Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-25 / 70. szám

1991. március 3., csütörtök A helyzet 3 Európában az utolsók vagyunk Jegyzetek a szegedi baleseti konferenciáról A szombaton befejeződött kétnapos baleseti konferencián újabb elkeserítő ténnyel szembesülhettünk: a mi közúti közlekedési baleseti statisztikánk a legelszomorítóbb Európában. Míg például ezer balesetre 87 halálos áldozat jut Magyarországon, addig Angliában 21. De van-e jogunk a lényegcsen fejlettebb szigetországhoz hasonlítani magunkat? A kérdés helyénvaló lenne, ha a magyar és az angol háztartások gépesítettségét viszonyítanánk. Mert a háziasszonyok munkáját könnyítő robotgépek meglétét, illetve hiányát egészen elfogadható indokokkal magyarázhatjuk, ám amikor a közúti balesetekről van szó, az emberről, az emberéletről beszélünk, s annál nem lehet semmi íontosabb, értékesebb. Baleseti statisztikánkba — éljünk bármiiyen rosszul és nehezen — nem nyugodhatunk bele, nem érhetjük be különféle okmagyarázatokkal. A rossz utak. a kiöregedett, leromlott járműpark, a sürgősségi alapellátás hiányai önmagukban óvatosságra kell, hogy intsenek bennünket. S ez nem holmi belenyugvást, megalkuvást jelentene részünkről, éppen ellenkezőleg, a kulturált ember, a társaiért is felelősséget érző. közlekedő ember önfegyelméről vall&na. Tehetnek a mentésben részt vevők bármekkora erőfeszítéseket, változhatnak a közlekedés feltételei, nélkülünk a helyzet marad változatlan. Akinek pedig efelől kétsége támadna, annak figyelmébe ajánlom a legfrissebb, sajnos, ugyancsak szomorú megfigyelést: Németország keleti tartományaiban, ahol a Trabanthoz. Wartburghoz szokott járművezetők átültek a nyugati autókba. 170 százalékkal nőtt a balesetek száma, ugrásszerűen ... M. E. Izgatók és nyugtatók A utóbbi években jelentősen nőtt azoknak a baleseteknek a száma, amelyek bekövetkezésében a gyógyszer játszott szerepet. E témáról — a közlekedés és gyógyszer címmel — tartott előadást a többi között dr. Mezey Géza, a SZOTE gyógyszertárának vezetője. Az előadásában felsorolt, a közlekedési készséget befolyásoló valamennyi gyógyszer ismertetésére nem vállalkozhatunk, ezért a témával kapcsolatos lényeges kérdések megválaszolására kértük. — A kongresszus egyik fő témája a gyógyszerfogyasztás és a közlekedés kapcsolatának elemzése. Miért kezelendő ily kiemelt kérdésként? — Az utóbbi években nagyságrendekkel nőtt a gyógyszerszedők tábora, s a gépjárművek volánjainál ülők jelentős része is e táborba tartozik. Ugyanakkor a ma közlekedését jellemző sűrű forgalom nagy koncentráció- és gyors reakciókészséget követel valamenynyi gépjárművezetőtől. Még a pillanatnyi kihagyás, „áramszünet" is életveszélylyel jár. Márpedig szép számmal akadnak gyógyszerek, amelyek előidézhetik e pillanatnyi „áramszüneteket". — Igen sokan szednek nyugtatót, altatót manapság. Milyen zavarokat okozhatnak ezek a gyógyszerek? — A nyugtatók — kisebb adagban — tompítják a pszichás izgalmat. Nagyobb mennyiségben — eltérő mértékben — gátolhatják a közlekedési készség szempontjából fontos funkciókat, így a koncentráció- és megfigyelő képességet, a reakciógyorsaságot. Az altatók utóhatása is hasonló következményekkel jár. — Milyen