Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-20 / 66. szám

f V \ * t) K V4\il DELMAGYAR0RSZA6 81. évfolyam, 66. szám 1991. március 20., szerda ALAPÍTVA: 1910-BEN Havi előfizetési díj: 148 forint Ára 5,80 forint Eles- és gyakorlóaknák Lesz, aki ítélkezzen — Tőzsderöntgen — Hoby Dick Fel! Támadunk! — Utcára velük! — Fotóalbumunkból Bíróság és koncesszió T ovábbra is heves harcok dúlnak Cszak-Irak kurdisz­táni területein a kurd felkelők és Szaddam Húszéin hadserege között. Az iráni ÍRNA hírügynökség je­lentése szerint a kurdok ellenőrzésük alatt tartják az észa­ki olajmezők legnagyobb részét. Ugyancsak Iránból szár­mazik az értesülés, hogy az iraki katonák eddig több mint tizenkétezer polgári személyt mészároltak le, köztük sok a mustárgázzal meggyilkolt gyermek. Somron izraeli vezérkari főnök kijelentette, hogy az elfoglalt területek visszaadása megéri a tartós békét, hi­szen ezen területek jelentősége békében átértékelődik. Ez­zel szemben az izraeli miniszterelnök azt közölte, hogy semmilyen körülmények között nem lehet szó a Golán­fcnnsik szíriai kézre adásáról. A szovjet parlamentben elhangzott, hogy a tagköztár­saságokban a szovjet polgárok átlag 80 százalékban vettek részt a népszavazáson, s mintegy kétharmaduk az egységre szavazott Itthon a Magyar Nemzeti Bank tegnapi sajtótájékozta­tóján bejelentették, hogy a jövő hét elejétől megkezdődik az 5000 forintos bankjegyek kibocsátása. Az új bankjegyet szépen kivitelezettnek és nehezen hamisíthatónak ígérik. Folytatta munkáját az Országgyűlés. Napirend előtt kért szót Antall József kormányfő, s 1944. március 19-ére, Magyarország fasiszta megszállásának napjára emlékezve kijelentette: a kormány szembeszáll minden szélsőjobb, vagy szélsőbaloldali eszmével. Ordas eszmékkel szemben A hitleri német csapatok magyarországi bevonulására emlékezett napirend előtti felszólalásában kedden reg­gel az Országgyűlés ülésén Antall József miniszterelnök. A miniszterelnök hangsú­lyozta: az 1944-es példa, az tehát, hogy az akkor felelő­sen gondolkodók — politikai nézeteiktől függetlenül — figyelmeztetni, segíteni tud­ták egymást, mert egyek voltak a nemzeti gondolko­dásban, a demokrácia igen­lésében, a hitleri Németor­szággal való szembenállás­ban, a mai politikusokra is felelősséget ró. „Abban áll a közös felelősségünk, hogy milyen politikai erők aktivi­zálódásának adunk teret, mit engedünk ki a palack­ból" — mutatott rá, leszö­gezve, hogy a szélsőjobbol­dali és a szélsőbaloldali tö­rekvések egyként veszélyez­tetik a kibontakozó demok­ráciát. „A kormány a nemzeti szuverenitás jegyében min­den szélsőjobb vagy szélső­baloldali ordas eszmével szembe fog szállni. Lehet­nek, vannak a mai pártok között politikai vélemény­különbségek, de vannak olyan közős alapeszménye­ink, amelyek vállalásában egyeknek kell lennünk" — mondotta. Tegnap az Országgyűlés megkezdte a közigazgatási bíróságról szóló törvényja­vaslat, valamint az 1991-es évi költségvetésről és állam­háztartás vitelének ez évi szabályairól szóló törvényt módosító javaslat együttes általános vitáját. Balsai István igazságügy­miniszter expozéjában kije­lentette: a közigazgatási ha­tározatok bírósági felülvizs­gálatának lehetősége nem jelenti azt, hogy a 'közigaz­gatási szervek a bíróság alárendeltjei lennének. Cél­jaik megvalósításához kellő cselekvési szabadságot, ön­állóságot kell biztosítani. Emlékeztette a plénumot, hogy az Alkotmánybíróság döntése értelmében április l-jétől lehetővé válik vala­mennyi közigazgatási hatá­rozat bírósági úton való megtámadása. A miniszteri