Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-13 / 61. szám

1991. március 13., szerda A helyzet 3 Szennyvíz és olaj Környezetvédelmi gondjaink - dán szemmel Szegeden napi 70 ezer köbméter tisztítatlan szennyvíz ömlik a Tiszába. Nem jól van ez így, de egy korszerű tisztítómű, számítások szerint, 3 milliárd forintba kerülne. A Szegedi Vízművek és Fürdők számára váratlanul felcsillant a remény, talán van megoldás. Ha minden sikerül, a város 60 százaléknyi csatornázatlan területén is kiépülhet ez az alapvető közmű. A dán Krüger cég szóbeli ajánlata akkor válhat komollyá, ha megszületik a koncessziós törvény. Ugyanis az efféle beruházás nagyon lassan térül meg. Az olaj- és földgáztermelés hasznot hoz a népgazdaságnak. de a környezetvédelem gondjai itt jelentkeznek. A folyók alatti vezetékek avulóban, meghibásodásuk komoly veszélyt jelent az élővilágra. Az esetleges szennyezést a keletkezés helyén célszerű felfogni. Erre egy merülőfalas rendszer tűnik alkalmasnak. Csak a pénz hibádzik. A kutaknál égő fáklyák, a gázüzemű motorok levegőszennyezését megszüntető műszaki megoldás 130 millió forintba kerülne. A szénnyezett talaj, az olajos föld gyűjtése, ártalmatlanítása évi tízmilliós költség. Ha egy szabadalmat felhasználók maguk oldják meg gondjukat, akkor egyszerre kellene a zsebből nagyobb öszszeget előhalászni. Két konkrét ügyet emeltem ki abból, amit tegnap, kedden az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen hallottam. Akinek mindezt, s hasonlókat feltálalták, az Nils Ole Hansen, a dón környezetvédelmi hivatal elnöke volt, aki egy delegáció élén hazánkban tartózkodik. Kormányuk kelet-európai környezetvédelmi segélyprogramjához végzik feltárómunkájukat. Az országos és regionális témákból ez a szakembercsoport fogja kiválasztani azt, amire a dán kormány áldozni fog. Remélhetően szegedi utuknak mihamarabb érzékelhetjük a gyakorlati hasznát is. T. Sz. I. Naiv Lás/ló felvétele A dán küldöttség tagjai a tárgyalóasztalnál Az Egzisztencia-hitelről A Magyar Bankszövetséghez beérkezett visszajelzések alapján tizenkét bank foglalkozik E-hitelek folyósításával. A következő tizenkét bankhoz fordulhatnak már most az E-hitelt igénybe venni szándékozók: Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., Iparbank Rt., Postabank Rt., Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Dunabank Rt.. Altalános Értékforgalmi Bank Rt., Magyar Hitel Bank Rt., Innofinance Rt., Budapest Bank Rt.. Mezőbank Rt Reálbank Rt., Agrobank Rt. Egy lehetséges utcaképi részlet a pavilonsorról A Víztorony tér beépítése Ébresztő az alvótelepen „Alvótelep" — így neveztük egy cikkünkben a városi körülfogó panelkoszorút: ide csak aludni járnak az emberek. Most elkészült egy terv, amely úgy szeretné életre kelteni a tarjáni Víztorony teret, mint a királyfi Csipkerózsikát (bár megjegyezzük: szépségüket azért nem lehel összehasonlítani). Nagy Imre várostervező építész, a városi önkormányzat főmunkatársa még a Csomiterv településtervezési műtermének színeiben készítette el tervpályázatát, amellyel az 1989. évi verseny egyik győztese lett. A Víztorony tér beépítési és szabályozási tervét — továbbfejlesztés után — tavaly novemberben dokumentálta. A tér olyan adottságokkal rendelkezik, amelyek meghatározók a beépítés szempontjából. Az ide települt autóbusz-végállomás még hangsúlyosabbá teszi a tér központi funkcióját, a víztorony hatalmas felkiáltójelként emelkedik. A térfalakat ötszintes házak alkotják, kisebb részük téglablokkos, többségük már „modern" nagypaneles technológiával épült. Különösen csúnya a tér közepén álló Délép-barakk, de a hasonló módon épített ABC sem válik a környék díszére. Nagy Imre tervei szerint az irodaépület lebontásával fölszabaduló területen kereskedelmi-vendéglátásiszolgáltatói negyed épülhetne, amely városiasabbá tenné a lakótelepet. A tervezés kiindulási pontjai között volt, hogy a buszvégállomás a helyén marad, mégpedig jelenlegi nagyságában: sem szűkítése, sem bővítése nem szerepel a tervben. Ugyancsak alapelv, hogy