Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-13 / 61. szám

2 Körkép 1991. március 13., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) ugyani* a kormány olyan törvénytervezetet küldött még a múlt héten a parla­mentnek, amely büntetendő cselekménynek minősíti a szóban forgó Intézmények „rágalmazását és becsmérlé­sét a sajtóban". Az ilyen cselekedetekben bűnösnek talált újságírókat e törvény alapján húszezertől félmillió lejig terjedő pénzbüntetés­sel, vagy 1—8 hónap elzá­rással sújthatók. A legsú­lyosabb büntetés az elnöki méltóság megsértőire várna. A sajtószabadságot korlá­tozó tervezet felháborodást váltott ki a sajtószakszerve­zetekben, annál is inkább, mivel Petre Román kormá­nya korábban abban állapo­dott meg velük, hogy az új alkotmány elfogadásáig nem kezdeményez semmiféle tör­vényt a sajtó területén. Eh­hez a szakszervezetek to­vábbra is ragaszkodnak és tiltakozni szándékoznak az alkotmánynak elébe vágó mindenféle külön szabályo­zás ellen. 2—3 szaktantárgyból elmé­leti, egyből pedig gyakorlati érettségit tesznek. A műszaki szakközépisko­lák diákjai — amennyiben a 4. év végén érettségivel kí­vánják befejezni középisko­lai tanulmányaikat — négy elméleti tantárgyból érettsé­giznek. A magyar, a történe­lem és a matematika mellett választaniuk kell tetszésük szerint még egy érettségi tárgyat. Azok a tanulók, akik a műszaki szakközép­iskolában öt évig tanultak, az ötödik év végén szakmai elméleti és -gyakorlati tár­gyakból úgynevezett techni­kusi képesítő vizsgát tesz­nek. A gimnáziumi érettségi bi­zottságokban továbbra is lesz elnök, szakközépiskolák esetében pedig elnök és társ­elnök. Az elnököt a megyei önkormányzat, a társelnököt a szakigény szerint illetékes tárca jelöli ki. A csettegő nem Audi Korlátozott magyar tarka A kötelező gépjármű-fele­lősségbiztosítás új rendsze­réről biztosat még nem tud­hatunk. Tény, hogy a költ­ségvetés áprilistól nem egé­szíti ki a benzinárba e cél­ra eddig beépített összegek és a biztosítási kórrendezé­sekkor felmerülő költségek különbözetét. Aki nem gya­log vagy tömegközlekedési eszközzel koptatja a flasz­tert,'előbb-utóbb ezreket fi­zet évente e célra. Az úton nemcsak Traban­tok. Audik és IFÁ-k közle­kednek, hanem mezőgazda­sági vontatók és a nálunk csettegőként ismert lassú járművek is. A föld, a la­kóhely, a műhely közötti tá­von ezek is okozhatnak bal­esetet, így tulajdonosainak mindenképp osztoznia kell a terheken. Osak az nem mindegy, hogy milyen mér­tékben Az első tervezet sze­rint a mezőgazdasági vonta­tókra 10 ezer, a lassú jár­művekre 8 ezer forintot akartak kiróni az eddigi 300 forinttal szemben. Az ér­dekegyeztetésben részt vevő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetsége azonnal jelezte, ir­reálisnak tartja az összeget. A február közepén a PM Állami Biztosításfelúgyelet által összehívott tanácskozá­son már „földön járó" el­képzelések hangzottak el így várhatóan á mezőgazda­sági vontatók 855, a lassú járművek 589 forint ellené­ben gördülhetnek ki a köz­útra. A MOSZ-nak ez az észrevétele félmilliárd forint többletkiadástól kímélte meg a több mint 60 ezer, ilyen járművet használó termelő­ket. T. Sz. I. Magyarországot