Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-23 / 69. szám

2 Körkép 1991. március 23., szombat é Egy hét a szomszédoknál Fortyog a jugoszláv katlan A jugoszláv közéletben szinte hadiállapotot idézettelő a szerb ellenzék tömegmegmozdulása, és Vuk Draskovics ellenzéki vezér ideiglenes letartóztatása. Hétfőn lemondani kényszerült a jugoszláv államfői testület három tagja, köztük Boriszav Jovics köztársasági elnök is. Jovics lemondása előtt határozottan visszautasította a hadsereg javaslatát, miszerint rendkívüli állapot bevezetésével a fegyveres erőknek szerepet kel] vállalniuk a válság „megoldásában". Válaszul Szlobodan Milosevics szerb köztársasági elnök mozgósítást rendelt el a szerb belügyi tartalékosok részére. Mivel Horvátország, illetve Szlovénia ugyanezt tette, Jugoszlávia lényegében katonai körzetekre szakadt, melyek fölött továbbra is ott lebeg a jugoszláv szövetségi hadsereg beavatkozási fenyegetése. Szerdára a szerb ellenzék is megelégelte Milosevics elnök politikáját, s azzal vádolva őt, hogy igyekszik rávenni a hadsereget a rendkívüli állapot bevezetésére, neves szerb értelmiségiek levélben követelték lemondását. A szerb parlament csütörtöki, késő éjszakába nyúló ülésén lemondása okait sorolva megszólalt Jovics szövetségi •lnök is, s ugyanazokat a vádakat sorolta el a szerb vezetés ellen, mint az ellenzék: a nacionalizmus felszitása, a gazdaság függő helyzetbe hozása, erőszakkal fenyegetőzés. Jovics lemondását a honatyák nem fogadták el. Eközben Ojvidéken visszahelyezték jogaikba azt a nemrég elbocsátott öt magyar tévészerkesztőt, akiket még a fegyvereladási botrány idején távolítottak el állásukból. Havel népszavazást javasol Szlovákiában a hét elején bombaként robbant a Nyilvánosság az Erőszak Ellen kormányzati szervezet kezdeményezése, miszerint Vladimír Meciar miniszterelnököt meneszteni kell. Meciar ellen, akit Szlovákiában egy tavalyi közvélemény-kutatáson az év politikusának választottak, az volt a vád, hogy elutasítja a párbeszédet az össz-szövetségi szervezetekkel, és konfliktushelyzetet teremt nemcsak a mozgalomban, de a társadalomban is. A szlovák parlament nem fogadta el a kormányfő menesztését. Nehéz helyzet elé állították a szlovák nacionalisták Vaclav Havel csehszlovák köztársasági elnököt js. Havel, miután a múlt héten saját bőrén tapasztalhatta, mire képes a nacionalizmus, a szövetségi parlament ülésén referendumot szorgalmazott Csehország, Szlovákia és Morvaország államkapcsolatának jövőjéről. A népszavazás javaslatát a köztársasági elnök megismételte hét végi brüszszeli látogatásán is, amikor a NATO vezérkarával vitatta meg Közép-Európa biztonsági helyzetét. Havel következetesen ragaszkodik elnöki programjához: nacionalizmus helyett megbékélést, uszítás helyett párbeszédet kíván, smég bízik benne, hogy a szlovák lakosság nagyobb része reálisan látja a konfliktusok megelőzésének fontosságát. A hét közepén újabb hidegzuhany érte a felvidéki magyarságot: a szlovák belügyminiszter bizottságot Állíttatott fel annak ellenőrzésére, hogy „rendben" folyik-e a helységekben az egynyelvű táblák, feliratok elhelyezése. Szlovákiában a tavalyi szégyenletes, Európában egyedülálló nyelvtörvény óta egy a nyelv — a szlovák. Román nemzeti gárda Erdély lakossága szorongások kőzött várta március 15-ét, és a tavalyi marosvásárhelyi összecsapások évfordulóját. Marosvásárhelyen a hatóságok betiltottak minden nyilvános ünnepi rendezvényt, Kolozsváron