előterjesztést követően a parlamenti pár­tok megbízott képviselői fej­tették ki frakciójuk állás­pontját. A kormánypárti képviselők az egységes bírói rendszer megteremtése mel­lett érveltek, s indokoltnak tartották az összesen 1,3 mil­liárd forint megszavazását a költségvetési tartalékösszeg­ből. A felszólaló ellenzéki képviselők szakmailag szá­mos ponton kifogásolták a javaslatot. Véleményük sze­rint helyesebb lett volna, ha az igazságszolgáltatás egé­széről nyit koncepcionális vitát az Országgyűlés, s csak utána tárgyal a közigazgatá­si bíráskodásról. A képviselők ezután a koncesszióról szóló törvény­javaslat általános vitáját folytatták. Szűcs István (MDF) időszerűnek nevezte a törvénytervezet napirend­re kerülését, de kifogásolta, hogy a javaslat koncessziós kérdésekben az önkormány­zatoknak csupán vélemé­nyezési jogot kíván biztosí­tani. Az önkormányzati vé­tójog mellett érvelt Boros László (MSZP) is. Mintegy félórás tárgyalás után az elnöklő Dornbach Alajos — több hozzászóló nem lévén — lezárta a tör­vénytervezet általános vitá­ját. Jön az ötezres Jövő hét elejétől a Magyar Nemzeti Bank megkezdi az új bankjegycímlet, az 5000 Ft-os kibocsátását — erről tájékoztatta az újságírókat Bódy László, az MNB elnök­helyettese kedden a Magyar Nemzeti Bank székházában. Az új 5000 forintos mére­te megegyezik az 500-as és az 1000 forintoséval. Az új bankjegy előoldalán Széchenyi István, „a legna­gyobb magyar" portréja lát­ható. a bankó hát­oldalát a Magyar Tudomá­nyos Akadémiáról készült metszet díszíti. Az 5000 forintos az első olyan magyar bankjegy, amely a külföldről már is­mert biztonsági szálat is tar­talmazza. Még mindig a Fotex a sztár Külsőben alig változott valamit a Budapesti Ér­téktőzsde a tavaly nyári nyitás óta. Továbbra is ideiglenes helyén műkö­dik, a Váci utcában, s a terem egyre szűkebb már az értékpapír-forgalma­záshoz. Nemcsak a bróke­rek könyökölnek egymás hasába, a közönség is szo­rong a rendelkezésre álló néhány négyzetméteren. Talán ezért is váltotta fel a jelképes korlátot egykét méter magas üvegfal. Míg korábban a bámészkodók, ma már a valódi játéko­sok vannak többen, akiket már érdekelnek az árfo­lyamváltozások. A fél tizenegykor nyíló tőzsdén tegnap 20 percig kellett várni az első üz­letre. addig csak próbál­gatták a hangjukat a bró­kerek. (Túlságosan mesz­6ze voltak egymástól a vé­teli, illetve az eladási ajánlatok.) Változatlanul legnépszerűbb részvény a Fotex, kedden 265 forint­ról indult. Az OTP vett ennyiért a Budapest Banktól néhány száz da­rabot. Ugyanilyen árfo­lyamon még jó néhány üzletet kötöttek, majd egy esetben 264-en is cserélt gazdát a részvény. Ezután beindult a gépezet, a Gi­rozentrale — a Fotex­részvény forgalmazója — vásárolt kétszer tízezer darabot, 266-ért. Közben természetesen más részvények is forog­tak, az IBUSZ-t kezdetben 5 ezer 400-ért kínálták, az első üzletek azonban en nél 200 forinttal alacso^ nyabb árfolyamon köttet­tek. Vett valaki két da­rab Dunaholdingot 22 ezer 150-ért, majd a sör­gyári részvények követ­keztek. Eközben azonban igazá­ból mindenki a Fotexre figyelt, nyilvánvaló volt, hogy a Girozentrale vásá­rol, csak az a kérdés, med­dig hajlandó elmenni. A negyvenötödik üzletkötés­nél már 267 volt a Fotex, Tőzsdézni csak pontosan... Z ajlik az élet a tőzsdén, családias hangulatban, egymás szavába vágva, tegeződve. Ez utóbbi alól egyetlen, bőven 60 év feletti úr kivétel csak, aki tulajdonképpen ki is lóg a huszonéves brókerek kö­zül. Azt mondják róla, ő már dolgozott az egykori ma­gyar tőzsdén is. Ritkán