hátrá­nyosán érintené, amennyi­ben az Európai Közösség korlátozná a marhahús be­vitelét — közölte a Földmű­velésügyi Minisztérium il­letékese. Elmondta, hogy az elmúlt évben Magyaror­szág összesen 32 ezer tonna marha- és borjúhúst expor­tált 52 millió dollár érték­ben, s 47 ezer tonna vágó­marhát 60 millió dollár ér­tékben. Mind/két tételnek a fele az EK -tagországai oa ment. A kávdtel rnásúk fele a szovjet és az arab piacon talált vevőre, de az idén ed­dig csak az EK-tagországok­ba sikerült magyar marha­húst eladmi. Az EK Mezőgazdasági Bi­zottsága a korlátozási tervet azzal indokolja, hogy az el­múlt évben a közép- és ke­let-európai országokból ér­kező hús teli tette a piacot. Ezzel kapcsolatban az FM il­letékese elmondta: a ma­gyar marhahúsexport 1990­ben lényegében megegyezett az 1989-essel. A túlkínálatot — magyar értesülések sze­rint — a volt NDK területé­ről származik, amelyet ta­valy még közép-európai or­szágként tartott nyilván a Közösség. Határátkelés csak gyalogosan Egyoldalúan korlátoz­ta Szabolcs-Szatmár-Be­reg megye és a Szovjet­unió kárpátontúli terü­lete közötti, kishatár ­menti személyforgalmat a szovjet fél. Seres József alezredes, a Nyírbátori Határkerúlet parancsno­ka kedden elmondta: a március l-jén újra meg­nyitott barabás—mezó­kaszonyi és tiszabecs-ti­szaújlaki határ állomáson ezentúl az egyszerűsített. határátlépővel rendelke­ző magyar, illetve szovjet állampolgárok csak gya­log kelhetnek át. A határ­őrség ezért kéri a magyar állampolgárokat, hogy az említett pántokon semmi­lyen gépjárművel ne kísé­reljék meg a határátlé­pést, mert a szovjet oldal­ról visszaküldik őket. Az illetékes magyar szervek lépéséket tettek, illetve tesznek az ügy tisztázásá­ra és megoldására városóban, Baján helyezik végső nyugalomra. Göncz Árpád arról is szólt: nagyon szomorú, hogy a történelem^ mindmáig megakadályozta? hogy a tá­bornok maradványai ideha­za nyugodjanak A család feltétele szerint Mészáros Lázár földi maradványai csák a független Magyaror­szágra kerülhettek vissza. Göncz Árpád hálás köszöne­tét fejezte ki Mészáros Lá­zár családjának azért, hogy a hamvak végül haza juthat­tak. Érettségi feltételek A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium közokta­tási főosztályának tájékozta­tása szerint — az idei írásbeli érettségi vizsgák május 13. és 16. között lesz­nek. Azoknak a diákoknak, akik felsőoktatási intézmé­nyekben szeretnének to­vábbtanulni, május 20-án és 21-én tartják a közös írás­beliket. Május 27ttől május 30-ig pedig a dolgozók esti középiskoláiban zajlanak az írásbeli érettségik. A szóbeli érettségiket jú­nius 3. és június 21 között tartják. A gimnáziumokban idénis kötelező érettségi tantárgy lesz a magyar, a matemati­ka, a történelem, valamint egy szabadon választott ide­gen nyelv. Ezeken kívül a diákok még kötelezően vá­laszthatnak legalább egy tantárgyat. A szakközépiskolákban magyarból ós történelemből mindenki érettségizik. Ezek mellé kötelező még legalább egy tetszés szerinti- tantár­gyat vála6ztahi. Az úgyne­vezett közismereti tárgyakon (matematika, magyar, fizika, biológia stb.) kívül a szak­középiskolákban legalább Rendőr Az egyik alsóvárosi képviselő