és Aradon csak zártkörű ünneplést engedélyeztek, míg Szatmárnémetiben, a Vatra Romaneasca kongresszusa miatt csak templomokban folyhatott megemlékezés. Hétfőn Mures (Maros) néven újabb nacionalista szervezet létrejöttét jelezték Erdélyből. A Romania Maré (Nagy Románia) című hetilap az erdélyi románok nemzeti gárdájának nevezi az új alakulatot, melynek célja, hogy „Erdélyt megmentse a magyar fenyegetettségtől", illetve, hogy „önbizalmat adjon a jóérzésű románoknak az onzágdestabilizáló magyar törekvések ellen". A lap szerint az eddig beiratkozott mintegy tízezer tag csak jeladásra vár. Kell, vagy nem : igen Népszavazással kezdte az elmúlt hetet a Szovjetunió. Hat tagköztársaság mégsem hódolt be a központi vezetés akaratának, s a fenyegető felszólítások ellenére sem rendezte meg a szövetségi rendszer jövőjéről döntő referendumot. A 80 százalékos átlagnál jóval kisebb, 10-15 százalékos volt a részvétel a balti köztársaságokban, így a voksolás végeredménye nem lehetett érvényes. Pontosabban nem lehetett volna, ha többi tagköztársaság elsöprő igenjeit egy döntéssel a szovjet parlament nem alkalmazza minden köztársaságra. Csütörtöki hír szerint az „igen" a Szovjetunió egészére érvényes, Litvániában megelőzendő a tiltakozásokat, szigorú katonai ellenőrzést vezettek be, sok helyütt értelmetlen incidensek történtek. A fekete sipkásoknak nevezett szovjet belügyi alakulatok fegyveresei üldözőbe vették a litván honvédelmi hivatal autóbuszát, s a vilniusi városközpontban (!) tüzet nyitottak rá. A lövöldözés bárom ember halálát okozta. P. J. Parlamentek és a gazdaság ||| RÓíIÍÓÍGIGX A parlamentek felelőssége a gazdasági fejlődésért elnevezéssel kezdődött háromnapos tanácskozás pénteken Budapesten, az Országházban. A nemzetközi eszmecserén hazánkat is számítva kilenc ország parlamentje képviselteti magát. A delegációk a közép- és keleteurópai térség országaiból, továbbá Németországból és az USA-ból érkeztek. Számos ismert nemzetközi szervezet, például; az IMF, az OECD és a Világbank szakértői, gazdasági, pénzügyi szakemberek is jelen vannak a tanácskozáson. Szabad György, az Országgyűlés elnöke már az ülés megnyitása előtt fogadta a delegáció vezetőit, Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere pedig a delegációkhoz tartozó gazdasági és pénzügyi szakemberekkel folytatott eszmecserét. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke . A törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom szétválasztásáról" címmel mondott beszédet. A közép- és kelet-európai régió megérdemelné, hogy végre közelebb kerüljön Európa nyugatibb hányadához — mondotta többek között. A törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom szétválasztásáról szólva rámutatott: a térségben a szétzilált nemzetgazdaságok rendbe hozása és fellendítése csak a demokratikus jogállamiság keretei között válhat valósággá. Az államhatalom szétválasztásának problémája pedig itt és most közel sem elméleti jelentőségű Hiszen abban a nagy zsákutcás kísérletben, amelyet szocializmusnak neveztek, az államhatalom szétválasztása megrekedt a deklaráltság szintjén. Valójában egyetlen központ — a pártközpont — kezében volt minden hatalom. Így a törvényhozás, a végrehajtás és a bíráskodás csupán látszatintézményekként egzisztált. Hazánk helyzetéről szólva a köztársasági elnöki kiemelte, hogy az érvényben lévő magyar alkotmány nemcsak az államhatalom szétválasztását fogalmazza meg