a már kialakult gyalogos útvonalakhoz alkalmazkodjon a beépítés. Nemcsak a Délép-barakkot kellene eltüntetni (bontását már meg is kezdték), az ABC sem maradna meg. Űj helye a Szamos utca túloldalán lenne, részeként a kereskedelmi épületegyüttesnek. Az egyszintes, magastetös (és tetőtér-beépítéses) épületsor a kis- és középvállalkozói réteg érdeklődésére tarthat számot. Ami egyedülálló lesz. ha sikerül: mindez a vállalkozók pénzén épülne, akik természetesen tulajdonossá is válnának. Ha valaki fantáziát lát a tervben (esetleg szövetkezve más vállalkozókkal). megépítheti a maga üzletrészét. A központ ugyanis nem egyszerre, hanem szakaszonként ütemezve készül majd el. Két tervváltozat készült: különbség az ABCáruház elrendezésében van. és abban, hogy a „B"-változat szerint még egy többfunkciójú csarnok is épülne. A tervező és az önkormányzat arra is kíváncsi, mit szólnak a beépítési elképzelésekhez a környéken élők. Ezért március 13-án délután 6 órára lakossági fórumra várják az érdeklődőket a Záporkerti Altalános Iskolába. Nyilas Péter Kísérletképpen: repülőtéri diszkont Diszkont. Már fel sem kapjuk a fejünket erre a szóra, pedig nem is olyan régen még ismeretlennek számított. Annyi bolt cégtábláján, új vállalkozás nevében szerepel ev a kifejezés, hogy lassan elfelejtjük eredeti jelentését: közvetlenül raktárról árusítani — körülbelül ezt takarja a szó. s ha egy lánc utótagot Ls hozzáteszünk, megkapjuk egy, a közelmúltban alakult szegedi kft. nevét. A mezőgazdasági termelők megyei érdekvédelmi szövetsége és az Alvius amerikai—magyar kereskedelmi kft. ötmillió forint alaptőkével Diszköntlánc Kft.-t alapított, s mint mondják, az országban ilyen együttműködésre- még nincs példa. Mezőgazdasági szakemberek és kereskedők szövetkeztek tehát, s hogy milyen eredménnyel, az majd csak később dől el. Nem nagyon szeretik a szövetkezetek a kereskedőket — mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Kis Jakab Árpád kereskedelmi igazgató —. csak azt látják, mennyiért árulják a boltok a termelőktől olcsón felvásárolt zöldséget, gyümölcsöt. Ez is oka lehet annak, hogy együttműködésüket felajánló körlevelükre alig kaptak érdemi választ a környékbeli gazdaságoktól. Nagy a bizalmatlanság, s a különböző kft.-k is gombamódra szaporodnak manapság Bizonyítaniuk kell, s erre jó alkalom lesz első diszkontáruházuk. amelyet körülbelül egy hónap múlva nyitnak a repülőtér mellett, a 63-as busz fordulójában, az egykori gvapjúforgalmi raktárbrn. Semmi cifraság, csak raklapok és konténerek. Arrafelé többen is mozgolódnak, akár kisebb kereskedelmi központ is kialakulhat a repülőtér mellett. Elsősorban az autós bevásárlásokra építenek a távolság miatt azonban mindenképpen kell hogy olcsók legyenek. A kísérleti áruház sikere határozza meg a diszkontlánc kiépítésének ütemét, később Nagylak, ihletve Röszke irányába szeretnének mozdulni. Konkurens bőven akad, a Füszért például a napokban nyitotta meg raktáráruházát a Fonógyári úton. Nagy tervek, nagy pénzek nélkül ritkán sikerülnek, az alaptőke mellé hétmillió forint rullírozóhitelt is szereztek. Nem bizományosi alapon értékesitik majd mezőgazdasági termékeiket, a fix fizetési határidő azonban ennek ellenére sem jelenti azt, hogy a termelők kimaradhatnak termékeik finanszírozásából. Kovács András Pillanatkép Olyan, mint a kézi fáklya, osak tízemeletes. Süvít, mint a füttyszó, csak fülsértő. Vibrál körülötte a levegő, mint kánikulában az aszfalt fölött, de több száz méteres körzetben. Atforrósítja a távol álló arcát is, mint a márciusi napsütés, persze, nem simogatóan. S akkor feldübörögnek a turbinák, még viaskodik egy picit, makacskodik a lángoszlop, aztán megadja magát. Porfelhő gomolyog, belekap a szél, már viszi is tova. A betonplacc kitisztul, az ezüstruhások átöltöznek, az adó-vevőket kikapcsolják. A fű még ég egy picit tovább Pálfy Katalin Öltöztetik a tűzgyújtót kioltja a lángot. Gáz távvezérléssel csökkentve, aztán elzárva. Az első siker. A második kísérlet még látványosabb: az óriás fáklya