mondta a városhá­zán: a vidék közbiztonsága katasztrofális, jó lenne né­ha egyenruhás embert látni arrafelé. A minap a Bécsi körútra riasztották a rendőrséget, de jó 20 perc eltelté­vel még mindig nem volt senki a helyszínen. Hát igen. A belügy lestrapált Ladáinak többségét már rég ki kellett volna selejtezni, némelyikük kilomé­terórájában az Egyenlítő hosszának többszöröse szere­pel. s ezekből a rosszakból is csak kevés van, nem jut mindenhová — ezt tudjuk. A szegedi tömegközlekedést ismerve. egyáltalán nem bizonyos, hogy járműveivel — belekalkulálva a teljességgel kiszámíthatatlan menetrendet is — 20 perc alatt meg lehet érkezni a város valamely másik pont­jára — ez biztos. A rendőri és a nyomozói fizetések átlagosak, egyál­tn'án npm valószínű tehát hogy az állomány saját költ­ségére bármikor taxiba ülhet — ez is igaz No de gyalogosan csak oda lehetett volna érni ennyi idő alatt — nem? 0. J Az Illyés Alapítvány nem támogat Magyarságkutatók tanácskozása Tábornok-búcsúztató Göncz Árpad köztársasági niszterének hamvait felra­elnök kedden beszédet mon- vataiozták. Mészáros lázár dott a Magyar Honvédség .... , , , ... Központi Katonai Kórháza- fo,d' ™radványa.t "ehány ban. ahol az első felelős ma- napja hozták haza Angliá­gyar kormány hadúgymi- ból, s március 15-én szülő­Szegedi szenátorok — Gondolom, sokakban fölvetődik a kérdés: hogyan lehetett valaki rö­vid időn belül három pártnak is tag- • ja? — Akkoriban, az ellenzék hőskorá­ban, nem volt ennyire kategorikusan külön dolog az. hogy valaki MDF-es. vagy SZDSZ-es. Megalakulásától benne voltam a Szabad Kezdeménye­zések Hálózatában — természetes volt. hogy tovább haladtam ezen a vonalon. — Egy idő után viszont mindegyik pártot otthagyta. Miért? — Nem látványosan léptem ki. csak egyszerűen nem mentem hozzá­juk egy idő után. Az MDF-be attól kezdve nem mentem, hogy az. első kongresszuson, ahol kUldAtt voltam, megkérdezték: hogy képviselem én az MDF érdekeit ha benne vagyok az SZDSZ-ben is. Ugyanez megismétlő­dött az SZDSZ-nél: ott ds megválasz­tottak küldöttnek, majd megkérdezték — ráadásul olvan valaki, aki akkor lépett ki az, MSZMP-böl —: hogy képviselem én az SZDSZ-t MDF-tag­ként A Fidesz pedig helyileg akkor olyan kis hatékonyságú szervezetnek látszott hogy nem láttam értelmét abban politizálná. — Hogyan indult végül mégis SZDSZ-támogatassal a választásokon? — Eltelt egy bő év úgy. hogy nem foglalkoztam politikával. Akkor azon­ban, az országos választások után. úgy gondoltam, itt az az idő. amikor érdemben lehet politizálni. Ekkor megkerestem mindhárpm előbb em­lített pártot azzal a kérdéssel: támo­gatnának-e a választásokon. Mindhá­rom igent mondott Az ajánlócédulák benyújtásakor azonban azt kérték, döntsem el, kinek a színeiben indu­lok. Mivel a liberális eszmék köze­lebb állnak hozzám a keresztény­nemzeti ideológiánál, az SZDSZ mel­lett döntöttem. Megjegyzem, már ak­Dr. Csapó Balázs Nagy László felvétele A 35 éves képviselő eredeti foglalkozása tanár, egyébként a nevét viselő kft. ügyvezetője. SZDSZ-támogatással, független­ként jutott egyéni választókerüle­ti mandátumhoz, s az önkor­mányzatban az oktatási és a tu­dományos bizottság tagja