világosan, hanem működése" ellenőrzésének feltételeit, s azok kellő garanciáit ismeg-> teremtette. A magyar Országgyűlés ezzel kapcsolatos sok és jelentős jogosítványa mellett a hatalom túlzott koncentrálódásának, illetve a hatalmi egyensúly eltolódásának veszélyét — alkotmányunk rendelkezése alapján — a bírói hatalom, azon belül is az Alkotmánybíróság intézménye hivatott megakadályozni a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata útján. E harmadik hatalom kiépítésében további fontos lépés volna a közigazgatási bíráskodás bevezetése. Ez hozzásegítené az állampolgárt, hogy bármiféle hivatallal szemben egyenlő féllé váljon. Ne legyen kénytelen a hivatalok packázásaitól tartani, a szó legnemesebb értelmében vett citoyen lehessen. A református világtalálkozó elStt Antall József miniszterelnök pénteken az Országházban fogadta a Magyarországi Református Egyház vezetőit. A kormány részéről Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, Lukáts Miklós államtitkár, a kormány és a protestáns egyházak közötti kapcsolatok felelőse, a Református Egyház részéről pedig a négy egyházkerület püspökei és főgondnokai vettek részt a találkozón. A miniszterelnök köszöntötte a közelmúltban megválasztott, illetve újraválasztott egyházi vezetőket, és kifejtette, hogy a kormány sokrétű kapcsolatokra törekszik az egyházakkal, kőztük a Református Egyházzal is. Nagy várakozással tekint a nyáron megrendezendő II. Magyar Református Világtalálkozó elé, amely a pápalátogatáshoz hasonlóan az egész magyarság eseménye lesz — fejtette ki Antall József. Méltatta a kormányfő a Református Egyház kulturális és történelmi szerepét, különös tekintettel a határokon túl élő magyarság körében kifejtett tevékenységére. Tájékoztatást adott a Volt egyházi ingatlanok egyházi kezelésbe való átadásáról szóló törvénytervezetről, amelyet az előző napi kormányülésen fogadtak el. Hegedűs Lóránt, a református zsinat püspök-elnöke megerősítette, hogy mindenben készek segíteni a magyar társadalmat a diktatúrából a demokráciába való átmenet nehéz időszakában. A szabadság és a felelősség egységében kívánnak tevékenykedni az élet építésének érdekében. A Református Egyház számára az egyházi ingatlanok funkcionális, fokozatos visszaadása reális megoldás. A jószomszédi kapcsolatokról Magyarország és a többi új demokrácia sikere azért is érdeke a Nyugatnak, mert eredményes gazdasági és politikai reformjaink kihatnak a szovjet helyzet alakulására — hangoztatta Los Angeles-1 előadásában Jeszenszky Géza. A külügyminiszter csütörtökön este a Loyola egyetemen népes hallgatóság előtt beszélt Magyarország, a térség helyzetéről, és kérdésekre is válaszolt. A miniszter hangoztatta: Magyarország és a többi, a szovjet uralom alól felszabadult ország jószomszédi kapcsolatokra törekszik Moszkvával. sem a Pentagonale, sem a magyar—csehszlovák —lengyel együttműködő-, nem irányul a Szovjetunió ellen, hanem az egész térség biztonságát szolgálja. Jeszenszky kifejtette, hogy Magyarország nem akar a NATO-hoz csatlakozni, de a (Nyugat)-Európához való lehető legszorosabb gazdasági, politikai kötődéssel kívánja megteremteni biztonságát. Királyi üzenet Fahd ibn Abdul-Aziz AiSzaúd, Szaúd-Arábia királya meleghangú üzenetet küldött Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, amelyben kifejezésre juttatta köszönetét Magyarország népének és kormányának. Az uralkodó a maga és a szaúdi nép nevében nagyrabecsülését