felé indul a két, MIG 15-ös turbinával felszerelt, gázsugárt okádó jármű. Tömlőkből port fúvatnak elébük — íme hát a két módszer kombinációja. A hatás döbbenetes és múlandó: az egész művelet négyperces sincs, s a lángoszlop a fehér gáz-por tornádóban kialszik. (Buda Ernő szerint élesben most következne a neheze, a visszagyulladás megakadályozása, a kút lezárása De most nem ez a gyakorlat célja.) A szakértők csoportfoglalkozáson értékelik a látottakat. Egyikük megjegyzi, most nyugodtabban ülne már le bármilyen tárgyalóasztalhoz. Egy másik vélemény szerint ez az általa ismertek közül a leghumánusabb oltási módszer. Mert — hogy a végére hagyjuk a poént — az oltóanyag nem az eddig használt nátriumhidrokarbonát, hanem kutyaközönséges székesfehérvár-csurgói fehér homok, fél milliméteres szemcsenagyságú. Ugye, eszébe ötlik az olvasónak: sivatagbéli tűzoltásnál vízből kevés van. homokból meg Tűzoltás a sivatagban? Homoki gyakorlat, turbinákkal Szőcs Istvánt angolul beszélő urak veszik körül. Illetlenség tovább faggatózni, hát megelégszünk, mi, civilek a válaszával: egy svájci cég megbízásából nézik végig a kísérletet. Sejthető, s a feltaláló meg is erősíti: a berendezés oly egyszerű, a felhasznált oltóanyag oly olcsó, hogy tőkeerős partner nem az oltáshoz magához, hanem az előzetes vizsgálatokhoz, a kinti folyamatos munkához, a szállításokhoz, a munkafeltételek megteremtéséhez kellene. S ha ezen még keresne is a magyar partner — felszereltségét javíthatná Ez idő szerint egy ausztrál ajánlat látszik kecsegtetőnek: tízmillió dolláros tőkeháttérrel gondoskodna az eljárás kipróbálásáról a kuvaiti terepen. A kísérleteket Vecsernyés Imre algyői tűzoltóparancsnok vezényli. Kinyitják a kutat, kézi fáklyával begyújtják, „gázt adnak", s a 20 centis láng pillanatok alatt 30—35 méteresre nő. S akkor egy addig jóformán észrevétlen szerkezetből kilövellő fehéres anyag két szempillantás közti idő alatt ját a nagy világcégek, nekünk tehát csak valamelyikük alvállalkozójaként volna lehetőségünk a nemzetközi akcióból részesülni. elegy nem ég már, nagy — akár 10—20-szoros — teljesítményük miatt pillanatok alatt olajtenger hull alá az égből. A hangulat mégis felfokozott az üllési homokon: ha a kísérlet sikeres, valamiféle tűzoltói-feltalálói-külkereskedelmi-olajipari szövetkezésnek esélye lehet. Hiszen azt tudja, amire egy sivatagi országban a legnagyobb szükség van: oltóvíz nélkül, igen gyorsan „elfújni" a tüzet, hogy a termelésbe állítás műveletei minél előbb megkezdődhessenek. Buda Ernő, a zsanai kitöréskor ismertté vált szakember arra figyelmeztet: nem a gáz- vagy olajkúttüzek oltása az igazán komoly feladat. hanem a kutak felkéSotnogyi Károlyné felvételei A siker pillapata Egy labdát adogató trniszoktatóval kezdődött. Szőcs István (IFEX Tűzvédelmi Kft.. Budapest) kisfia kedvéért találta ki, hogy lehetne az edzőt mentesíteni. A teni.szJabdábol lett később a szárazjégből készült „bomba" — lakástüzek oltására —, aztán — már hivatásos tűzoltói ösztönzésre — annak vizsgálata, porlasztott vizet (mely már igen kis mennyiségben is oltó hatású), netán más anyagot mekkora, milyen berendezéssel kell az égéstérbe juttatni ahhoz, hogy a lángot eltüntesse. Eltelt két és fél év, s az ötletből úgynevezett impulzusoltó lett, immár a világ 37 országában szabadalmilag bejelentve. A berendezést és annak — az algyői, 168-as olajkúttűz óta ismert — turbinával kombinált használatát tegnap próbálta ki üllés határában az N'KFV algyői tűzoltósága. népes szakmai érdeklődőtábor előtt. Nem lehet nem feltételezni: egy esetleges kuvaiti oltási akció előkészületeként... Az országos tűzoltóparancsnok a kétrészes kísérlet előtt — érthetően — szűkszavú. Dr. Jókai Oszkár alezredes ugyanis tudja, hogy a puhatolódzások, „megkeresések", esélylatolgatások nem egyenlőek egy üzlet ígéretével. Azt is elmondja: már a kuvaiti kutak felgyújtása előtt megvették az oltás koncessziószítése az Ismételt termelésre. Szól a nehézségekről is: a kuvaiti kutak olajjal kevert gázt ontanak, s ha az