Jelen­leg pártonkívüli, de tagja volt az SZDSZ-nek, a Fidesznek és az MDF-nek is. Családi állapota: elvált, egyébként két gyermek apja. Kedvenc időtöltését tömö­ren nevezte meg: a munka. kor sem értettem, miért zavarja az az egyik pártot hogy a másik is támo­gat — Célzott az imént ellenzéki múlt­jára. — Az egyetem befejezése táján kezdtem politizálni. Önképzőkört szerveztünk, szarnizdatokat olvastunk és terjesztettünk. Az albérletemben megfordult Kis János Tamás Gáspár Miklós. Vajda Mihály. Rajk László Egy '83-as házkutatást követően ki­rúgtak akkori munkahelyemről, af SZOTE Marxista Intézetéből, s jólle­het később egy. az MSZMP KB-nál folytatott kihallgatason azt ígérték, támogatják a végzettségemnek megfe­lelő elhelyezkedést, ez nem igv tar­tént. Végül. 1987-ben. magánvállalko­zásba kezdtem. — Visszatérve képviselői munká­jához: igazolódtak-e imént emiitett reményei.- miszerint itt az ideje és lehetősége az érdemi politizálásnak? — Reményeim, s a valóság igien jelentősen különböznek egymástól. Azt ugyan nem gondoltam, hogy egy­ből hatékony munka kezdődik az ön­kormányzatban. azt azonban még ke­vésbé, hogy a reménye sem lesz meg ennek. — Mire alapozza ezt a véleményét? — Ilyen vezetéssel, ilyen stratégiá­val. ilyen koncepciótlanság mellett ki­zárt, hogy előre tudjunk lépni. — Köztudott, hogy pályázott az egyik alpolgármesteri tisztségre, ám ez a vágya nem teljesült: Nem a sér­tettség mondatja-e kategorikus ítéle­tét? — Szó sincs róla. Nem érzem ma­gam sértve. Az bánt viszont, hogy lenne egy olyan lehet/hege az önkor­mányzatnak, ami eddig nem volt, s e lehetőséggel nem tud élni. Ez a tes­tület nem tudott felnőni a feladatá­hoz. ellenben több évtizedes mecha­nizmusokat működtet Alapkérdésnek látom: ha mond valamit az ember, ne azt nézzék, hogy miért mondom, hanem azt igazam van-e. (baloffhl (Budapesti tudósítónktól.) Szegeden tartja harmadik kongresszusát a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság augusztus 12-étól 16-áig. A társaság három éve szerve­zi a Tisza-parti nemzetközi összejövetelt, s Klaniczay Ti­bor főtitkár és helyettese, Jankovics József tegnap dél­ben Budapesten, az Akadé­mián tájékoztatta a sajtót a tanácskozás központi témá­járól, a szervezésről. Kla­niczay Tibor visszatekintett jó egy évtizedes működésük­re, 1981-ben Budapesten, '86-ban Bécsben tartott kongresszusukra A társaság célja, hogy külföldön és itt­hon támogassa a magyar nyelv, irodalom és 'néprajz felsőfokú oktatását, kutatá­sát, segítse és összefogja a kultúránkkal foglalkozó tu­dósokat, műveiket kiadvá­nyaiban terjessze, s .hogy ötévenként kongresszust rendezzen egyszer itthon, egyszer külföldön. Harminc­két országban tevékenyked­nek a társaság tagjai. Sze­gedre huszonnyolc ország magyarságkutatói fognak el­jönni. Az idei központi témakor címe: Régi és új peregnná­ció — magyar külföldön —, külföldiek Magyarországon. „Miért Szegedet választot­tuk, és miért a per egriná­ciót?", kezdte Jankovics Jó­zsef. A 16—17. századi ma­gyar értelmiség nagyrészt külföldön szerzett egyetem; képzettséget. Ilia Mihály ve­zetésével több mint két év­tizede folyik Szegeden e tárgyban kutatás, értékes könyvek, tanulmányok