fejezte ki azért, hogy magyar egészségügyi kötelék — együtt a szaúdi egységekkel — vett részt a Kuvait felszabadításáért folytatott igazságos harcban. Fahd király elismerően szólt a magyar egészségügyi csoport erkölcsi tartásáról és magas szintű szakmai tudásáról, továbbá méltatta Magyarország következetes állásfoglalását. amellyel hatékonyan hozzájárult a „Sivatagi Vihar" hadművelet célkitűzéseinek megvalósításához. IRAKI GÉP LELÖVÉSE. Amerikai harci gépek pénteken Irak felett lelőttek egy iratai katonai repülőgépet, amely a katonai repülést tiltó tűzszüneti feltételek ellenére szállt lel. Az amerikai főparancsnokság nem közölt részleteket az incidensről. Két napon belül ez volt a második hasonló eset. Az amerikai NBC-tévótáraaság értesülése szerint a lelövés ugyanott történt, ahol az előző, és a két amerikai F—15-ös egy SU—22 típusú, szovjet gyártmányú, iraki vadászgépet semmisített meg SZÁZEZER HALOTT? AZ Öböl-háborúban elesett inaki katonák száma bizonyosan elérte a százezret de laz sem kizárt hogy ezt is jóval meghaladta — jelentette pénteken este a The Wall Street Journal, amerikai kormányzati és kongresszusi körökre hivatkozva A szigorúan magánvéleménynek számító adat becslés, ami vagy magától Norman Schwarzkopf tábornoktól. a háborúban részt vett szövetséges erők főparancsokátöL, vagy a főparancsnok közvetlen munkatársainak valamelyikétől származik. Igaz azonban az is — írja a lap —, hogy hivatalos körökben nem kevesen túlzásnak tartják az iraki áldozatok ilyen magas számát Tényleges számadatok; valószínűleg a jövőben sem állnak majd rendelkezésre. Ennek oka az; hogy a szövetségesek erői az amerikai főparancsnok alapelvének megfelelően, az Öböl-háború idején nem vették számba az ellenséges veszteségeket A hathetes Öböl-háborúban az Egyesült Államok részéről 124 személy vesztette életét SZÜKSÉGÁLLAPOT BAGDADBAN? Szaddám Hászéin iraki elnök szükségállapotot rendelt el Bagdadban — adták tudtul pénteken iraki ellenzékiek, illetve egymástól független diplomáciai források az Öböl térségében. A hírt a teheráni rádió már csütörtök éjjel sugározta. Egyes közlések szerint az intézkedés azzal áll összefüggésben, hogy a felkelés átterjedt a főváros, külső kerületeire, mások szerint a rendszer készülő katonai puccsról szerzett értesüléseket Közben a bagdadi rádió szokásos pénteki műsorát adta. Az ellenzékiek arról számoltak be. hogy Bagdadot a Szaddám Huszeinhez hű köztársasági gárda alakulatai vették körül, s ezek csak a gárda járműveit engedik, be a városközpontba. Az iraki fővárosiban bezárták az egyetemeket és az iskolákat s begyűjtötték a diákok és tanárok ezreit CHENEY A SZOVJETUNIÓRÓL. Richárd Cheney amerikai védelmi miniszter csütörtökön eotaadizben hívta, fel a figyelmet a Szovjetunió gazdasági hanyatlására, és a belőle származható zavargásokra, amelyek nyomán ú.i erőre kaphatnak a megcsontosodott reformellenes politikusok. A Georgetown Egyetemen tartott előadásában szorgalmazta, hogy az amerikai hadikiadásokban fordítsák vissza a mostani csökkenő tendenciát ha a Szovjetunió nem halad előre a katonai és egyéb reformok végrehajtásában. Richárd Cheney szerint a szovjet hadsereg vezetőiben nagy aggodalmat ébresztett (az Irak által alkalmazott) „szovjet katonai eszközök veresége" az Öböl-háborúban. — Ez talán ráébreszt egyeseket a fegyverkezési verseny kilátástalanságára, de biztos lesznek olyanok is, akik még több anyagi erőforrást fognak követelni a szovjet