Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-27 / 72. szám

1991. március 27., szerda Látlelet 3 ijtócike in íjf hírton UftmVjh í'TiiiaSJt .FSantx' ítmilurvk^.^c^, beseiryít^: OrottlamAA jbhtariskka^: lolcshl bu1[v TVArwtWl isnij Kiskunhalason, idősebb Stachó Károllyal beszélgetek. Eredetileg annak nyomában látogattam meg, hogy 1950­ben koncepciós perben elitélt testvére ügyérő! kifaggassam (erről tegnapi számunkban olvashattak). A század, sőt szá­zadok viharai azonban a család több más tagját is meg­cibálták. Az 1863-as kiadású. Magyarország családai, címerek­kel cs nemzedéktáblákkal című könyvet forgatom. A Stachó címszó alatt a következőket olvasom: „Bihar és Békés megyei nemesi család. Alapitója Stachó János nagyváradi gyógyszerész és 1166-ban azon város bírája. 1165. évi október hó 8-án Mária Terézia királyasszonytól címeres nemeslevelet nyert, mely 1166. évi január hó 8­án Bihar megye gyűlésén Várad-Olasziban kihirdettetett." Kötél általi halál A családtörténeti mú fő­ként a családfa leírására koncentrál. Stachó Károly tudományos igényű múltfel­dolgozása azonban további érdekességeket ás elő a múlt mélyéről. 1818-ban született nagyapja a sárréti járás szol­Igazolás A Győr-Sopron Megyei Bí­róság dr. Stachó Géza ké­relmére igazolja. hogy a Győri Népbíró ság Nb 109/ 1947. számú ítéletével. Illetve a Népbíróságok Országos Tanácsa 1231/1948. számú ha­tározatával dr. Stachó Gé­zát (szül. 1910. október 28­án) izgatás bűntette miatt 1 évi szabadságvesztésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Dr. Stachó Géza az ítélet alapján 1949. máíus 30-ától 1990. április lS-élg töltött szabadságvesztés büntetést. Ezt az elítélést az 1990. évi XXVI. törvény alapján sem­misnek kell tekinteni. gabírája például a nagyvá­radi katonai törvényszék (osztrák hadbíróság) által „hivatalának elvesztése mel­lett kétévi, vassal szigorított várfogságra ítéltetett", amit később Wallmoden altábor­nagy kegyelem folytán hat­havi fogságra enyhített. Né­hai Stachó Károlynak egyéb­ként az volt a bűne, hogy a 48-as honvédség részére újoncokat toborzott és csa­patokat szervezett, amelynek aztán parancsnoka is volt. Eme Stachó Károly egyik testvére, Elek, Bihar megyei esküdt volt a múlt század közepén, másik testvére, Stachó Karolina férjéről, Re­viczky Lászlóról pedig a kö­vetkezőket tudta meg a Had­történelmi Levéltárból a csa­lád történésze: „Bihar me­gyében született, 1850-ben 48 éves volt. 1848 előtt főszolga­bíró volt, majd a szabadság­harc idején egy szabadcsa­pat főnökeként tevékenyke­dett. 1850. február 23-án Pes­ten kötél általi halálra ítél­ték, amit kegyelem folytán 15 évi várfogságra változtat­tak át. Kufsteinben rabosko­dott" Egy negyedik testvér, Stachó János 1849-ben Békés és Csanád egyesített várme­gye kormánybiztosa volt, egyik megalapítója a gyulai ingyenes kórháznak. Tizenhárom kalász A múlt század közepén vi­tézkedő családvonaltól két nemzedékkel közelebb jö­vünk napjainkhoz. E nemze­dék egyik tagja, a ma 73 éves Stachó Károly a falra mutat, ahol a családi címer szülei ötvenedik házassági évfordulójára. 