szólal 'meg, ilyenkor azonban senki sem mer a szavába vágni, pedig akkurátusan — az ideges üzletmenetet tekintve túlzott részletességgel — teszi meg vételi, illetve eladási ajánlatait. Pontosan úgy, ahogyan azt a tőzsdei nagykönyvben megírták. • Különben rengeteg a pontatlanság, s erre az sem lehet mentség, hogy mindössze 30-an, 50-en vannak, s mindegyikük jól ismeri a másikat. Már az sem számít szentségtörésnek, ha valaki az árfolyam közlése után elfelejti bemondani, vételre vagy eladásra vonatkozott az ajánlata, s a szpíker is békésen tűri, ha belevágnak az üzletkötést szentesítő, tömör mondatába. Tulajdonképpen tévedni is szabad, hiszen nem egy­szer csak harmadszorra tudja valaki elmondani — ak­kor is némi segítséggel —, mire is gondolt pontosan. Lehet, hogy eddig nem kellett tanulópénzt fizetni a pongyola ajánlatért? Pedig előbb vagy utóbb erre a fe­gyelmező eszközre is szükség lenne, mégis csak milliók röpködnek egy-egy üzletkötésnél. K. A. ezen az árfolyamon is tíz­ezerszámra vette a „zsiro". Az első 268-as üzletkötést többen elszólásnak vélték, később azonban kiderült, korántsem volt az. Há­romnegyed tizenkettőkor már 269-ért vásárolta a Fotexet a Girozentrale, amely egyébként végig nagy csatát vívott a Co­nexussal. Az utóbbi jól taktikázott, volt türelme megvárni a magasabb árat, s csak akkor adott el, pedig megtehette vol­na ugyanezt akár 265-ön 'is. A 270-es záró árfolyam­hoz, vagyis a történethez az is hozzátartozik, hogy a Fotex New Yorkban részvényeket bocsátott ki. azokat március 18-a és 25-e között lehet jegyezni, kizárólag külföldi nagy üzleti befektetőknek. Az első visszajelzések szerint a kibocsátott mennyiségre bőven akad vevő, árfolya­ma pedig — forintra át­számítva — pontosan 270. Az már más kérdés, hogy a szakemberek szerint a részvény túlértékelt, s az osztalék, illetve a belső tartalék szempontjából a 250 is magas árfolyamnak számít. Kovács András Drága a szovjet örökség Laktanya helyén campus? Az öthalmi volt szovjet laktanyaközpont immár több mint egy hónapja lakatlan. Az országos tapasztalatok alap­ján senki nem számíthatott arra. hogy kiürítése után ki­sebb anyagi ráfordítással rögtön lakható, illetve haszno­sítható lesz; jelenlegi állapotában nem is az. A 107 holdas terület azonban így is nagy értéke Szeged városának, s bár jövőbeli gazdája, a városi önkormányzat — a szovjet­magyar megegyezés és az önkormányzati törvény híján — még nem vehette birtokba, hasznosításáról lázas tervez­getés folyik. A tervek egyike, hogy a majdan felújított épületek­ben kap otthont a szegedi egyetemközpont, ezért az önkormányzat tudományos és felsőoktatási szakbizott­sága tegnap „laktanyaláto­gatásra" hívta meg a szege­di felsőoktatási intézmények vezetőit, s az épület-felújí­tásban érdekelt szakembere­ket. Ez még csak ismerkedés a tereppel — mondták a láto­gatók, hiszen többségüknek először adatott meg, hogy a volt katonai területre láto­gasson. Érthető, hogy min­denki a maga szemszögéből igyekezett felmérni a lehe­tőségeket, és persze a vár­ható költségeket, ami a lá­tottak alapján igen magas, 460—480 millió forint lesz. A laktanya épületei közül egyedül a kultúrház van el­fogadható állapotban, a le­génységi körletek penetráns bűze és leromlottsága után nehéz ideképzelni egy mo­dern Universitast. A jelenlé­vő szakemberek szerint a felújítás 30 százalékkal ke­rül kevesebbe, imint a le­bontás és újjáépítés, 'bár a legénységi szállásból csak a tartófalak maradhatnak meg. Valamivel jobb a helyzet az újabban épült, volt tiszti la­kásokkal; ezek tűnnek