hadsereg számára, és telje® szakítást akarnak a reformpolitikával — mondta az amerikai védelmi miniszter. A BALTI PROBLÉMÁRÓL, a balti problémáról nemzetközi tanácskozást kell rendemi az európai biztonsági ó® együttműködési értekezlet keretén belül — ilyen tartalmú felhívással fordult az európai országokhoz a balti tanács, amely pénteken ült össze a Riga melletti Jurmalábam. Észtország. Lettország éa Litvánia vezetői először találkoztak a véres januári, vilniusi és rigai eseményeket követően. A litván kezdeményezésre elfogadott dokumentumban felhívásai fordulnak a demokratikus országok parlamentjeihez, hogy azok dolgozzanak ki intézkedési tervet a balti probléma megoldásának meggyorsítása érdekében, a nemzetközi jog keretei között. SZOVJET— ROMÁN EGYEZMÉNY. Az ÚJ áiEumkőtf szerződés parafálásával pénteken Moszkvában befejeződtek a szovjet—román külügyminiszteri tárgyalások. Az okmány egyebek között kimondja: a földrészünk országainak területi egysége, az európai határok sérthetetlenek. Moszkva — a maga nemében első — szerződés megkötésével lényegében elejét vette annak, hogy Románia bármilyen formában is igényt tartson az egykor Besszarábiaként ismert területekre, amelyek ma a Szovjetunió részét alkotó Moldáviához tartoznak. CSEHSZLOVÁKIA — IGAZOLÁSI ELJÁRÁS. Prágában péntek délelőtt összeült a csehszlovák szövetségi gyűlés, hogy meghallgassa annak a bizottságnak a jelentését amelyet az 1989. november 7-i események (a Jakes-rendszer brutális prágai rendőrrohama) kivizsgálásával, illetve annak megállapításával bízták meg. hogy a szövetségi parlament tagjai közül ki volt az egykori kommunista állambiztonsági szolgálat ügynöke, vagy informátora A gyűlést a televízió egyenes adásban közvetítette. Petr Toman a vizsgálóbizottság nevében felolvasta azoknak a szövetségi gyűlésbeli képviselőknek a nevét akiket az egykori állambiztonsági szolgálat titkos ügynökként illetve munkatársként tartott nyilván valamilyen időszakban. NÉMET—MAGYAR EGYEZMÉNY. Meghatározatlan időre szóló német—magyar kormányközi egyezményt írt alá pénteken Bonniban Wolfgang Scháuble némát és Boros® Péter magyar belügyminiszter a szervezett bűnözés elleni küzdelemben folytatandó további együttműködésről, egyebek között olyan területeken, mint a kábítószer-kereskedelem, terrorcselekmények, embercsempészés, pénzhamisítás. A megállapodás — amilyet Németország első ízben köt kelet-európai volt szocialista országgal — kiterjed adatok és tapasztalatok cseréjére, a gyakorlatban már megkezdett együttműködés egyezményes szentesítésére. Szó van arról is, hogy magyar rendőrök német részről kiképzést kapnának, a a német bűnüldöző szervek technikai segítségben is részesítenék Magyarországot NÉMETORSZÁG FIZET. Németország kifizeti az Egyesült Államoknak azt a teljes 5,5 milliárd dolláros őszszeget, melyet az Öböl-háború költségeihez való hozzájárulásként megígért — közölte Dieter Vogel német kormányszóvivő csütörtökön. Korábban napvilágot láttak olyan feltételezések. hogy Németország esetleg nem utalja át az 1,6 milliárd dolláros hátralékát tekintettel arra, hogy egyes vélemények szerint az Egyesült Államok a háború tényleges költségeinél többet kasszírozott bs szövetségeseitől Theo Waigel német pénzügyminiszter vasárnap Washingtonba repül az egész kérdéskör megvitatására. Hivatali kollégájával Nicholaa Brandyvel folytatandó tárgyalásain szó lesz a Szovjetunió ás Délkelet-Európa gazdasági helyzetéről is