1945-ben ké­szült változata függ. — A címer alatt látható tizenhárom kalász a szüleim házasságából született tizen­három gyereket jelképezi. Egy kalász le van törve, az azt jelenti, hogy az egyik gyerek fiatalon meghalt. A tizenkét testvérből még hár­man élünk. Géza bátyám svájci állampolgár, ő a há­ború előtt csendőrtiszt volt. Érdekes egyébként az is, ho­gyan lett csendőrtiszt. Sze­geden végzett jogot, s aztán annak idején, amikor a ne­vezetes Darányi-féle hadse­regfejlesztési program volt. akkor a csendörséget is fej­lesztették. 1938—39-ben a jogi végzettségűeket behív­ták egy tanfolyamra, aminek elvégzése után főhadnagyi rendfokozatot kaptak. Sze­gedről öten voltak akkor ilyen csendőrtisztek, meg is jelent akkor a helyi sajtó­ban fényképük, azzal a cím­mel, hogy „A szegedi ötös­ikrek". Bátyám ezt követően Nagyberezán, Kárpátalján szolgált. Egyszer behívták, hogy vállalja el zsidó mun­kaszolgálatosok felügyeletét, parancsnokságát. Nem vál­lalta, ezért a szegedi katonai ügyészség lefokozta Nem pa­rancsmegtagadás címén per­sze, hanem más ürüggyel. Lázítás címén A lefokozás után 1943-ban frontszolgálatra hívták be, kikerült a frontra, aztán le­szerelt, és 1949-ig mint rend­őr főhadnagy szolgált a de­mokratikus rendőrség köte­lékében. Tagja volt azonban a kisgazdapártnak, s mivel tagságáról nem volt hajlandó lemondani, leszerelték. Nem sokkal később Sopronban egy kisgazdapárti gyűlésen felszólalt, mint képviselője­lölt, s az akkori rendszer visszásságait ostorozta, egy­ben a kisgazdák mellett agi­tált Emiatt őt lázítás címén másfél évi börtönre ítélte a népbiróság. Másodfokon ezt egy évre módosították, amit le is töltött a gyűjtőfogház­ban igen illusztris társaság­ban, államtitkárok, minisz­terek között. Arra például név szerint is emlékszem, Egy, az „ikrek" közül Az „ötös Ikrek" egylkFt úgy hívják: Finta Imre. S hogy őrá nem olyan +gyFr­telmű szeretettel emlékez­nek az egykoron melle be­osztott emberek, mint Stachó Gézára, azt bizonyltja: né­hány éve a ma Kanadában éló Finta ellen bírósági eljá­rás indult, háború® bűncse­lekmények vádiával A ka­nadai bíróság olyannyira komolyan vette ezt az ügyet íls), hogy Szegeden Is tar­tott „kihelyezett" tárgyalást, a tanúk meghallgatása érde­kében. A szegedi gettó egy­kori parancsnokával szem­beni vádakat az elsőfokú tárgyalás nem Igazolta, Fin­ta Imrét fölmentették. Fel­lebbezés folytán azonban az eljárás még azóta is folyik. hogy egyik zárkatársát. Ne­mere altábornagyot, a volt csendőrség főfelügyelőjét 60­kat emlegette A börtönből való szabadulás után vissza­ment Sopronba, s 1956-ig abban az asztalosüzemben dolgozott, ahol a börtönt megelőzően is állásban volt, mint segédmunkás. 1956 no­vemberében aztán Ausztriá­ba, majd Svájcba ment, lete­lepedett családjával együtt, s jelenleg is ott él. — Az ő rehabilitációját is ön intézte? — Igen, a bátyám kérte, hogy járjak utána, s mivel Győrben ítélték el, oda nyújtottam be a kérelmet. Balogh Tamás (Folytatjuk.) Személyhajók a Tiszán Hegnyílt a Hahart Tours szegedi kirendeltsége Sokáig szünetelt a belföl­di személy- és teherfogalom a Tiszán, de talán kevesen tudják: a szegedi hajóállo­más, vízi országhatár lévén, sohasem maradt munka nélkül Elég az elmúlt évti­zed fuvarleveleit lapozgatni, hogy kitűnjék: sok ezer ton­na áru kapott itt kilépési engedélyt. A rakományok java részét lucernapellet és búza tette ki. A lucernatö­mörítményt általában Re­gensburgig vitték a hajók, de akadt egy-két olyan szál­lítmány is, amelyet görög vizekre vezényeltek az al­győi rakodóhelyről. A búza természetesen szovjet piacra úszott. Rekord teljesítmé­nyű