lát­tak napvilágot. Augusztus­ban e kutatások eredmé­nyeit is összegezni fogják. A tervek szerint az előadások anyagát két éven belül vas­kos kötetekben jelentetik meg. A szegedi tudományossá­got Kristó Gyula, a szerve­zőbizottság elnöke és Monok István tifkár képviselte. Megtudtuk Monok Istvántól, hogy a József Attila Tudo­mányegyetem Irinyi tömbjé­nek felújítása befejeződik, s itt lesz a tizennégy szekció 304 előadása. A plenáris üléseket pedig a Belvárosi moziban rendezik. Több mint ezer vendégre számí­tanak, ebből eddig 533 a fi­zető tudós. Ha a szomszédos volt szocialista országok ku­tatói nem tudják a részvé­teli dijat fedezni, akkor vendégül látják őket. Bélye­get, és több kiadványt bo- ^ csátanak ki a kongresszus alkalmából. A fővédnök Göncz Árpád köztársasági elnök, ahogy öt évvel ezelőtt Bécsben Vranitzky kancel­lár vállalta a hungarológu­sok fölötti fővédnöki szere­pet Az Akadémia elnöke, az oktatási miniszter, és dr. Lippai Pál szegedi polgár­mester ugyancsak védnök­séget vállalt. Ebből persze még nem lehetne nemzetkö­zi kongresszust szervezni. Monok István a pénz­ügyekről beszélt. Közel há­rommillió forint a tanács­kozás költségvetése Az UNESCO adott 7 ezer dol­lárt, a Művelődési Minisz­térium i millió forintot. Az Illyés Alapítvány nem támo­gatja az idén a magyarság­kutatást. Jelentősen hozzá­járult viszont az augusztusi rendezvényhez két szegedi kft., a Script és a Lesőhar­csa A rendszerváltás miatt ugyanis idén januárban át kellett rendezniük a pénz­ügyeket. Az Állami Bizto­sító új vezetősége fél millió­val lépett vissza, lemondta a szponzorálást a Hungária Biztosító és a Számaik is. Kevesebb lakás, több üdülő A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint azei­rnúlt évben alig 43 800 lakás épült Magyarországon, 15 százalékkal (kevesebb, mint egy esztendővel "kanabban. A lakásépítés ilyen alacsony szintjére 1955-ben volt utol­jára példa A magánerőből épített lakások száma egy év alatt 13,5 százalékkal, az al­lami lakásoké csaknem 30 százalékkal csökkent, s így az állami lakásépítés rész­aránya már csak 8 százalé­kot képviselt. Az állami erőből emelt alig 3500 lakas több mint 90 százaléka vá­rosokban épült, fele-fele arányiban a fővárosban, il­letve vidéken. Az állami lakásépítés, mint építési forma és sta­tisztikai kategória, az ón­konnányzatok létrejöttével megszűnt A tanácsi bérla­kásépitést — ami az állami lakásépítés nagyobb részest tette ka — valószínűleg a településű önkormányzatok szociális bérlakásópítése váltja fel. A lakások csaknem há­romnegyed része magáruk! ­vételezésben épült. Az álla­mi építőipari vállalatok mindössze 9300 lakást épí­tettek, ez az előző évi telje­sítményüknek, mintegy két­harmada. A kisszervezetek lakásépítő tevékenysége to­vább szélesedett: bár az ál­taluk épített lakások száma — 1200 — még mindig nem jelentős, az egy év alatti másfélszeres növekedés azonban számottevő. A magán üdülő-építkezés a lakásépítéssel ellen tótben fellendült. Tavaly 2600 ma­gámüdúlő készült el, 150-nel több, mint 1989-ben. Csök­kent a fából épített, és nőtt a 20 négyzetméteres alapte­rületűnél nagyobb, szilárd falazatú üdülők száma.

Next

/
Thumbnails
Contents