állapotba hozzák a vezetőt az izgatószerek? — Az izgatószerek által kiváltott pszichés izgalom, fokozódó agresszió, az indulatok „elszabadulása" oka lehet a közlekedésben elkövetett hibáknak. A koffein — amit igencsak sokan és nagy adagban fogyasztanak — erős nyugtalanságot, koncentrációzavart okoz. A koffeinen kívül az étvágycsökkentők is izgató hatásúak. — Es az ugyancsak sokak által fogyasztott vérnyomáscsökkentők hatása? — Tompító, szédítő hatásuk miatt veszélyesek a közlekedésben. K. K. Adatok - tragédiák Az elmúlt évben Magyarországon: — 24 367 közlekedési baleset történt, — 2162 végződött halállal, — 12 738 súlyos sérülést okozó. — 19 814 könnyű sérüléssel végződött. Korcsoportok szerinti megoszlás: — 0—18 éves korosztály soraiból 2794, a 18—60 éves korúak közül 22 216, a 60 éven felüliek közül 4204 ember sérült, vagy halt meg közlekedési balesetben. A legtöbb balesetet a motorkerékpárosok okozzák, őket követik a személygépkocsi-vezetők. majd az autóbuszsofőrök. A szakemberek a leggyakoribb baleseti okoknak a következőket tartják: a figyelmetlenség, a szabálytalan előzés, sebességtúllépés. Az elmúlt két év alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett a tömeges — az ötnél több sérültet számoló balesetek száma. 1990-ben 446 tömeges baleset történt. Személyi sérüléses balesetek Csongrád megyében 1989 1990 Halálos 102 109 Súlyos 526 651 Könnyű 606 739 Újjáéled a Tisza? Időről időre felemlegetik a nem is oly régmúltat, amikor még sűrűbben jártak a tiszai teherhajók, hozták-vitték rakományukat, sőt, olykor egy személyszállító is végigpöfögött a város alatt. Sokan és sokféleképpen magyarázták a vízi forgalom elsorvadását. A Tisza-járó Széchenyi A Tisza és a Maros találkozásánál fekvő Szegedet kedvező földrajzi fekvése már az Árpád-korban várossá avatta. Évszázadokon át folyt itt a só- és borszállítás. Az erdélyi sót már a rómaiak, s a bolgárok is erre hozták le a Maroson, és nagy egyházi rendek, püspökségek kapták innen sójárandóságukat. A tatárjárás előtt még állt Szegeden a Szent Miklós nevét viselő rendház. A gyerekek közt ma oly népszerű Mikulás a diákok, kereskedők, vízen járók patrónusa volt. A nándorfehérvári csatában kétszáz szegedi naszádos katona is vitézkedett. A török hódoltság idején Szeged volt a megszállók hajóhadának egvik fő kikötője. Több mint másfél száz éve, 1833. szeptember 3-án, reggel 9 órakor kötött ki Szegeden az első gőzhajó, a Duna. És nem akárki utazott rajta Titeltöl idáig: maga Széchenyi István, aki 1846-ban az egész Tiszán Juhász Gyula még írhatott verset a tiszai hajókhoz. Ha a költő kopott öltönyében ma sétálna végig a folyóparton, már rsak a Tiszát találná. hajókat alig. Vajon miért? végighajózott — ez az út vált az ármentesítés fö mozgatójává. Trianon, és ami utána jött Az első világháború után megvont határok gazdaságilag is szétdarabolták a korábban kapcsolatban álló területeket. Az ország egyre inkább Budapest-központúvá vált, s a korábbi észak —dél irányú útvonal helyett inkább a fővárosba és a Dunántúlra tartottak a szállítások. A hajózás iránti érdeklődés egyre csökkent, a kikötök, rakodóberendezések lassú és biztos pusztulásnak indultak. A hajók megöregedtek, elavultak, amikor újra felmerült volna az igény a vízi szállításra, már alig volt mivel hajózni. Az újabb háború pusztításai után tovább rontotta a helyzetet az utóbbi harminc év tarifapolitikája, amely inkább a vasúti és közúti közlekedést részesítette előnyben. A Mahart meg is szüntette a tiszai személyhajó-állomasokat, kivonta a forgalomból, és jórészt kiselejtezte az uszályokat. Kanyarok és gázlók Az előbbi okokhoz maguk a hajósok teszik hozzá: a Tisza nehezen hajózható ... Török Imre György, az Ativizig osztályvezető mérnöke a tiszai vízi útról írt tanulmányában azt mondja, ez legfeljebb csak az év százÖtven napjára igaz, a fennmaradó időre nem, akkor a Tisza kifejezetten jó hajóútnak tekinthető! Az utóbbi évtizedek szabályozási munkái nagyságrendekkel javították a tiszai hajóút műszaki feltételeit A tiszalöki, kiskörei és törökbecsei vízlépcsők sokat segítenek a vízszint szabályozásában. Az idők törvényszerűen meghozták a vizi utak iránti érdeklődés régen várt élénkülését. Az elképzelések szerint a folyami szállításokat közúti-vasúti közlekedéshez kell kapcsolni. A jugoszlávok erősen érdeklödnek a várható változások iránt. Ránk is fér 'WJ az érdeklődés, hiszen vtztszállitási teljesítményünk a' Duna menti országok között a legkisebb. * A kedvező jelek egyike, hogy holnap, kedden megnyílik a MAIIAKT-TOURS utazási iroda szegedi kirendeltsége. Ny. P, — Meg kell próbálnunk a családnak kellő zöldséget, gyümölcsöt megtermelni a telken — mondta Baktóban Németh János, amikor a gyepirtás okát firtattam. — Hadd ne magyarázzam, milyen drága manapság a piacról ellátni a famíliát. Egyenesen luxus akkor, ha van egy kis föld, ahol magunk is gondoskodhatnánk a konyhára valóról — vetette közbe a felesége. — Megdolgozzuk ezt a kertet, csak nem tudjuk előre, hogy mennyire lesz gazdaságos. A vetőmagok, a trágya, a permetezószerek, a szivattyút hajtó villanyáram díja, az ide- és hazautazás költsége jócskán emelkedett — érvelt Németh úr. Megérné, ha... Számolgattunk egy darabig közösen, megéri, megérheti-e. Arra jutottunk, hogy ha van elég és jól termő gyümölcsfa, ha minden hasznosítható földdarabkába vetnek, sót másodvetnek, ha a talajadottságok szerint bó termést hozó növényeket vetnek, ha a méregdrága műtrágya helyett komposztálnak, ha maguk biztosítják akár szomszédi csereberével a vetőmagvak, gumók egy részét, ha maguk nevelnek palántákat. A kiskertesek többsége azonban ma még a „ha" tanulópénzeit fizeti. A vetőmagok árai az idei tavaszra átlag 20-30 százalékkal emelkedtek, a műtrágyákat 50 százalékkal adják drágábban, a növényvédő szereket hasonlóképpen, a kerti szerszámok, kisgépek arát ts alaposan feltornáztak. Hu szonöt deka vetnivaló szárazbabért 79—113 forintot kellett volna fizetnem a boltokban, a legolcsóbb zöldbab, a Janka is 42,70 volt (tavaly ugyanazt még 22,50ért adták). A dughagyma kilója most 60-70 forint ('90ben még a 40-50 forintot is sokalltuk érte). A Volldünger műtrágya ára 2400 forintról 3080-ra ment fel. az ötven kilogrammos kálisóé 350-ról 550-re, a szuperfoszfáté 290-ről 400-ra. a „Zárolt" burgonyaügy Tény viszont, hogy mindeme „drágaságot" lehet kapni. Gond vetőmagügyben úgy tűnik, csak a burgonyával volt ezen a tavaszon, az után lótottak-futottak legtöbben. A Zöldért Dorozsmai úti Kertészáruháza már nem tudott fémzárolt krumplit beszerezni, a cég tápboltjába küldik érte a vásárlókat. A hét elején a Gyapjas Már 280-ért áshat! Hobbiból veteményes Hattyastúl Baktóig. Do rozs mától SándorfaJváig sok kiskertben láttam a napokban, hogy fölrotátorozzák a pázsitot. Gyepszőnyegújítás — gondoltam, míg ismét arrafelé nem bóklásztam, s azt nem láttam, hogy a házikók olótt a fü helyén szabályos ágyások sorakoznak. Vetemény került a korábbi napozóplarr helyére. A zöld sávok „összementek": kevesebb helyet hagynak a nyugágyaknak, kempingszékeknek « hobbikertekben. Nem. nem valami új hobbiból. Egyszerűen azért, mert egyre kevesebben engedhetik meg maguknak azt, hogy a kiskertjük csupán hobbi legyen. Pál utcai Gazdaboltban is „csak" bioburgonyát tudtak 'kínálni: — Ez viszont kiváló fajta — tájékoztatott az üzletvezető. — Vírusrezisztens, három évig lehet ugyanoda vetni, és három évig nem kell újabb vetőgumót venni. Nekem tavaly 30 szem bioburgonyából 56 kiló termésem lett. — Ara? — Darabja 4 forint. De a hét végére jön fémzárolt vetőburgonya is, 30 Ft kilója. Pénteken kétszer is benéztem a boltba. A reggel érkezett krumpliszállítmányból kért szinte minden vevő. Szombaton a Szent István téri piacon 15 forintért vehettem volna csírázó aprókrumplit vetőgumónak. Elkapkodták. — Ügy néz ki, az olcsóbb vetőmagoknak nagyobb keletje lett. A kertészkedők jobban ki is számítják, miből mennyit vegyenek — mondta tapasztalatairól Ötott József, a Zöldért Dorozsmai úti Kertészáruházának vezetője. — A választék pedig elég gazdagnak tűnik, — Túlkínálat van a boltban. Alapvető magokból van bőven. Átmeneti gondokat az okoz, ha például mázsás tételekben viszik a dughagymát a jugoszlávok. Miként juttathatják át a határon, nem tudom. Csak azt, hogy tenni kellene ellene valamit. A környező falvakba szerencsére még nem jutottak el. Szatymazon Kónya László üzletében minden „aktuális" permetszert, műtrágyát, vetőmagot találtam. — Itt a jobb minőségű vetőmagokat keresik. Hoztunk olasz, holland fajtákat, jó a keletjük. Igyekezünk lépést tartani az újdonságokkal is — mutatja a sok színes tasakot a boltvezető édesanyja. Ott a polcon az új uborkafajta, a Minerva Fl-es is, amiről nemrég olvastam a Kertészet—Szőlészetben S ott van a ragasztós légyfogópapír is Akció van — gyógynövény nincs Nincs viszont egyik boltban sem a mindinkább divatossá váló gyógynövények magvaiból. A szőregi gazdaboltban Sem, ahol pedig a vetnivalók, főleg a virágmagok legnagyobb választékát találtam — akcióval hirdetett, dicséretesen leértékelt áron. Ha Szőreg. akkor persze elsősorban virágot, dísznövényt keressek. Bőséggel van örökzöld, díszcserje, gyümölcsfaoltvány. rózsatö. kardvirág, dália, az áfésznál. Venném, vinném. Ha nem kellene a kiskertemben minden hely a veteménynek. Utánam hiába sóhajtozik a szépséges dobozú pázsitfűkeverék is (313 forintos kilónkénti áron pláne). Inkább rovarölő Decis 2,5 EC-t veszek szombaton a szegedi Agroker-akciós vásáron 201 forint helyett 160-ért, és Agrolt 123 helyett 89-ért. A kertszomszédaimnak ts — hogy a benzinpénzen is spóroljunk . Sz»hn Maarinlna