év volt az 1983-as. Ek­kor közel 100 ezer tonnás forgalmat bonyolított le az átkelőhely. Azóta viszont évről évre kevesebb fuvar­ra érkezik megrendelés. A szovjet búzaimportőr bi­zonytalan vásárlópartnerré vált, a pelletre ugyan lenne kereslet, csak éppen a ma­gyar tsz-eknek nem éri meg e nagyon munkaigényes ter­mék előállítása. Egyre nyilvánvalóbbá vált, megfeneklik a tiszai vízi fu­varozás, ha a Mahart nem tesz lépéseket a hajóforga­lom megélénkítésére. Tár­gyalások egész sora kezdő­dött A Délép sódert szállít­tatott volna Tiszakesziből, az Agroker Tiszaújvárosból és Szolnokról műtrágya fu­varozására jelentette be igé­nyét. Sok és sokféle lehető­séget megvizsgáltak, ám je­lentős üzletet az elmúlt év végéig egyik tárgyalás sem hozott. Eredményt értek el vi­szont a személyhajózás fel­támasztásában. A szegedi Sziki Tours kezdeményezé­sére ugyanis tavaly nyáron rendszeres hajójáratot indí­tottak Szeged és a jugoszlá­viai Magyarkanizsa között. Ezzel a Bécs—Budapest út­vonalon húsz éve közlekedő szárnyashajó után tulajdon­képpen a Mahart második nemzetközi járatát avatták fel. És a vállalkozás, diva­tos szóval élve, bejött. A hajót bérlő Sziki Tours a jugoszláviai Transtours együttműködésével nagy forgalmat bonyolított le. Ez a sikeres vállalkozás alapoz­ta meg a Mahart Tours uta­zási iroda tiszai kirendeltsé­gének létrehozását. A Szegeden működő iroda évadnyitó programbemuta­tóját tegnap délután 15 óra­kor tartották a Felső Tisza­parton. A kirendeltség veze­tője, dr. Zsiga Attila egye­bek rriellett elmondta, egy 40 méteres ponton érkezik rövidesen Bécsből, amelyen a kirendeltség irodáján kí­vül helyet kapnak a vám­és határőrség, valamint a vízirendőrség dolgozói is. Sokrétű feladatot kap ezen a nyáron a 150 sze­mély befogadására alkal­mas Tihany vízibusz: az idén is menetrend szerint közlekedik Szeged és a ju­goszláviai Magyarkanizsa között. Április 3-ától min­den szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton szál­lítja az utasokat, naponta kétszer. Hétfőn és kedden bármilyen rendezvényre, sé­tahajózásra igénybe vehető a hajó. A nemzetközi járat vasár­naponként belföldivel egé­szül ki. Június l-jétől ugyanis Szeged—Mindszent —Csongrád útovonalon me­netrend szerinti hajójárat indul. Az augusztus 31-éig közlekedő hajó vasárnap reggel 7 órakor indul a sze­gedi hajóállomásról, 9 óra­kor köt ki Mindszenten, és 10.30-kor érkezik Csong­rádra. A visszaindulókkal 13.30-kor fut ki a Tihany Csongrádról, 15 órakor ér Mindszentre, és 17 órakor köt kí Szegeden. Ami a vi­teldijat illeti: Mindszentig a jegy ára 100, Csongrádig pedig 150 forint. Menetrend szerint közlekedő hajóról lévén szó, a nyugdíjasokat, a diákokat és a közalkalma­zottakat 50 százalékos uta­zási kedvezmény illeti meg. Jegyek a Mahart Tours sze­gedi kirendeltségén és a Sziki Toursnál válthatók. 15-féle programot kínál a Csongrádi Idegenforgalmi Igazgatósággal együttmű­ködve ez az új utazásszer­vező központ. Ajánlatukban többféle iskolai kirándulás, sétajárat, természetbarát-, ornitolóffus- és ,^öld"-prog­ram, valamint naturista üdülés szerepel. A június­ban Belgrádból induló Re­gatta hajókaravánhoz is csatlakozhatnak az érdeklő­dők. Természetesen úgyne­vezett rendezvényhajónak is kibérelhető a Tihany. A tiszai személyhajózás azonban nemcsak itt, a fo­lyó alsó, de a felső szaka­szán is újjáéled. Rendszeres