kol­légiumi szállásként legköny­nyebben hasznosíthatóak­nak. A terület felhasználására már javaslati terv is szüle­tett. Eszerint az egyetemi mellett kutatási, kiállítási es bevásárlási központ is ala­kulhatna, s maradna hely park számára is. Mécs Imre, a látogatást szervező önkor­mányzati bizottság elnöke elmondta, hogy az önkor­mányzat az egész terület ki­építésére szóló pályázat ki­írását látná legcélszerűbbnek, ez azonban, akárcsak az Universitas, a jövő elképze­lése, hiszen a kultúrház ki­vételével egyik épületről sem maradt tervrajz, nem is­mertek az építészeti para­méterek, a víz-, villany-, gázvezetékek elhelyezése; átfogó feltérképezésre van szükség. Az önkormányzati bizottság szeretne már most minél tágabb szakmai nyil­vánosságot biztosítani a problémáknak, hogy a bir­tokba vétel senkit ne érjen felkészületlenül. „Ha megütnélek az Auszt­ria lottó főnyereményét, nem is volna semmi gond, de komolyra fordítva a szót, láttam néhány objektumot, amit a SZŐTTE jól tudna hasznosítani. A lakóépüle­tekből kollégium lehetne, akár családosok, akár kül­földi diákok 6záímára is, de a klinikák miatt nem köl­tözhet minden egyfor­mán ki" — mondotta dr. Szilárd János, az orvostudományi egyetem rektora. A SZOTE küldött­ségétől a felmerülő költsé­gekről mára tájékoztatást kért a Népjóléti Miniszté­rium. A JATE rektora, dr. Ró­na-Tas András szerint az épületek, a kultúrház kivé­telével, jelenleg eredeti ér­tékük 20—30 százalékát érik. „Első lépésként most a mérnöki munkák, illetve az épületfunkciók és a felújí­tási költségek előíelmérése folyik. A költségek fedezésé­re kormánydöntésre van szükség, a város pedig fel­használási prioritásokat kel­lene felállítson. Körülbelül 2000-re lehetne itt egyetemi campus" — mondta a JATE rektora. A szegedi Universitas öt­halmi elhelyezéséről fel­gyorsultak az egyeztetések: ma a felsőoktatási intézmé­nyek vezetői tanácskoznak, pénteken a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tájékoztatása következik, jö­vő héten pedig tárcaközi bi­zottság tárgyalja majd a kérdést. Panek József Á közigazgatás bálnája Megalakult a Magyar Közigazgatási Kamara sze­gedi csoportja. Alapszabá­lya szerint a közigazgatási szakemberek demokratikus önkormányzattal rendelke­ző szakmai érdekvédelmi szervezete pártoktól függet­len, politikai tevékenységet nem folytat. Központi szer­vei Budapest székhellyel már korábban létrejöttek. Dr. Günther Béla a sze­gedi csoportnak a városhá­zán tartott tegnap délutáni ülésén ismertette az orszá­gos elnökség diagnózisát a magyar közigazgatás állapo­táról: — krónikus méreteket ölt a szakemberek elvándor­lása; — rendezetlen a közszol­gálati dolgozók munkajogi státusa; — nincsenek koherens jogalkotási elképzelések, csupán rögtönzések és hiá­nyok; — példátlan mértékű a szétaprózottság; elszaporod­tak a centrális irányítású szervek, nagy létszámú ap­parátus jött létre, amely­nek természetesen jelentős költségvonzatai is vannak. A közigazgatás az állam­polgárok számára lassan­ként áttekinthetetlenné vá­lik. (Az elnökségben kisebb­ségi véleményként az is megfogalmazódott, hogy a közigazgatás nem az önkor­mányzatokra épül, jelentős az államhatalmi jelenlét.) — nincs szervezett to­vábbképzés. Dr. Günther Béla szerint a kamara nem konkurál sem a szakszervezetekkel, sem az önkormányzatok szövetségeivel. A közigazga­tási szakma elismertetésére törekszik, s kapcsolatokat kíván kiépíteni azokkal a kormányszintű szervekkel, amelyek a közigazgatási munka feltételeit biztosít­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents