Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-23 / 69. szám

81. évfolyam, 69. szám 1991. március 23., szombat Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 6,50 forint ——• Ötezres + két ezres Hétezren három újsággal? — Nem akarunk azonosíthatók lenni Á balesetek vetületei — Szegedi a legtehetségesebb rajzoló A minimális bér: 7000 forint A

merikai harci gépek tegnap újabb iraki katonai repülőgépet lőttek le Irak felett. Az amerikai NBCtévétársaság szerint a lelövés ugyanott történt, ahol az előző, és a két amerikai F—15-ös egy SU—22 típusú vadászgépet semmisített meg. Az öböl-háborúban elesett iraki katonák száma bizonyosan elérte a százezret, de az sem kizárt, hogy ezt is jóval meghaladta — jelentette pénteken a The Wall Street Journal, amerikai kormányzati körökre hivatkozva. A Biztonsági Tanács szankcióbizottsága tegnap eltörölt több, Irak ellen alkalmazott embargót. Az eltörlés feltétele az volt, hogy az ENSZ oszthassa szét az élelmet a nélkülöző iraki lakosságnak. A balti problémákról nemzetközi tanácskozást keli rendezni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet keretén belül — ezzel a felhívással fordult az európai országokhoz a balti tanács, melynek vezetői tegnap találkoztak Észtországban. Magyarország — Lengyelországtól eltérő helyzete miatt — nem kér adósságcsökkentést, s erre nem is számít. Magyarország továbbra is eleget kíván tenni fizetesi kötelezettségeinek — jelentette ki Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter Los Angeles-i sajtótájékoztatóján. Moszkvában befejeződtek a szovjet—román külügyminiszteri tárgyalások, a két ország új államközi szerződést kötött. Az egyezmény érdekessége, hogy az lényegében elejét veszi annak, hogy Románia bármilyen formában is igényt tartson a Szovjetunió moldvai területeire. Tart a laktanyavita A kormány . csütörtöki döntése nyomán megkezdődik az évtizedeken át szovjet (használatban volt ingatlanok, objektumok hasznosítása. A döntés egyelőre 14 települést érint. Az önkormányzatok térítésmentesen kapják meg a régebben magyar pénzből létesült építményeket, mert felújításuk így js nagy terheket ró az önkormányzatokra. Ezt Annus Antal altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára jelentette be a kormány heti ülését követő szokásos pénteki szóvivői tájékoztató meghívott vendégeként. Az illetékesek eddig 3700 lakást vettek át. ennek jó részét, 2400-at kénytelenek voltak „nem hasznosítható kategóriába sorolni". Elmondta azt is, hogy az 50 milliárd forintos szovjet követelésen belül, mintegy 40 milliárd forintnyi ingatlan engedély nélkül épült. Az államtitkár sajnálkozásának adott hangot, hogy a szovjet fél lényegében a mai napig nem ismert el egyetlen magyar követelést sem. Kérdésekre válaszolva az államtitkár elsietettnek nevezte Ivan Aboimov helyzetértékelését a magyar és a szovjet fél csapatkivonással kapcsolatos tárgyalásairól. A Szovjetunió budapesti nagykövetének szegedi látogatása során tett fenyegetően hangzó kijelentéseit lényegében azzal utasította el, hogy a tárgyalásokra még három hónap áll rendelkezésre, sez rengeteg idő. Kijelentette azt is. hogy „a nagyobb, az erősebb jogán való kinyilatkoztatásokról le kellene szokni". Annus Antal szerint a jelenlegi helyzetből továbblépni csak úgy lehet ha a szovjet fél elismeri a magyar követeléseket. A határon rekedt a Pannon Hírlap Húszezer újság a bürokrácia döntésére vár Csütörtökön este nem érkezett meg a vajdasági olvasókhoz a Pannon Híradó című jugoszláviai első független magyar napilap bemutatkozó reklámszáma. A Szabadkán székelő szerkesztőség által készített magánkiadványt — amelyet gazdasági megfontolásból a Szegedi Nyomdában nyomtatnak — a jugoszláv határrendőrség nem engedte be az országba, azzal az indokkal. hogy külföldi nyomtatványból utasonként legfeljebb három vihető be az országba, nagyobb mennyiség ; 'portjakor — úgymond a jugo&zláv szövetségi belügyi titkárság engedélyére van szükség (?!). Mindez, vaskos meglepetés azt követően, hogy a lap tulajdonosai minden törvényes kötelezettségüknek eleget teltek, a határon való átszállításhoz szükséges vámpapírokat idejekorán beszerezték, sót a vámot is kifizették a reklámszámra. Tegnap délben a 20 ezer példány még mindig letétben vesztegelt a jugoszláviai Intersped nemzetközi szállítmányozási vállalat határövezeten belüli raktárában. A Pannon Hírlap szerkesztőségében tegnap szerzett értesülés szerint a határszervektől ellentétes információkat adtak arról, hogy a helyi tartományi, vagy más szerveknél kell-e kezdeményezni valamiféle ú.iabb engedélyek kiadását, amelyekről a vámszerveknek és a szállítmányozónak nincs tudomása. Magyar részről nem volt fennakadás. A szerkesztőség derűlátó, reméli, hogy rövidesen kiküszöbölhető lesz a bizonyára mindenki számára roppant kellemetlen félreértés, hiszen számos jugoszláv lapot nyomtatnak Európa különböző országaiban, például Görögországban és Olaszországban. Az ügy annál is inkább kínos, mert magánkiadványról van szó. amelynek tulajdonosait szerződés kötelezi a Szegedi Nyomdával szemben is (hogy az olvasókról ne is szóljunk). e- eÁprilis l-jétől 7000 forint a minimális bér — erről állapodtak meg az Érdekegyeztető Tanácsban. A munkavállalók több mint 22 százaléka keresett idáig. Magyarországon 7000 forintnál kevesebbet. A munkaadók — több heti számítások után — végső javaslatként a jelenlegi 5800 forintos minimálbér 6800 forintra emelését tartották elfogadhatónak. A munkavállalók számításai viszont azt bizonyították, hogy 8000 forint alatti keresetek nem lehetnek Magyarországon, mert nettóban már ez a pénz is alig fedezi a minimális kiadásokat. A munkavállalók mintegy 36 százaléka keres 8000 forintnál kevesebbet. Végső kompromisszumként a munkavállalók először 7500 forintot ajánlottak fel, mint első lépcsős tárgyalási alapot, majd felmérve, hogy a megegyezés hiányában a dolgozók jelentős része továbbra is csak 5800 forintos minimális bérben részesül, 7000 forintban jelölték meg azt a szintet, amit most első lépcsőként elfogadnának. Augusztus 23-ára viszont, újabb minimálbér-tárgyalásókat kezdeményeznek. A munikaadók kifejtették, nekik csak a maximum 6800 forintra van meghatalmazásuk a képviselt szervezetektől, és ez az összeg is óriási terheket ró a gazdálkodókra, különösen a mezőgazdaságban. Nem egy vállalat, gazdaság csak nagy számú elbocsátásokkal tud megfelelni az irreálisan magas minimálbér-előírásoknak. A kormány részéről Schamschula György, á Munkaügyi ' Minisztérium politikai államtitkára azt javasolta, hogy a tárgyalófelek tegyék félre a presztízsszempontokat és állapodjanak meg a 6900 forintban. A munkaadók ennek megvitatására külön tárgyalást kértek, majd bejelentették: igen nagy vita után, több érdekképviselet jelentős kompromisszuma révén elfogadják nem is a 6900, hanem a 7000 forintot. Új honvédelmi alapelvek A Magyar Köztársaság új honvédelmi alapelveinek és követelményeinek kidolgozásáról tájékoztatta az újságírókat pénteken Für Lajos honvédelmi miniszter. A miniszter vázolta is ezeket az alapelveket. Eszerint: Magyarország katonai doktrínája kizárólag védelmi jellegű legyen, arra épüljön, hogy bármilyen konfliktust mindenekelőtt politikai eszközökkel kell rendezni, és katonai megoldás csak a legvégső esetben lehetséges. A legfontosabb alapelvek közé tartozik továbbá, hogy nincsenek és a jövőben