hajójáratot vezetnek be má­jus l-jétől Tokaj és Sáros­patak között. A Sárrét mo­toros hajó szombaton és va­sárnap, naponta kétszer köz­lekedik. Várhatóan a nyár folyamán Szolnok térségé­ben is felélesztik a vízi sze­mélyszállítást a Tiszán. Gombos Erzsébet Ma és holnap : közgyűlés Lesz-e jegyző, lesznek-e helyi adók? Ma délelőtt 9 órától a városháza dísztermében ülé­sezik Szeged közgyűlése. A képviselők döntenek a jegy­ző személyéről, s az önkor­mányzat rövid és hosszú távú programjáról; megvi­tatják az illetékes tanács­nok előterjesztését Szeged közbiztonsági koncepciójá­ról, és állást foglalnak a Cserepes sori piac további működéséről; felülvizsgál­ják a város területén az építési és telekalakítási ti­lalmakat; napirendre kerül a vgv távhőszolgáltatási fő­osztályának különválási ké­relme, a munkaügyi érdek­egyeztető tanács létrehozása, s az alternatív kísérleti spe­ciális szakiskola részben ön­álló költségvetési szervezet­té válása; tanácskoznak a városatyák a polgármesteri hivatal szervezeti felépítésé­nek átalakításáról is, és csa­patzászlót adományoznak a szegedi műszaki dandárnak. A holnapi, ugyancsak nyilvános ülésen, szintén reggel 9 órától a költségve­tés és a helyi adók kérdése lesz terítéken. Döntenek a Cserepes seri piacról A piac működését: a használtcikk-árusítást Sze­ged közgyűlése március 31­éig engedélyezte — megha­tározott feltételekkel: ha a Piac Kft biztosítja a tiszta­ságot és az ingyenes W. C­használatot, ha a gépjármű­forgalmat áthelyezi a Sza­badkai útra és a Partáscum körútra, és a Cserepes sorra nyíló ajtót zárva tartja, ha az előírt parkolási és nyit­va tartási rendet betartja, s területén nem tűri a valu­tázást és a szerencsejátékot •A Piac Kft. a működési engedély meghosszabbítá­sát kéri. Koha Róbert közbiztonsági tanácsnok a kérelmet tá­mogatja, indokait az aláb­biakban foglalja össze: — A nyitva tartás mellett jelentós lakossági igény ta­pasztalható (igaz, hogy el­lene is); — ha a piacot bezárnánk, akkor a sok külföldi árus (seftelő) a városban szóród­na szét, ami a probléma ke­zelését lehetetlenné tenné — a rendőrség véleménye szerint igy felügyelet alatt tartható; — a piacon működő vál­lalkozókat. nem lehet bi­zonytalanságban tartami De egyúttal további felté­teleket is szab: meg kell ol­dani a piac mögötti parkoló takarítását, a tilosban vesz­teglő géipkocsik elszállítását, mielőbb szükséges a külte­rületi járőrszolgálat beve­zetése, a Piac Kft.-nél kép­ződött nyereség egy részét pedig a közbiztonság javítá­sára kell felhasználná; a pi­ac nem lehet nyitva egyet­len fizetett ünnepnapon sem. A Cserepes sor ügyében létrehozott ad hoc-bizottság az alábbi kiegészítéseket tette: a parkoló kijáratát a Cserepes sor felől sorompó­val kéli lezárni; a Vám 1e­ret tisztán kell tartani, s az ott uralkodó kaotikus közle­kedési állapotokat pedig fel­számolná; indokolt a körzeti megbízott irodájának a Vám térre történő áthelyezése is. A bizottság egyúttal java­solja, hogy a közgyűlés bíz­za meg Hatvani Zoltán kép­viselőt, hogy a kft.-'ben kép­viselje az önkormányzati ér­dekéket, s kellöszigorral biz­tosítsa a jogszabályok ma­radéktalan betartását és a pénzügyi fegyelmet. A Cserepes sori piac ügyé­ben a közgyűlés ma dönt a városházán. O. J. A Stachó'család története (2.) Szabadcsapatoktól munkaszolgalatokig /

Next

/
Thumbnails
Contents