Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-23 / 69. szám

1991. március 23., szombat Események 3 üj casco az Állami Mindent csak dollárért... Nem vagyunk már találkahely Ne legyen több koszorú az utak mentén! Nemzetközi konferencia kezdődött Szegeden Mint arra már előzetes híradásunkban is fölhívtuk az ilvasó figyelmét, az orvosegyetem oktatási épületében íemzetközi konferenciát tartanak, melynek témája a közekedési balesetek. A tudományos tanácskozás tegnap keziődött, 220 hazai, valamint német és osztrák szakemberek •észvételével. A szervezők, a SZOTE Baráti Köre és a Magyar Orvosok Tudományos Egyesülete alapszintű sürgősségi ellátási munkacsoportja, három fő témát szabtak i kongresszus tárgyául: a közlekedési balesetek megelőzőiének feltételeit és lehetőségeit, a balesetek ellátási probémáit és a gépjárművezetők gyógyszeres befolyásoltságálak aktuális kérdéseit. Mindezeken kívül természetesen még számtalan jelenséggel foglalkozik a mintegy nyolcvan Möadó. köztük körzeti orvosok, mentősök, igazságügyi orrosszakértök, rendőrorvosok, klinikusok, specialisták. A konferencia résztvevőit köszöntötte egyebek mellett Farkas László köztársasági megbízott, és Lippai Pál, Szeged polgármestere. Mindketten utaltak a téma — a közlekedési balesetek — sajnálatos aktualitására és annak jelentőségére, hogy a balesetet szenvedettek sürgősségi ellátásában kik. hogyan, milyen fölkészültséggel vesznek részt. A gyakran emberéletet mentő beavatkozások minden szükséges feltételét meg kellene teremteni. Ennek érdekében a maga szerény anyagi eszközeivel a szegedi önkormányzat alapítványokat támogat, példának okáért az Aerocaritasét. (Éppen a közelmúltban kapott Szeged, illetve a régió mentőhelikoptert eme alapítvány jóvoltából.) A szakmai program keretében, tegnap először, főreferátumok hangzottak el, majd szekciókban folytatódott a tanácskozás. Az előadásokban a gyógyszerek és a közlekedés összefüggéseit, a gyermekbaleseteket, a balesetek pszichés hátterét, megelőzését elemezték. Ma a sérültek helyszíni, szállítás közbeni és intézeti ellátásáról lesz szó, speciális, különös eseteket ismertetnek, majd kerekasztal-vitát tartanak. Ez utóbbin a •különféle szakterületek együttműködésinek hatékonyságát tárgyalják. A baleseti kongresszus a délutáni órákban zárul. M. E. A sérült nem várhat — Az általános orvosok alapszintű sürjösséai ellátási munkacsoportja ötödszörre artja konferenciáját Szegeden. Mi ennek iz oka? — kérdeztem a munkacsoport elíökét, dr. Morva László tataháai körzeti srvost. — Ez nem véletlen, sőt nagyon is tuda:os. Számtalan kollégámmal a szegedi orvosegyetemen szereztünk diplomát, talán jrthető, hogy emiatt ragaszkodunk az intézményhez. S ha megnézi az idei kong. passzusunk rendezőit, ott látja a SZOTE Baráti Körét... Azt hiszem, példa erejű e ragaszkodás és fogadókészség, mert az orvoslást, a hozzáértő orvoslást szolgálja. Konferenciánk célja az ismeretbővítés, a tapasztalatcsere, valójában a szakmai továbbképzés. — A korábbi esztendőkben foglalkoztak például a gyermekbalesetekkel, a belgyó7yászati katasztrófákkal, most a közlekedési balesetekről szólnak. Nyilván, mert ez vált a legkritikusabbá. ön 25 éve körzeti orvos, mit tapasztal, melyek a közlekedési balesetek fö okai? — Még tíz esztendeje a KRESZ^szabályok változása nyomán történt a legtöbb, addig napjainkban a figyelmetlenség, az ittasság. i gyógyszerszedés lettek a balesetek kiváltó okai. A halálozások: ós a megbetegedések számának emelkedése általában arra figyelmezteti a körzeti orvosokat hogy többet kell foglalkozniuk a lakosság egészségre nevelésével a megelőzéssel. A fő megbetegedések között szerepelnek a közlekedési balesetek okozta sérülések. Ez egyszerűen ijesztő. Hát még ha megemlítjük, hogy a betegek tobb mint egyharmada sürgős beavatkozást igényel! Magyarázatot, persze, tudunk e jelenségre: embertelenedik az életmódunk, hajszoljuk magunkat s gyógyszernek véljük az. alkoholt, a pirulákat. Az orvosi azonban nem elégedhetik meg a magyarázattal hiszen a gyógyítás a dolga. Talán soha akkora felelősség nemi hárult a körzeti orvosokra mint napjainkban. Óriási kihívás előtt állnak. — Annál is inkább, mert a sürgősségi ellátáson, ugye. nem csupán baleseteket kell értenünk. Vajon meg tud-e felelni az alapellátásban részt