sem lehetnek az ország területén tömegpusztító fegyverek; katonai erőnket olyan szinten kell tartani, hogy senki ne érezhesse magát fenyegetve általa, más kifejezéssel: honvédelmünket az ország elégséges védelmének elve szerint kell felszerelni és működtetni. Mindez azt jelenti, hogy a nemzeti összterméknek legfeljebb 3 százaléka fordítható a védelemre, s hogy békeidőben a hadsereg létszám^ a népesség 0,6-0,8 százalékánál ne legyen több. Középpontban: a régiók Tízezer hibás személyi szám adóbevallásból elégtelen Találóskérdés: mi a közös a következőkben? Érvényes repülőjegy, lejárt totószelvény, júliusban esedékes montseáli kongreszszusi meghívó, orvosi recept, családi fénykép. A helyes megfejtők között lapunk ezúttal semmit sem sorsol ki, inkább eláruljuk a választ. Ezek a „dolgok" mind-mind az 1990. évre szóló személyi jövedelemadó-bevallások borítékjaiból hullottak az elmúlt hetekben a Csongrád megyei adóhivatal íróasztalaira. Dr. Anpovits Ágnes csoportvezetőtől természetesen mást is megtudtunk. Kissé figyelmetlen adóívkitöltők vagyunk, a tegnapig beérkezett 57 ezer 888 bevallás felére ugyanis nem írtuk rá a személyi számot. Persze a másik felében sem volt sok köszönet, legalább tízezer állampolgárnak nem sikerült hibátlanul egymás mellé leírni azt a bizonyos tizenegy számjegyet. Hogyan néznek ki ezek után az adóbevallások? Meglepő, számolni ennek ellenére tudunk, a segédtáblákból helyesen kerestük ki a fizetendő adó összegét, hibátlanul adtunk össze és vontunk ki, de hogy el ne bízza magát a hivatal, a végén nem írtuk alá az adóbevallást. Az pedig úgy nem sokat ér, hiszen, akár a szomszédot is megtréfálhatnánk ilyen módon. Több mint ezer olyan adóbevallás is érkezett, amelyen a személyi adatokra vonatkozó rubrikák üresen maradtak, s feladó sem szerepelt a borítékon. Még szerencse, hogy ennek ellenére néhányan olvashatóan aláírták az ívet, s így, kisebb nyomozások után sikerült felfedni egyegy figyelmetlen állampolgár kilétét. Különben nem nagyon siettünk az adóbevallással, a március 18. és 21. közötti négy napra még 11 ezer maradt. Ebből tegnap, tehát lényegében az utolsó utáni napon érkezett be pontosan négyezer, százan pedig személyesen tették tiszteletüket — hónuk alatt az adóívekkel — a kék házban. Kovács András A hatalom térszervező erő A sokszínű, nyitottabb társadalmakban és gazdaságokban a régiókban való gondolkodás és cselekvés természetes dolog. Magyarországon is van történelmi hagyománya a regionalizálódásnak. ám úgy tűnik — a rendszerváltáshoz, a közigazgatás átalakulásához köthetően — most érkezett el annak az ideje, hogy a tudomány eredményei — módosítva a közszemléletet — hasznosuljanak. Ez a szemléletváltozás áll annak hátterében, hogy a Juss című társadalomismereti és kulturális szemle (Hódmezővásárhely), az MTA Regionális Kutatások Központja (Pécs) és az MTA szegedi bizottsága a regionalitásról szervezett tudományos konferenciát. A szimpóziumon — tegnap, a városháza dísztermében — a szakma kiváló képviselői összegezték a település- és' regionális kutatás korábban tabunak számító eredményeit. Az igazán eredeti, gondolatgaz. dag előadásokat hallgatva, rendkívül sajnálatosnak tetszett, hogy azok, akik a tudomány eredményeit a gyakorlat próbájának vethetnék alá, azaz a települési és területi önkormányzatok vezetői, kis számban, illetve csak a konferencia protokolláris részén (a megnyitón) vettek részt. A szimpózium megrendezését támogatta: Farkas László államtitkár, köztársasági megbízott (aki megnyitotta a tanácskozást), Lehmann István, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke (aki a régiók nemzetközi kapcsolatrendszeréről tartott előadást), és Lippai Pál szegcdi polgármester (aki a konferencia végén zárszót mondott). A régió fogalmára többféle magyarázatot hallhattunk a tanácskozáson. A statikus megközelítési mód alapján régió a központi hatalmi szint alatti első közigazgatási szint, amely — mint Hajdú Zoltán (Pécs) előadásából kiderült — a Magyarország-nagyságú országokban 60—120 ezer négyzetkilométert jelent. Az Európai Régiók Szövetsége a magyarországi megyék közül néhányat, így például Csongrád megyét, felvett tagjai közé, azaz, ezt a közigazgatási egységet is régiónak tekinti. Rendkívül izgalmas előadásában Pálné Kovács Ilona (Pécs) kifejtette, hogy a régió a hatalom egyik megjelenési formája, vagyis a hatalom térszervező erő is. A regionalizmus bonyolítja az állam és az önkormányzatok közötti hatalommegosztást. Az európai demokráciák gyakorlatát vizsgálva — szerinte — három típusú régiót különböztetünk meg. A politikait, mely hatalmi tényező az adott országban (például svájci kanton); a közigazgatásit, mely tulajdonképpen az államhatalomnak közigazgatási szervezési technikával való szervezeti megjelenítése (például a hazai köztársasági megbízotti hivatal); illetve a szerves régiót, melyet gazdasági, etnikai, földrajzi meghatározottság jellemez. A népesedési folyamatokat vizsgáló Tóth József (Pécs) szerint a régió olyan struktúra, amelyet az jellemez, hogy hasonló természeti adottságokon jellegzetes társadalmi közeg él, a gazdálkodás módja hasonló, s az infrastruktúra-hálózatok egy egységgé szervezik. Ez azonban — vitatkozott Süli Zakar István (Debrecen) megállapításával — az országrésznél kisebb egység. Megállapította, hogy Magyarország a Budapesttel azonos központi, a dunántúli, az észak-magyarországi és az alföldi régióra tagolódik. Az Alföld — mint szerves egység, azaz régió — jellegzetességeivel, fejlődési irányaival, modernizációjának lehetőségeivel több előadó is foglalkozott. A térség fejlesztésének jelenlegi gátja, hogy hiányzik a törvényhozói és kormányzói tudatból a területpolitika — telentette ki Mészáros Rezsó (Szeged). A népesség struktúrája különbözik más régiókétól: itt több az idős ember, kevesebb a férfi, szakképzetlenebb az aktív kereső korosztály. A településmenedzselés tényezőit Csatári Bálint (Kecskemét) ismertette. Ilyen feltétel például a gazdaság, a tudomány és technika, az öko. lógia és más környezeti tényező, az adminisztráció és szakapparátus, s — a legkényesebb terület — a törvénykezés, a politika. A modernizáció, az innováció akadozik az Alföldön — mondta Rechnitzer János (Győr). Kimutatta, hogy az elmúlt két-három évben számos innovációhordozó jelent meg az országban, de ezek alapvetően és döntően a fővárosban telepedtek meg. Az innováció (új ötletek, új tevékenységek, új termékek, új szervezetek, új emberi és közösségi viselkedési módok) fogadására aktív térségnek tekinthető Északnyugat-Dunántúl és a főváros környéke. Az ország többi területére ez nem jellemző. Kiemelte, hogy a hagyományos agrártérségek, illetve az úgynevezett szocialista ipar (ki)telepítésközpontjai egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek az újdonságokért folyó küzdelemben, így leszakadásuk, perifériára kerülésük már a hétköznapok valósága. Az ország szétszakadásának lassításához átgondolt regionális politikára és piaci mechanizmusokhoz kötődő eszközrendszerre lenne szükség. Az önkormányzatok és a régiók viszonya feltáratlan terület, még nem dőlt el, hogy a központ és a települések közötti „senki földjét" ki foglalja el. Az önkormányzati törvény önmagában ezt nem határozta meg. A központosítási törekvés kemény kihívás, mellyel az önkormányzatoknak, szövetségbe szerveződve kell szembenézniük. Űjszászi Ilona