogy néhány félreérthető megállapítási a véradókban bizalmatlanságot keltsen. Biztosíthatunk minden szegedi véradót hogy áldo­zatukat nagyra becsüljük, a tőlük levett vért ennek meg­felelő felelősséggel kezeljük és használjuk. Dr. Gál György, véradóállomás; Szegett

Next

/
Thumbnails
Contents