vevő négy és fél ezer körzeti orvos ennek a követelménynek? — Nézetem szerint mind fölkészültségük, mind munkafeltételeik alatta maradnak a kívánalmaknak. Az egészségügy, a társadalombiztosítás változás előtt áll. magam is azon dolgozom a Népjóléti Minisztérium ad hoc-bizottságában. hogv a körzeti orvos, vagy ha úgy tetjszik, a család orvosa viszszanyerje méltó tekintélyét hogy az alaoellátás megfelelő helyet kapjon az új struktúrában. Míg ez létrejön, kialakul, az orvosnak dolgoznia kell — a balesetesnék, az infarktusos betegnek nincs ideje várni az új struktúrára. Mag Edit Magyar mezőgazdaság Csak pártában ne maradjon A mezőgazdaság 1990-es évét a természeti és pénzügyi aszály éppúgy jellemezte, mint a fülledt, iz:sasztó s egyben terméketlen politikai csatározások. Növekvő költségek, apadó piacok, távlatvesztés — mindem napjaink valósága. A mezőgazdaság leépülését az érintett termelői kör önmagában nem tudja megakadályozni. Az érdekvédelemre alakult szervezetek egyikeként az Agrárkamara a helyzetfeltárásban aktívan részt vesz, s megoldási javaslatokkal, tanulmányokkal bombázza a szerepük szerint döntéshozókat. A tegnapi, pénteki közgyűlésen Bagi Ádám, a Csongrád Megyei Agrárkamara ügyvezetője leltárt készített sikeres, és válasz nélküli akcióikról. A gazdaságirányítás zavarait jelzi, hogy a tejtermelés gondjainak részleges megoldása, a problémák jelentkezését követően, nyolc hónapba tellett. A mezőgazdasági idei exportja ma is tisztázatlan. Mészáros Gyula, az Agrárkamara közgazdasági igazgatója szerint ma még nem totális a válság, de küszöbön áll. Nem sok időnk van rá, hogy az agrárgazdaság átalakítását az összeomlás elkerülésével vigyük végbe. Az ágazat vállalja a megmérettetést, ha egyenlő eséllyel indulhat. Ha nem Albániával hanem a Nyugattal kívánunk versenyre kelni, akkor ebből a költségvetésnek is vállalnia kell a ráeső részt. A termelői árak csak 60-70 százalékát teszik ki a fejlett világban kialakultnak. Éghajlati, szervezeti és strukturális előnyeink létezőek. Mindez hiába, ha az adók és a támogatások harmóniájának Biztosítónál Megkezdték az ÁB Extra CASCO nevű, új biztosítási szerződések kötését az Állami Biztosító ügynökei. Ragályi István, a Gépjárműbiztosítási Igazgatóság vezetője pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: az új CASCO az eddigi hat le hetőséggel szentben 16-féle választási lehetőséget kínál a díjak, szolgáltatások és önrészesedés variálásával Újdonság az is, hogy ez a biztosítás egész Európára, valamint a Szovjetunió és Törökország ázsiai területeire is érvényes. (Ismeretes, hogy eddig a külföldre utazóknak külön biztosítást kellett kötniük.) A balesetmentesen vezető autósok megkapják a szokásos díjvisszatérítést (Bonus). ám további kedvezményt kapnak azok is, akik több éve az Állami Biztosító Rt CASCO-s ügyfelei, összességében a díjkedvezmények elérhetik a 65 százalékot is. Az elmúlt évek kárstatisztikájára alapozva a vidéki gépjárműtulajdonosok ezentúl 20 százalékkal olcsóbban köthetnek CASCO-t az ÁBnál, mint a budapestiek és a Pest megyeiek. Ezt azzal indokolják, hogy az elmúlt években vidéken 100 forint díjbefizetésre átlagosan 90 forint kártérítést fizettek ki. ugyanakkor a fővárosban 100 forint díjra 140 forint kárkifizetés jutott. Az Extra CASCO díjai követik az inflációt, de csak annyiban, hogy a díjak arányosak legyenek a mindenkori károkkal. Természetesen csak azokkal az autósokkal kötik meg kötelezően az új CASCO-t, akik újonnan vásárolják gépkocsijaikat. A régi CASCO biztosítási szerződéseket az Állami Biztosító nem bontja fel, de mint elmondták, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a régi ügyfelek módosítsák biztosításukat. Mindemellett azt állítják a biztosító szakemberei, hogy az Extra CASCO csak rendszerében tér el az eddigi biztosításoktól és díjszintje átlagosan nem magasabb, mint a régi CASCO-knak. (MTI) Éppen csak bezárta kapuit az útazás '91 nemzetközi kiállítás, s a szakembereknek máris fő a fejük. Az utazási irodáknak igencsak nehéz esztendeje lesz az idei. A nemzetközi seregszemlére az eddig nagy utazóknak számító németek most el sem jöttek. Leomlott a családokat szétválasztó berlini fal, s az idéntől már nem leszünk találkahely. De nemcsak a vendégfogadásban, az utaztatásban is komoly problémákkal kell szembenéznie az egyre szaporodó idegenforgalmi vállalkozásoknak. Az Express utazási iroda Csongrád megyei kirendeltsége is feszes tervet volt kénytelen összeállítani. — Hadd kezdjem egy példával. Tavaly a nyolcnapos Leningrád—Stockholm utat 20 ezer forintért adtuk, az idén ugyanez 50 ezerbe kerül Mindenért dollárral kell fizetnünk. Ez hazavágja a bolgár, a szovjet és jugoszláv útjainkat. Ráadásul ezek az országok most válsággócok is. Az emberek félnek ilyen helyre utazni — mondja Lénárd Béla kirendeltségvezető. — És pénzük sincs. — Mi egészen mást tapasztalunk. Sokan inkább a szájuktól vonják meg a falatot, de elmennek egy-két hétre pihenni az egész évi hajtás után. Az átlag persze az olcsóbb utakat keresi. A másik véglet, hogy a méregdrágán is túl lehet adni. Kialakult már egy olyan réteg, akik ezt igénylik és meg is tudják fizetni. — Szegeden több mint 70 iroda foglalkozik utaztatással, mindenkinek jut vendég? — Sajnos, ma elég egy vállalkozói igazolványt kiváltani, s már lehet is utaztatni. A szakértelem hiánya, a roncs autóbuszokkal útnak indított csoportok viszont rontják az egész szakma hírnevét. Egyre több pedagógus is úgy szeretne fizetés-kiegészítéshez jutni, hogy feketén külföldi utakat szervez. — Az Express a köztudatban a fiatalok utazási irodája. Tavaly mégis törölték nevükből ezt a jelzőt... — Mert mindenkinek szolgáltatunk. Furcsa, de sok jugoszláv állampolgár is itt, Szegeden fizet be az adriai nyaralásra. Azért továbbra is várjuk a fiatalokat, hiszen sok kedvezményt csak nálunk tudnak igénybe venni. De a nyugdíjasoknak is szervezünk ősszel programokat. — Hogyan változtak az utazási szokások? — Az emberek többsége szereti a kötött programokat, így arra törekszünk, hogy minden kínálatunk elérhető legyen személygépkocsival és autóbusszal is. Az idén a spanyol és olasz utak a legnépszerűbbek. Keletre kevesen mennek, mert a dollárelszámolás miatt duplájára emelkedtek az árak. az igazán exkluzív utakat viszont csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak. — A legtöbb cég átalakul mostanában. Mi lesz az Expresszel? — Versenyben akarunk maradni, s így mi is lépünk. De a részletekről még korai •lenne beszélni. Egy biztos, a hálózat megmarad, a nyár közepén viszont átalakul, Valószínű részvénytársasággá. — Mi változik Szegeden? — Az iroda külső képe. mindenképpen. Kicseréljük a teljes portált, visszaadjuk a Schiffer-ház eredeti, szecessziós hangulatát. — Mitől tartanak leginkább? — A jugoszláv beutazó turizmustól. A kinti utazási irodák ugyanis fizetésképtelenek. Mi viszont nem tudunk hitelezni. Ezután csak készpénzért jöhetnek a jugoszláv csoportok. R. G. hiánya önmagában piacvesztést okoz. Az energiaár és az adószint nyugati, de míg ott a termelésre felhasznált gázolaj adóját visszatérítik, nálunk ezt kifelejtették a számításból. Ez a növénytermesztésben 8 milliárd forint többletköltséggel ér fel. A privatizáció millió hektárokon bukhat meg, ha a kedvezőtlen adottságú térségekben nem alakítunk ki tisztességes, érdemi támogatási rendszert. A Dél-franciaországi Regionális Kamara itt-tartózkodó küldöttségének vezetője, G. Coissan-Marschal úr egy szép, kedves, de szegény eladósorba került leányhoz hasonlította mezőgazdaságunkat. Ki tudja, meddig várhat, míg kérője akad? Talán ők segíthetnek a kommendálásban. T. Sz. I. Ötmillió egy összegben Amint arról nemrégiben hírt adtunk, a szegedi kórház sebészei alapítványt hoztak létre a sebészet megújhodásáért, nevezetesen egy korszerű epekőeltávolító műszer megvásárlásáért. (Az úgynevezett laparoscopos endoszkóppal elvégezhető epeműtét számos előnnyel bír a hagyományos epeoperációval szemben.) E világszínvonalú műszer árát — ötmillió forintot — előteremtendő, kértünk lapunk hasábjain is támogatást az alapítvány javára. A remélt és kért összeget egyetlen ember tette le az asztalra, pontosabban utalta át az alapítvány számlájára: Balázs András. a Sámson Kft. vezetője, a nagyrédei vállalkozó, a Szegedi Konzervgyái' újdonsült tulajdonosa. Kérdésünkre Balázs úr elmondta: minden kezdeményezést támogat anyagilag, amely a magyar ember igencsak megromlott egészségén próbál javítani, hiszen az ép testű és lelkű emberek képesek csak úgy dolgozni ahogyan az ország előrehaladása megkívánia. (Gyenes Kálmán felvétele) K. K.